„Visszaszereztük, újra magyar kézben a reptér” – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A kormány ezzel történelmi tranzakciót bonyolított le, a visszavásárlás a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb üzlete. A vételár 3,1 milliárd euró, a hitelezői konzorciummal történt sikeres megállapodással pedig a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitel került meghosszabbításra.
„Több mint egyéves intenzív tárgyalássorozatot követően 2024. június 6-án aláírásra került a Budapest Airport Zrt. adásvételi szerződése. Ezzel a tranzakció lezárult, így közel 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér” – fogalmazott Nagy Márton, majd kiemelte: „A Gyurcsány-kormány 2005-ben elkótyavetyélte ezt a nemzeti kincset, hiszen az állam számára rendkívül előnytelen vagyonkezelési szerződést kötött.”
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a reptér tulajdonlása szuverenitási kérdés, amely nemcsak a személyszállítás és a turizmus, hanem az áruszállítás miatt is stratégiai jelentőséggel bír, a gazdasági vérkeringés egyik ütőere. „Éppen ezért volt történelmi bűn, amit 2005-ben a dollárbaloldal a reptér elhibázott privatizálásával elkövetett. Mindezt tovább tetézte, hogy az eladásra gazdasági konjunktúra mellett, békeidőben került sor.”
„A jelenlegi kormány ezzel szemben a mostani háborús idők közepette is képes volt arra, hogy kijavítsa ezt a megbocsáthatatlan hibát, és visszavásárolja a repteret” – írták a közleményben. A Budapest Airport Zrt. visszavásárlása a rendszerváltás utáni időszak legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakciója.
A tárgyalások a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és VINCI Airports részéről két körben zajlottak. Az üzletkötés ugyanis egy nemzetközi eladói körrel történt, amelyet az AviAlliance, a GIC és a CDPQ alkottak. Másfelől a tranzakció zárásához a repteret finanszírozó nemzetközi hitelezői körrel is megállapodást sikerült kötni. Az adásvételi tranzakció közép-európai viszonylatban is rekordméretet képvisel. „A visszavásárlás rendkívül bonyolult feladat volt, hiszen míg a repteret eladni könnyű, addig visszavásárolni nehéz” – összegezte a tárca.
A mai megállapodásnak köszönhetően vételárarányosan a Magyar Állam 80 százalékos tulajdonrészt szerez a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektető VINCI pedig 20 százalékot.
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Fotó: Kaszás Tamás / Index
A vételár 3,1 milliárd euró, több mint 1200 milliárd forint.
A hitelezői konzorciummal történt sikeres megállapodással a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitel került meghosszabbításra. A minisztérium kiemelte: „Hosszas előkészületeket követően a megállapodás eredményeképpen az állam olyan rendkívüli szakértelemmel rendelkezdő partnerrel működik együtt, amely kontinenseken átívelően több mint 70 helyszínen működtet világszínvonalú reptereket.” A tárca szerint a folyamat során az érdekelt felek között végig üzleti alapú tárgyalások zajlottak, az együttműködés a partnerség jegyében zajlott.
Régóta dédelgetett álma vált valóra az Orbán-kormánynak, a Ferihegyi repülőtér kritikus infrastruktúra, így nemzetbiztonsági kérdés. Emlékezetes, hogy 2006 februárjában Orbán Viktor azt nyilatkozta: „Ha egyszázaléknyi esély kínálkozik a reptér visszaszerzésére, kezdeményezni fogjuk a visszavételt.” Palkovics László volt innovációs és technológiai miniszter 2021-ben tett ajánlatot, de nem járt sikerrel, és Fellegi Tamás korábbi nemzeti fejlesztési miniszternek sem sikerült a felvásárlás – utóbbi 2010 és 2011 között volt tárcavezető, majd 2012 júniusáig az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter lett.
Nagy Márton számára sem volt egyszerű a feladat. A reptérfelvásárlás tavaly februárban került először igazán reflektorfénybe, amikor a tárcavezető az Indexnek adott interjújában közölte: „A reptér nemzetstratégiai kérdés, ezért óriási hiba, de talán bűn is, hogy a Gyurcsány-kormány külföldi kézbe játszotta át, ezt helyre kell hozni.” Hozzátette, a Budapest Airport a Vodafone-ügyletnél is nagyobb falat.
Orbán Viktor a tavaly év végi Kormányinfón azt mondta: „A kormány nem akarja azt állítani magáról, hogy képes repülőteret működtetni, ezért megtalálták a megfelelő partnert, aki francia, és tudja üzemeltetni a létesítményt. A végén vannak már a folyamatnak, bármelyik nap történhet bejelentés.” Idén áprilisban a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter pedig már azt hangsúlyozta, hogy bármelyik pillanatban lezárulhat az ügylet.
A Nemzetgazdasági Minisztérium most kiemelte:
Az ügyletet a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül bonyolítják le. Korábban az Index rendszeresen beszámolt arról, hogy sikeresen értékesítették az állam Erste Bank Hungary Zrt.-ben és a Yettel Magyarországban meglévő tulajdonrészét, valamint a Vienna Insurance Group társaságokban meglévő részesedésének döntő részét (az állam 45 százalékos tulajdonrészét 10 százalékra csökkentette).
A három ügylet pénzügyi zárása jelentős, összesen több mint 700 millió eurós (közel 270 milliárd forintnyi) bevételt eredményezett az állam számára, amelyet a budapesti repülőtér visszavásárlásának finanszírozására fordítottak. A vételár fennmaradó részét a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. az Eximbanktól kapott fejlesztési hitelből, valamint a költségvetés által végrehajtott tőkeemelésből finanszírozta.
Az állam az eladásokkal a pénzeszközeit, valamint a tulajdonosi struktúráját csökkenti, tárgyi eszközeit racionalizálja. Az állam könyveinek eszközoldalát mozgatja a tranzakció. Számvitelileg a reptér megvásárlása nem módosít semmit, nem mérlegrontó tétel. A tranzakció neutrális az eredményszemléletű költségvetési kimutatás szempontjából, csak pénzforgalmi hatása van. A KPMG számítása szerint 2022-ben a repülőtér teljes makrogazdasági hatása 1780 milliárd forintra tehető, ami abban az évben a nemzetgazdaság GDP-jének 2,7 százaléka volt.
Május végén közzétették a Budapest Airport Zrt. beszámolóját. Csak a tárgyi eszköz a vállalatban 508 millió euró, a mérlegfőösszeg valamivel kevesebb mint 2 milliárd euró. A társaság a tavalyi évet 2022-höz képest 20 százalékkal nagyobb, 337,8 millió euró nettó árbevétellel zárta, 74 millió euró adózott eredménnyel (29 milliárd forint).
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Fotó: Németh Kata / Index
A folyamatban lévő beruházások többnyire a Terminál 2 kapacitásnöveléséhez, a Terminál 1 újranyitásához és az új Terminál 3-hoz köthető beruházásokhoz kapcsolódnak. Tavaly 77 millió euró értékben végeztek kapacitásbővítő és infrastrukturális fejlesztéseket. A társaság 43 millió euró osztalék kifizetésére tett javaslatot a felhalmozott eredményéből a beszámoló elfogadása után. A társaság korábban azt kommunikálta, tavaly 14,7 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a járvány előtti utasforgalom 91 százalékát jelenti. Idén a forgalom megközelítheti a rekordnak számító, 2019-ben elért 17 milliót.
– fogalmazott a csütörtöki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyet úgy zártak, hogy a kormány elvárása egyértelmű: a lakosságot és a gazdaságot magas színvonalon kiszolgáló légikikötőre van szükség. A reptér jövőbeli célkitűzéseit és üzleti tervét a tulajdonosi joggyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium és a VINCI július elején, közös sajtótájékoztató keretében ismerteti.
„Jó hírem van, a kormány visszaszerezte a repteret. Több mint egyéves megfeszített tárgyalássorozat után ma sikeresen lezártuk a tranzakciót. Egy erős ország hazai tulajdonú reptérrel rendelkezik. A Budapest Airport Zrt. közel 20 év után újra magyar tulajdonba került” – mondta Nagy Márton a kormány Youtube csatornáján.
Szerinte a visszavásárlás a magyar szuverenitás újabb nagy győzelme.
„Magyarország turizmusa dinamikusan fejlődött, de a reptéren nem történt semmi. Ráadásul a budapesti reptér a nemzetközi cargoforgalom dinamikus növekedésében is lemaradt. Ne feledjük, a repteret a Gyurcsány-kormány elherdálta, ráadásul békeidőben. A történelmi hibát ma kijavítottuk, a magyar kormány háborús időkben is képes volt arra, hogy visszaszerezze azt. Erre senki más nem lett volna képes!”
Nagy Márton azt is kiemelte, hogy az ismét magyar tulajdonba került reptér nem csak a turizmus és az áruszállítás szempontjából fontos, mert legfőképpen szuverenitási kérdés.
Egy professzionális, világhírű francia cég, a VINCI fogja üzemeltetni a repteret, de mi, magyarok fogunk dönteni a stratégiai irányokról. Azaz végre a magyarok kezében van a reptér sorsa – összegezte. A kormány célja, hogy Európa egyik legszebb és legmodernebb repterévé tegyük a Liszt Ferenc repteret.
„A budapesti reptér újra hazatért!” – összegezte Nagy Márton. Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi médiában pedig azt írta: „Újra nemzeti kézben a reptér!”
„Több mint egyéves intenzív tárgyalássorozatot követően 2024. június 6-án aláírásra került a Budapest Airport Zrt. adásvételi szerződése. Ezzel a tranzakció lezárult, így közel 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér” – fogalmazott Nagy Márton, majd kiemelte: „A Gyurcsány-kormány 2005-ben elkótyavetyélte ezt a nemzeti kincset, hiszen az állam számára rendkívül előnytelen vagyonkezelési szerződést kötött.”
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a reptér tulajdonlása szuverenitási kérdés, amely nemcsak a személyszállítás és a turizmus, hanem az áruszállítás miatt is stratégiai jelentőséggel bír, a gazdasági vérkeringés egyik ütőere. „Éppen ezért volt történelmi bűn, amit 2005-ben a dollárbaloldal a reptér elhibázott privatizálásával elkövetett. Mindezt tovább tetézte, hogy az eladásra gazdasági konjunktúra mellett, békeidőben került sor.”
„A jelenlegi kormány ezzel szemben a mostani háborús idők közepette is képes volt arra, hogy kijavítsa ezt a megbocsáthatatlan hibát, és visszavásárolja a repteret” – írták a közleményben. A Budapest Airport Zrt. visszavásárlása a rendszerváltás utáni időszak legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakciója.
A tárgyalások a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és VINCI Airports részéről két körben zajlottak. Az üzletkötés ugyanis egy nemzetközi eladói körrel történt, amelyet az AviAlliance, a GIC és a CDPQ alkottak. Másfelől a tranzakció zárásához a repteret finanszírozó nemzetközi hitelezői körrel is megállapodást sikerült kötni. Az adásvételi tranzakció közép-európai viszonylatban is rekordméretet képvisel. „A visszavásárlás rendkívül bonyolult feladat volt, hiszen míg a repteret eladni könnyű, addig visszavásárolni nehéz” – összegezte a tárca.
A mai megállapodásnak köszönhetően vételárarányosan a Magyar Állam 80 százalékos tulajdonrészt szerez a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektető VINCI pedig 20 százalékot.
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Fotó: Kaszás Tamás / Index
A vételár 3,1 milliárd euró, több mint 1200 milliárd forint.
A hitelezői konzorciummal történt sikeres megállapodással a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitel került meghosszabbításra. A minisztérium kiemelte: „Hosszas előkészületeket követően a megállapodás eredményeképpen az állam olyan rendkívüli szakértelemmel rendelkezdő partnerrel működik együtt, amely kontinenseken átívelően több mint 70 helyszínen működtet világszínvonalú reptereket.” A tárca szerint a folyamat során az érdekelt felek között végig üzleti alapú tárgyalások zajlottak, az együttműködés a partnerség jegyében zajlott.
A valóra vált álom
Régóta dédelgetett álma vált valóra az Orbán-kormánynak, a Ferihegyi repülőtér kritikus infrastruktúra, így nemzetbiztonsági kérdés. Emlékezetes, hogy 2006 februárjában Orbán Viktor azt nyilatkozta: „Ha egyszázaléknyi esély kínálkozik a reptér visszaszerzésére, kezdeményezni fogjuk a visszavételt.” Palkovics László volt innovációs és technológiai miniszter 2021-ben tett ajánlatot, de nem járt sikerrel, és Fellegi Tamás korábbi nemzeti fejlesztési miniszternek sem sikerült a felvásárlás – utóbbi 2010 és 2011 között volt tárcavezető, majd 2012 júniusáig az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter lett.
Nagy Márton számára sem volt egyszerű a feladat. A reptérfelvásárlás tavaly februárban került először igazán reflektorfénybe, amikor a tárcavezető az Indexnek adott interjújában közölte: „A reptér nemzetstratégiai kérdés, ezért óriási hiba, de talán bűn is, hogy a Gyurcsány-kormány külföldi kézbe játszotta át, ezt helyre kell hozni.” Hozzátette, a Budapest Airport a Vodafone-ügyletnél is nagyobb falat.
Orbán Viktor a tavaly év végi Kormányinfón azt mondta: „A kormány nem akarja azt állítani magáról, hogy képes repülőteret működtetni, ezért megtalálták a megfelelő partnert, aki francia, és tudja üzemeltetni a létesítményt. A végén vannak már a folyamatnak, bármelyik nap történhet bejelentés.” Idén áprilisban a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter pedig már azt hangsúlyozta, hogy bármelyik pillanatban lezárulhat az ügylet.
A Nemzetgazdasági Minisztérium most kiemelte:
Az ügyletet a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül bonyolítják le. Korábban az Index rendszeresen beszámolt arról, hogy sikeresen értékesítették az állam Erste Bank Hungary Zrt.-ben és a Yettel Magyarországban meglévő tulajdonrészét, valamint a Vienna Insurance Group társaságokban meglévő részesedésének döntő részét (az állam 45 százalékos tulajdonrészét 10 százalékra csökkentette).
A három ügylet pénzügyi zárása jelentős, összesen több mint 700 millió eurós (közel 270 milliárd forintnyi) bevételt eredményezett az állam számára, amelyet a budapesti repülőtér visszavásárlásának finanszírozására fordítottak. A vételár fennmaradó részét a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. az Eximbanktól kapott fejlesztési hitelből, valamint a költségvetés által végrehajtott tőkeemelésből finanszírozta.
Az állam az eladásokkal a pénzeszközeit, valamint a tulajdonosi struktúráját csökkenti, tárgyi eszközeit racionalizálja. Az állam könyveinek eszközoldalát mozgatja a tranzakció. Számvitelileg a reptér megvásárlása nem módosít semmit, nem mérlegrontó tétel. A tranzakció neutrális az eredményszemléletű költségvetési kimutatás szempontjából, csak pénzforgalmi hatása van. A KPMG számítása szerint 2022-ben a repülőtér teljes makrogazdasági hatása 1780 milliárd forintra tehető, ami abban az évben a nemzetgazdaság GDP-jének 2,7 százaléka volt.
Május végén közzétették a Budapest Airport Zrt. beszámolóját. Csak a tárgyi eszköz a vállalatban 508 millió euró, a mérlegfőösszeg valamivel kevesebb mint 2 milliárd euró. A társaság a tavalyi évet 2022-höz képest 20 százalékkal nagyobb, 337,8 millió euró nettó árbevétellel zárta, 74 millió euró adózott eredménnyel (29 milliárd forint).
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Fotó: Németh Kata / Index
A folyamatban lévő beruházások többnyire a Terminál 2 kapacitásnöveléséhez, a Terminál 1 újranyitásához és az új Terminál 3-hoz köthető beruházásokhoz kapcsolódnak. Tavaly 77 millió euró értékben végeztek kapacitásbővítő és infrastrukturális fejlesztéseket. A társaság 43 millió euró osztalék kifizetésére tett javaslatot a felhalmozott eredményéből a beszámoló elfogadása után. A társaság korábban azt kommunikálta, tavaly 14,7 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a járvány előtti utasforgalom 91 százalékát jelenti. Idén a forgalom megközelítheti a rekordnak számító, 2019-ben elért 17 milliót.
– fogalmazott a csütörtöki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyet úgy zártak, hogy a kormány elvárása egyértelmű: a lakosságot és a gazdaságot magas színvonalon kiszolgáló légikikötőre van szükség. A reptér jövőbeli célkitűzéseit és üzleti tervét a tulajdonosi joggyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium és a VINCI július elején, közös sajtótájékoztató keretében ismerteti.
Nagy Márton: A reptér újra hazatért!
„Jó hírem van, a kormány visszaszerezte a repteret. Több mint egyéves megfeszített tárgyalássorozat után ma sikeresen lezártuk a tranzakciót. Egy erős ország hazai tulajdonú reptérrel rendelkezik. A Budapest Airport Zrt. közel 20 év után újra magyar tulajdonba került” – mondta Nagy Márton a kormány Youtube csatornáján.
Szerinte a visszavásárlás a magyar szuverenitás újabb nagy győzelme.
„Magyarország turizmusa dinamikusan fejlődött, de a reptéren nem történt semmi. Ráadásul a budapesti reptér a nemzetközi cargoforgalom dinamikus növekedésében is lemaradt. Ne feledjük, a repteret a Gyurcsány-kormány elherdálta, ráadásul békeidőben. A történelmi hibát ma kijavítottuk, a magyar kormány háborús időkben is képes volt arra, hogy visszaszerezze azt. Erre senki más nem lett volna képes!”
Nagy Márton azt is kiemelte, hogy az ismét magyar tulajdonba került reptér nem csak a turizmus és az áruszállítás szempontjából fontos, mert legfőképpen szuverenitási kérdés.
Egy professzionális, világhírű francia cég, a VINCI fogja üzemeltetni a repteret, de mi, magyarok fogunk dönteni a stratégiai irányokról. Azaz végre a magyarok kezében van a reptér sorsa – összegezte. A kormány célja, hogy Európa egyik legszebb és legmodernebb repterévé tegyük a Liszt Ferenc repteret.
„A budapesti reptér újra hazatért!” – összegezte Nagy Márton. Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi médiában pedig azt írta: „Újra nemzeti kézben a reptér!”
