NŐk

nők és férfiak

A nők előtt le a kalappal. Szerintem. Szerintem majdnem mindent ők csinálnak. Szülnek, nevelnek, dolgoznak, főznek stb. A férfiak meg jobb esetben elmennek dolgozni. ,Régebben nekik volt a katonaság, de ma már azt sem tudja sok hogy hogy kell kicserélni egy villanykörtét, vagy hogy kell beverni a falba egy szöget. sajnos eléggé elengették magukat és elég igénytelen egynéhányuk. De a nőknek szépnek okosnak stb-nek kell lenni. Hajrá csajok!!!!!!!!!!

Inkább annyit éreztem, hogy azt hiszik a férfiak, h gyámoltalanok, gyengék vagyunk és nem tudjuk magunkat megvédeni, de még egy falevelet sem tudunk felemelni. Pedig az alacsonyságot leszámítva azért látni lehet rajtam, hogy van vállam - karom

Szerintem egy teljes élethez kell férfi és kell nő. Két egyenrangú fél, akik társként tudnak együtt élni. Ehhez ma nem csak a férfiak hiányoznak, hanem mi nők is, ugye? Kérdezem, hányan érezzük magunkat igazi nőnek mindenféle de/csak/hát nélkül? Hányan szeretjük a testünket hibákkal és hányan tudunk nőként elfogadni, lágyan hatni és igazi otthonokat teremteni? Sőt gyereket nevelni? Nem sokat látok. Sajnos.
Szóval hol vagyunk mi nők? Kinek akarunk bízonyítani és főleg mit? De leginkább MINEK? Miért nem elég, hogy nők vagyunk és így hatalmasat teljesítünk mindennap. Igaz, ehhez mire is van szükség? ...

Szerintem túl van lihegve ez a feministás dolog. Sok nő az egyenjogúságot hangoztatja, csoportokba tömörülnek, mondván így könnyebb "harcolni" a "férfiak" ellen, holott ha körülnéznének, hamar rájönnek, hogy nem is létezik semmilyen "harc" a "másik nem" ellen, csupán emberek és emberek vannak a világon, jó emberek és rossz emberek, kedvesek és ellenszenvesek, önzőek és segítőkészek, műveltek és műveletlenek. Ilyen embereket mindkét nagy táborban találhatunk: nők között is, férfiak között is. Ha nem konkrét emberekről beszélünk, hanem általánosítunk, nagyon-nagyon elrugaszkodunk a valóságtól. Ez olyan lenne, mintha az emberekben csak a a férfit és csak a nőt vennénk észre. Kérdések: vajon minden egyes növény egészséges vagy egészségtelen ránk nézve? Minden egyes állat veszélyes vagy veszélytelen ránk nézve? Jók az emberek, vagy rosszak? Addig nem tudunk ezekre az általánosított kérdésekre válaszolni, amíg meg nem nevezzük azt a bizonyos fránya növényt vagy állatot, akiről, amiről szó van. Így van ez az emberekkel is: Hogy jó-e a férfi illetve nő, csak akkor tudjuk eldönteni, ha a KONKRÉT SZEMÉLYT megnevezzük. NEM AZ AZ ELSŐDLEGES, ÉS LEGFONTOSABB, HOGY MELYIK NEMHEZ TARTOZIK, HANEM HOGY MILYEN MAGA AZ EMBER. Ezért - mint a természetadta, biológiai nemem, azaz férfiak képviselőjeként - kikérem magamnak a feministák azon általánosító kijelentését, hogy a férfiak elnyomják a nőket!!!! Én nem nyomok el senkit, főleg nem hölgyeket sőt: tisztelem őket, szeretem őket, kedvelem őket, segítem őket, megnevettetem őket, udvarias vagyok velük szemben, elkényeztetem őket. A feministáknak szerintem meg kellene tanulniuk konkretizálni: ha a főnök pl. leteremti a hölgyet, ez nem biztos, hogy azért van, mert a főnök egy férfi soviniszta disznó, aki a nőket elnyomja, kevésbé a főnök nemét, mint inkább a betöltött pozícióját kell észrevenni: a főnökök már csak ilyenek, szeretnek kiabálni, legyen az nő, legyen az férfi ( apropó, több tucat hölgyet kérdeztem már, hogy milyen nemű főnököt kívánna magának legszívesebben. Hölgyeim, ugye kitalálták az egyértelmű választ, ezért most nem is írom le ). Tehát, ha a hölgyek valamilyen téren úgy érzik, elnyomják őket, akkor az elnyomó félben kérem, ne az élőlény biológiai nemét hangsúlyozzák ki, hanem a személy vagy érdekcsoport pozícióját, rangját, hatalmát. Még jobb, ha egy konkrét nevet is tudunk mondani hozzá: Pista, Lajos, Zoli, stb. és akkor máris "elemezhetjük a dolgokat" Ha így teszünk, azonnal észrevesszük, hogy pl. konkrét politikusokról beszélünk, főnökökről, vezetőkről, érdekcsoportokról, és nem " elnyomó férfiakról" beszélünk. Egyelőre ennyi, lenne még gondolatom, majd egy következő alkalomkor folytatom!

Egyetértek szorongóval...

Minden elismerésem a nőké. Család, karrier és még azt is elvárják tőlük, hogy külsőleg is a topon legyenek.

Oláh Ibolya: Baby

" Mit ér egy nő, mondd?!
Áldozat a léte.
Miért a férfi
kényszeríti térdre?
S mit ér egy férfi,
(ha) nélkülünk senki?
Elég volt, Baby
az elnyomásból ennyi!

Kevés vagy, Ádám!
Nálam van az alma.
Mit ér a kígyód,
(ha) nulla a hatalma?!
Ma éjjel végre
győzni fog a nőnem.
Beléphet bárki
a party-ra csak ők nem.

RÉG EZT A KÖNNYED ÉRZÉST VÁROD!
TUDOM, HOGY VISSZATART A
FÉK, HOGY ELHAGY A PÁROD.
TUDOM, HOGY,
TUDOM, HOGY VISSZAFOG A
LUBADUBA-LABADABA
JAJ ISTENEM SOK A RIZSA!

Bárhol élsz, ott te csak egy nő vagy.
Bármit kérsz,
az ára az túl nagy.
Okosnak, szépnek,
szajhának kell lenni.
Elég volt, Baby
az elnyomásból ennyi! "

A múltkor láttam egy filmet arról, hogy az Y kromoszóma mennyivel kevesebb génből áll mint az X. A film szerint kb. 60 ezer év alatt az Y kromoszóma ki fog kopni a férfiakból, azaz nem lesznek férfiak. A szaporodásra a megoldást valami gyíkfélére hivatkozva próbálták felvázolni. Nekem 60 évem biztos nincs már hátra, 6 remélem még van. Eléggé futurisztikus jövőkép, és hát az ember nem a természet ura.

No ezt a könyvet elolvasom...

bemutatkozás

kedves fórumtagok,

selkt-sa vagyok, a megerőszakoltak.blog.hu-ról, és Katica a(.....). most éppen azért gyártom a hozzászólásokat, hogy meglegyen a húsz értelmes, amivel végre le tudok tölteni két iszonyú fontos könyvet, ami az egyik legalapabb könyv abban, amit csinálok, csak épp hiába mondom az erőszaktúlélőnek, hogy menjen el a könyvesboltba, és vegye meg judith herman trauma és gyógyulását, ill. susan forward mérgező szülőkjét, ha egyszer nem lehet kapni.

úgyhogy most szorgosan gyártom a hozzászólásokat, és remélem, hogy pár percen belül sikerül letöltenem a két könyvet, és küldhetem tovább a legújabb túlélőnek, aki nálunk keres menedéket.

minden jót kívánok nektek, és leginkább azt kívánom, hogy soha ne találkozzunk a megerőszakoltak.blog.hu-n.

Szerettem kislány lenni, boldogan emlékezem vissza a bakfis koromra. A nővé érésemre, a házasságomra, gyermekeim születésére, nevelésére, majd az unokáim imádatát is megengedte a sorsom. Most már nem vagyok fiatal, mégis élvezem a békés, egymással és saját magammal törődő asszony életét.Abban egyébként nem hiszek, hogy másokért kell élni, szerintem elsősorban éljen mindenki saját magáért, megköszönve minden szép napot. Imádom a Családomat, nem vagyok önző, de így gondolom....

slem írta:

A múltkor láttam egy filmet arról, hogy az Y kromoszóma mennyivel kevesebb génből áll mint az X. A film szerint kb. 60 ezer év alatt az Y kromoszóma ki fog kopni a férfiakból, azaz nem lesznek férfiak. A szaporodásra a megoldást valami gyíkfélére hivatkozva próbálták felvázolni. Nekem 60 évem biztos nincs már hátra, 6 remélem még van. Eléggé futurisztikus jövőkép, és hát az ember nem a természet ura.

Kattints a kibontásához...

Érdekes ezt én is megnézném!

Miért kopna ki azért, mert kevesebb génből áll?

csocsike írta:

A masik dolog az hogy a ferfiak nagyresze a nok zsortoledese miatt lessz alkoholista, a no provokalja ki , hogy neha pofan vagjak,Meg nem lattam olyat , hogy egy ferfi csak ugy odament volna egy nohoz es belerug. Mitol van az , hogy azok a szegeny nok meg is atlagossan 10 evvel tovabb elnek mint azok a galad ferfiak. Miert van az , hogy szegeny vedtelen nok elvezik az osszes szocialis tamogatast? miert van az , hogy a valopernel a no viszi a hazat ? Ki talalta ki az aszonytartast? Milyen alapon kovetel a no gyerektartast, ha a dontest egyedul hozta meg? Kerlek ne boszantsatok, mert lekaszabolom az Efit.

Kattints a kibontásához...

Most találtam egy történetet ami arról szól ,hogy változtatnak meg egy kapcsolatban egy nőt,mert komolytalan ,enyhe túlzásokba esünk,na és?Pedig pont azt szerette
benne:shock: ha már így nézzük a másikat

"…lassan de biztosan kiölte belőlem a gyereket… Mert nem tetszett neki, hogy az ellentétét látom annak amit ő… Csak azért, mert nem tetszett neki, hogy komolytalanul képes voltam órákon át a természetben, egy fa alatt feküdni, nem törődve másokkal… Csak azért mert nem tetszett neki, hogy én akkoris mosolyogtam, amikor semm okom nem lett volna rá… Csak azért mert a bennem dúló szeretetet úgy fejeztem ki, hogy néha belecsíptem eggyet a karjába…És én hittem neki… Hittem , hogy amit csinálok az komolytalan dolog, és ha folytatom senkinek nem fogok kelleni. Elhittem, hogy bennem van a hiba és dolog amit teszek, megbánt másokat. Főleg őt… Elhittem amikor azt mondta, hogy én megbántom őt, semmibe veszem és gátlástalanul kifigurázom a érzéseit. és közben észre sem veszem. Mert én semmit sem veszek észre ami körülöttem történik. Talán igaza volt… mert én nem foglalkoztam a politikával, a háborúkkal a természeti katasztrófákkal, a globális felmelegedéssel , a tőzsdével,se azzal , hogy épp mit írnak az ujságok… És mikor állást kaptam büszke voltam magamra, hogy képes voltam változni.. Képes voltam felnőni és törődni az embertársaimmal. Hogy megtanultam kezelni a pénzt, hogy letettem a jogsit, és lett egy piros sportkocsim, hogy minden este amikor lefekszek arra gondolok hogy: „igen.. ezaz..”…és a végén de legutolsó sorban megtanultam hazudni és az érzelmeimet elrejteni. Így 40 felé közeledve, sikeres politikusként, rájöttem, hogy nemcsak hogy ki ölte belőlem a kislányt… De egy tömegcikket is gyártott belőlem… És azt is sikerült elérnie, hogy mikor a 14 éves tinédzser lányom, hiúan és segítőkészen, mosolygó arccal azt mondja: „ Anya! nem kell ezt csinálnod…!” – én egyszerűen gondolkodás nélkül rávágom: „Kislányom.. Nőlj már fel végre…!”

Igen el kezd inni egy férfi ,de miért is.....?Miért is?

ez egy idézet

"Ezért kergetem el, vagy szedem szigorúan ráncba azt a feleséget, aki elábrándozik este. Határokat szabok neki, körülbástyázom a tűzhelyével, a vízforraló edényével meg az aranyozott réztálcával, hogy együttesük segítségével, rajta keresztül, lassanként felfedezzen magának egy felismerhető, megszokott arcot, egy csak itt derülő mosolyt. És számára majd ez jelenti Isten fokozatos megjelenését. Akkor aztán gyermeke hangos sírással kéri, hogy szoptassa meg, a kártolásra váró gyapjú ingerelni fogja az ujjait, a parázs pedig követelni a neki kijáró gerjesztést. És ettől fogva már fogolyuk lesz, hajlandó szolgálni őket. Én az vagyok, aki urnát épít az illat köré, hogy ne szálljon el. Én az aprólékos munka vagyok, amely nagyra növeli a gyümölcsöt. Az vagyok, aki kényszeríti az asszonyt, hogy arcot öltsön magára és létezzen, hogy aztán később az ő nevében Istennek ne egy ilyen szélben szertefoszló gyenge sóhajt adjak át, hanem odaadó buzgalmat, gyengéd szeretetet, egyéni szenvedést..."

eede írta:

"Ezért kergetem el, vagy szedem szigorúan ráncba azt a feleséget, aki elábrándozik este. Határokat szabok neki, körülbástyázom a tűzhelyével, a vízforraló edényével meg az aranyozott réztálcával, hogy együttesük segítségével, rajta keresztül, lassanként felfedezzen magának egy felismerhető, megszokott arcot, egy csak itt derülő mosolyt. És számára majd ez jelenti Isten fokozatos megjelenését. Akkor aztán gyermeke hangos sírással kéri, hogy szoptassa meg, a kártolásra váró gyapjú ingerelni fogja az ujjait, a parázs pedig követelni a neki kijáró gerjesztést. És ettől fogva már fogolyuk lesz, hajlandó szolgálni őket. Én az vagyok, aki urnát épít az illat köré, hogy ne szálljon el. Én az aprólékos munka vagyok, amely nagyra növeli a gyümölcsöt. Az vagyok, aki kényszeríti az asszonyt, hogy arcot öltsön magára és létezzen, hogy aztán később az ő nevében Istennek ne egy ilyen szélben szertefoszló gyenge sóhajt adjak át, hanem odaadó buzgalmat, gyengéd szeretetet, egyéni szenvedést..."

Kattints a kibontásához...

Ez egy vicc ugye?

dolphin3 írta:

Ez egy vicc ugye?

Kattints a kibontásához...

Antoine de Saint-Exupéry: Citadella

Szeretem a nőket

Tisztelet

eede írta:

"Ezért kergetem el, vagy szedem szigorúan ráncba azt a feleséget, aki elábrándozik este. Határokat szabok neki, körülbástyázom a tűzhelyével, a vízforraló edényével meg az aranyozott réztálcával, hogy együttesük segítségével, rajta keresztül, lassanként felfedezzen magának egy felismerhető, megszokott arcot, egy csak itt derülő mosolyt. És számára majd ez jelenti Isten fokozatos megjelenését. Akkor aztán gyermeke hangos sírással kéri, hogy szoptassa meg, a kártolásra váró gyapjú ingerelni fogja az ujjait, a parázs pedig követelni a neki kijáró gerjesztést. És ettől fogva már fogolyuk lesz, hajlandó szolgálni őket. Én az vagyok, aki urnát épít az illat köré, hogy ne szálljon el. Én az aprólékos munka vagyok, amely nagyra növeli a gyümölcsöt. Az vagyok, aki kényszeríti az asszonyt, hogy arcot öltsön magára és létezzen, hogy aztán később az ő nevében Istennek ne egy ilyen szélben szertefoszló gyenge sóhajt adjak át, hanem odaadó buzgalmat, gyengéd szeretetet, egyéni szenvedést..."

Kattints a kibontásához...

és ha a férfi lenne ráncba szedve és kényszerítve?

kgabi0507 írta:

és ha a férfi lenne ráncba szedve és kényszerítve?

Kattints a kibontásához...

Köszönöm ez az idézet napokra padlóra tett ,mert szeretem Antoine de Saint-Exupéry-t és ez egy kései írása ,de nem ismertem és nagyon nem tetszik amit itt olvastam tőle.
Rákerestem és olvasni is fogom ,de ha ez egy teszt ,köszi
sokkolt