Obama megkegyelmezett egy pulykának

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
amerikai halaadas.jpg

November 22-én, csütörtökön ünneplik az Egyesült Államokban a hálaadás napját (Thanksgiving Day), amely a karácsony mellett a legnagyobb amerikai családi ünnep. Majdnem minden kultúra, nemzet történetében fellelhető olyan ünnep, amikor az emberek kinyilvánítják a bőséges termés felett érzett örömüket, hálájukat. Az Egyesült Államokban ilyen a hálaadás ünnepe, amelyet minden év novemberének negyedik csütörtökén tartanak, és amelynek eredete a 17. századra nyúlik vissza.





1620. szeptember 16-án indult az angliai Plymouth kikötőjéből az Újvilágba a Mayflower nevű hajó, fedélzetén az első angol puritán kivándorlókkal. A Mayflower december 21-én kötött ki a mai Massachusetts állam területén; a zarándok atyák kolóniájukat kiinduló állomásuk után Plymouth-nak nevezték el.


A telepesek új élete igen nehéz körülmények között kezdődött: első telük rendkívül hideg volt, nem jutottak elegendő élelemhez, soraikat betegségek tizedelték, a tavaszt csak a 102 bevándorló fele érte meg. A következő évben az indiánok megtanították őket a növénytermesztés és a vadászat fortélyaira, így ősszel már bőséges termést takaríthattak be. Örömük és hálájuk kifejezésére nagyszabású ünnepséget rendeztek, amelyre William Bradford, Plymouth kormányzója a környékbeli indiánokat is meghívta.
Roosevelt tette nemzeti ünneppé a hálaadást.
A következő években-évtizedekben rendszeressé és egyre elterjedtebbé váltak az új-angliai telepesek hálaadó aratási ünnepei. Az Egyesült Államok függetlenségének 1776-os kinyilvánítása után a kongresszus javaslatot tett egy évente tartandó, az egész nemzetre érvényes hálaadási ünnepnapra, amelyet az első elnök, George Washington 1789-ben deklarált is. 1863-ban Abraham Lincoln elnök - keresve a polgárháború borzalmai közt a nemzet egyesítésének módjait - hálaadási proklamációt adott ki, amelyben november negyedik (általában utolsó) csütörtökét a hálaadás napjává nyilvánította. A hagyományt 1941. november 26-án foglalták törvénybe, a Franklin D. Roosevelt elnök által aláírt jogszabály november negyedik csütörtökét hivatalosan is az ünnep napjává, egyben nemzeti ünneppé nyilvánította.


Az Egyesült Államokban a hálaadás a karácsony mellett a második legnépszerűbb családi ünnep, amelyet az emberek munkaszünettel, a rokonok és a hagyományos pulykasült "társaságában" töltenek el. Az ünnepi asztalon elhagyhatatlanul szerepelnek még olyan fogások, mint a pulykához felszolgált töltelék, áfonyaszósz, krumplipüré, zöldbab és sütőtöktorta. Az ünnepre szánt pulykák közül egy (vagy néha kettő) szerencsés kiválasztott "madár" elnöki kegyelmet kap, és megmenekül a kés alól. Ezt a fehér házi pulykaünnepséget Harry Truman elnök idején, 1947-ben rendezték meg először, de J. F. Kennedy elnök volt az első, aki 1963-ban megkegyelmezett egy ilyen szárnyasnak.
 

Zinuka

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez igazán szép, most már az eddig megmenekült pulykák is tarthatnának hálaadási ünnepet,köszönve az életüket! Legalábbis a következő ünnepig!;)
 

sarij

Állandó Tag
Állandó Tag
Azután ügyesen kiirtották az indiánokat, a HÁLAADÁS ünnepe már csak egy ilyen dolog...
 

moremese

Állandó Tag
Állandó Tag
Nincs is annál felemelőbb pillanat, mikor két nap eltelte után az ember kiszedi a sütőből a remélhetőleg nem túl összeégett szerencsétlen szárnyast, és miután már mindent és mindenkit máshol szeretne tudni, utolsó erejét összeszedve még mosolyogni is próbál a tálaláshoz, legfejebb a következőt kapja a fejéhez:
- Hát igen, finom, egy kis só azért még kellene.... és ugye nem akarod azt mondani, hogy azért vettél ekkora pulykát, hogy egy héten át ezt együk?

Ilyenkor jut az eszembe Mr. Bean ideillő bohózata a Karácsonyi készülődésről, mikor beragad az órája, aztán a feje is.
 
Oldal tetejére