Ha megengedi a fórumvezető, a Magyar Rádióhoz is kapcsolódik szomorú hír, bár nem személy. Ha gond, kérem törölje.
Az Építészfórumon emlékeztek meg a legendás épületcsoportról:
Kevesen tudják, hogy a Magyar Rádióé volt a világ első stúdiópalotája.
Mindenki azt hiszi, maguk a britek is, hogy a BBC székháza volt az első, de Budapesten gyorsabban haladt az építkezés, már 1928-ra elkészült a Bródy Sándor utca 5-7. házainak (akkoriban Sándor utca 7.) udvarán emelt épület az első stúdiókkal, míg a londoni Broadcasting House csak 1932-ben nyitotta meg kapuit.
Elsőkből mégis az utolsók lettünk egy szűk évszázad elteltével. Míg a BBC építészeti tekintetben is bravúrosan felújította és korszerűsítette az art déco stílusban épült legendás médiaközpontját, a magyar vezetés a 2010-es években a szó szoros értelmében szétverte a legendás budapesti stúdiókat. Több műszaki munkatárs sírt, olyanoknak is bontani kellett, akik pályájuk során több stúdiót építettek.
A Múzeumkerttel azonos szélességű területen tíz épületben működött megszüntetése előtt a Magyar Rádió: a szerkesztőségeknek otthont adó Bródy-épületben (1), a világ első stúdiópalotájaként emlegetett Stúdióépületben (2), a Hangarchívumnak és az adóstúdióknak kialakított Üzemépületben (3), a Puskin-épületnek hívott Esterházy-palotában (4), a bunkerstúdió betonkockájában (5), a központi irodaházként szolgáló Pollack-épületben (6), a külön épületként álló 6-os stúdióban (7), a hátsó utcáról elnevezett, három házat magában foglaló Szentkirályi-épületben (8), az Olasz-épületként emlegetett Károlyi-palotában (9) és a mára már lebontott Fogas-épületben (10), ahol a műhelyek voltak.
A Rádió tömbjének titkos alagútja (TA) is volt az Esterházy-palota mélypincéjéből a Múzeumkert felé, az épületben két titkos szoba (TSZ) is megbújik egy furfangosan kialakított titkos ajtó mögött, illetve a Bunkerstúdiónak a mai napig létezik egy utcára nyíló, csak kifelé nyitható titkos kijárata (TK). Szellemi légköréről és építészeti megoldása miatt is híres a Pagoda (P) büfé pavilonja, emberéleteket mentett 1956-ban a sóhajok hídja (S), és szédítő magasságba tör a központi irodaház udvari szárnyának tetejére épített antennatorony (A), aminek körerkélyeiről káprázatos körpanoráma nyílik Budapestre."
A Stúdiópalota az átadás idején. Kép: Rádióélet, 1930. november 28.
Az Építészfórumon emlékeztek meg a legendás épületcsoportról:
Kevesen tudják, hogy a Magyar Rádióé volt a világ első stúdiópalotája.
Mindenki azt hiszi, maguk a britek is, hogy a BBC székháza volt az első, de Budapesten gyorsabban haladt az építkezés, már 1928-ra elkészült a Bródy Sándor utca 5-7. házainak (akkoriban Sándor utca 7.) udvarán emelt épület az első stúdiókkal, míg a londoni Broadcasting House csak 1932-ben nyitotta meg kapuit.
Elsőkből mégis az utolsók lettünk egy szűk évszázad elteltével. Míg a BBC építészeti tekintetben is bravúrosan felújította és korszerűsítette az art déco stílusban épült legendás médiaközpontját, a magyar vezetés a 2010-es években a szó szoros értelmében szétverte a legendás budapesti stúdiókat. Több műszaki munkatárs sírt, olyanoknak is bontani kellett, akik pályájuk során több stúdiót építettek.
A Múzeumkerttel azonos szélességű területen tíz épületben működött megszüntetése előtt a Magyar Rádió: a szerkesztőségeknek otthont adó Bródy-épületben (1), a világ első stúdiópalotájaként emlegetett Stúdióépületben (2), a Hangarchívumnak és az adóstúdióknak kialakított Üzemépületben (3), a Puskin-épületnek hívott Esterházy-palotában (4), a bunkerstúdió betonkockájában (5), a központi irodaházként szolgáló Pollack-épületben (6), a külön épületként álló 6-os stúdióban (7), a hátsó utcáról elnevezett, három házat magában foglaló Szentkirályi-épületben (8), az Olasz-épületként emlegetett Károlyi-palotában (9) és a mára már lebontott Fogas-épületben (10), ahol a műhelyek voltak.
A Rádió tömbjének titkos alagútja (TA) is volt az Esterházy-palota mélypincéjéből a Múzeumkert felé, az épületben két titkos szoba (TSZ) is megbújik egy furfangosan kialakított titkos ajtó mögött, illetve a Bunkerstúdiónak a mai napig létezik egy utcára nyíló, csak kifelé nyitható titkos kijárata (TK). Szellemi légköréről és építészeti megoldása miatt is híres a Pagoda (P) büfé pavilonja, emberéleteket mentett 1956-ban a sóhajok hídja (S), és szédítő magasságba tör a központi irodaház udvari szárnyának tetejére épített antennatorony (A), aminek körerkélyeiről káprázatos körpanoráma nyílik Budapestre."
A Stúdiópalota az átadás idején. Kép: Rádióélet, 1930. november 28.
Utoljára módosítva: