1. daisy1m

    daisy1m Állandó Tag

    Radnóti Miklós: Huszonnyolc év

    Erőszakos, rút kisded voltam én,
    ikret szülő anyácska, - gyilkosod!
    öcsémet halva szülte-é,
    vagy élt öt percet, nem tudom,
    de ott a vér és jajgatás között
    úgy emeltek föl a fény felé,
    akár egy győztes, kis vadállatot,
    ki megmutatta már, hogy mennyit ér:
    mögötte két halott.

    Mögöttem két halott,
    előttem a világ,
    oly mélyről nőttem én,
    mint a haramiák;
    oly árván nőttem én
    a mélységből ide,
    a pendülő, kemény
    szabadság tágas és
    szeles tetőire.

    Milyen mély volt gyerekkorom
    s milyen hűvös.
    Hívó szavad helyett kígyó
    szisszent felém játékaim
    kis útain, ha este lett
    s párnáimon vért láttam én
    a gyermeket elrémítő,
    nagy, hófehér pehely helyett.

    Milyen mély volt gyerekkorom,
    s milyen magos az ifjúság!
    A két halál megérte-é?
    kiáltottam a kép felé,
    mely ott sütött szobám falán.
    Hoszonnyolc éves voltál akkor,
    a képen huszonöt talán,
    ünnepélyes ifjú nő,
    komolykodó, tünődő.

    Huszonnyolc éves voltál akkor,
    most ugyanannyi lettem én,
    huszonnyolc éve, hogy halott vagy,
    anyácska, véres szökevény!

    Anyácska, véres áldozat,
    a férfikorba nőttem én,
    erősen tűz a nap, vakít,
    lepke kezeddel ints felém,
    hogy jól van így, hogy te tudod,
    s hogy nem hiába élek én.
    (Nyugat, 1938.)

    Gyarmati Fanni Naplójából

    Kellemesebb nap. Már este bejövét láttam Mik arcán, hogy felüdült és jókedvű. A Nyugat-asztalnál volt, kedvesek voltak. Babitscsal külön is beszélt a versekről, amik ott vannak, és a legutolsó hosszúról egész bizalmasan, odavonta Miket maga mellé, nagyon édeset mondott. Van benne egy szakasz: „Az ember eszik csak és iszik, álmait vigyázza könnyű ég, eszik, iszik, aztán elalszik, Ó csodálatos ikes igék.” – Erre az mondta: „Szép, szép, de tudja, az embernek olyan trágár asszociációi támadnak erre.” – Ahogy ezt huncutul és szégyenkezve mondta, nagyon édes lehetett, mert percekig nevettem még így, elmondás után is. – Most nem tudja Mik, mit tegyen, megtartsa-e, nem-e?
    (1937. február 15.)

    Gyarmati Fanni Naplójából

    Délután a gyorsíróknál voltam a Ref. Gimnáziumban, felolvasóülés volt. Undok nagyképűség és egymás ünneplése, mint mindig. Az öreg Galánthay Glock Tivadar adott elő valami halandzsát a kínai gyorsírásról, amit ő csinált a Gabelsbergerrendszer után. Ez egy szobatudós, egy nyelvzseni, minden
    nyelven beszél, de amellett egy örült, minden gyakorlati értelein nélkül csinál mindent, összevissza beszélt azután a kínaimagyar, japán-magyar rokonságról, meg hogy a japán delegátus az lnterparlamentális Unió1 ülésen megígérte, hogy ha sikerül a japánoknak a hódítás, akkor elő fogják mozdítani a magyar revízió ügyét is. Persze óriási taps támad erre, felbőszítő, milyen hatalmas az emberi marhaság. Nagyrészt tehetséges és valamihez nagyon jól értő emberek voltak ott együtt, és amikor világnézeti és filozófiai és főleg politikai kérdésekről van szó, akkor mint a barmok összetódulnak, behunyják szemük és becsukják fülük, és elzárják agyukat a józan gondolkozás elől, és a csordával bőgnek.
    (1937. szeptember 25.)

    Radnóti Miklós Naplójából

    Judithoz menet a 46-os villamoson, látom, hogy egy vendéglő őszi sört hirdet. Nézem a szót. Tűnődöm. Majd:

    Végül itt van az őszi ser,
    Őszi bú ellen ősi szer.
    Eladnám. De hogyan?
    (1941. december 16.)

    Radnóti Miklós Naplójából

    Fanni hirdetett az újságban, a 2 iskolaszobát akarja kiadni irodának. A jeligés hirdetésre főként lakásközvetítők jelentkeztek, de volt egy levél... megörökítésre méltó. Végig u.n. kurzív írással, minden betűt külön rajzolva írja a hölgy:
    „Tisztelt Cím!
    A Pesti Hírlap vasárnapi dec. 21-i számában hirdetett kiadó két szoba (szórend!) iránt érdeklődöm.
    Megjegyezni kívánom, hogy a továbbiakban csak úgy tárgyalhatok, ha a háztulajdonos és úgyszintén a főbérlő őskeresztény. Tekintve, hogy a szobák a maikornak (így!) megfelelően a »Magyar Nemzeti Szocialista Női Tábor« részére kell. (Szobák, kell!)
    Ha Tisztelt Cím abban a szerencsés helyzetben van, hogy ez a kikötésem az Ön részére nem akadály, (!) úgy a továbbiakban örömmel tárgyalok.
    Ezen esetben szíves értesítését várva, maradtam tisztelettel
    (aláírás) cím
    Budatétény, 1941. dec. 21."
    (1941. december 27.)
     
  2. tuncu

    tuncu Vendég

    4 kontinens 28 városában 63 szelfiző mondta el Radnóti Miklós “Nem tudhatom” című versének 1-1 sorát. Így emlékeztek meg magyar emberek a költő halálának 72. évfordulójára. A versel nem csak a költőre emlékeztek, hanem arról is akartak mesélni az országot elhagyva magyarként, milyen bonyolult a kapcsolatuk az országgal, a hazájukkal!

     
  3. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelmei

    Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni 325, korábban részben ismeretlen fényképe a magyar irodalomtörténet egyik legikonikusabb szerelmi történetét meséli el. „Árnyékban éles fény vagy”: a Radnóti házaspár képei a kamaszkortól az abdai tömegsírig.
    Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelméről és házasságáról szavakkal már mindent elmondtak, ami a kívülállókra tartozhat, többet is annál, mint amit néhányan helyénvalónak tartottak volna. „Igazi diákszerelem volt, ugyanahhoz a tanár-házaspárhoz jártak matematikakorrepetálásra, ahol a kereskedelmi középiskolás fiúnak megtetszett a gimnazista kamaszlány.

    Elcserélte a ceruzáikat, hogy következő alkalommal legyen miért megszólítania

    – írta a 14 éves Fifi és a nála három évvel idősebb, de a biztonság kedvéért magát eggyel többnek hazudó Miki megismerkedéséről Nyáry Krisztián 2012-es sorozat- és könyvteremtő posztjában.


    Gyarmati Fanni kizárólag Radnótinak írt, naplóját azonban ő soha nem olvashatta

    Az, hogy szerelmük nem volt olyan felhőtlen, mint azt az utókor szerette volna gondolni, ekkor már jól dokumentált volt. Radnóti hűtlenkedései közül a Beck Judit-ügy volt a legkatartikusabb. A feleség barátnőjéből lett szerető visszaemlékezését csak Gyarmati Fanni halála után ismerhette meg a nyilvánosság, akár csak Gyarmati Fanni naplóját, melyet a költő-feleség 1935-től 1946-ig, férje újratemetéséig írt.

    A két éve kiadott napló után a Jaffa Kiadó most a Radnóti házaspár fényképeivel jött ki – nem nehéz megjósolni, hogy az Árnyékban éles fény vagy ugyanúgy közirodalmi bestseller lesz. 325 fénykép élettörténeti sorrendben a gyermekkortól Radnóti temetéséig, a félárva kisfiú és a szerető családban felnövő kislány első éveitől a végig – a válogatásról és a szerkesztésről a Könyvesblogon Krähling Edit irodalomtörténész beszélt, érdemes elolvasni.

    [​IMG]
    Dobsinai kirándulás 1926 júliusában. A társaság feltehetőleg Radnóti édesapjának, Glatter Jakabnak itteni rokonsága. Radnóti az autó fellépőjén ül, bricsesznadrágban.
    Fotó: Jaffa Kiadó
    Felvidéki kirándulás Krasznahorka várával a háttérben. A kép 1926 nyarán készült, az itt 17 éves Radnóti már egy éve verseket ír. Ekkor már teljesen árva: mint ismert, anyja ikertestvérével együtt a szülőágyban halt meg, az apa, Glatter Jakab pedig a költő 12 éves korában. Az ezután dédnagynéniknél, úgy-ahogy nevelt Radnóti kereskedelmi középiskolásként kezdi el vezetni két verses füzetét, a kék és pepita fedelűt.

    [​IMG]
    A 14 éves Gyarmati Fanni. A kép hátoldalán Gyarmati Fanni kézírásával: „Gyarmati Fanny 1926”.
    Fotó: Jaffa Kiadó
    Ebben az évben ismerkedtek meg Fannival. A Nem volt anyám volt az első verse, amit Radnóti megmutatott neki. Fanni óvatosan fogadta a közeledését, de egy év múlva már Miklósnak írja leveleit a lellei nyaralásról.

    Vagy éppen a rokonságtól, ahonnan ezt a fényképet is küldte: „1927. augusztus 21., Komárom” –olvasható a hátoldalon.

    [​IMG]
    Gyarmati Fanni Komáromban 1927 augusztusában
    Fotó: Jaffa Kiadó
    [​IMG]
    Radnóti Miklós Reichenbergben feltehetőleg 1928-ban
    Fotó: Jaffa Kiadó
    A cigizős kép Reichenbergben, vagyis a mai Liberecben készült, ahová érettségi után küldte tanulni Radnótit textilkereskedő nagybátyja és gyámja. Neki semmi kedve textilesnek lenni, bölcsészkarra akar menni és tanárnak tanulni, de az évet el kellett tölteni valahogy. Bár Fannival ekkor is végig leveleznek, Radnótinak kint lesz egy német szerelme, Tini.

    [​IMG]
    Radnóti Miklós a velencei Lidón
    Fotó: Jaffa Kiadó
    [​IMG]
    A velencei Lidón. Radnóti a homokautóban a jobb oldalon.
    Fotó: Jaffa Kiadó
    Strandolós képek a velencei Lidóról. Ide Radnóti ugyanezzel a textiles nagybácsival utazott el. Két hónappal később csak munkába kellett állnia a családi kereskedésben, közben azért a különbözeti vizsgákra készül. Hamarosan elkeseredve írja Fanninak, hogy a szegedi egyetemre kell mennie, a pesti bölcsészkarra a numerus clausus miatt nem veszik fel.

    [​IMG]
    Gyarmati Fanni népviseletben. A kép hátoldalán kézírásával: „Sárga csizmát visel a babám. 1929. aug. 20.”
    Fotó: Jaffa Kiadó
    „Sárga csizmát visel a babám” – áll a fénykép hátulján, melyen Gyarmati Fanni népviseletben pózol. Mindketten vallástalan, asszimilált zsidó családból jöttek, nem érezték a zsidósághoz tartozónak magukat. „(...) Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok, rokonaimat felsoroltam s nem érdekel (csak gyakorlatilag, »életileg«), hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek” – írta zsidóságáról évekkel később Radnóti, amikor már nem lehetett eltekinteni attól, hogy a körülmények „életproblémává” tették a származását.

    [​IMG]
    Radnóti Miklós evezőstúrán Szigetszentmiklóson. A kép hátoldalán kézírásával: „Evezőstúra. Szigetszentmiklós. L. Lilly, L. Edit. 1930. augusztus”. A lányokról semmi közelebbit nem tudunk.
    Fotó: Jaffa Kiadó
    Radnótiék ezekben az években is rendszeresen túráznak, kajakoznak, eveznek, társasággal nagyokat kirándulnak. A fotóalbum jó néhány felvétele ezeken az alkalmakon született.

    Beállított pillanatkép egy tátrai kiruccanásról, a baltával Radnóti fenyegetőzik. A mosolygó áldozat íróbarát: Bálint György, a majd 1943-ban büntetőszázadban életét vesztő, kommunista szimpatizáns publicista. Gyarmati Fanni elmondása szerint éppen a „döntsd a tőkét” jelenetét játszották el.

    [​IMG]
    Tátrai kirándulás. Bálint György középen, mellette Radnóti baltával a kezében, a másik oldalon Dóczi János.
    Fotó: Jaffa Kiadó
    [​IMG]
    Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni friss házasokként a Duna-parti strandon 1935. augusztus 13-án. A kép hátoldalán Gyarmati Fanni kézírásával: „3 napos házasok!”. A fiatalok 1935. augusztus 11-én házasodtak össze. A felvételt valószínűleg Gyarmati László készítette. Gyarmati Fanni Naplójában is megemlékezik erről a napról.
    Fotó: Jaffa Kiadó
    Gyarmati Fanni két nappal az esküvő után írta a naplójába:

    Végtelen boldogság és öröm reggel. Éjjel tele voltam félelemmel és rossz emlékkel az előző éjjelről, aztán elmúlt. Ölelkeztünk, és utána nagy kibeszélés jött, olyan, mint amikor gondolkozik az ember egyedül. Talán még eggyebbek lettünk evvel, mint a testünkkel lehettünk. Olyan mindenem nekem Mik, egyetlen társam, annyira az enyém, olyan boldogság ez. Éjjel még sírás is volt, nagy riadt sírás, de már ez is csak örömből fakadt...

    Nászútra Kővágóörsre mentek, majd beköltöztek be az önálló lakásukba a Pozsonyi útra, oda, ahol aztán Gyarmati Fanni egészen a haláláig lakott.

    [​IMG]
    Radnóti Miklos es Gyarmati Fanni a népszigeti Duna-parton 1937. július 22-én.
    Fotó: Jaffa Kiadó
    Egy különösen intim újabb strandon fekvős kép. Ugyanebben az évben Radnóti Baumgarten-díjából Párizsba is eljutnak, átmenetileg elfeledkezve az állandó anyagi gondokról. Radnótinak főleg csak keveset fizető értelmiségi részmunkái vannak, felesége jövedelmére elemi szükségük van: ő gyorsírást tanít apja iskolájában.

    [​IMG]
    Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni a Svábhegyen, az 1930-as évek második felében. A felvételt Gyarmati Fanni unokahúga, Milch Hermina (Hermi) készítette.
    Fotó: Jaffa Kiadó
    A Svábhegyen, annak a bérelt villának a kertjében, ahol Gyarmati Fanni szülei minden nyarukat töltötték. Az ekkor már asszonnyá lett lány végig szoros kapcsolatban maradt szüleivel. Bár a bizonytalan egzisztenciájú irodalmárral való kapcsolatot eleinte gyanakvással nézték, idővel megbékéltek a helyzettel, és Radnóti is rendszeresen feljárt hozzájuk a Diana utcába.

    [​IMG]
    Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni Szentendrén 1940. június 30-án. Elől baloldalt Beck Judit, mellette Gyarmati Fanni, hátul takarásban Radnóti, mellette Vas István.
    Fotó: Jaffa Kiadó
    Radnóti takarásban, mellette Vas István, de a szentendrei stégen készült képnek a nők adnak jelentésgellert. Gyarmati Fanni mellett Beck Judit festőnő áll. Ő Fanni barátnője volt eredetileg, de hamarosan a férjéé lett – még ha az irodalomtörténet szeret is róla eufemisztikusan múzsaként megemlékezni. Az 1941-ben kiteljesedő kapcsolatról Gyarmati Fanni is tudott, szenvedései ellenére is jóváhagyta. Mint Ferencz Győző Radnóti-életrajzából is tudható, több vers, köztük a Harmadik ecloga és a Két karodban valójában nem a feleségnek, hanem a szeretőnek íródott.

    Beck Judit akkor szakított véglegesen a költővel, amikor ő már munkaszolgálatban volt. Radnóti egy levelében még innen is azt írta neki, úgy érzi, valójában nem is a feleségét, hanem őt hagyta el – mire az ekkor már Major Tamás feleségeként élő nő inkább kilépett a kapcsolatból, mert úgy vélte, hogy „minél messzebb van az ember, annál inkább csak egy pontra szabad visszagondolni”. A párhuzamos kapcsolat közben Radnóti, ha nem is konfliktusmentes, de érzelmileg végig szoros kapcsolatban maradt Gyarmati Fannival.

    Az utolsó időszakból, a munkaszolgálatos évekből nem maradt fenn Radnóti Miklósról fénykép. A költő, aki éppen egy Shakespeare-fordítással lett volna elfoglalva, 1944 májusában kapta meg utolsó behívóját. A bori táborból még három lapot írhatott feleségének, ezeket a cenzúra miatt Gyarmati Fanni már csak késve kaphatta meg – és közben neki is menekülnie kellett, álnéven, apácaként bujdosott. Férje Razglednicákat és az Erőltetett menetet is tartalmazó jegyzetfüzetét egy barátja hozta haza.

    A legutolsó versek már csak az Abda melletti tömegsír 1946-os exhumálásakor kerülnek elő. Gyarmati Fanni ekkor fejezi be a naplóját, és itt ér véget a családi fotóalbum is.

    [​IMG]
    Radnóti Miklós abdai tömegsírjánál készült kép. Gyarmati Fanni 1946. augusztus 12-én felkereste Abdánál a Rábca árterét, ahol a tömegsírt feltárták, de fényképet nem készített. Egy kórót tépett a gödörről, melyet megszárítva egész életében őrzött.

    Kolozsi Ádám


    [​IMG]
     
    daisy1m kedveli ezt.
  4. daisy1m

    daisy1m Állandó Tag


    "Mik szép kis verset írt azon felingerülve, ami a tegnapelőtti
    lapokban állt, mint kis hír: Toller öngyilkossága.2 Felakasztotta
    magát New Yorkban, és egy cseh baloldali újságíró Prágában,
    és a sor csak folytatása egy bosszú és még hosszan tartó
    sornak."
    (Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló, 1939. május 27.)


    Radnóti Miklós: Csütörtök

    New-Yorkban egy kis szállodában
    hurkot kötött nyakára T,
    ki annyi éve bolyg hazátlan,
    tovább bolyonghat-é ?

    Prágában J M ölte meg magát,
    honában hontalan maradt,
    P R sem ír egy éve már,
    talán halott egy holt gyökér alatt.

    Költő volt és Hispániába ment,
    köd szállt szemére ott, a bánaté;
    s ki költő és szabad szeretne lenni,
    egy fényes kés előtt kiálthat-é ?

    Kiálthat-é a végtelen előtt,
    ha véges útja véget ért;
    a hontalan vagy láncon élő
    kiálthat-é az életért ?

    Mikor harapni kezd a bárány
    s a búgó gerle véres húson él,
    mikor kígyó fütyül az úton,
    s víjjogva fújni kezd a szél.

    1939
     

Megosztás