Igen ezt értem, de melyiket lehet csak egy tantárgyra. vagy nálunk az oviban egy adott tevékenységi körre.. úgy is elég sok.. 51 hétre kidolgozva. nem még mind a 6 ra---
nagyon sok mindent kérnek, de ha nem kötelező akkor miért kellene mindet megcsinálni, ez az értékelésnél mennyire számít bele a latba.. vagy ez is azon múlik aki értékeli?
20 éve megszünt a teljes kidolgozott tematikus terv, elég volt a repertoár jellegű gyújtemény, úgy is az aktualitásokhoz és a gyerekek képességeihez igazitottuk a tevékenységeket..
A minősítési eljárás során azt, hogy a pedagógusnak milyen kompetenciái vannak, és a meglévő kompetenciák milyen szintet mutatnak, nagyban befolyásolja, hogy a tervezés (foglalkozás megtervezése, tematikus terv, éves terv, projekt terv) a gyakorlati megvalósítás és elemzése (reflexió) milyen értékelést kap. Tehát egy terv bemutatása sokat „nyom a latba”.(Nem a terjedelem, a minőség számít! Lehet egy tevékenységből is, pl. külső világ tevékeny megismerése, de a komplex látásmód, a módszertani adaptivitás így nem bontakozik ki annyira látványosan. )
A pedagógus nevelő-oktató munkájáról alkotott kép feltárja számunkra a szakmai alkalmasságát, meghatározottá válnak erősségei és fejlesztendő területei is. A hatékonyság vizsgálatában a dokumentáció vezetése, a tervezés adja (a foglalkozáslátogatás mellett) a legalaposabb és legmélyrehatóbb információkat. Ezért minősítési folyamatban a pedagóguskompetenciák fejlettségi szintjét a mindennapi tevékenységekben, a szakmai dokumentumokban, a tervezési tevékenységekben és a foglalkozáslátogatások alapján értékeljük. Tehát az információszerzésünket a tervezési folyamatok nagyban alakítják. A dokumentumok számos kompetenciára/indikátorra szolgáltatnak adatot.
Ezért az óvodai nevelés gyakorlati tevékenységéhez kapcsolódó dokumentumoknak meghatározó szerepe van a szakmai megvalósítást támogató tervezőmunkában, mely elsősorban a konkrét foglalkozások pedagógiai tartalommal való feltöltését jelenti. Az óvodapedagógus számára a
tevékenységterveknek elsősorban az ismereteknek, készségeknek és magatartási formáknak a fejlesztési folyamatát kell támogatnia, főként a komplexitás és a motiváció jegyében.
Az alábbiakban azok a
kompetenciák/indikátorok találhatóak kiemelve, amelyek biztosan értelmezhetők tervezésekor, értékelésekor. Segítséget adhatnak a tervezés során a tudatos rákészülésre a tartalmi területek tervezésében. Mivel az indikátorok megfogalmazása általános, ezért az óvodai területre is értelmezhető nyelvi formában kell gondolkodni.
- kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, elméleti és gyakorlati tudás
Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik.
Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással.
Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt).
A szaktárgy tanítása során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására.
A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és eszközöket is – ismeri, kritikusan értékeli, és megfelelően használja.
A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz.
Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli.
Törekszik az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek felismertetésére.
- kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók
A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját.
Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel.
A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt.
Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket.
Alkalmazza a differenciálás elvét.
Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására.
Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik.
3.
kompetencia: A tanulás támogatása
Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra.
A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával.
Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására.
4.kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli.
A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik.
Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására.
A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk.
5.
kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt.
Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait
Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során.
Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható.
A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli.
A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi.
Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi.
Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit.
6.Pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre.
Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek.
Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti.
Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését.
Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani.
7.
Kommunikáció és a szakmai együttműködés, problémamegoldás
Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi.
A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában.
A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket biztosít.
Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál.
Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését.
8.
Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz.
Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti.
Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját.
