Sajnos éppen elnámult a gépem, valami madzag nem lett visszadugva, de hamarosan jön a segítség, és meg tudom nézni hallgatni a videót. Videót felrakás nekem is sokáig gond volt. Nekem Targenor segített, hogy megtanuljam.
Rejtélyek, furcsaságok, talányok
- Téma inditó Mira*
- Kezdés dátuma
Sajnos éppen elnámult a gépem, valami madzag nem lett visszadugva, de hamarosan jön a segítség, és meg tudom nézni hallgatni a videót. Videót felrakás nekem is sokáig gond volt. Nekem Targenor segített, hogy megtanuljam.
sirkan49
Kitiltott (BANned)
<object width="320" height="265"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/ZVq8u5SkrHs&hl=en&fs=1&color1=0x3a3a3a&color2=0x999999"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/ZVq8u5SkrHs&hl=en&fs=1&color1=0x3a3a3a&color2=0x999999" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="320" height="265"></embed></object>
<object width="320" height="265"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/807XXHZ6YzE&hl=en&fs=1&color1=0x3a3a3a&color2=0x999999"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/807XXHZ6YzE&hl=en&fs=1&color1=0x3a3a3a&color2=0x999999" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="320" height="265"></embed></object>
Így jó lesz?
<object width="320" height="265">
<embed src="http://www.youtube.com/v/ZVq8u5SkrHs&hl=en&fs=1&color1=0x3a3a3a&color2=0x999999" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="320" height="265"></object>
<object width="320" height="265">
</object>
Így jó lesz?
Köszi!kiss
Misztikus semmi, ami a nemtudásumkból fakad..újra és megint.
Amikor az Industól hazaérkező expedíció már majdnem a Sárga folyó forrásvidékére ért, találkotak itt néhány állatokat (kecskéket) legeltető szőke fiúval...mondta is BIHAR, az expedíció vezteője: hogy ..né---met , ma ezet németnek mondják. A met--et pedig kecskecsordának mondták egykor(Kecske--met-)-
Az atlantiszi népek -a nagy szigetük elsüllyedése után- sokáig kerestek új hazát...egy kis német csoport egészen a Távolkeletig sodródott...ennyi a lényeg.
Jól élnek azok az írók, akik misztifikálják az Atlantiszt és a helyét is...ez a sziget nagy volt és a Szantorin katasztrófa idején tünt el végleg.. Aki érdeklődik a geológia iránt az sokat megtudhat arról, hogy a földköpeny nyitott ma is a Kanári szig.-nél. A Kanári szig. érdekes, vulkanikus képződmény...maradványa vminek.
Volt aki aki többet tud mint Platon sokkal, az Atlantiszról. Tuliás a neve és Paál Zoltán írt róla. Az apját Ríga fősámánnak hívták, bármilyen hihetetlen ie. 1700 körűl élt.
Melyik kúszható és járható barlangban nincsennek fírkák? Mit tudunk -többletet- a boszniai barlangokról? A semmit? van értelme itt kutakodni? Miért?
Hány éves a hun rovásírás (a magyar az kiágazása ennek)? Volt valaha egységes rovás? Ki teremtette meg? Miért nem tudunk -általában- erről??
Amikor az Industól hazaérkező expedíció már majdnem a Sárga folyó forrásvidékére ért, találkotak itt néhány állatokat (kecskéket) legeltető szőke fiúval...mondta is BIHAR, az expedíció vezteője: hogy ..né---met , ma ezet németnek mondják. A met--et pedig kecskecsordának mondták egykor(Kecske--met-)-
Az atlantiszi népek -a nagy szigetük elsüllyedése után- sokáig kerestek új hazát...egy kis német csoport egészen a Távolkeletig sodródott...ennyi a lényeg.
Jól élnek azok az írók, akik misztifikálják az Atlantiszt és a helyét is...ez a sziget nagy volt és a Szantorin katasztrófa idején tünt el végleg.. Aki érdeklődik a geológia iránt az sokat megtudhat arról, hogy a földköpeny nyitott ma is a Kanári szig.-nél. A Kanári szig. érdekes, vulkanikus képződmény...maradványa vminek.
Volt aki aki többet tud mint Platon sokkal, az Atlantiszról. Tuliás a neve és Paál Zoltán írt róla. Az apját Ríga fősámánnak hívták, bármilyen hihetetlen ie. 1700 körűl élt.
Melyik kúszható és járható barlangban nincsennek fírkák? Mit tudunk -többletet- a boszniai barlangokról? A semmit? van értelme itt kutakodni? Miért?
Hány éves a hun rovásírás (a magyar az kiágazása ennek)? Volt valaha egységes rovás? Ki teremtette meg? Miért nem tudunk -általában- erről??
Hegyvonulat az antarktiszi jégbe zárva
A Föld talán utolsó, felfedezésre váró hegyvonulatát térképezte fel egy hét nemzet kutatóiból álló expedíció az Antarktiszon. A zord, -30 fokos hidegben a tudósok kutatórepülőgéppel és speciális radarral készítettek nagy felbontású felvételeket a Kelet-Antarktiszi jégmezőben rejtőzködő hatalmas Gamburcsev-hegységről.
A radarmérések alapján a mintegy 4 kilométer vastag jégpáncél alatt megbúvó hegységet meredek csúcsok és szűk völgyek szabdalják. A hegyvonulat nemcsak méretében, hanem megjelenésében is meglepően hasonlít az Alpokra.
Ez nem meglepő, hiszen a Gamburcsev az Alpokhoz és a Himalájához hasonlóan lánchegység, azaz a földtörténet során kontinensek ütközésével létre. De mivel az Antarktiszon utoljára körülbelül 500 millió éve történt ilyen geológiai átalakulás, ezért a Gamburcsev-hegység az Alpoknál nagyjából 10-szer öregebb.
A hegység felszíni formái alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a jég - földtörténeti léptákkel mérve - gyorsan borította be a vidéket.
A különböző mérések - immár sokadikként- megerősítették azt a tényt, hogy az antarktiszi jégtakaró mélyén föld alatti tavak találhatók.
A hegység létezéséről először 1958-ban adott hírt egy szovjet kutatócsoport, akik szeizmikus méréseket végeztek a Kelet-Antarktiszi jégmezőn. Nevét Grigorij Gamburcsev geofizikusról kapta. Ezután 1977-ben egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálta a területet, szintén repülőgépről, de sokkal több új információval nem szolgáltak: megerősítették a hegység létezését.
Kép forrása: National Science Foundation
Ádám Rita
Vezető meteorológus
Meteo21
http://www.meteo21.hu/hirek/hir.php?mid=149a55ef1de47b
A Föld talán utolsó, felfedezésre váró hegyvonulatát térképezte fel egy hét nemzet kutatóiból álló expedíció az Antarktiszon. A zord, -30 fokos hidegben a tudósok kutatórepülőgéppel és speciális radarral készítettek nagy felbontású felvételeket a Kelet-Antarktiszi jégmezőben rejtőzködő hatalmas Gamburcsev-hegységről.
A radarmérések alapján a mintegy 4 kilométer vastag jégpáncél alatt megbúvó hegységet meredek csúcsok és szűk völgyek szabdalják. A hegyvonulat nemcsak méretében, hanem megjelenésében is meglepően hasonlít az Alpokra.
Ez nem meglepő, hiszen a Gamburcsev az Alpokhoz és a Himalájához hasonlóan lánchegység, azaz a földtörténet során kontinensek ütközésével létre. De mivel az Antarktiszon utoljára körülbelül 500 millió éve történt ilyen geológiai átalakulás, ezért a Gamburcsev-hegység az Alpoknál nagyjából 10-szer öregebb.
A hegység felszíni formái alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a jég - földtörténeti léptákkel mérve - gyorsan borította be a vidéket.
A különböző mérések - immár sokadikként- megerősítették azt a tényt, hogy az antarktiszi jégtakaró mélyén föld alatti tavak találhatók.
A hegység létezéséről először 1958-ban adott hírt egy szovjet kutatócsoport, akik szeizmikus méréseket végeztek a Kelet-Antarktiszi jégmezőn. Nevét Grigorij Gamburcsev geofizikusról kapta. Ezután 1977-ben egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálta a területet, szintén repülőgépről, de sokkal több új információval nem szolgáltak: megerősítették a hegység létezését.
Kép forrása: National Science Foundation
Ádám Rita
Vezető meteorológus
Meteo21
http://www.meteo21.hu/hirek/hir.php?mid=149a55ef1de47b
Vannak-e piramisok az antarktiszi jég alatt? Ez a G. hegység biztosan tartalmaz legalább egy-két szfinx-et. Ma már semmiség 4 km jégmélységből felhozni a vizet, és elszállításig fütve tárolni. Ha kiszámoljuk, vagy méginkább becsűljük a technikai részét a dolognak, akkor nembiztos, hogy 50 EU alatt lenne literje, de megéri! Nem beszélve arról, hogy esetleg igen sós, tehát ezzel locsolhatjuk akár a sülthúst is. Vagy sótalanítva megihatjuk. A lepárolt só pedig eladható!
Vénusz szobrocska - i.e. 30.000-ből - Tübingen
Elnézést a web-fordítóért! A lényeg így is kitűnik.
A legrégebbi még felfedezett Venus szobrocska már felépült régészeti barlang helyén Hohle Fels, Németország, és beszámolt a május 14, 2009, a természetvédelem területén.
<>
Hohle Fels egy felső paleolit barlang helyén a sváb Jura a Németország délnyugati részén, és az is ismert mamut elefántcsont faragványok és bizonyítani kell, hogy a gyártás, kelt a Aurignacian között körülbelül 31.000 és 33.000 évvel ezelőtt.
Elnézést a web-fordítóért! A lényeg így is kitűnik.
A legrégebbi még felfedezett Venus szobrocska már felépült régészeti barlang helyén Hohle Fels, Németország, és beszámolt a május 14, 2009, a természetvédelem területén.
<><small>Venus of Hohle Fels, side and front views.</small>
<small>Vénusz Hohle Fels, oldalsó és első találkozóra.</small> <small>Photo by Photos by H. Jensen; Copyright University of Tubingen</small>
<small>Fotó: Fotó: H. Jensen; Copyright Egyetem Tubingen</small>
Venus figurák is szexi (bocs, nincs más szó is) a kis faragványok nők eltúlzott funkciókkal található Felső paleolit helyszínek között körülbelül 31.000 és 9.000 évvel ezelőtt Európában.
Vannak Venus figurák a férfiak és ivartalan emberek, de ez a legjobb mellékszempont foglalkoznak másutt. Hohle Fels egy felső paleolit barlang helyén a sváb Jura a Németország délnyugati részén, és az is ismert mamut elefántcsont faragványok és bizonyítani kell, hogy a gyártás, kelt a Aurignacian között körülbelül 31.000 és 33.000 évvel ezelőtt.
Kotró Nicholas Conard a University of Tubingen már dolgozik Hohle Fels, mivel a 1990-es években, és már behajtott három elefántcsont faragványok, beleértve egy vízimadár, a ló fejét, és egy idegen félig ember, félig oroszlán szobrocska.
De az utolsó esik Conard felfedezte a Vénusz szobrocska illusztrált felett, és bár a radiocarbon dátumok egy kis pelyhes a Sváb Jura, ő becslése alapján öt rétegben Aurignacian rétegek fölötte, hogy az időpontok a legkorábbi időszak Aurignacian körülbelül 35,000-40,000 év ezelőtt.
A következő legrégebbi Venus szobrocska (ez én vagyok tisztában egyébként) van Dolni Vestonice a Cseh Köztársaság között körülbelül 28.000 és 31.000 évvel ezelőtt.
Néha azt hiszem, a legnagyobb munkát a világ, mert megtörténhet, hogy két újabb képek a Hohle Fels figurákat a 2003 Természet cikk, valamint az új 2009-től, hogy egy mesebeli, um, fotó esszét. More Information
További információ - Photo Essay: Ivory Figurines from Hohle FelsPhoto Essay: Ivory figurák a Hohle Fels
- More on the site of Hohle Fels , GermanyTovábbi információk a honlapján Hohle Fels, Németország
- More on Venus FigurinesBővebben a Vénusz figurák
- Dolni Vestonice , Czech RepublicDolni Vestonice, Csehország
Main Sources
Fő forrásai - Prehistoric Pinup , a video on the Nature siteŐskori Pinup, egy videó a Nature honlapján
- Conard, Nicholas J. 2003 Palaeolithic ivory sculptures from southwestern Germany and the origins of figurative art. Nature 426:830-832.Conard, Nicholas J. 2003 Paleolitikum elefántcsont szobrok a Németország délnyugati és eredetének ábrás art. Nature 426:830-832.
- Conard, Nicholas J. 2009 A female figurine from the basal Aurignacian of Hohle Fels Cave in southwestern Germany. Nature 459(7244):248-252Conard, Nicholas J. 2009 A női szobrocska a bazális Aurignacian a Hohle Fels-barlang Németország délnyugati részén. Nature 459 (7244) :248-252
Kedves Oposur/Ivan Elvtars
Orulok, hogy megint itt vagy, es igy talan valaszt kapok a reg elmult de nem feledett kerdeseimre, hogy miszerint:
- milyen nyelven beszelt Paal Zoltan a Szalavari Turaval a nemet agyuzas kozepette?
- Hogy tanulta meg a vilagtortenelmet 2-3 het alatt a nemet agyuzas kozepette?
- Mi volt az a baj ital amivel megitattak a nemet agyuzas kozepette?
- Miert volt harom lelke?
- Miert irja hogy az Arany Horda az torok volt?
- Miert hisszuk, hogy a konyha asztalanal 2000 oldalon keresztul hirtelen leirta a vilag tortenelmet minden elozo tudas es kutatomunka nelkul?
<O
></O>Koszonom a valaszodat.
".....találkotak itt néhány állatokat (kecskéket) legeltető szőke fiúval...mondta is BIHAR, az expedíció vezteője: hogy ..né---met , ma ezet németnek mondják. A met--et pedig kecskecsordának mondták egykor(Kecske--met-)-"
Tudod Oposur, nem tudom ki itt az aki a "misztikus zagyvaságokban" hisz...
Tudod Oposur, nem tudom ki itt az aki a "misztikus zagyvaságokban" hisz...
sirius, miután nem ismered a könyvet és ezért ugyan makacsul bírálod, azthiszem dícséretet érdemelsz. Pláne, ha szövegkörnyezetből kiragadott dolgokat raksz a netre. Ez fontos volt annakid3jén a Vörös Pimpinek is.
További szép napot, jó asztrológiai helyzetet!
További szép napot, jó asztrológiai helyzetet!
En elolvastam ha nem haragszol. A kerdeseimre tovabbra is varom a valaszt.
Kiegeszitenem azzal, hogy a tuz hasznalatat az Arvisura/Paal Zoltan milyen alapokon teszi 7000 evvel ezelottre mikor mar bizonyitott, tobb mint 50.000 (egyes kutatok szerint 70.000 de olyan regre en nem birok emlekezni) eve hasznaljuk.
Elore is koszonom.
Nem valami jófajta pálinka??
üdv:ashanti
Figyelj! Akkor Pitti erről biztos tudna ....:222::5:
Én már csak a Vörös Pimpit nem értem, de úgyis hiába kérdezném Ivánt, neki nem szokása válaszolni konkrét kérdésekre.
Vajon mi a fene baja van vörös "Pimpivel" Paál Zoltánnak vagy mi köze az Arvisurához. Ezt is csak úgy tudom meg, ha kiolvasom a teljes Arvisurát és "elmélyedek" benne?
Vaitheeswaran Koil, a világ legtitokzatosabb könyvtára
2009.03.16. 21:23
"Voltam Indiában, a világ legtitokzatosabb könyvtárában! Saját szememmel láttam azokat az írásokkal telekarcolt ősrégi pálmaleveleket, amelyekről felolvasták a múltamat és a jövőm!" Ezekkel a szavakkal kezdte elbeszélését Bartholomaus Schmidt, müncheni üzletember, akinek a történetéről Johannes v. Buttlar, amerikai író és tudós számol be az Időkiesés című könyvében. A levelekre olyan emberek életrajzát karcolták bele több ezer évvel ezelőtt, akik ma élnek és egy napon majd felkeresik ezeket a könyvtárakat! Aki nem utazik ide, annak az életrajza nincs meg, vagyis a pálmalevelek írói tudták előre, hogy a könyvtárak látogatói kik lesznek. Az olvasás művészete családi hagyomány, ami mindig az apáról a legidősebb fiúra száll.
A leheletvékony pálmalevelek 6 cm szélesek és 48 cm hosszúak. Az élettartamuk kb. 800 év, ami után elöregednek, törékennyé válnak. Tartalmukat ezért periodikusan újramásolják. Az emberek sorsa versformában, ősi tamil nyelven, sűrű sorokban van leírva. Az írásjelek kb. 1 mm magasak, így puszta szemmel nehezen ismerhetőek fel.Minden látogatónak két pálmalevele van, az egyiken a múlt, a másikon pedig a jövő eseményei vannak feltüntetve.Az első pálmalevélen szereplő adatok ismertetése után az érintett kérheti, hogy a második pálmalevélről olvassák fel a jövőjét. Ezek az események 2,5-5 éves időintervallumokban vannak összefoglalva, fel van tüntetve a halál dátuma, és az órája is.
A múltat tartalmazó levélen többek között szerepel az illető neve, foglalkozása és korábbi inkarnációi. Adatok olvashatóak emellett az érintett szüleiről, testvéreiről, feleségéről és gyermekeiről. Külön fel vannak sorolva a látogatás napján még élő hozzátartozók. Az esetleges testi ismertetőjegyek is le vannak írva. Gyakran közlik a látogatás napját, sőt a látogatót fogadó pálmalevél-olvasó nevét is. Az életrajzok nagyon élethűek, az illető gyakran úgy érzi, mintha azok írója személyesen is részt venne az életében. Bizonyos szavak és fogalmak gyakran képszerű magyarázatokkal vannak körülírva. A mozdonyvezető hivatását pl. a következőképpen ismertetik: " Olyan gépi berendezés vezetője, amivel lehetőség van arra, hogy gőz vagy más energia segítségével sok embert nagy távolságra szállítsanak."
2009.03.16. 21:23
"Voltam Indiában, a világ legtitokzatosabb könyvtárában! Saját szememmel láttam azokat az írásokkal telekarcolt ősrégi pálmaleveleket, amelyekről felolvasták a múltamat és a jövőm!" Ezekkel a szavakkal kezdte elbeszélését Bartholomaus Schmidt, müncheni üzletember, akinek a történetéről Johannes v. Buttlar, amerikai író és tudós számol be az Időkiesés című könyvében. A levelekre olyan emberek életrajzát karcolták bele több ezer évvel ezelőtt, akik ma élnek és egy napon majd felkeresik ezeket a könyvtárakat! Aki nem utazik ide, annak az életrajza nincs meg, vagyis a pálmalevelek írói tudták előre, hogy a könyvtárak látogatói kik lesznek. Az olvasás művészete családi hagyomány, ami mindig az apáról a legidősebb fiúra száll.
A múltat tartalmazó levélen többek között szerepel az illető neve, foglalkozása és korábbi inkarnációi. Adatok olvashatóak emellett az érintett szüleiről, testvéreiről, feleségéről és gyermekeiről. Külön fel vannak sorolva a látogatás napján még élő hozzátartozók. Az esetleges testi ismertetőjegyek is le vannak írva. Gyakran közlik a látogatás napját, sőt a látogatót fogadó pálmalevél-olvasó nevét is. Az életrajzok nagyon élethűek, az illető gyakran úgy érzi, mintha azok írója személyesen is részt venne az életében. Bizonyos szavak és fogalmak gyakran képszerű magyarázatokkal vannak körülírva. A mozdonyvezető hivatását pl. a következőképpen ismertetik: " Olyan gépi berendezés vezetője, amivel lehetőség van arra, hogy gőz vagy más energia segítségével sok embert nagy távolságra szállítsanak."
A legendás Holtak Erdeje
2009.05.11. 23:20
2001-óta egyre többen beszélik a Mato Grosso de Sul nevű brazil kistelepülésen, hogy a várostól északnyugatra, valahol az áthatolhatatlan dzsungel mélyén létezik egy misztikus hely, ahol egyesek állítólag megkövesedett fákban emberi arcokat véltek felfedezni. A holtak erdejének nevezett hátborzongató terület felfedezésére már több expedíció is indult, de nem mindenki tért haza…
<o></o>
Arrafelé rengeteg folyó szabdalja át a vidéket. A várostól északra és nyugatra hatalmas , fél –magyarországnyi mocsár és sűrű láp terül el. A mocsarakat számos folyó táplálja. Errefelé a betegségeket terjesztő moszkítók miatt csak kevesen élnek, de az állatvilág számára ez valóságos paradicsom. A folyók vize gyakran elönti az addig szárazon lévő területeket is , majd hetekkel később visszahúzódik az ár és a hőségben a nyirkos föld, a fák az aljnövényzet párolog. Rothadás és pusztulás szaga terjed mindenfelé. A mocsárban elpusztult állatok sodródnak, ember ritkán hatol be ide, akkor is csak kis merülésű, jól felszerelt motorcsónakon. Néha vadászok, máskor olajat kereső mérnökök, vagy favágók érkeznek. A mocsárvidék nem vonzza a turistákat. Komor, sötét és veszélyes vidéknek tartják – és valóban az. A környékbeliek sem gyakran járnak errefelé. Aki teheti inkább elkerüli ezt a veszélyes és hátborzongató vidéket. A holtak erdejének nevezett területről először Corumbában kezdetek suttogni, majd amikor 2000-ben egy megviselt vadász tért vissza az erdőből és mesélni kezdett a helyről hirtelen beszédtéma lett a dologból. A magas férfi betegnek látszott. Lázas volt és köhögött. Azonnal kórházba szállították , ahol ismét csak a misztikus, hátborzongató helyről kezdett el motyogni. Orvosai azonban nem értették miről beszél, és összefüggéstelen szavait a magas láznak tulajdonították. 2001 elején azonban nem várt fordulatot vett az ügy: 3 szemtanú egybehangzóan állította, hogy dzsungelvadászatuk során egy olyan ismeretlen helyre értek, ahol a fák mind kőből vannak. Ettől kezdve mindenki magyarázatot keresett az esetre… 2002-ben aztán néhány néprajzkutató érkezett Corumbába, hogy magyarázatot találjanak a kőerdőkre vonatkozóan. Expedíciót szerveztek a sűrű dzsungelbe, hogy megtalálják a kőerdőt és hogy bizonyítsák a nagyközönség előtt annak létezését. Az expedícióhoz csatlakozott aztán még egy földrajztudós, egy geológus és néhány helybéli lakos is. Folyókat átszelve, bozótvágó kést használva és takarékosan bánva az ivóvízzel nagyon sokat kellett gyalogolniuk. A hátborzongató és félelmetes hely azonban csak ezután következett. Dacolva a szúnyogokkal, ragadozókkal, a forrósággal , keresztül a sűrű és szinte áthatolhatatlan dzsungelen, kimerülten és már szinte szomjazva ugyan, de lépésüket hamarosan siker koronázta. Több napos út megtételét követően elérték a holtak erdejét, ahol rögvest leesett az álluk. Megkövesedett fák százait látták, állításuk szerint akár több 10 ezer is lehet belőlük. Némelyik egészen kicsi és vékony, mások vaskosabbak. Közös jellemzőjük , hogy kőböl vannak és egykori fákat formáznak, bár az ágak nagyobbrészt hiányoznak róluk. A kő anyagú fából dudorodnak, illetve emelkednek ki ezek a furcsa, torz arcok. Mintha valódi fák lettek volna, amelyeket egy ismeretlen erő, aztán eltorzított, a majd kissé megcsonkított és kővé változtatott. De nem ez volt az igazi hír ! A kőből lévő fák törzsein emberi arcvonásokat és egyértelmű arcokat láttak a kutatók. Ha alaposan körbejártak egy fát, akkor valahol megtalálták rajta egy-egy nő, férfi vagy gyermek arcvonását. Méghozzá fájdalomtól eltorzult vonásokkal. Mintha azokat az arcvonásokat örökítette volna meg a természet, akik hatalmas kínok között pusztultak el. Az arcvonások különböző korú és bőrszínű emberek képmásait ábrázolták. A környéken nem nagyon vannak kövek, mégis ott a hol ez az erdőterület áll kemény a talaj. A vékonyabb kőfákon inkább gyermekek, míg a vastagabb fatörzseken jobbára férfiak és nők arcvonásai, formái láthatók. Szép számmal vannak olyanok is, .amelyeken az arcon eltelt idő során már megkopott, kis híján eltűnt. Az eső, a mocsár kipárolgása, illetve az időjárás egyéb viszontagságai romboló hatással vannak a kőerdőre. A korábban a dzsungelbe mélyére ment expedíciónak tehát sikerült felfedeznie és bemérnie a területet, ám a muníció hegyre nagyobb hiány amiatt hamarosan vissza kellett térniük a városba. Bár a különös erdőben fényképeket és videófilmet is sikerült készíteniük, ezekből semmi sem maradt. , mert a mocsárban felfordult az egyik csónakjuk, és poggyászuknak ez a része vízbe esett. Konkrét bizonyítékok nélkül kellett tehát hazatérniük. A helybéliek ennek ellenére hisznek nekik… A hivatalos tudomány azonban - bizonyítékok hiányában – mély hallgatásba burkolódzik és nem hajlandó elismerni a holtak erdejét, mint létező helyiséget. A tudományos intézmények és képviselőik majd némi bizonyíték után - óvatosan nyilatkoznak valamit. Ahogy azt már megszokhattuk… Az amatőr kutatók tehát annyit tehetnek, hogy megpróbálnak választ keresni a rejtélyre… A jelenség nem lehet természetes képződmény, mert honnan tudná a brazíliai mocsárban köveket termelő természet, miféle halálesetek történnek szerte a világon ? Az információ hogyan érkezik oda ? És milyen módon vésné bele az eléhunytak arcát a torz fákat utánzó kövekbe ? Másrészt az is aggályos, hogy míg a világon a kezdetektől kezdve sokkal többen éltek és haltak meg, mint ahány fa található a kőerdőben … Naponta tízezrek halnak meg a világon, míg fából csupán pár ezer lehet. Tehát a természet lehetséges hogy szelektál valamilyen módon ? Lehetséges lenne, hogy csak minden tízezredik, vagy százezredik ember képe formálódik ki a kőfán ? A kutatók a helyszíneken egyébként láttak arc nélküli „szűz” megkövesedett fatörzseket is. Ezek tehát arra várnak, hogy meghalljon az , akinek a vonásait viselni fogják. De ki, hol és milyen szempontok alapján dönti el, hogy ki kerülhet a fákra, és a többi sok százezer , vagy millió halottat a természet miért nem örökíti meg ? Mások viszont azt állítják, hogy mindenkinek meg van a maga fája, csak hogy ezek a kőerdők el vannak szórva a földön. De lehetnek kőerdők még a Himalája hó födte csúcsain, vagy a tengerek mélyén is. Vagy a Brazil őserdőkben is van esetleg még néhány négyzet kiló méternyi köerdő terület, amit nem fedett még be a mocsár…. Mások azonban radikálisabb és eredetibb ötlettel álltak elő : Azt javasolják, létesítsenek egy kutatóbázist a mocsárban és néhány odarendelt személy hosszú hónapokon keresztül figyelje a fákat, készítsen róluk fotókat – a még üres törzsűekről is, sőt elsősorban azokról. Aztán, ha azokon is megjelennek valakinek a vonásai – vagyis az illető valahol a világon meghalt - a „vésetről” készítsenek fotókat és azokat adják át a nagy hírügynökségeknek, a világsajtónak. A lapok szerte a világon leközölnék ezeket a fotókat, így aztán talán valahol jelentkeznének a családtagok, akik –e kőbe vésett vonásokban felismerik nemrég elhunyt hozzátartozójukat. Ha tízegynéhány személyt sikerülne néhány hónap vagy év folyamán azonosítani, akkor talán rájönnének az összefüggésekre. Mi az a momentum, ami összekapcsolja e haláleseteket ? Maga a halál neme, elhunytak foglalkozása, életükben folytatott munkájuk, törekvésük, céljaik ? …Ez a kutatás azonban egyenlőre csak terv – még nem valósult meg. Sajnos… Egyrészt azért mert a tudomány nem hisz az egész ügyben, sehol semmilyen intézménynek, vagy kormányszervnek nem ad pozitív szakvéleményt. A kockázat túl nagy , így végül is nem érnek el pozitív eredményt a kutatók, ugyanakkor hosszú ideig tartózkodni a mocsári erdőben egyenesen életveszélyes. Ráadásul fennáll a lehetősége annak, hogy esetleg átverésről van szó, így az intézmény amelyik részt venne egy ilyen sikertelen küldetésben rögtön nevetségessé válna…Mivel pillanatnyilag a dolognak nem látszik semmi gyakorlati haszna, érthető, hogy sem üzletemberek, sem mások nem adnak rá pénzt. A kíváncsi amatőr kutatók csupán néhány szenzáció hajhász bulvárlapra számíthatnak, de a szerkesztőségek messze vannak. Turisták sem jönnek számításba, ez a vidék nem rendelkezik semmivel, ami vonzaná a világjárókat. Hacsak nem éppen a „Holtak erdejével”. Nagyon jó lenne, ha valami gazdag unatkozó ember expedíciót szervezne ismét a dzsungelbe, hogy bizonyítékokat gyűjtsön. Ez egy újabb különös és félelmetes földi rejtély, meg kell oldanunk minél előbb. Veszélyes ugyan és sokan nem tértek vissza, de megérné ennyi áldozatot hozni, hogy kiderüljön végre az igazság… Talán egyszer - valamikor majd a közeljövőben - egy nagyobb expedíció és kutatócsoport indul útnak , hogy a több kiló méteres dzsungeltúra megtétele után maga lásson neki e misztikus, rejtélyes és különös kőerdő megfejtésének. De bármi megtörténhet…Aki egyszer a brazil őserdőben csatangol lehet, hogy egy sűrű bozótos után hirtelen meglát majd egy kőből álló, és arcvonásokat hordozó fát… A misztikum ott lakozik az őserdő mélyén, de ki tudja melyik fában…
2009.05.11. 23:20
2001-óta egyre többen beszélik a Mato Grosso de Sul nevű brazil kistelepülésen, hogy a várostól északnyugatra, valahol az áthatolhatatlan dzsungel mélyén létezik egy misztikus hely, ahol egyesek állítólag megkövesedett fákban emberi arcokat véltek felfedezni. A holtak erdejének nevezett hátborzongató terület felfedezésére már több expedíció is indult, de nem mindenki tért haza…
<o
></o> Arrafelé rengeteg folyó szabdalja át a vidéket. A várostól északra és nyugatra hatalmas , fél –magyarországnyi mocsár és sűrű láp terül el. A mocsarakat számos folyó táplálja. Errefelé a betegségeket terjesztő moszkítók miatt csak kevesen élnek, de az állatvilág számára ez valóságos paradicsom. A folyók vize gyakran elönti az addig szárazon lévő területeket is , majd hetekkel később visszahúzódik az ár és a hőségben a nyirkos föld, a fák az aljnövényzet párolog. Rothadás és pusztulás szaga terjed mindenfelé. A mocsárban elpusztult állatok sodródnak, ember ritkán hatol be ide, akkor is csak kis merülésű, jól felszerelt motorcsónakon. Néha vadászok, máskor olajat kereső mérnökök, vagy favágók érkeznek. A mocsárvidék nem vonzza a turistákat. Komor, sötét és veszélyes vidéknek tartják – és valóban az. A környékbeliek sem gyakran járnak errefelé. Aki teheti inkább elkerüli ezt a veszélyes és hátborzongató vidéket. A holtak erdejének nevezett területről először Corumbában kezdetek suttogni, majd amikor 2000-ben egy megviselt vadász tért vissza az erdőből és mesélni kezdett a helyről hirtelen beszédtéma lett a dologból. A magas férfi betegnek látszott. Lázas volt és köhögött. Azonnal kórházba szállították , ahol ismét csak a misztikus, hátborzongató helyről kezdett el motyogni. Orvosai azonban nem értették miről beszél, és összefüggéstelen szavait a magas láznak tulajdonították. 2001 elején azonban nem várt fordulatot vett az ügy: 3 szemtanú egybehangzóan állította, hogy dzsungelvadászatuk során egy olyan ismeretlen helyre értek, ahol a fák mind kőből vannak. Ettől kezdve mindenki magyarázatot keresett az esetre… 2002-ben aztán néhány néprajzkutató érkezett Corumbába, hogy magyarázatot találjanak a kőerdőkre vonatkozóan. Expedíciót szerveztek a sűrű dzsungelbe, hogy megtalálják a kőerdőt és hogy bizonyítsák a nagyközönség előtt annak létezését. Az expedícióhoz csatlakozott aztán még egy földrajztudós, egy geológus és néhány helybéli lakos is. Folyókat átszelve, bozótvágó kést használva és takarékosan bánva az ivóvízzel nagyon sokat kellett gyalogolniuk. A hátborzongató és félelmetes hely azonban csak ezután következett. Dacolva a szúnyogokkal, ragadozókkal, a forrósággal , keresztül a sűrű és szinte áthatolhatatlan dzsungelen, kimerülten és már szinte szomjazva ugyan, de lépésüket hamarosan siker koronázta. Több napos út megtételét követően elérték a holtak erdejét, ahol rögvest leesett az álluk. Megkövesedett fák százait látták, állításuk szerint akár több 10 ezer is lehet belőlük. Némelyik egészen kicsi és vékony, mások vaskosabbak. Közös jellemzőjük , hogy kőböl vannak és egykori fákat formáznak, bár az ágak nagyobbrészt hiányoznak róluk. A kő anyagú fából dudorodnak, illetve emelkednek ki ezek a furcsa, torz arcok. Mintha valódi fák lettek volna, amelyeket egy ismeretlen erő, aztán eltorzított, a majd kissé megcsonkított és kővé változtatott. De nem ez volt az igazi hír ! A kőből lévő fák törzsein emberi arcvonásokat és egyértelmű arcokat láttak a kutatók. Ha alaposan körbejártak egy fát, akkor valahol megtalálták rajta egy-egy nő, férfi vagy gyermek arcvonását. Méghozzá fájdalomtól eltorzult vonásokkal. Mintha azokat az arcvonásokat örökítette volna meg a természet, akik hatalmas kínok között pusztultak el. Az arcvonások különböző korú és bőrszínű emberek képmásait ábrázolták. A környéken nem nagyon vannak kövek, mégis ott a hol ez az erdőterület áll kemény a talaj. A vékonyabb kőfákon inkább gyermekek, míg a vastagabb fatörzseken jobbára férfiak és nők arcvonásai, formái láthatók. Szép számmal vannak olyanok is, .amelyeken az arcon eltelt idő során már megkopott, kis híján eltűnt. Az eső, a mocsár kipárolgása, illetve az időjárás egyéb viszontagságai romboló hatással vannak a kőerdőre. A korábban a dzsungelbe mélyére ment expedíciónak tehát sikerült felfedeznie és bemérnie a területet, ám a muníció hegyre nagyobb hiány amiatt hamarosan vissza kellett térniük a városba. Bár a különös erdőben fényképeket és videófilmet is sikerült készíteniük, ezekből semmi sem maradt. , mert a mocsárban felfordult az egyik csónakjuk, és poggyászuknak ez a része vízbe esett. Konkrét bizonyítékok nélkül kellett tehát hazatérniük. A helybéliek ennek ellenére hisznek nekik… A hivatalos tudomány azonban - bizonyítékok hiányában – mély hallgatásba burkolódzik és nem hajlandó elismerni a holtak erdejét, mint létező helyiséget. A tudományos intézmények és képviselőik majd némi bizonyíték után - óvatosan nyilatkoznak valamit. Ahogy azt már megszokhattuk… Az amatőr kutatók tehát annyit tehetnek, hogy megpróbálnak választ keresni a rejtélyre… A jelenség nem lehet természetes képződmény, mert honnan tudná a brazíliai mocsárban köveket termelő természet, miféle halálesetek történnek szerte a világon ? Az információ hogyan érkezik oda ? És milyen módon vésné bele az eléhunytak arcát a torz fákat utánzó kövekbe ? Másrészt az is aggályos, hogy míg a világon a kezdetektől kezdve sokkal többen éltek és haltak meg, mint ahány fa található a kőerdőben … Naponta tízezrek halnak meg a világon, míg fából csupán pár ezer lehet. Tehát a természet lehetséges hogy szelektál valamilyen módon ? Lehetséges lenne, hogy csak minden tízezredik, vagy százezredik ember képe formálódik ki a kőfán ? A kutatók a helyszíneken egyébként láttak arc nélküli „szűz” megkövesedett fatörzseket is. Ezek tehát arra várnak, hogy meghalljon az , akinek a vonásait viselni fogják. De ki, hol és milyen szempontok alapján dönti el, hogy ki kerülhet a fákra, és a többi sok százezer , vagy millió halottat a természet miért nem örökíti meg ? Mások viszont azt állítják, hogy mindenkinek meg van a maga fája, csak hogy ezek a kőerdők el vannak szórva a földön. De lehetnek kőerdők még a Himalája hó födte csúcsain, vagy a tengerek mélyén is. Vagy a Brazil őserdőkben is van esetleg még néhány négyzet kiló méternyi köerdő terület, amit nem fedett még be a mocsár…. Mások azonban radikálisabb és eredetibb ötlettel álltak elő : Azt javasolják, létesítsenek egy kutatóbázist a mocsárban és néhány odarendelt személy hosszú hónapokon keresztül figyelje a fákat, készítsen róluk fotókat – a még üres törzsűekről is, sőt elsősorban azokról. Aztán, ha azokon is megjelennek valakinek a vonásai – vagyis az illető valahol a világon meghalt - a „vésetről” készítsenek fotókat és azokat adják át a nagy hírügynökségeknek, a világsajtónak. A lapok szerte a világon leközölnék ezeket a fotókat, így aztán talán valahol jelentkeznének a családtagok, akik –e kőbe vésett vonásokban felismerik nemrég elhunyt hozzátartozójukat. Ha tízegynéhány személyt sikerülne néhány hónap vagy év folyamán azonosítani, akkor talán rájönnének az összefüggésekre. Mi az a momentum, ami összekapcsolja e haláleseteket ? Maga a halál neme, elhunytak foglalkozása, életükben folytatott munkájuk, törekvésük, céljaik ? …Ez a kutatás azonban egyenlőre csak terv – még nem valósult meg. Sajnos… Egyrészt azért mert a tudomány nem hisz az egész ügyben, sehol semmilyen intézménynek, vagy kormányszervnek nem ad pozitív szakvéleményt. A kockázat túl nagy , így végül is nem érnek el pozitív eredményt a kutatók, ugyanakkor hosszú ideig tartózkodni a mocsári erdőben egyenesen életveszélyes. Ráadásul fennáll a lehetősége annak, hogy esetleg átverésről van szó, így az intézmény amelyik részt venne egy ilyen sikertelen küldetésben rögtön nevetségessé válna…Mivel pillanatnyilag a dolognak nem látszik semmi gyakorlati haszna, érthető, hogy sem üzletemberek, sem mások nem adnak rá pénzt. A kíváncsi amatőr kutatók csupán néhány szenzáció hajhász bulvárlapra számíthatnak, de a szerkesztőségek messze vannak. Turisták sem jönnek számításba, ez a vidék nem rendelkezik semmivel, ami vonzaná a világjárókat. Hacsak nem éppen a „Holtak erdejével”. Nagyon jó lenne, ha valami gazdag unatkozó ember expedíciót szervezne ismét a dzsungelbe, hogy bizonyítékokat gyűjtsön. Ez egy újabb különös és félelmetes földi rejtély, meg kell oldanunk minél előbb. Veszélyes ugyan és sokan nem tértek vissza, de megérné ennyi áldozatot hozni, hogy kiderüljön végre az igazság… Talán egyszer - valamikor majd a közeljövőben - egy nagyobb expedíció és kutatócsoport indul útnak , hogy a több kiló méteres dzsungeltúra megtétele után maga lásson neki e misztikus, rejtélyes és különös kőerdő megfejtésének. De bármi megtörténhet…Aki egyszer a brazil őserdőben csatangol lehet, hogy egy sűrű bozótos után hirtelen meglát majd egy kőből álló, és arcvonásokat hordozó fát… A misztikum ott lakozik az őserdő mélyén, de ki tudja melyik fában…
Legendák nyomában – Rejtélyek és mítoszok a történelemben
[FONT="]Legendák nyomában – Rejtélyek és mítoszok a történelemben (Népszabadság-History Channel 22 részes DVD-sorozata) Színes[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]1. rész: Az ezeregyéjszaka meséi
[/FONT][FONT="]Kevés olyan modern szerző van, akire ne lettek volna hatással az Ezeregyéjszaka meséi. De vajon honnan származnak ezek a történetek? A legenda szerint, több mint ezer évvel ezelőtt, egy gyönyörű, fiatal lány életét ezer és egy éjen át megkímélte a féltékeny, vérengző szultán, miután meghallgatta a lány meséit. A történetek helyszíne India, Perzsia, Egyiptom, Törökország és Kína. E mesék később az Ezeregyéjszaka meséi címen váltak ismertté. Van igazságtartalma Aladdin, Szindbád és Ali baba históriájának? Miért nyugözte le őket a varázslat és a dzsinnek jelenléte? Ki írta ezeket a történeteket és miért? És vajon a modernvilágban is időtlennek, kortalannak bizonyulnak? Utazzanak velünk egy rejtélyes korba, és lépjünk be együtt az Ezeregyéjszaka meséinek varázslatos világába.
[/FONT][FONT="]2. rész: A velencei csatornák titkai[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]A világ nagyvárosai közül egyikben sem dacolt annyit egymással a természet és logika, mint Velencében. A nyugati világ eme ékköve a vízre épült, bátran szembeszállt idővel és természettel, dacolt a szeszélyes áradásokkal, melyek létének kezdete óta, 1500 éve veszélyt jelentenek számára. Hogyan és miért építettek egy nagyvárost a lagúna közepén? A velencei csatornák titkai éppen erre a kérdésre próbál választ adni. Velence megépülését a félelem motiválta. Első lakói azért mentek a lagúnára, hogy megmeneküljenek a vérszomjas barbár törzsek, például Attila serege elől, aki végigsöpört Európán és térdre kényszerítette a Római Birodalmat. Műsorunkban bemutatjuk, hogyan alakítottak ki a város lakói egy teljesen új létformát az ősi vízi világban, és hogyan lett a mocsaras szigetből egy még ma is gyönyöru város.
[/FONT][FONT="]3. rész: A szamurájok titokzatos élete[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]A középkori Japán lovagjai voltak. Elit harcosok, akik hatalomra kerültek, és lenyugözték az embereket több mint hétszáz éven át. Misztikus alakjukat számos hiteles és meseszeru legenda örökíti meg. Az íjászat és a kardforgatás mesterei, akiknek mindennapjait a becsületkódex határozta meg, és legyőzhetetlenek voltak. Ők voltak a szamurájok. A kétórás film bemutatja a bushidót, azaz a harcosok életmódját, az ehhez tartozó képzést, valamint társadalomban elfoglalt helyüket és végül bukásukat. Betekintést nyerhetünk a harcosok életébe, megismerhetjük a szamurályok rendjének kialakulását, tündöklésük és hanyatlásuk történetét és megtudhatjuk, milyen hatással volt szellemiségük a későbbi korok társadalmára
[/FONT][FONT="]4. rész: Ami a Bibliából kimaradt - Az Ószövetség rejtélyei[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Évszázadok óta léteznek történetek melyek olyan alakokat említenek, melyeket a Bibliából ismerhetünk, azonban valamely oknál fogva mégsem szerepelhettek a Biblia ma ismert változatában. Vajon bölcs Salamon tényleg az ördögűzés mestere volt és valóban démoni hatalmak segítségével építette fel templomát? Vajon Ádámnak valóban volt Éva előtt egy első felesége? Dániel valóban harcolt volna pogány istenekkel? Miért maradtak ki ezek a szövegek? Korunk legismertebb tudósai és szerzői vizsgálják a történelem során felbukkant Ó- és Újszövetségből kimaradt történeteket, és meglepő magyarázatot adnak arra, miért lettek száműzve.
[/FONT][FONT="]5. rész: A templomos lovagok[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Kilencszáz évvel ezelőtt a keresztények ellen harcoló muzulmánokat hirtelen egy különös, rémisztő erő támadta le: kardforgató szerzetesek hada, akiket templomos lovagoknak neveztek. Fanatikus bátorságuk félelmet keltett ellenségeikben, mesés gazdagságuk Európa legnagyobb hatalmát biztosította nekik, titkos szertartásaik viszont istenkáromlás gyanújába keverték őket. Vajon találtak elásott titkokat a templomos lovagok a Salamon-templom alatt? Szőttek összeesküvést, hogy elfoglalják Európa egy részét saját maguk számára? Tartsanak velünk, hogy választ keressünk ezekre a régi rejtélyekre a bátor és misztikus templomos lovagok elmúlt idejéből!
[/FONT][FONT="] 6. rész: A rejtőzködő Etruszk város[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Az Olaszországban élt etruszkok magával ragadó örökséget hagytak ránk. Koruk az elbűvölő művészeti és építészeti alkotások és a nagyszerű műszaki újítások kora volt. Ez a korszak tele volt ellentmondással. A mesés fényűzést általános, kíméletlen rabszolgatartó rendszer tette lehetővé. A botrányos érzékiség együtt létezett a barbarizmus iránti vonzódással. Az életet ünnepelték, miközben szívesen tettek utazást a halálkultusz rideg sötétjébe. Hogy férhetett meg egymás mellett ez a sok ellentmondás? Az ősi Itáliában, századokkal Róma dicsőséges virágzása előtt állt fenn az Etruszk Birodalom. a maga különös népével. Az etruszk nép titka városaik romjai közt eltemetve
[/FONT][FONT="]7. rész: Az Azték birodalom titkai
[/FONT][FONT="]Az Azték Birodalom egy maroknyi, vándorló életmódot folytató törzsből nőtt ki, akik magukat mexicáknak nevezték. A Mexikói-völgyben a XIII. században tűntek fel. Hamarosan az apró törzsből egy hatalmas nemzet nőtt ki. A XVI. század elejére a mai Mexikó lakott részének többsége azték uralom alatt állt. A birodalom fennállása alatt az emberáldozatok száma soha nem látott méreteket öltött. A mai Mexikóváros a hajdani nagy civilizáció, az Azték Birodalom fővárosa fölött terül el. 1978-ban egy mexikóvárosbeli építkezésen egy domborműves követ találtak, majd a leletet még több felfedezés követte. Az azóta kiásott tárgyak segítségével az antropológusok ma már pontosabb képet tudnak festeni arról, milyen is lehetett az aztékok élete.
[/FONT][FONT="]8. rész: Szent rítusok és szertartások[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]A történelem kezdete óta az emberek rituálékat teremtettek, mellyel örömüket és bánatukat jelezték, illetve a világ körforgását és rejtélyeit tisztelték. Az idők során minden kultúrában az ősök iránti tisztelettől a zarándoklatig a szertartások misztikummal töltötték meg a közösségek, családok és egyének életét. A rituálék, a vallás eszközei, melyek világszerte lehetővé teszik az emberek számára, hogy emberi és spirituális igényeiket ötvözzék. A mai nyugati világban már eltűntek ezek a fontos szertartások? Tartson velünk egy világ körüli, misztikus útra, hogy felfedezze a történelmi szokásokat, valamint azt, ezek hogyan gazdagították az egyes kultúrákat.
[/FONT][FONT="]9. rész: A rejtélyes maják[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Palenque templomvárosa több mint ezer évvel ezelőtt élte virágkorát Mexikóban. 1949-ben a mexikói régész, Alberto Ruz Lhuiller megmászta a közel húszméteres, meredek lépcsősort, hogy elérje a piramis alakú Feliratok templomának csúcsát. Három éven át dolgozott azon, hogy megtisztítsa a lépcsősort a kőtörmeléktől, majd Ruz felnyitotta a síremléket, mely több mint ezer éve háborítatlanul állt. Vajon miért hagyták el a maják Palenque-t i. sz. 835-ben? Bár sosem tértek vissza az ősi városba, építményeik megmaradtak, arra várva, hogy felfedezzük az ősi nép titkait. A ma élő maják vajon mit mesélhetnek őseik szokásairól és hagyományairól? A film megpróbál választ találni ezekre a kérdésekre.
[/FONT][FONT="]10. rész: Marco Polo és a mesés Kelet[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Marco Polo 25 esztendős keleti útja maradandó örökséget hagyott ránk; egy színes történetekkel teli legendát, amely megváltoztatta a világot. A nagy utazót úgy ismerjük, mint az első híres európait, aki a keleti országokban járt. Marco Polo börtönben tollba mondott könyve végigkíséri keleti útját, így megismerkedhetünk az ott látott szépségekkel, részletes leírást kapunk a legkülönösebb helyeken átélt élményekről, és az ott hallott mesékről. Ez a fontos dokumentum híven beszámol arról, milyennek látta Marco Polo útja során a nagy keleti birodalmat, Kínát, mindent megtudunk tetteiről, így képet kapunk személyiségéről is.
[/FONT][FONT="]11. rész: Machu Picchu: város a felhők fölött[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Az inkák által épített Machu Picchu a történelem egyik legnagyobb építészeti rejtélye. Hiram Bingham, az elszánt utazó fedezte fel 1911-ben. Azóta sem tudjuk biztosan, milyen céllal épült. Obszervatórium volt? Esetleg örömtanya? Netán erődítmény? Rejtély. Egy dolog biztos: minden évben turisták ezrei látogatják meg, hogy megtapasztalják spirituális hatalmát. A film megpróbál fényt deríteni e varázslatos helyrejtélyeire. A BIBLIA TITKAI című nagy sikerű sorozat készítői, újabb lélegzetelállító dokumentumfilmet készítettek, melyben a múlt egyik legkülönösebb, legmisztikusabb építményének titkait kutatják.
[/FONT][FONT="]12. rész: Múmiák az Andokban[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Tudta, hogy múmiákat nem csak Egyiptomban lehet találni? Csatlakozzon bátor kutatók egy csoportjához, akik az Andokban egy elfeledett perui népcsoport, a chachapoyák nyomába erednek. A chachapoya kultúra i. sz. 700 és 1500 között virágzott, a népet az ősök végtelen tisztelete és az örök életbe vetett hit jellemezte. Halottaikat bebalzsamozták, és magasan fönt, a sziklafalon síremléket építettek számukra. A 16. században azonban . az inkák, majd a spanyolok támadásainak köszönhetően . kultúrájuk váratlanul eltűnt. Kutatók és sziklamászók csoportja egy érintetlen sírt keres, hátha segítségével közelebb juthatunk e titokzatos kultúra megértéséhez.
[/FONT][FONT="]13. rész: Szodoma és Gomora[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Vajon mi rejtőzik a bűnös bibliai városok története mögött? Valóban léteztek? Esetleg az egész nem más, mint egy a sok világvégéről szóló tanmese közül? Ha léteztek, hogyanpusztultak el? Hogyan vált kietlen sivataggá a hajdan virágzó városok vidéke? Megállja-e a helyét a magyarázat, hogy drámai természeti katasztrófa sújtotta a térséget? A Holt-tenger déli csücskénél régészek két ősi város: Bab edh-Dhra és Numeiraromjaira bukkantak. Fekvésük, a tűz és az összeomlás nyilvánvaló jelei találgatásokra adtak okot. Lehet, hogy megtalálták Szodomát és Gomorát? Talán soha nem lesz egyértelmű válasz e kérdésekre, a kutatók azonban továbbra is próbálnak kapcsolatot találni a Biblia szövege és a múlt nyomai között.
[/FONT][FONT="]14. rész: Káma-szútra[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Krisztus születése előtt háromszáz évvel egy hindu főpap régi írások felhasználásával összeállította a szexuális élvezetek gyűjteményét, és a Káma-szútra címet adta neki. 36 fejezetben tárgyalja a legkülönfélébb szerelmi tapasztalatokat; megtaláljuk benne vágyserkentő szerek receptjét, ír az előjátékról, és az egzotikus szerelmi fogásokról. Új-Delhitől néhány órányi útra egy mesebeli templomváros eleveníti fel a Káma-szútrában leírt szexuális pozíciókat. Filmünk meglátogatja a templomokat, és megmutatja az erotikus szobrokat, amelyeket Mahatma Gandhi le akart romboltatni. Ki volt a szöveg szerzője, a titokzatos pap? Ki hozta el a Káma-szútrát a nyugati világba? Milyen erotikus örömöket ígérnek az ősi írások? Mindezekre most választ kaphatunk a filmből.
[/FONT][FONT="]15. rész: Robin Hood legendás élete[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Robin Hood legtöbbünk számára az igazi romantikus hős, az aranyszívű bujdosó, kalandjai hétszáz éve bűvölik el a közön¬séget – de vajon igazak a róla szóló történetek? A nyomozás Robin Hood igaz története után izgalmas kérdésekkel és döbbenetes meglepetésekkel teli középkori rejtélyt fed fel. A hírhedt Robinról szóló középkori balladák egy gazemberről mesélnek, aki csak azzal törődik, hogy a saját zsebét megtömje. A balladák kételyt ébresztenek azzal kapcsolatban is, hogy Robin Hood tényleg a sherwoodi erdőben élt-e, vagy inkább attól északra, a barnsdale-i erdőben. A történészek heves vitákat folytatnak arról, hogy ki lehetett a valódi Robin Hood, és mind Sherwood, mind Barnsdale környékén találtak jelölteket. Segítségükkel talán közelebb kerülünk a rejtély megoldásához, hogy ki bújhatott meg Robin Hood álarca mögött.
[/FONT][FONT="]16. rész: Raszputyin igaz története[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Grigorij Jefimovics Raszputyin élete közismert és egyben rendkívüli is. A szibériai paraszt hatalomra tesz szert a cári Oroszországban, Alexandra cárné közeli bizalmasa és állítólagos szeretője lesz, egész Oroszországban felháborodást vált ki iszákos és nőcsábász életvitelével, végül csak azután hal meg, hogy megmérgezik, több lövés eltalálja, majd a Néva folyóba dobják. De kicsoda ez a misztikus ember? A nemrégiben előkerült – eredetileg az orosz titkosrendőrség által készített – Raszputyin-akta alapján bemutatjuk felemelkedését, a cárnéval folytatott állítólagos viszonyát és különös halálát.
[/FONT][FONT="]17. rész: Vikingek – Az északi tűz [/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Ezek a pogányok templomokat gyaláztak, és ártatlanokat öldöstek. Északról jöttek, hogy kirabolják a gazdag Európát. Háromszáz éven keresztül senki sem menekülhetett meg kegyetlen támadásaiktól. Ugyanakkor városokat építettek, birodalmakat alapítottak, óceánokat szeltek át, hogy új világra leljenek. Ők voltak a vikingek, akik megváltoztatták bolygónk képét, majd eltűntek, és csupán mítosz és legenda maradt utánuk. Filmünk e vakmerő, hajós nép és elképesztő tettei nyomába ered. Tartsanak velünk a vikingek útján az északi tűz nyomában!
[/FONT][FONT="]18. rész: Boszorkányok - az ördög cinkosai[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]A boszorkány, a gonosz varázslónő, a bájoló, az ördög társa. Évezredek óta nem hagy nyugodni bennünket, máig megragadja a fantáziánkat. Tudatunkba mélyen beleivódott a félelem a boszorkányoktól, pedig – bármilyen meglepő is – volt idő, amikor nem a gonoszság forrásának számítottak. Úgy tartották, hogy szolgálatukba tudják állítani a természet rejtett erőit mágikus ráolvasásaikkal és gyógyító főzeteikkel. Miben áll a boszorkányok titkos ereje? Miért váltak rettegetté és megvetetté? Miért üldözték őket könyörtelenül az inkvizítorok a középkori Európában és Amerikában, a puritanizmus szívében, a massachusettsi Salemben? Az okok a múltban rejtőznek, mélyen eltemetve, a „Rejtélyek és mítoszok” azonban meglepő válaszokat ad boszorkányokkal kapcsolatos kérdéseinkre.
[/FONT][FONT="]19. rész: Sárkány mítoszok[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]A képzelet világában a sárkányok kétségbevonhatatlanul léteznek. De vajon hogy lehetséges az, hogy a világ szinte minden pontján találkozhatunk velük a mesékben, mítoszokban? Talán e fantasztikus állatok tényleg éltek egykor? Vajon mi a magyarázat arra, hogy Hérodotosz, ókori történetíró is említést tesz róluk, a felfedező, Marco Polo pedig egy titokzatos, sárkányszerű lénnyel való találkozásról számol be hitelesen? Vajon a tudomány tud bármilyen racionális választ adni a sárkányok rejtélyére? Kipusztult állatfajról van szó? Vagy talán a világ egy távoli pontján még mindig a valóságot jelentik...?
[/FONT][FONT="]20. rész: Hitler és a „tökéletes gyerek” program[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]1935 decemberében Heinrich Himmler, az SS vezetője létrehozta a Lebensborn alapítványt. A szervezet célja az úgynevezett „tiszta, német vér”, más szavakkal az árják védelme volt. Ezeket a szőke hajú, kék szemű, fehér bőrű germánokat tekintették az ideális külsejű embereknek, akik a német nép jövőjét biztosították. A Lebensborn alapítvány szülőotthonokat hozott létre árja asszonyoknak, főleg SS-tisztfeleségeknek. A legtöbb megszállt országban létrehoztak ilyen Lebensborn-otthonokat, de sehol sem volt akkora sikerük, mint Norvégiában. Ennek eredményeképpen 6-12 ezerre tehető a program keretében, 1941 és 1945 között, Norvégiában született gyerekek száma. A sors iróniája, hogy ezek az emberek, akiket azért teremtettek, hogy uralják a világot, nagyészt keserves, fájdalmas életet éltek.
[/FONT][FONT="]21. rész: Titokzatos lények legendái[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Jártak valaha idegen lények a Földön? A földönkívülieknek volt hatásuk a történelem alakulására? Vajon még mindig köztünk vannak? Nézzünk szembe minden idők egyik legnagyobb kihívását jelentő rejtélyével! Modern világunkra gazdag örökséget hagytak azok, akik előttünk éltek. Ősi romok árulkodnak letűnt idők virágzó civilizációiról. Bár sok mindent kiolvasunk az ősi romokból és tárgyakból, mégsem tudjuk, miért mutat az ókor oly sok épülete valamelyik csillag felé. Miért utal megannyi ősi szöveg furcsa, repülő tárgyakra? Egyedül vagyunk, vagy évezredek óta eljutnak hozzánk más világok utazói is? Legyen részese a kísérletnek, bogozzuk ki együtt az ősi ufórejtély szálait!
[/FONT][FONT="]22. rész: Az örök fiatalság forrása[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Az örök ifjúság, örök élet ígérete sokakat szédített meg a történelem folyamán. Lehetséges, hogy egy olyan tanult nemesember, bátor és tapasztalt katona, mint Juan Ponce de León nem az aranyat, dicsőséget, gazdagságot kereste az Újvilágban amit egyébként partraszálláskor még sok társához hasonlóan Indiának hitt –, hanem egy megfoghatatlan, csodálatos dolgot: az ifjúság forrását? Az első konkvisztádorként emlegetett híres felfedező alakját számtalan rejtély övezi. Filmünk felkutatja a varázslatos víz mitológiai eredetét, kideríti, hogyan került be ez a motívum a különböző kultúrákba és miért tekintették ténynek a XVI. századi spanyol udvarban. Az „Ifjúság forrása” egy titokzatos legenda és egy különös ember története, egy emberé, aki mindent feláldoz, hogy a nyomára bukkanjon...
[/FONT]
Letöltheted innen:
http://www.rdi-board.com/showthread.php?p=707152&highlight=Legend%E1k#post707152
[FONT="] <!--[if !supportLineBreakNewLine]--><!--[endif]--><o></o>[/FONT]
[FONT="]Legendák nyomában – Rejtélyek és mítoszok a történelemben (Népszabadság-History Channel 22 részes DVD-sorozata) Színes[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]1. rész: Az ezeregyéjszaka meséi
[/FONT][FONT="]Kevés olyan modern szerző van, akire ne lettek volna hatással az Ezeregyéjszaka meséi. De vajon honnan származnak ezek a történetek? A legenda szerint, több mint ezer évvel ezelőtt, egy gyönyörű, fiatal lány életét ezer és egy éjen át megkímélte a féltékeny, vérengző szultán, miután meghallgatta a lány meséit. A történetek helyszíne India, Perzsia, Egyiptom, Törökország és Kína. E mesék később az Ezeregyéjszaka meséi címen váltak ismertté. Van igazságtartalma Aladdin, Szindbád és Ali baba históriájának? Miért nyugözte le őket a varázslat és a dzsinnek jelenléte? Ki írta ezeket a történeteket és miért? És vajon a modernvilágban is időtlennek, kortalannak bizonyulnak? Utazzanak velünk egy rejtélyes korba, és lépjünk be együtt az Ezeregyéjszaka meséinek varázslatos világába.
[/FONT][FONT="]2. rész: A velencei csatornák titkai[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]A világ nagyvárosai közül egyikben sem dacolt annyit egymással a természet és logika, mint Velencében. A nyugati világ eme ékköve a vízre épült, bátran szembeszállt idővel és természettel, dacolt a szeszélyes áradásokkal, melyek létének kezdete óta, 1500 éve veszélyt jelentenek számára. Hogyan és miért építettek egy nagyvárost a lagúna közepén? A velencei csatornák titkai éppen erre a kérdésre próbál választ adni. Velence megépülését a félelem motiválta. Első lakói azért mentek a lagúnára, hogy megmeneküljenek a vérszomjas barbár törzsek, például Attila serege elől, aki végigsöpört Európán és térdre kényszerítette a Római Birodalmat. Műsorunkban bemutatjuk, hogyan alakítottak ki a város lakói egy teljesen új létformát az ősi vízi világban, és hogyan lett a mocsaras szigetből egy még ma is gyönyöru város.
[/FONT][FONT="]3. rész: A szamurájok titokzatos élete[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]A középkori Japán lovagjai voltak. Elit harcosok, akik hatalomra kerültek, és lenyugözték az embereket több mint hétszáz éven át. Misztikus alakjukat számos hiteles és meseszeru legenda örökíti meg. Az íjászat és a kardforgatás mesterei, akiknek mindennapjait a becsületkódex határozta meg, és legyőzhetetlenek voltak. Ők voltak a szamurájok. A kétórás film bemutatja a bushidót, azaz a harcosok életmódját, az ehhez tartozó képzést, valamint társadalomban elfoglalt helyüket és végül bukásukat. Betekintést nyerhetünk a harcosok életébe, megismerhetjük a szamurályok rendjének kialakulását, tündöklésük és hanyatlásuk történetét és megtudhatjuk, milyen hatással volt szellemiségük a későbbi korok társadalmára
[/FONT][FONT="]4. rész: Ami a Bibliából kimaradt - Az Ószövetség rejtélyei[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Évszázadok óta léteznek történetek melyek olyan alakokat említenek, melyeket a Bibliából ismerhetünk, azonban valamely oknál fogva mégsem szerepelhettek a Biblia ma ismert változatában. Vajon bölcs Salamon tényleg az ördögűzés mestere volt és valóban démoni hatalmak segítségével építette fel templomát? Vajon Ádámnak valóban volt Éva előtt egy első felesége? Dániel valóban harcolt volna pogány istenekkel? Miért maradtak ki ezek a szövegek? Korunk legismertebb tudósai és szerzői vizsgálják a történelem során felbukkant Ó- és Újszövetségből kimaradt történeteket, és meglepő magyarázatot adnak arra, miért lettek száműzve.
[/FONT][FONT="]5. rész: A templomos lovagok[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Kilencszáz évvel ezelőtt a keresztények ellen harcoló muzulmánokat hirtelen egy különös, rémisztő erő támadta le: kardforgató szerzetesek hada, akiket templomos lovagoknak neveztek. Fanatikus bátorságuk félelmet keltett ellenségeikben, mesés gazdagságuk Európa legnagyobb hatalmát biztosította nekik, titkos szertartásaik viszont istenkáromlás gyanújába keverték őket. Vajon találtak elásott titkokat a templomos lovagok a Salamon-templom alatt? Szőttek összeesküvést, hogy elfoglalják Európa egy részét saját maguk számára? Tartsanak velünk, hogy választ keressünk ezekre a régi rejtélyekre a bátor és misztikus templomos lovagok elmúlt idejéből!
[/FONT][FONT="] 6. rész: A rejtőzködő Etruszk város[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Az Olaszországban élt etruszkok magával ragadó örökséget hagytak ránk. Koruk az elbűvölő művészeti és építészeti alkotások és a nagyszerű műszaki újítások kora volt. Ez a korszak tele volt ellentmondással. A mesés fényűzést általános, kíméletlen rabszolgatartó rendszer tette lehetővé. A botrányos érzékiség együtt létezett a barbarizmus iránti vonzódással. Az életet ünnepelték, miközben szívesen tettek utazást a halálkultusz rideg sötétjébe. Hogy férhetett meg egymás mellett ez a sok ellentmondás? Az ősi Itáliában, századokkal Róma dicsőséges virágzása előtt állt fenn az Etruszk Birodalom. a maga különös népével. Az etruszk nép titka városaik romjai közt eltemetve
[/FONT][FONT="]7. rész: Az Azték birodalom titkai
[/FONT][FONT="]Az Azték Birodalom egy maroknyi, vándorló életmódot folytató törzsből nőtt ki, akik magukat mexicáknak nevezték. A Mexikói-völgyben a XIII. században tűntek fel. Hamarosan az apró törzsből egy hatalmas nemzet nőtt ki. A XVI. század elejére a mai Mexikó lakott részének többsége azték uralom alatt állt. A birodalom fennállása alatt az emberáldozatok száma soha nem látott méreteket öltött. A mai Mexikóváros a hajdani nagy civilizáció, az Azték Birodalom fővárosa fölött terül el. 1978-ban egy mexikóvárosbeli építkezésen egy domborműves követ találtak, majd a leletet még több felfedezés követte. Az azóta kiásott tárgyak segítségével az antropológusok ma már pontosabb képet tudnak festeni arról, milyen is lehetett az aztékok élete.
[/FONT][FONT="]8. rész: Szent rítusok és szertartások[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]A történelem kezdete óta az emberek rituálékat teremtettek, mellyel örömüket és bánatukat jelezték, illetve a világ körforgását és rejtélyeit tisztelték. Az idők során minden kultúrában az ősök iránti tisztelettől a zarándoklatig a szertartások misztikummal töltötték meg a közösségek, családok és egyének életét. A rituálék, a vallás eszközei, melyek világszerte lehetővé teszik az emberek számára, hogy emberi és spirituális igényeiket ötvözzék. A mai nyugati világban már eltűntek ezek a fontos szertartások? Tartson velünk egy világ körüli, misztikus útra, hogy felfedezze a történelmi szokásokat, valamint azt, ezek hogyan gazdagították az egyes kultúrákat.
[/FONT][FONT="]9. rész: A rejtélyes maják[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Palenque templomvárosa több mint ezer évvel ezelőtt élte virágkorát Mexikóban. 1949-ben a mexikói régész, Alberto Ruz Lhuiller megmászta a közel húszméteres, meredek lépcsősort, hogy elérje a piramis alakú Feliratok templomának csúcsát. Három éven át dolgozott azon, hogy megtisztítsa a lépcsősort a kőtörmeléktől, majd Ruz felnyitotta a síremléket, mely több mint ezer éve háborítatlanul állt. Vajon miért hagyták el a maják Palenque-t i. sz. 835-ben? Bár sosem tértek vissza az ősi városba, építményeik megmaradtak, arra várva, hogy felfedezzük az ősi nép titkait. A ma élő maják vajon mit mesélhetnek őseik szokásairól és hagyományairól? A film megpróbál választ találni ezekre a kérdésekre.
[/FONT][FONT="]10. rész: Marco Polo és a mesés Kelet[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Marco Polo 25 esztendős keleti útja maradandó örökséget hagyott ránk; egy színes történetekkel teli legendát, amely megváltoztatta a világot. A nagy utazót úgy ismerjük, mint az első híres európait, aki a keleti országokban járt. Marco Polo börtönben tollba mondott könyve végigkíséri keleti útját, így megismerkedhetünk az ott látott szépségekkel, részletes leírást kapunk a legkülönösebb helyeken átélt élményekről, és az ott hallott mesékről. Ez a fontos dokumentum híven beszámol arról, milyennek látta Marco Polo útja során a nagy keleti birodalmat, Kínát, mindent megtudunk tetteiről, így képet kapunk személyiségéről is.
[/FONT][FONT="]11. rész: Machu Picchu: város a felhők fölött[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Az inkák által épített Machu Picchu a történelem egyik legnagyobb építészeti rejtélye. Hiram Bingham, az elszánt utazó fedezte fel 1911-ben. Azóta sem tudjuk biztosan, milyen céllal épült. Obszervatórium volt? Esetleg örömtanya? Netán erődítmény? Rejtély. Egy dolog biztos: minden évben turisták ezrei látogatják meg, hogy megtapasztalják spirituális hatalmát. A film megpróbál fényt deríteni e varázslatos helyrejtélyeire. A BIBLIA TITKAI című nagy sikerű sorozat készítői, újabb lélegzetelállító dokumentumfilmet készítettek, melyben a múlt egyik legkülönösebb, legmisztikusabb építményének titkait kutatják.
[/FONT][FONT="]12. rész: Múmiák az Andokban[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Tudta, hogy múmiákat nem csak Egyiptomban lehet találni? Csatlakozzon bátor kutatók egy csoportjához, akik az Andokban egy elfeledett perui népcsoport, a chachapoyák nyomába erednek. A chachapoya kultúra i. sz. 700 és 1500 között virágzott, a népet az ősök végtelen tisztelete és az örök életbe vetett hit jellemezte. Halottaikat bebalzsamozták, és magasan fönt, a sziklafalon síremléket építettek számukra. A 16. században azonban . az inkák, majd a spanyolok támadásainak köszönhetően . kultúrájuk váratlanul eltűnt. Kutatók és sziklamászók csoportja egy érintetlen sírt keres, hátha segítségével közelebb juthatunk e titokzatos kultúra megértéséhez.
[/FONT][FONT="]13. rész: Szodoma és Gomora[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Vajon mi rejtőzik a bűnös bibliai városok története mögött? Valóban léteztek? Esetleg az egész nem más, mint egy a sok világvégéről szóló tanmese közül? Ha léteztek, hogyanpusztultak el? Hogyan vált kietlen sivataggá a hajdan virágzó városok vidéke? Megállja-e a helyét a magyarázat, hogy drámai természeti katasztrófa sújtotta a térséget? A Holt-tenger déli csücskénél régészek két ősi város: Bab edh-Dhra és Numeiraromjaira bukkantak. Fekvésük, a tűz és az összeomlás nyilvánvaló jelei találgatásokra adtak okot. Lehet, hogy megtalálták Szodomát és Gomorát? Talán soha nem lesz egyértelmű válasz e kérdésekre, a kutatók azonban továbbra is próbálnak kapcsolatot találni a Biblia szövege és a múlt nyomai között.
[/FONT][FONT="]14. rész: Káma-szútra[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Krisztus születése előtt háromszáz évvel egy hindu főpap régi írások felhasználásával összeállította a szexuális élvezetek gyűjteményét, és a Káma-szútra címet adta neki. 36 fejezetben tárgyalja a legkülönfélébb szerelmi tapasztalatokat; megtaláljuk benne vágyserkentő szerek receptjét, ír az előjátékról, és az egzotikus szerelmi fogásokról. Új-Delhitől néhány órányi útra egy mesebeli templomváros eleveníti fel a Káma-szútrában leírt szexuális pozíciókat. Filmünk meglátogatja a templomokat, és megmutatja az erotikus szobrokat, amelyeket Mahatma Gandhi le akart romboltatni. Ki volt a szöveg szerzője, a titokzatos pap? Ki hozta el a Káma-szútrát a nyugati világba? Milyen erotikus örömöket ígérnek az ősi írások? Mindezekre most választ kaphatunk a filmből.
[/FONT][FONT="]15. rész: Robin Hood legendás élete[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Robin Hood legtöbbünk számára az igazi romantikus hős, az aranyszívű bujdosó, kalandjai hétszáz éve bűvölik el a közön¬séget – de vajon igazak a róla szóló történetek? A nyomozás Robin Hood igaz története után izgalmas kérdésekkel és döbbenetes meglepetésekkel teli középkori rejtélyt fed fel. A hírhedt Robinról szóló középkori balladák egy gazemberről mesélnek, aki csak azzal törődik, hogy a saját zsebét megtömje. A balladák kételyt ébresztenek azzal kapcsolatban is, hogy Robin Hood tényleg a sherwoodi erdőben élt-e, vagy inkább attól északra, a barnsdale-i erdőben. A történészek heves vitákat folytatnak arról, hogy ki lehetett a valódi Robin Hood, és mind Sherwood, mind Barnsdale környékén találtak jelölteket. Segítségükkel talán közelebb kerülünk a rejtély megoldásához, hogy ki bújhatott meg Robin Hood álarca mögött.
[/FONT][FONT="]16. rész: Raszputyin igaz története[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Grigorij Jefimovics Raszputyin élete közismert és egyben rendkívüli is. A szibériai paraszt hatalomra tesz szert a cári Oroszországban, Alexandra cárné közeli bizalmasa és állítólagos szeretője lesz, egész Oroszországban felháborodást vált ki iszákos és nőcsábász életvitelével, végül csak azután hal meg, hogy megmérgezik, több lövés eltalálja, majd a Néva folyóba dobják. De kicsoda ez a misztikus ember? A nemrégiben előkerült – eredetileg az orosz titkosrendőrség által készített – Raszputyin-akta alapján bemutatjuk felemelkedését, a cárnéval folytatott állítólagos viszonyát és különös halálát.
[/FONT][FONT="]17. rész: Vikingek – Az északi tűz [/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Ezek a pogányok templomokat gyaláztak, és ártatlanokat öldöstek. Északról jöttek, hogy kirabolják a gazdag Európát. Háromszáz éven keresztül senki sem menekülhetett meg kegyetlen támadásaiktól. Ugyanakkor városokat építettek, birodalmakat alapítottak, óceánokat szeltek át, hogy új világra leljenek. Ők voltak a vikingek, akik megváltoztatták bolygónk képét, majd eltűntek, és csupán mítosz és legenda maradt utánuk. Filmünk e vakmerő, hajós nép és elképesztő tettei nyomába ered. Tartsanak velünk a vikingek útján az északi tűz nyomában!
[/FONT][FONT="]18. rész: Boszorkányok - az ördög cinkosai[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]A boszorkány, a gonosz varázslónő, a bájoló, az ördög társa. Évezredek óta nem hagy nyugodni bennünket, máig megragadja a fantáziánkat. Tudatunkba mélyen beleivódott a félelem a boszorkányoktól, pedig – bármilyen meglepő is – volt idő, amikor nem a gonoszság forrásának számítottak. Úgy tartották, hogy szolgálatukba tudják állítani a természet rejtett erőit mágikus ráolvasásaikkal és gyógyító főzeteikkel. Miben áll a boszorkányok titkos ereje? Miért váltak rettegetté és megvetetté? Miért üldözték őket könyörtelenül az inkvizítorok a középkori Európában és Amerikában, a puritanizmus szívében, a massachusettsi Salemben? Az okok a múltban rejtőznek, mélyen eltemetve, a „Rejtélyek és mítoszok” azonban meglepő válaszokat ad boszorkányokkal kapcsolatos kérdéseinkre.
[/FONT][FONT="]19. rész: Sárkány mítoszok[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]A képzelet világában a sárkányok kétségbevonhatatlanul léteznek. De vajon hogy lehetséges az, hogy a világ szinte minden pontján találkozhatunk velük a mesékben, mítoszokban? Talán e fantasztikus állatok tényleg éltek egykor? Vajon mi a magyarázat arra, hogy Hérodotosz, ókori történetíró is említést tesz róluk, a felfedező, Marco Polo pedig egy titokzatos, sárkányszerű lénnyel való találkozásról számol be hitelesen? Vajon a tudomány tud bármilyen racionális választ adni a sárkányok rejtélyére? Kipusztult állatfajról van szó? Vagy talán a világ egy távoli pontján még mindig a valóságot jelentik...?
[/FONT][FONT="]20. rész: Hitler és a „tökéletes gyerek” program[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]1935 decemberében Heinrich Himmler, az SS vezetője létrehozta a Lebensborn alapítványt. A szervezet célja az úgynevezett „tiszta, német vér”, más szavakkal az árják védelme volt. Ezeket a szőke hajú, kék szemű, fehér bőrű germánokat tekintették az ideális külsejű embereknek, akik a német nép jövőjét biztosították. A Lebensborn alapítvány szülőotthonokat hozott létre árja asszonyoknak, főleg SS-tisztfeleségeknek. A legtöbb megszállt országban létrehoztak ilyen Lebensborn-otthonokat, de sehol sem volt akkora sikerük, mint Norvégiában. Ennek eredményeképpen 6-12 ezerre tehető a program keretében, 1941 és 1945 között, Norvégiában született gyerekek száma. A sors iróniája, hogy ezek az emberek, akiket azért teremtettek, hogy uralják a világot, nagyészt keserves, fájdalmas életet éltek.
[/FONT][FONT="]21. rész: Titokzatos lények legendái[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Jártak valaha idegen lények a Földön? A földönkívülieknek volt hatásuk a történelem alakulására? Vajon még mindig köztünk vannak? Nézzünk szembe minden idők egyik legnagyobb kihívását jelentő rejtélyével! Modern világunkra gazdag örökséget hagytak azok, akik előttünk éltek. Ősi romok árulkodnak letűnt idők virágzó civilizációiról. Bár sok mindent kiolvasunk az ősi romokból és tárgyakból, mégsem tudjuk, miért mutat az ókor oly sok épülete valamelyik csillag felé. Miért utal megannyi ősi szöveg furcsa, repülő tárgyakra? Egyedül vagyunk, vagy évezredek óta eljutnak hozzánk más világok utazói is? Legyen részese a kísérletnek, bogozzuk ki együtt az ősi ufórejtély szálait!
[/FONT][FONT="]22. rész: Az örök fiatalság forrása[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Az örök ifjúság, örök élet ígérete sokakat szédített meg a történelem folyamán. Lehetséges, hogy egy olyan tanult nemesember, bátor és tapasztalt katona, mint Juan Ponce de León nem az aranyat, dicsőséget, gazdagságot kereste az Újvilágban amit egyébként partraszálláskor még sok társához hasonlóan Indiának hitt –, hanem egy megfoghatatlan, csodálatos dolgot: az ifjúság forrását? Az első konkvisztádorként emlegetett híres felfedező alakját számtalan rejtély övezi. Filmünk felkutatja a varázslatos víz mitológiai eredetét, kideríti, hogyan került be ez a motívum a különböző kultúrákba és miért tekintették ténynek a XVI. századi spanyol udvarban. Az „Ifjúság forrása” egy titokzatos legenda és egy különös ember története, egy emberé, aki mindent feláldoz, hogy a nyomára bukkanjon...
[/FONT]
Letöltheted innen:
http://www.rdi-board.com/showthread.php?p=707152&highlight=Legend%E1k#post707152
[FONT="] <!--[if !supportLineBreakNewLine]--><!--[endif]--><o
></o>[/FONT]
A legendás Holtak Erdeje
2009.05.11. 23:20
2001-óta egyre többen beszélik a Mato Grosso de Sul nevű brazil kistelepülésen, hogy a várostól északnyugatra, valahol az áthatolhatatlan dzsungel mélyén létezik egy misztikus hely, ahol egyesek állítólag megkövesedett fákban emberi arcokat véltek felfedezni. A holtak erdejének nevezett hátborzongató terület felfedezésére már több expedíció is indult, de nem mindenki tért haza…
<o></o>
Arrafelé rengeteg folyó szabdalja át a vidéket. A várostól északra és nyugatra hatalmas , fél –magyarországnyi mocsár és sűrű láp terül el. A mocsarakat számos folyó táplálja. Errefelé a betegségeket terjesztő moszkítók miatt csak kevesen élnek, de az állatvilág számára ez valóságos paradicsom. A folyók vize gyakran elönti az addig szárazon lévő területeket is , majd hetekkel később visszahúzódik az ár és a hőségben a nyirkos föld, a fák az aljnövényzet párolog. Rothadás és pusztulás szaga terjed mindenfelé. A mocsárban elpusztult állatok sodródnak, ember ritkán hatol be ide, akkor is csak kis merülésű, jól felszerelt motorcsónakon. Néha vadászok, máskor olajat kereső mérnökök, vagy favágók érkeznek. A mocsárvidék nem vonzza a turistákat. Komor, sötét és veszélyes vidéknek tartják – és valóban az. A környékbeliek sem gyakran járnak errefelé. Aki teheti inkább elkerüli ezt a veszélyes és hátborzongató vidéket. A holtak erdejének nevezett területről először Corumbában kezdetek suttogni, majd amikor 2000-ben egy megviselt vadász tért vissza az erdőből és mesélni kezdett a helyről hirtelen beszédtéma lett a dologból. A magas férfi betegnek látszott. Lázas volt és köhögött. Azonnal kórházba szállították , ahol ismét csak a misztikus, hátborzongató helyről kezdett el motyogni. Orvosai azonban nem értették miről beszél, és összefüggéstelen szavait a magas láznak tulajdonították. 2001 elején azonban nem várt fordulatot vett az ügy: 3 szemtanú egybehangzóan állította, hogy dzsungelvadászatuk során egy olyan ismeretlen helyre értek, ahol a fák mind kőből vannak. Ettől kezdve mindenki magyarázatot keresett az esetre… 2002-ben aztán néhány néprajzkutató érkezett Corumbába, hogy magyarázatot találjanak a kőerdőkre vonatkozóan. Expedíciót szerveztek a sűrű dzsungelbe, hogy megtalálják a kőerdőt és hogy bizonyítsák a nagyközönség előtt annak létezését. Az expedícióhoz csatlakozott aztán még egy földrajztudós, egy geológus és néhány helybéli lakos is. Folyókat átszelve, bozótvágó kést használva és takarékosan bánva az ivóvízzel nagyon sokat kellett gyalogolniuk. A hátborzongató és félelmetes hely azonban csak ezután következett.
folyt.köv.
2009.05.11. 23:20
2001-óta egyre többen beszélik a Mato Grosso de Sul nevű brazil kistelepülésen, hogy a várostól északnyugatra, valahol az áthatolhatatlan dzsungel mélyén létezik egy misztikus hely, ahol egyesek állítólag megkövesedett fákban emberi arcokat véltek felfedezni. A holtak erdejének nevezett hátborzongató terület felfedezésére már több expedíció is indult, de nem mindenki tért haza…
<o
></o> Arrafelé rengeteg folyó szabdalja át a vidéket. A várostól északra és nyugatra hatalmas , fél –magyarországnyi mocsár és sűrű láp terül el. A mocsarakat számos folyó táplálja. Errefelé a betegségeket terjesztő moszkítók miatt csak kevesen élnek, de az állatvilág számára ez valóságos paradicsom. A folyók vize gyakran elönti az addig szárazon lévő területeket is , majd hetekkel később visszahúzódik az ár és a hőségben a nyirkos föld, a fák az aljnövényzet párolog. Rothadás és pusztulás szaga terjed mindenfelé. A mocsárban elpusztult állatok sodródnak, ember ritkán hatol be ide, akkor is csak kis merülésű, jól felszerelt motorcsónakon. Néha vadászok, máskor olajat kereső mérnökök, vagy favágók érkeznek. A mocsárvidék nem vonzza a turistákat. Komor, sötét és veszélyes vidéknek tartják – és valóban az. A környékbeliek sem gyakran járnak errefelé. Aki teheti inkább elkerüli ezt a veszélyes és hátborzongató vidéket. A holtak erdejének nevezett területről először Corumbában kezdetek suttogni, majd amikor 2000-ben egy megviselt vadász tért vissza az erdőből és mesélni kezdett a helyről hirtelen beszédtéma lett a dologból. A magas férfi betegnek látszott. Lázas volt és köhögött. Azonnal kórházba szállították , ahol ismét csak a misztikus, hátborzongató helyről kezdett el motyogni. Orvosai azonban nem értették miről beszél, és összefüggéstelen szavait a magas láznak tulajdonították. 2001 elején azonban nem várt fordulatot vett az ügy: 3 szemtanú egybehangzóan állította, hogy dzsungelvadászatuk során egy olyan ismeretlen helyre értek, ahol a fák mind kőből vannak. Ettől kezdve mindenki magyarázatot keresett az esetre… 2002-ben aztán néhány néprajzkutató érkezett Corumbába, hogy magyarázatot találjanak a kőerdőkre vonatkozóan. Expedíciót szerveztek a sűrű dzsungelbe, hogy megtalálják a kőerdőt és hogy bizonyítsák a nagyközönség előtt annak létezését. Az expedícióhoz csatlakozott aztán még egy földrajztudós, egy geológus és néhány helybéli lakos is. Folyókat átszelve, bozótvágó kést használva és takarékosan bánva az ivóvízzel nagyon sokat kellett gyalogolniuk. A hátborzongató és félelmetes hely azonban csak ezután következett.
folyt.köv.
Dacolva a szúnyogokkal, ragadozókkal, a forrósággal , keresztül a sűrű és szinte
áthatolhatatlan dzsungelen, kimerülten és már szinte szomjazva ugyan,
de lépésüket hamarosan siker koronázta. Több napos út megtételét követően
elérték a holtak erdejét, ahol rögvest leesett az álluk. Megkövesedett fák százait
látták, állításuk szerint akár több 10 ezer is lehet belőlük. Némelyik egészen kicsi
és vékony, mások vaskosabbak. Közös jellemzőjük , hogy kőböl vannak és egykori
fákat formáznak, bár az ágak nagyobbrészt hiányoznak róluk. A kő anyagú fából
dudorodnak, illetve emelkednek ki ezek a furcsa, torz arcok. Mintha valódi fák lettek
volna, amelyeket egy ismeretlen erő, aztán eltorzított, a majd kissé megcsonkított
és kővé változtatott. De nem ez volt az igazi hír ! A kőből lévő fák törzsein emberi
arcvonásokat és egyértelmű arcokat láttak a kutatók. Ha alaposan körbejártak egy
fát, akkor valahol megtalálták rajta egy-egy nő, férfi vagy gyermek arcvonását.
Méghozzá fájdalomtól eltorzult vonásokkal. Mintha azokat az arcvonásokat örökítette
volna meg a természet, akik hatalmas kínok között pusztultak el. Az arcvonások
különböző korú és bőrszínű emberek képmásait ábrázolták. A környéken nem nagyon
vannak kövek, mégis ott a hol ez az erdőterület áll kemény a talaj. A vékonyabb kőfákon
inkább gyermekek, míg a vastagabb fatörzseken jobbára férfiak és nők arcvonásai, formái
láthatók. Szép számmal vannak olyanok is, .amelyeken az arcon eltelt idő során már
megkopott, kis híján eltűnt. Az eső, a mocsár kipárolgása, illetve az időjárás egyéb
viszontagságai romboló hatással vannak a kőerdőre. A korábban a dzsungelbe mélyére
ment expedíciónak tehát sikerült felfedeznie és bemérnie a területet, ám a muníció
hegyre nagyobb hiány amiatt hamarosan vissza kellett térniük a városba.
folyt.köv.
áthatolhatatlan dzsungelen, kimerülten és már szinte szomjazva ugyan,
de lépésüket hamarosan siker koronázta. Több napos út megtételét követően
elérték a holtak erdejét, ahol rögvest leesett az álluk. Megkövesedett fák százait
látták, állításuk szerint akár több 10 ezer is lehet belőlük. Némelyik egészen kicsi
és vékony, mások vaskosabbak. Közös jellemzőjük , hogy kőböl vannak és egykori
fákat formáznak, bár az ágak nagyobbrészt hiányoznak róluk. A kő anyagú fából
dudorodnak, illetve emelkednek ki ezek a furcsa, torz arcok. Mintha valódi fák lettek
volna, amelyeket egy ismeretlen erő, aztán eltorzított, a majd kissé megcsonkított
és kővé változtatott. De nem ez volt az igazi hír ! A kőből lévő fák törzsein emberi
arcvonásokat és egyértelmű arcokat láttak a kutatók. Ha alaposan körbejártak egy
fát, akkor valahol megtalálták rajta egy-egy nő, férfi vagy gyermek arcvonását.
Méghozzá fájdalomtól eltorzult vonásokkal. Mintha azokat az arcvonásokat örökítette
volna meg a természet, akik hatalmas kínok között pusztultak el. Az arcvonások
különböző korú és bőrszínű emberek képmásait ábrázolták. A környéken nem nagyon
vannak kövek, mégis ott a hol ez az erdőterület áll kemény a talaj. A vékonyabb kőfákon
inkább gyermekek, míg a vastagabb fatörzseken jobbára férfiak és nők arcvonásai, formái
láthatók. Szép számmal vannak olyanok is, .amelyeken az arcon eltelt idő során már
megkopott, kis híján eltűnt. Az eső, a mocsár kipárolgása, illetve az időjárás egyéb
viszontagságai romboló hatással vannak a kőerdőre. A korábban a dzsungelbe mélyére
ment expedíciónak tehát sikerült felfedeznie és bemérnie a területet, ám a muníció
hegyre nagyobb hiány amiatt hamarosan vissza kellett térniük a városba.
folyt.köv.