Kedveseim, ha nem gond, arra kérnélek benneteket, hogy ezen a vitán lépjünk túl, mintha meg sem történt volna. 
Legyen kellemes napja minden Régimódinak!
Legyen kellemes napja minden Régimódinak!
RÉGIMÓDIAK
- Téma inditó Vicusmamsi
- Kezdés dátuma
Littkey Erzsébet (más források szerint Litkei) életének első húsz éve nem volt éppen lányregénybe illő, nem meglepő hát, hogy Móricz Zsigmond róla mintázta az Árvácska főszereplőjét. Szerelemgyerekként látta meg a napvilágot, anyja a kórházban hagyta, így állami gondozásba került. Lelencgyerekként nőtt fel, több falusi családnál megfordult, ahol már kisgyerekkorában keményen kellett dolgoznia, rendszeresen verték és megalázták. 17 évesen a fővárosba szökött, ahol ágyrajáróként élt nagyon nehéz körülmények közt. Különféle alkalmi munkákból és alkalmi prostitúcióból tartotta fenn magát. 1935-ben kisfia született, akit megpróbált felnevelni, de hamar állami gondozásba került. Életében 1934-ben következett be fordulat, amikor megismerkedett Móricz Zsigmonddal, akinek ekkor már megromlott a kapcsolata második feleségével, Simonyi Máriával, és alkalmi kalandot keresett. Az alkalmi kapcsolatból azonban irodalmi érdeklődés, majd vonzalom lett.
Kezdetben a lány tragikus élettörténete érdekelte az írót, majd egyre közelebb kerültek egymáshoz, minden bizonnyal Erzsébet fiának is Móricz az apja. Csibe, ahogy Móricz becézte a lányt, teljesen lenyűgözte az írót és kapcsolatuk egyre komolyabbra fordult. Móricz beköltöztette leányfalui nyaralójába, majd hamarosan fiát, Imrét is magukhoz vették, aki addig nevelőszülőknél nevelkedett. A maga módján legalizálta is a kapcsolatukat, ugyanis mindkettőjüket örökbe fogadta. Taníttatta Csibét, és hamar kiderült, hogy a lány rendkívül intelligens, gyorsan tanul, így egyre több dologban besegített az írónak. Kezdetben Móricz kertészetét igazgatta, majd az író kiadóvállalatát vezette. Amikor 1942-ben Móricz meghalt, lányai kitették a nyaralóból Csibét és fiát, ám ekkor már könnyedén megállt a saját lábán. Először a Kelet Népe szerkesztőségi titkáraként dolgozott, majd könyvesboltot nyitott és könyvkiadót alapított. A II. világháború alatt az ő boltja volt az ellenállási mozgalom egyik központja, a galérián illegális nyomdagép működött, melyen hamis származási és katonai papírokat gyártottak, számos ember életét mentve meg ezzel. Ezért a tevékenységéért 1997-ben posztumusz megkapta a Világ Igaza elismerést. Littkey Erzsébet soha nem lett milliomos, de az egykori lelencgyerek hatalmas utat járt be.
Nagy Márta
Csodálatos szívfacsaró törtęnet.
Vicusmamsi , persze , hogy adtak hiszen utánna kaptak egy kosárnyi "disznótorosat" ami felénk szokásban volt
. Mi ketten "férfiak" Édesapámmal korán hajnalban szoktunk a "vidéki" rokonokhoz leutazni ahol azokban az átkos idökben hatalmas /mármint nekem/ állatvásár volt és ott szokot vásárolni , majd otthon felhizlaltuk és volt tiszt társa amig élt volt a "böllérünk" aki levágta, a ház asszonyaival ,mert ilyenkor jött nagymamám és nagynéném is Vazsmegyéböl és együtt feldolgozták . Néha 2-t is vágtunk, melyböl 1 ellett adva a másik fele elosztogatva / csekonics
/ a maradék a családnak lett .A nyers friss bör
*Ez nem az a topik, ahol a másikat elítélni, kiosztani kellene. Pláne nem úgy és olyan hangnemben kinyilatkoztatni ahogyan tetted. Nem tudhatod, hány korkülönbséggel élő párt sértettél meg vele.
Azért mert egy férfi idős, még nem biztos, hogy csöszög! A csöszögés lehet Parkinson- kór tünete is, és ez 50 évesen is előfordul.
Amennyiben elęri a " csöszögő" kort, már nem hiszem, hogy az izgatná, hogy melyik fiatalabb nőt érje utol...bár ez is megeshet.
Nem maradhatna ez a topik egyszerűen kedves, és szép dolgok gyűjtőhelye, ahol a korból adódó megértés és elfogadás az alap
Nem volt szándékomban senkit sem bántani. Psota dala viszont sok igazságot rejt...
*
Falusi rokonaim hiába hívtak, soha nem voltam ott a disznóvágáson. Sajnáltam a disznót. Ugyanakkor nagyon szeretem a hurkát, kolbászt, de a töltött káposztát a friss mindenféle hússal. Fura bennem ez a kettősség.
Még szerencse, hogy nem ismertem a disznót, ha ismertem volna, nem is tudtam volna, nem is tudnék belőle enni. Életemben egyszer megadatott, hogy kaptam egy kis malackát, aranyosra felneveltem... Teljesen beidomítottam, hihetetlenül okos, akkor döbbentem rá, amikor megtapasztaltam, hogy amikor meglátott "köszönt" a maga módján. Leült, nyújtotta a csülkét, minden lükeségre betanítottam. Aztán úgy jött ki a dolog, hogy két hétig nem utaztam le vidékre, s amikor leutaztam, azzal szembesültem, hogy már nincs meg a malacka... Megölték. Hihetetlenül felfújtam magam, őrjöngtem, mivel voltak más malacok is, miért éppen az én Mazsimat ölték meg? Rendesen össze is rúgtam a port az ottani családommal, azonnal hátra is fordultam, s felutaztam Pestre. Hetekig engeszteltek, de "bűnüket" soha nem tudtam megbocsátani, de elfeledni sem. Mazsi nagyon a szívemhez nőtt.Az egybe sült kismalackát sem tudnám megenni. Szilveszter tájékán lehet egyes hentes boltokban vásárolni, soha nem tudnám sem megsütni, de enni sem belőle.
Mint ahogyan az is furcsa, ha már fel van darabolva, nem is gondolok arra, hogy ezek a húsdarabok egy élő disznóból vannak. Nemcsak én vagyok így, más ismerősöm is. Mint ahogyan a baromfi boltokban is szerkezeteire bontva lehet kapni külön a szárnyat, combot, mellet stb. "csirke alkatrészeket". No ekkor sem gondolok arra, hogy ezek élő csirkék voltak.
Bevallom, én is így érzek. A kismalac meg külön tabu.*
Falusi rokonaim hiába hívtak, soha nem voltam ott a disznóvágáson. Sajnáltam a disznót. Ugyanakkor nagyon szeretem a hurkát, kolbászt, de a töltött káposztát a friss mindenféle hússal. Fura bennem ez a kettősség.
Az egybe sült kismalackát sem tudnám megenni. Szilveszter tájékán lehet egyes hentes boltokban vásárolni, soha nem tudnám sem megsütni, de enni sem belőle.
Mint ahogyan az is furcsa, ha már fel van darabolva, nem is gondolok arra, hogy ezek a húsdarabok egy élő disznóból vannak. Nemcsak én vagyok így, más ismerősöm is. Mint ahogyan a baromfi boltokban is szerkezeteire bontva lehet kapni külön a szárnyat, combot, mellet stb. "csirke alkatrészeket". No ekkor sem gondolok arra, hogy ezek élő csirkék voltak.
Nekem Szilveszternek hívták a malackámat
*
Hidd el, van amikor a vérségi kapcsolatnál erősebb az ilyen rokoni kapcsolat. Nekem is volt egy drága, mérhetetlen szeretettel bíró ÉDES(mostoha)APÁM, aki sokkal jobban szeretett, mint valaha az igazi apám. Nehéz ilyet leírni, pláne tudomásul venni. Pláne gyerekként, de vannak dolgok, amelyeket tudomásul kell venni, még akkor is, ha rosszul esett. Helyén kell tudni kezelni a dolgokat. Édestől minden figyelmet, szeretetet, sőt időnként anyám háta mögött, nekem csúsztatott zsebpénzt is köszönhettem. Ha elmentem valamilyen táborba, soha nem feledkezett meg arról, hogy kiegészítse a csomagomat édes kekszekkel, tábla csokival.
"Biztosan tudom, még tartogat az élet számomra valamit,
ami egyszerre lesz orvosság és édesség, mámor és szőlőcukor. Megállok, körülnézek, várakozom."
Márai Sándor
Szép napot minden Régimódinak!
ami egyszerre lesz orvosság és édesség, mámor és szőlőcukor. Megállok, körülnézek, várakozom."
Márai Sándor
Szép napot minden Régimódinak!
*
Megvan! Csodaszép napom van, az óriásira nőtt diófáink árnyékában... No, meg Röfink is óvatosan napozik, a "szebbik" felét a Nap felé tartja, a kobakját pedig árnyékban...
Csatolások
-
005.jpg -
023.jpg -
024.jpg -
018.jpg
A nyár édes pillanatai, s lám van még aratókörte...
Irigykedek a diófák miatt, nekem sajnos nincs, itt a hegyen a csupa szikla mészkőben nem marad meg. Odahaza édesapáméknál volt egy csodás nagy diófa, Apám kedvenc helye, tavasztól késő őszig ott szeretett üldögélni alatta. Sajnos pár éve gutaütést kapott a fa, ki kellett vágni, kb. 50 éves volt, nagyon sajnáltam. Hát még Apukám! Viszont a tavaly ültetett 4 aprócska facsemeténk szépen megerősödik, a sárgabarack első darab termését most kóstoltuk meg, valami csodás, édes íze van, persze a jellegzetes sárgabarack aromával. Ha megnő, tökéletes lekvár alap lesz.
Most idén kb 12-15 darab termés van rajta, az őszibarackon szintén. Az alma, és a szilva jelét sem adta, hogy teremni akarna.Röfi nagyon cuki kutyus. Nekem sajnos nincs kutyám, több, mint másfél éve el kellett altatni az én drága szőke hercegemet, a kis spániel fiúnkat Tapsikát, amibe belebetegedtünk Apusommal együtt mindketten. Bennem már egy ideje meg van a sóvárgás ismét egy kutyus iránt, de férjem eddig elzárkózott a dolog elől, most viszont áldását adta rá, hogy szerezzek egyet magamnak, mert látja, mennyire sóvárgok egy kis újabb "szőrös gyerek" után. Mivel Tapsika halála után az én rossz keringésem miatt az egész lakást vastagon beszőnyegeztük, csakis uszkár jöhet számításba, ami régi nagy szerelem egyrészt, másrészt meg nem hullajtja a szőrét. Pillanatnyilag csak egy lator macskám van, Grafit, aki egy ördögfattyú, mindig valami rosszban sántikál, és véletlenül sem lehet ölbe venni, nem egy kezes cica. De azért szeretem, csak nem bánnám, ha kicsit hízelkedősebb lenne.
Utoljára módosítva:
Saját termés Dobozka?
Sajnos nem. A korai gyümölcsökből csak ribizli, köszméte és meggy van. A szamócán, málnán már tùl vagyunk
. A cseresznye fa bolondozik velem...Szilvából későbbi fajták vannak, debreceni muskotály és besztercei, de abbõl nagyon bő termés várhatõ( ha akarsz lekvárt főzni, eljöhetsz érte).Almákbõl a Jonathan ęs bor ízű. A körtéből is egy kęsőbbi fajta, de tegnapelőtt a szélvihar egy ágat lahasított
. A diõval még a tavalyival sem tudok mit kezdeni. Majd talán télen felviszem a hegyekbe a mókusoknak
Sajnos nem. A korai gyümölcsökből csak ribizli, köszméte és meggy van. A szamócán, málnán már tùl vagyunk
Almákbõl a Jonathan ęs bor ízű. A körtéből is egy kęsőbbi fajta, de tegnapelőtt a szélvihar egy ágat lahasított
De aranyos videó, cukik a mókuskák, meg a kis mókus etetők is.
E
Nem maradhatna ez a topik egyszerűen kedves, és szép dolgok gyűjtőhelye, ahol a korból adódó megértés és elfogadás az alap
Az viszont teny, hogy mindig minden relativ
Az hhogy kinek mi a szep, sokszor olyan dolgok fuggvenye, ami masnak elkepzelhetetlen.
Példul anno volt egy baratnom, aki szinte extazisba jott, mikor ffelhangzott a tv-hirado szignalja.
Sokaig kerdezgettem, hogy ez a 2zene" mert tetszik neki annyira, vegul bevallotta:
-
Az szolt epp mikor elvesztette a szuzesseget
*
Jaj de nagyon szeretem ezt a fajta körtét, régen úgy hívták SZEGFŰ KÖRTE. Még a csumáját is meg tudtuk enni, csak a szára maradt meg. Nem lehet kapni, már egyik piacon sem. A fát is kerestem, ültetném, volna hely a kertemben, de még azt sem találtam. Most viszont van egy "kölyök" eperfa csemetém, ősszel át lesz ültetve, mert az eperfának hatalmas koronája lesz. Többen próbálták elvenni a kedvem, hogy majd hullik az eper, jönnek a legyek stb. Össze kell seperni, a szomszéd majd biztosan átjön naponta a vödrökbe szedett eperért, ami lehullott. De van ismerősöm, ő pálinkát is főzet, majd ő fóliára lerázza, elviszi. Én pedig a fáról legelem majd az édes epret. Még azt sem tudom, fehér- vagy fekete eper lesz - nekem mindegy, mindkettőt szeretem. Egy madárka ejthette le a magját, s olyan hirtelen, olyan gyorsan nőtt már akkorára, a szomszéd kerítése mellett, szinte észre sem vettük... Óriási eperfa lesz, ha így nő! Már alig várom.
Csatolások
-
025.jpg
*Irigykedek a diófák miatt, nekem sajnos nincs, itt a hegyen a csupa szikla mészkőben nem marad meg. Odahaza édesapáméknál volt egy csodás nagy diófa, Apám kedvenc helye, tavasztól késő őszig ott szeretett üldögélni alatta. Sajnos pár éve gutaütést kapott a fa, ki kellett vágni, kb. 50 éves volt, nagyon sajnáltam. Hát még Apukám! Viszont a tavaly ültetett 4 aprócska facsemeténk szépen megerősödik, a sárgabarack első darab termését most kóstoltuk meg, valami csodás, édes íze van, persze a jellegzetes sárgabarack aromával. Ha megnő, tökéletes lekvár alap lesz.
Röfi nagyon cuki kutyus. Nekem sajnos nincs kutyám, több, mint másfél éve el kellett altatni az én drága szőke hercegemet, a kis spániel fiúnkat Tapsikát, amibe belebetegedtünk Apusommal együtt mindketten. Bennem már egy ideje meg van a sóvárgás ismét egy kutyus iránt, de férjem eddig elzárkózott a dolog elől, most viszont áldását adta rá, hogy szerezzek egyet magamnak, mert látja, mennyire sóvárgok egy kis újabb "szőrös gyerek" után. Mivel Tapsika halála után az én rossz keringésem miatt az egész lakást vastagon beszőnyegeztük, csakis uszkár jöhet számításba, ami régi nagy szerelem egyrészt, másrészt meg nem hullajtja a szőrét. Pillanatnyilag csak egy lator macskám van, Grafit, aki egy ördögfattyú, mindig valami rosszban sántikál, és véletlenül sem lehet ölbe venni, nem egy kezes cica. De azért szeretem, csak nem bánnám, ha kicsit hízelkedősebb lenne.
Csatolás megtekintése 1613856 Csatolás megtekintése 1613857
Ez az óriás fa, ez volt Édesapád kedvenc fája?
Csodás!
*
Nekem van ám macsekom is, a neve MicóCicó. Hallgat rá és nagyon hízelkedős. Leány cica. Csodálatos dolgokat művel, van, hogy egeret, volt, hogy patkányt (már nincs, tavaly óta kivégezte mindet, ami még a szomszédból is átjött) - de addig párszor behozta a szobába és ott játszott vele, a frász jött rám. Aztán behozott félig sánta madarat, persze mert előtte már "kicsit" megrágta a szerencsétlent, de most kifogtam - élő gyíkot hozott be az ágyamba. Nem is vettem észre, csak akkor, amikor kinyújtottam éjjel a lábam és valami hideget éreztem. Felcsaptam a paplant és ott feküdt egy gyík. Moccanatlanul, azt hittem, megdöglött, talán MicóCicóm "kezelésbe" vette. Egy szenes lapátra papírral rákotortam, kivittem a tornácra, gondoltam, majd reggel eltemetem. S, mi történt, a gyík - miután kitaxiztatta magát - a tornác lépcsőjéhez - megelevenedett és leugrott a lapátról. Hát igen, ha valakinek macsekja van, ezzel is számolnia kell.
Az egyik képen a macsek felugrott az élére állított heverő tetejére, s onnan figyelte, v. inkább ellenőrizte, milyen ütemben folyik a nagytakarítás?!
No meg a "csicsikálós" fotók...
Csatolások
-
001.jpg -
001.jpg -
036.jpg -
004.jpg
Hasonló témák
