Néhány éve még pápaesélyesként emlegették Ferenc pápa egykori kedvenc bíborosát, akit most a történelemben először egy vatikáni bíróság ítélhet börtönbüntetésre sikkasztás és más bűncselekmények miatt.
Giovanni Angelo Becciu bíboros 2020-ig az egyik legbefolyásosabb kulcsszereplőnek számított a Vatikánban. Egy személyes meghallgatáson azonban Ferenc pápa közölte vele, hogy meg kell válnia hivatalától, mert a vatikáni ügyészség szerint több mint 100 000 dollárt sikkasztott egy, a bátyja által vezetett nonprofit csoporton keresztül.
Mint a Wall Street Journal beszámolt róla, a 75 éves Becciu ellen 2021 nyarán eljárás indult sikkasztás, hivatali visszaélés és tanúk befolyásolása miatt. Ő az első bíboros, akit a vatikáni büntetőbíróság elé állítottak, ahol az ügyészek több mint hét év börtönbüntetést kérnek rá. Becciu tagadja a vádakat.
A perben kilenc másik személy, köztük volt vatikáni tisztviselők és laikus olasz állampolgárok ellen is vádat emeltek. Az eljárás középpontjában egy rosszul sikerült londoni ingatlanbefektetésből származó hatalmas veszteségek állnak. A vádak szerint az ügyeletekben vesztegetési pénzt fizettek ki, ami Becciuhoz jutott.
Becciut II. János Pál nevezte ki nunciussá és érsekké, majd XVI. Benedek pápa 2011-ben visszahívta Rómába, hogy kabinetfőnöke legyen. Ferenc 2018-ban bíborosi rangra emelte Becciut, és a szentek kanonizációját felügyelő vatikáni hivatal élére tette.
A vádirat szerint a Vatikán 200 millió dollárt fektetett be egy Raffaele Mincione, egy Londonban élő olasz pénzember által kezelt alapba, amelynek portfoliójában egy rendkívül értékes épület tulajdonjoga is szerepelt London előkelő Chelsea negyedében. A bonyolult üzlethez a Vatikáni Banktól is hitelt kértek. A bank szerint azonban nem volt megfelelő dokumentáció a beruházásról, és az igazgatótanács a pápához fordult aggályaival.
Ez indította el nyomozást, azonban addigra már több mint 150 millió dollár veszteség keletkezett az üzleten. A pápa megfosztotta hivatalától a bíborost, aki azonban a címét megtartotta, bár a pápaválasztó konklávéban nem vehet részt.
Más ügyletekben is vádat emeltek Becciu ellen, ezek szerint 135.000 dollárt küldött vatikáni pénzekből a szardíniai egyházmegyéjébe, és állítólag a pénz egy része a családját szolgálta. Becciu tagadta, hogy vétett volna, és azt mondta, hogy a pénzt az időseket és munkanélkülieket segítő jótékonysági szervezeteknek juttatta el.
Az ügyészek a Cecilia Marognával való kapcsolata miatt is vádat emeltek a bíboros ellen. A nő 2016-ban ismerkedett meg Becciuval, és felajánlotta szolgálatait a titkárságnak, mint hírszerzési kérdésekkel foglalkozó szakértő.
A titkárság 575.000 eurót küldött Marognának, hogy segítsen kiszabadítani egy kolumbiai apácát, akit iszlamista fegyveresek raboltak el Maliban. Becciu azt vallotta az ügyészségnek, hogy a pápa szóban engedélyt adott neki arra, hogy akár 1 millió eurót is költsön az apáca kiszabadítására.
Marogna többször is meglátogatta Becciu vatikáni rezidenciáját, és olyan feliratokkal posztolta a bent készült fotókat, mint „otthon érzem magam” és „az én paradicsomom”. Az olasz média tényként kezelte a bíboros és szeretője történetét.
Becciu megkérte őket, hogy tartsák titokban az ügyet, és azt mondta, hogy ő maga fogja visszafizetni a pénzt - vallotta a másik rendőrtiszt a Wall Street Journal szerint.
A bíboros a bíróságon azt mondta, hogy azért próbálta titokban tartani az ügyet, mert az apáca kiszabadítására tett erőfeszítés "olyan művelet volt, amelyről csak a Szentatya és én tudtunk". A bíboros egy vallomásában azt mondta, hogy ő és a pápa azért akarták titokban tartani az akciót, hogy ne bátorítsák a további emberrablásokat.
Gloria Cecilia Narváez nővért végül 2021. október 9-én engedték szabadon Maliban, miután közel öt évig fogva tartották.
Giovanni Angelo Becciu bíboros 2020-ig az egyik legbefolyásosabb kulcsszereplőnek számított a Vatikánban. Egy személyes meghallgatáson azonban Ferenc pápa közölte vele, hogy meg kell válnia hivatalától, mert a vatikáni ügyészség szerint több mint 100 000 dollárt sikkasztott egy, a bátyja által vezetett nonprofit csoporton keresztül.
Mint a Wall Street Journal beszámolt róla, a 75 éves Becciu ellen 2021 nyarán eljárás indult sikkasztás, hivatali visszaélés és tanúk befolyásolása miatt. Ő az első bíboros, akit a vatikáni büntetőbíróság elé állítottak, ahol az ügyészek több mint hét év börtönbüntetést kérnek rá. Becciu tagadja a vádakat.
A perben kilenc másik személy, köztük volt vatikáni tisztviselők és laikus olasz állampolgárok ellen is vádat emeltek. Az eljárás középpontjában egy rosszul sikerült londoni ingatlanbefektetésből származó hatalmas veszteségek állnak. A vádak szerint az ügyeletekben vesztegetési pénzt fizettek ki, ami Becciuhoz jutott.
Az amerikai lap szerint még idén ítélethirdetés várható az ügyben, amelyben egy titokban rögzített hangfelvételt is meghallgattak, amelyet Becciu folytatott Ferenc pápával.
Becciut II. János Pál nevezte ki nunciussá és érsekké, majd XVI. Benedek pápa 2011-ben visszahívta Rómába, hogy kabinetfőnöke legyen. Ferenc 2018-ban bíborosi rangra emelte Becciut, és a szentek kanonizációját felügyelő vatikáni hivatal élére tette.
A vádirat szerint a Vatikán 200 millió dollárt fektetett be egy Raffaele Mincione, egy Londonban élő olasz pénzember által kezelt alapba, amelynek portfoliójában egy rendkívül értékes épület tulajdonjoga is szerepelt London előkelő Chelsea negyedében. A bonyolult üzlethez a Vatikáni Banktól is hitelt kértek. A bank szerint azonban nem volt megfelelő dokumentáció a beruházásról, és az igazgatótanács a pápához fordult aggályaival.
Ez indította el nyomozást, azonban addigra már több mint 150 millió dollár veszteség keletkezett az üzleten. A pápa megfosztotta hivatalától a bíborost, aki azonban a címét megtartotta, bár a pápaválasztó konklávéban nem vehet részt.
Más ügyletekben is vádat emeltek Becciu ellen, ezek szerint 135.000 dollárt küldött vatikáni pénzekből a szardíniai egyházmegyéjébe, és állítólag a pénz egy része a családját szolgálta. Becciu tagadta, hogy vétett volna, és azt mondta, hogy a pénzt az időseket és munkanélkülieket segítő jótékonysági szervezeteknek juttatta el.
Az ügyészek a Cecilia Marognával való kapcsolata miatt is vádat emeltek a bíboros ellen. A nő 2016-ban ismerkedett meg Becciuval, és felajánlotta szolgálatait a titkárságnak, mint hírszerzési kérdésekkel foglalkozó szakértő.
A titkárság 575.000 eurót küldött Marognának, hogy segítsen kiszabadítani egy kolumbiai apácát, akit iszlamista fegyveresek raboltak el Maliban. Becciu azt vallotta az ügyészségnek, hogy a pápa szóban engedélyt adott neki arra, hogy akár 1 millió eurót is költsön az apáca kiszabadítására.
Marogna többször is meglátogatta Becciu vatikáni rezidenciáját, és olyan feliratokkal posztolta a bent készült fotókat, mint „otthon érzem magam” és „az én paradicsomom”. Az olasz média tényként kezelte a bíboros és szeretője történetét.
A vatikáni rendőrség két tisztviselője azt vallotta, hogy 2020 végén elmondták Becciunak, miszerint bizonyítékuk van arra, hogy Marogna más célra költötte el a pénz egy részét, amelyet az apáca kiszabadítására kellett volna fordítani.
Becciu megkérte őket, hogy tartsák titokban az ügyet, és azt mondta, hogy ő maga fogja visszafizetni a pénzt - vallotta a másik rendőrtiszt a Wall Street Journal szerint.
A bíboros a bíróságon azt mondta, hogy azért próbálta titokban tartani az ügyet, mert az apáca kiszabadítására tett erőfeszítés "olyan művelet volt, amelyről csak a Szentatya és én tudtunk". A bíboros egy vallomásában azt mondta, hogy ő és a pápa azért akarták titokban tartani az akciót, hogy ne bátorítsák a további emberrablásokat.
Gloria Cecilia Narváez nővért végül 2021. október 9-én engedték szabadon Maliban, miután közel öt évig fogva tartották.
