Betegcsoportok szorulnak ki a csípő- és térdprotézisműtétekből az új protokoll miatt.
Az április elsejétől hatályos csípő- és térdprotézis műtétek új várólista-protokolljai szerint túlsúlyos embereket (35-40 feletti testtömegindex) nem lehet operálni, míg le nem fogynak. Korábban az Economxírta meg, hogy az egészségbiztosító adatai szerint Magyarországon jelenleg 8129 beteg vár csípőprotézis-műtétre 60 napon túl. Március elején 7784 beteg várt csípőműtétre. Az átlagos tényleges várakozási idő a betegek számára az elmúlt hat hónapban jellemzően 122 nap volt. A térdprotézisvárólista-adatok szerint március végén 15.237-en állnak sorban a műtők ajtajában, itt az átlagos tényleges várakozási idő a megelőző hat hónapban 262 nap volt. Március elején egyébként a térdprotézis-várólistán 14.784 beteg volt, vagyis egy hónap alatt 453 beteggel van több a várólistán.
A Népszava kérdésére a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) azt írta, hogy nem így akarják a kórosan megnyúlt várólistákat rövidíteni, erre a célra csak idén 5 milliárd forintot biztosítanak. A NEAK szerint az új várólista-protokollok az egységes, egyenlő hozzáférést szolgálják az ellátáshoz, a szakemberek szerint azonban az új szabályok a betegek egy részét – például a túlsúlyosakat, az együttműködésre képteleneket, az „elégtelen szociálishelyzetűeket” – kizárják a műtét lehetőségéből.
Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke diszkriminatívnak tartja, hogy túlsúlyos embereket nem lehet operálni, míg le nem fogynak. Szerinte a protokollban előírt 35-40-es testtömegindex bizonytalan küszöb, szubjektív döntésre ad lehetőséget, amit szakmai evidencia nem támaszt alá.
A túlsúly valóban jelent kockázatot, de páciensenként kellene mérlegelni, azt felülmúlják-e a műtét előnyei.
a műtőktől túsúlyuk miatt távoltartott betegek még inkább elszigetelődnek, tovább híznak, olyan helyzetbe kerülnek, amelyben már életük megmentése indokolja a műtétet.Őt nem lepné meg, ha a magánegészségügyi intézmények hamarosan olyan hirdetéseket adnának fel, miszerint ők vállalják a kövér emberek csípőprotézis beültetését is. Szerinte a protokolltól nem lesz átláthatóbb, rövidebb a várólista, többet segített volna, ha megnézik, hogy mi az oka, ha nem operálnak annyit, amennyire lehetőség lenne. Egy másik, névtelenséget kérő ortopéd-sebész úgy vélte: az új protokoll alapvetően az ő ellenőrzésükről szól, de egy helyettes államtitkári, kórházfőigazgatói vagy éppen NEAK-os telefonra ugyanúgy előre kell venni majd a megjelölt beteget, csak éppen az új eljárásrend szerint kell adminisztrálni.
A téma kapcsán a Blikk Tóth Tamás obezitológusra (túlsúllyal foglalkozó szakorvos) hivatkozva ugyanakkor arról ír, hogy minden, altatással járó műtéti beavatkozás annál kockázatosabb, minél nagyobb a páciens súlyfeleslege. Ők rosszabbul gyógyulnak, a műtét utáni komplikáció is gyakoribb. A bulvárlap megszólaltatta Schobert Norbertet és egyik 240 kilós páciensét is, aki nem protézisre, hanem gyomorszűkítő operációra vár. Ő azt mondta: először összeroppant lelkileg, amikor megtudta, hogy még nem lehet műteni.
Kunetz Zsombor oxiológus, egészségügyi szakértő a Facebook-oldalán azt írta: az akut baleseti ellátásban sem lehet csípőprotézissel megoperálni a combnyaktörést szenvedett betegeket, ha túlsúlyos, de azt sem, aki olyan betegségben szenved ami miatt a beteg várható életkilátása kevesebb, mint 3-6 hónap. Szerinte ezen betegek sorsa az ágyhoz kötöttség lesz életük végéig, vagy amíg le nem fogynak, vagy majd ki nem gyógyulnak a pszichés betegségeikből, vagy bátorkodnak nem 3-6 hónap alatt meghalni.
Az április elsejétől hatályos csípő- és térdprotézis műtétek új várólista-protokolljai szerint túlsúlyos embereket (35-40 feletti testtömegindex) nem lehet operálni, míg le nem fogynak. Korábban az Economxírta meg, hogy az egészségbiztosító adatai szerint Magyarországon jelenleg 8129 beteg vár csípőprotézis-műtétre 60 napon túl. Március elején 7784 beteg várt csípőműtétre. Az átlagos tényleges várakozási idő a betegek számára az elmúlt hat hónapban jellemzően 122 nap volt. A térdprotézisvárólista-adatok szerint március végén 15.237-en állnak sorban a műtők ajtajában, itt az átlagos tényleges várakozási idő a megelőző hat hónapban 262 nap volt. Március elején egyébként a térdprotézis-várólistán 14.784 beteg volt, vagyis egy hónap alatt 453 beteggel van több a várólistán.
A Népszava kérdésére a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) azt írta, hogy nem így akarják a kórosan megnyúlt várólistákat rövidíteni, erre a célra csak idén 5 milliárd forintot biztosítanak. A NEAK szerint az új várólista-protokollok az egységes, egyenlő hozzáférést szolgálják az ellátáshoz, a szakemberek szerint azonban az új szabályok a betegek egy részét – például a túlsúlyosakat, az együttműködésre képteleneket, az „elégtelen szociálishelyzetűeket” – kizárják a műtét lehetőségéből.
Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke diszkriminatívnak tartja, hogy túlsúlyos embereket nem lehet operálni, míg le nem fogynak. Szerinte a protokollban előírt 35-40-es testtömegindex bizonytalan küszöb, szubjektív döntésre ad lehetőséget, amit szakmai evidencia nem támaszt alá.
A túlsúly valóban jelent kockázatot, de páciensenként kellene mérlegelni, azt felülmúlják-e a műtét előnyei.
– mondta az Egyesült Királyságban is praktizáló orvos, aki szerint két éve egy angliai kutatás azt is igazolta,
a műtőktől túsúlyuk miatt távoltartott betegek még inkább elszigetelődnek, tovább híznak, olyan helyzetbe kerülnek, amelyben már életük megmentése indokolja a műtétet.Őt nem lepné meg, ha a magánegészségügyi intézmények hamarosan olyan hirdetéseket adnának fel, miszerint ők vállalják a kövér emberek csípőprotézis beültetését is. Szerinte a protokolltól nem lesz átláthatóbb, rövidebb a várólista, többet segített volna, ha megnézik, hogy mi az oka, ha nem operálnak annyit, amennyire lehetőség lenne. Egy másik, névtelenséget kérő ortopéd-sebész úgy vélte: az új protokoll alapvetően az ő ellenőrzésükről szól, de egy helyettes államtitkári, kórházfőigazgatói vagy éppen NEAK-os telefonra ugyanúgy előre kell venni majd a megjelölt beteget, csak éppen az új eljárásrend szerint kell adminisztrálni.
A téma kapcsán a Blikk Tóth Tamás obezitológusra (túlsúllyal foglalkozó szakorvos) hivatkozva ugyanakkor arról ír, hogy minden, altatással járó műtéti beavatkozás annál kockázatosabb, minél nagyobb a páciens súlyfeleslege. Ők rosszabbul gyógyulnak, a műtét utáni komplikáció is gyakoribb. A bulvárlap megszólaltatta Schobert Norbertet és egyik 240 kilós páciensét is, aki nem protézisre, hanem gyomorszűkítő operációra vár. Ő azt mondta: először összeroppant lelkileg, amikor megtudta, hogy még nem lehet műteni.
Kunetz Zsombor oxiológus, egészségügyi szakértő a Facebook-oldalán azt írta: az akut baleseti ellátásban sem lehet csípőprotézissel megoperálni a combnyaktörést szenvedett betegeket, ha túlsúlyos, de azt sem, aki olyan betegségben szenved ami miatt a beteg várható életkilátása kevesebb, mint 3-6 hónap. Szerinte ezen betegek sorsa az ágyhoz kötöttség lesz életük végéig, vagy amíg le nem fogynak, vagy majd ki nem gyógyulnak a pszichés betegségeikből, vagy bátorkodnak nem 3-6 hónap alatt meghalni.
– írta zárásként.
