Tudod ha tetem van valahol állaté jobbára nem is érzem a szagott de a számban már megjelenik az ésedkés íz még mielött meglátnám azt van amikor nem is veszem észre a bozotós függvényétől függ.
Azt hiszem, kissé félreértettél. Én a halál illatát a még élő, de meghalni készülő embereken érzem. Látszólag semmi okom nem lenne feltételezni, hogy az illető meg fog halni, nem homályos a tekintete, sőt, ahogy fentebb leírtam, jobban van, mint valaha.
Tudod még fiatalabb koromban 40 km-ről jártam be vonattal. Amikor letelt a műszakom, volt még 2 felesleges órám. Akkoriban egy fiatal debreceni patológus járt ki boncolni, s így megkértem, hogy a felesleges időmet a boncteremben tölthessem. Eleinte beöltöztetett, jó messze a fal mellé állított.Két hét múlva már megszokta, hogy minden nap megyek, s egy nap kaptam kesztyűt és egész közel engedett. Megfoghattam milyen tapintató a máj, a lép, az agy, melyik daganat hogyan néz ki, sokat tanultam tőle.Nagyon sokat. Egy idő után már ő kérdezett, szerintem miféle betegségei lehettek, miben halt meg? Ritkán találtam el, de azért mindez hasznos tapasztalat volt. S tudod mi a furcsa: akkor sohasem éreztem ezt a különleges illatot. Csak akkor, mikor az illető még élt.
Sajnos van egy rossz tulajdonságom: ami a suliban kötelező olvasmány volt, azt suli után olvastam el. Semmit meg nem tettem, amire azt mondták: kötelező.
A lányom pont ilyen. Örülök, hogy Jókait olvas, bár nálunk nem igen találna semmiféle pletyilapot, mert senki sem szereti a családban, így aztán egyikünknek sincs halvány gőze sem, ki kivel, mikor hol csalja meg a párját, kinek milye van műanyagból - kit érdekel? Néha belelapoz az Élet és tudományba, de az még nekem is magas, főként ha genetika van benne. Aztán vannak ezek a szórótapok, tömegével: no, erre szoktam pucolni a zöldséget, krumplit, stb. Erre nagyon megfelel.
Épp ezen a hétvégén áldoztam fel magam, ugyanis nyelvizsgára készül, így a Csengetett Milord és a Wacak szálló csak angolul ment, ezek legalább brit angol nyelvűek, és neki az kell. 3 éve már könyörgök ezért a pillanatért, de ő most akarta. (én ezek után kevésbé, de hátha ragad rám valami).
Más:
Szoktalak olvasgatni. Velem annyira értelmes mondtaokat használsz, viszont, vannak hozzászólásaid, amiket nem értek, amihez használati utasítás kellene. Kérlek írj mindig így: egyszerűen, érthetően. Attól senki sem lesz "kevesebb", ha nem használ egy csomó értelmetlen zsargont, vagy szakszavakat. Nyilván ilyenkor is okos dolgokat írsz, csak nem tudom megfejteni, bár lehet, minez az én hibám, én túl egyszerű vagyok. Az élet amúgy is bonyolult, minek tegyem én is még inkább azzá?
Remélem nem bántottalak meg, nem annak szántam.
Köszönöm.
Szeretettel: Swen
