Orbán: Olyan Közép-Európát építünk ahol az okoz majd fejtörést, hogy mit kezdjünk a Nyugat-Európából jelentkező munkavállalókkal.
„Közép-Európa népei mindig is tudták, hogy a szabadságot nem fogják megkapni ajándékként egy nagyhatalomtól. (...) Ha a nyugatiakra vártunk volna, még mindig szovjet csapatok megszállása alatt élnénk, és kommunista pártkongresszuson döntenének a jövőnkről” – mondta a romániai forradalom temesvári kitörésének 30. évfordulója alkalmából, a bánsági városban rendezett gálaesten Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint az a kérdés, hogy a közös múlt után van-e közös jövője a két országnak, és rögtön meg is válaszolta:
„Nagyszerű esélyt látok arra, hogy a jövőben románoknak és a magyaroknak közös céljaik lehessenek.”
„Mi, magyarok ki akarunk törni abból, hogy Európa másodvonalába tartozzunk, mi azok közé az európai ország közé akarunk tartozni, ahol a legjobb élni, alkotni és lakni. Magyarország a világgazdaság legkorszerűbb technológiájával akar termelni. A legjobb és legtisztább természeti környezetet akarja élvezni. És a világ egyik legbiztonságosabb országa akar maradni”– jelentette ki Orbán.
Szerinte ezt a célt a szomszédainkkal együtt hamarabb elérhetjük. Hozzátette: Magyarország készen áll arra, hogy a szomszédainkkal együtt felépítsen egy új Közép-Európát.
„Olyan Közép-Európát, ami nem csak beszállítója a nyugati gazdaságoknak, hanem a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége is. (...) Ahol mindenkinek van munkája, ahová visszatérnek a munkásaink, ahol az okoz majd fejtörést, hogy mit kezdjünk a Nyugat-Európából jelentkező munkavállalókkal. Ha összefogunk, ha együttműködünk, akkor lehetségessé válik.”
A gálaest az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett emlékhét csúcspontja volt. Díszvendége Orbán mellett Tőkés László református püspök volt, akinek a háza előtt robbant ki tulajdonképpen a romániai forradalom 1989. december 15-én.
A kommunista titkosszolgálat és rendőrség által meghurcolt, zaklatott püspököt harminc éve ki akarták lakoltatni a hatóságok, de háza előtt gyülekezni kezdtek hívei, hogy élőlánccal megvédjék. A kommunista diktatúrában szokatlanul bátor tiltakozás felbátorította a rendszerrel elégedetlen embereket, a megmozdulás Ceausescu-ellenes forradalommá szélesedett.
Három nap múlva Temesváron a hatóságok már fegyverrel és gyilkosságokkal sem tudták megakadályozni a forradalom terjedését. A rendszer tíz nap alatt összeomlott, a diktátort és feleségét december 25-én kivégezték.
444.
„Közép-Európa népei mindig is tudták, hogy a szabadságot nem fogják megkapni ajándékként egy nagyhatalomtól. (...) Ha a nyugatiakra vártunk volna, még mindig szovjet csapatok megszállása alatt élnénk, és kommunista pártkongresszuson döntenének a jövőnkről” – mondta a romániai forradalom temesvári kitörésének 30. évfordulója alkalmából, a bánsági városban rendezett gálaesten Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint az a kérdés, hogy a közös múlt után van-e közös jövője a két országnak, és rögtön meg is válaszolta:
„Nagyszerű esélyt látok arra, hogy a jövőben románoknak és a magyaroknak közös céljaik lehessenek.”
„Mi, magyarok ki akarunk törni abból, hogy Európa másodvonalába tartozzunk, mi azok közé az európai ország közé akarunk tartozni, ahol a legjobb élni, alkotni és lakni. Magyarország a világgazdaság legkorszerűbb technológiájával akar termelni. A legjobb és legtisztább természeti környezetet akarja élvezni. És a világ egyik legbiztonságosabb országa akar maradni”– jelentette ki Orbán.
Szerinte ezt a célt a szomszédainkkal együtt hamarabb elérhetjük. Hozzátette: Magyarország készen áll arra, hogy a szomszédainkkal együtt felépítsen egy új Közép-Európát.
„Olyan Közép-Európát, ami nem csak beszállítója a nyugati gazdaságoknak, hanem a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége is. (...) Ahol mindenkinek van munkája, ahová visszatérnek a munkásaink, ahol az okoz majd fejtörést, hogy mit kezdjünk a Nyugat-Európából jelentkező munkavállalókkal. Ha összefogunk, ha együttműködünk, akkor lehetségessé válik.”
A gálaest az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett emlékhét csúcspontja volt. Díszvendége Orbán mellett Tőkés László református püspök volt, akinek a háza előtt robbant ki tulajdonképpen a romániai forradalom 1989. december 15-én.
A kommunista titkosszolgálat és rendőrség által meghurcolt, zaklatott püspököt harminc éve ki akarták lakoltatni a hatóságok, de háza előtt gyülekezni kezdtek hívei, hogy élőlánccal megvédjék. A kommunista diktatúrában szokatlanul bátor tiltakozás felbátorította a rendszerrel elégedetlen embereket, a megmozdulás Ceausescu-ellenes forradalommá szélesedett.
Három nap múlva Temesváron a hatóságok már fegyverrel és gyilkosságokkal sem tudták megakadályozni a forradalom terjedését. A rendszer tíz nap alatt összeomlott, a diktátort és feleségét december 25-én kivégezték.
444.
