Hírek Erre vágyik a legtöbb nő nőnapon

Samu5455 írta:

Volt és van ilyen!

Kattints a kibontásához...

Igazad van, előfordul többnyire jó is, de még az se hasonlít az itt hangoztatott
"lila ködös + rózsaszín szemüveges" mesebeli álomvilághoz.
Ha a férfi "csak" minden másnap vagy hetente egyszer bántalmaz, az még nem a tisztelet és a csodálat.
A bántalmazottra fogni pedig pofátlanság a köbön.

setni írta:

Ebből nem fogsz jól kijönni.
A nőket tisztelni kell.
Ezek olyan szavak amelyek be vannak betonozva. Hisz mindenkinek van édesanyja. Ha nem fogadod el a fenti tézist akkor megvetnek.
(vannak más szavak illetve fogalmak is de, itt a NŐNAP-ról van szó)

Kattints a kibontásához...

A családon belüli nők elleni erőszakban a magyar férfiak első helyen állnak Európában.

Orange Blossom írta:

Igazad van, előfordul többnyire jó is, de még az se hasonlít az itt hangoztatott
"lila ködös + rózsaszín szemüveges" mesebeli álomvilághoz.
Ha a férfi "csak" minden másnap vagy hetente egyszer bántalmaz, az még nem a tisztelet és a csodálat.
A bántalmazottra fogni pedig pofátlanság a köbön.

Kattints a kibontásához...

Gondoltam, hogy kapok - jól megfogalmazott - kritikát, de így jó! Nem rózsaszín álomvilágról akartam írni, de a végső konklúzió az a lényeg, hogy milyen előjel van az "egyenlet" másik oldalán! Fel kell nézi a társunkra, aki anya, társ és feleség! A NŐ-re! S ha ezt tovább tudom adni a gyermekeknek, az már siker! Majd kiderül!
Nem volt álomvilág eddig sem az élet, de vállvetve mindent - ami rajtunk múlik - meg lehet oldani, ha nincs önzés és van kitartás és persze a hit! Ha mindkét félben megvan ez, elégedetten tudnak felnézni egymásra!
Sajnos sok család szétesik, és a gyermekek kárvallottak.
"gumeling"-nek teljesen igaza van, s ahogy pl. a segélyezettek körérében látom, ott halmozattak ezek az élethelyzetek! Családok esnek szét: és a gyermekek jövője is foszlásnak indul külső segítség nélkül - s ezen a téren pedig nem bővelkedünk!

Samu5455 írta:

Fel kell nézi a társunkra

Kattints a kibontásához...

Már itt hibás a mesterterv.
Nem "kell" felnézni, de lenézni sem.
Ha lehet egyszerűen fogalmazni, akkor inkább egy kölcsönösen előnyös szoros szövetségről van szó.
Egykori kollégám szerint önként vállalt gazdasági egység, amivel nem értek egyet sok mindenben.
A körülmények nem teszik lehetővé, hogy a férfi egész nap csak azzal törődjön, hogy mivel kedveskedhet a nőnek.
Szerintem egy normális nő nem is erre vágyik, nekem inkább teher lenne, amiből gyorsan elmenekülnék.
Ma már a férfi sem várhatja el, hogy egy olcsó szolgát vett házasság címen.
Sokféle helyzet létezik.
Sajnos egyenrangú, elfogadó, kölcsönösen előnyös és többnyire jól működőt még nem láttam.

"ÁDÁM NAPLÓJA

PÉNTEK
A dolgok elnevezése vígan folyik tovább, nem tehetek ellene semmit. Közben az új teremtmény olyan logikát árul el, amely ellentmond az enyémnek – tehát nem is lehet helyes.
Nagyon jó nevet találtam ki erre a tájra. Szép és dallamos hangzású név: Édenkert. Titokban ezt a nevet tovább is használtam magamban, bár az új teremtmény kijelentette, hogy itt minden – az erdő, a szikla és az egész természet – nem annyira kerthez hasonlít, inkább olyan, mint egy park.
Ezért aztán – anélkül hogy jóváhagyásomat kikérte volna – új nevet adott a tájnak: Niagara-park.
Én ezt erőszakosnak és önkényesnek tartom.

Táblát is állított fel:
Ez csak ellenem irányulhat!

SZOMBAT
Az új teremtmény túl sok gyümölcsöt eszik. És ami a legaggasztóbb: főleg az almát kívánja meg, különösen, amióta hallotta, hogy némelyik alma fogyasztása tilos.
Úgy látszik, különösen szereti a veszélyes dolgokat, bár azt állítja, a sok gyümölcsöt csak a karcsúsága kedvéért falja. Jellemző a logikájára, hogy a karcsúság kedvéért kockára tenné még a Paradicsomot is.

ÉVA NAPLÓJA

VASÁRNAP

Tegnap este bizonyos távolságról követtem a másik kísérleti alanyt, hogy megállapítsam létének célját. Ezt azonban nem sikerült felderítenem. Úgy sejtem, ez egy férfi.
Bár férfit még sohasem láttam, pontosan olyan volt, mint egy férfi, és ezért meglehetősen biztosra vettem, hogy férfiról van szó. Észrevettem, hogy ez a lény jobban érdekel, mint a többi kétéltű – ha ugyan ez kétéltű. Mégis annak vélem,
mert csapzott haja és kék szeme van, és általában pontosan olyan, mint egy kétéltű.
Alig van csípője, lefelé keskenyedik, mint a répa. Ha szétvetett lábakkal megáll, úgy legyökerezi magát, mint egy daru, ezért tartom kétéltűnek, bár az is lehetséges, hogy valami szobor.

Eleinte féltem tőle, és mindig elszaladtam, ha felém fordult, mert attól féltem, hogy rám rohan. Aztán észrevettem, hogy meg akar előlem szökni, és ez természetesen sértette a hiúságomat; órák hosszat futottam utána, mindig húsz méter távolságban, ez idegesítette és dühös lett. Végül felmászott egy fára, és én túl buta dolognak tartottam, hogy lessem, amíg lejön. Otthagytam és hazamentem.

HÉTFŐ
Ma ugyanúgy történt. Újra felkergettem a fára.

SZOMBAT
Még mindig a fára menekül. Úgy tesz, mintha ott pihenne. Persze ez csak kifogás. Hiszen nem a szombatot, hanem a vasárnapot rendelték pihenőnapnak. Úgy látom, az a legkomolyabb szenvedélye ennek a teremtménynek, hogy jól kipihenje magát.

Közönséges az ízlése, és csöppet sem szeretetreméltó. Tegnap alkonyatkor óvatosan lekecmergett a fáról, és olyan pöttyös halakat akart fogni, amilyenek a Tóban játszadoznak. Göröngyökkel kellett megdobálnom, hogy békében hagyja őket, erre dühösen visszamászott a fára. Azt hiszi talán, azért van a világon, hogy más teremtményeket fogdosson? Vagy egyáltalán nincs szíve? Nem érez semmi részvétet a kisebb lények iránt? Lehetséges, hogy ilyen alávaló? Hogy csak
kegyetlenségre van teremtve? Elképzelhető.
Káromkodott, amikor egy göröngy a fejét érte. Rettentően megörültem neki! Ez volt ugyanis az első eset, hogy olyan szavakat hallottam, amelyeket nem én ejtettem ki. Bár a szavait nem értettem meg, arckifejezése elég értelmesnek tűnt fel. Érdeklődésem újra felébredt iránta, amióta rájöttem, hogy tud beszélni, mert beszélgetni – azt nagyon szeretek. Egész nap
beszélek, még éjjel is álmomban, és amit én mondok, az mindig érdekes. Ha lenne valakim, akivel beszélgethetnék, akkor kétszer olyan érdekes tudnék lenni, és – ha éppen kívánná – kétszer annyit beszélnék."
(Mark Twain: Ádám és Éva naplója)

Orange Blossom írta:

Már itt hibás a mesterterv.
Nem "kell" felnézni, de lenézni sem.
Ha lehet egyszerűen fogalmazni, akkor inkább egy kölcsönösen előnyös szoros szövetségről van szó.
Egykori kollégám szerint önként vállalt gazdasági egység, amivel nem értek egyet sok mindenben.
A körülmények nem teszik lehetővé, hogy a férfi egész nap csak azzal törődjön, hogy mivel kedveskedhet a nőnek.
Szerintem egy normális nő nem is erre vágyik, nekem inkább teher lenne, amiből gyorsan elmenekülnék.
Ma már a férfi sem várhatja el, hogy egy olcsó szolgát vett házasság címen.
Sokféle helyzet létezik.
Sajnos egyenrangú, elfogadó, kölcsönösen előnyös és többnyire jól működőt még nem láttam.

Kattints a kibontásához...

Orange Blossom írta:

Már itt hibás a mesterterv.
Nem "kell" felnézni, de lenézni sem.
Ha lehet egyszerűen fogalmazni, akkor inkább egy kölcsönösen előnyös szoros szövetségről van szó.
Egykori kollégám szerint önként vállalt gazdasági egység, amivel nem értek egyet sok mindenben.
A körülmények nem teszik lehetővé, hogy a férfi egész nap csak azzal törődjön, hogy mivel kedveskedhet a nőnek.
Szerintem egy normális nő nem is erre vágyik, nekem inkább teher lenne, amiből gyorsan elmenekülnék.
Ma már a férfi sem várhatja el, hogy egy olcsó szolgát vett házasság címen.
Sokféle helyzet létezik.
Sajnos egyenrangú, elfogadó, kölcsönösen előnyös és többnyire jól működőt még nem láttam.

Kattints a kibontásához...

Lehet, hogy valami extráról írtam? Többeket ismerek akik szépen élnek, kívülről így látom. Nem kutakodom a részletek iránt senkinél, mindenkinek megvan a magánszférája! Filmdrámákban gyakran találkozunk azzal, hogy minden rendben, aztán pukkan egy nagyot és ... ! Életben is láttam már egy ilyet és nagyon csúnya tud lenni!
A lényeg, hogy a házasság ahogy mondják: Lutri. Meg lehet nyerni az "ötöst" meg azt is. Az előbbinek az esélye kevesebb mint 1 : 44000000, a másiknak több az esélye, de azt el is lehet veszíteni, ha valamelyik fél feladja!