Fenyő Miklós
1947. március 12. - 2026. január 31.
Fenyő Miklós 1947-ben született Budapesten. 1956-ban a családjával együtt az Egyesült Államokba emigrált, ahol három évet éltek. Ebben az időszakban ismerte meg azokat az előadókat, például Elvis Presley és Jerry Lee Lewis zenéjét, amelyek aztán a Hungária hangzásának alapját adták.
Fenyő Miklós egy életérzést próbált hazánkban meghonosítani a 70-es évek végén, 80-as évek elején, és ez az elképzelése legjobban ezen a lemezen jött össze. Bugyuta szövegek, a minden számból kiszivárgó kóla-mámor, és a rágógumiként fülbe tapadó dallamok egy egész országot vettek le a lábáról.” Szikora Róberttel, Novai Gáborral, Dollyval és a többiekkel 43 percre egy képzeletbeli amerikai állammá (álommá?) tették Magyarországot.
Inspirációkként a fura figurákra Rejtő Jenőt, a felnőtteknek is szóló látszólag gyermektémákra Walt Disneyt, a humorra Karinthyt hozta fel. De volt még egy csavar ezekben. A szövegekbe
A Syconorban – amelyben a későbbi LGT- gitáros, Barta Tamás is játszott – főleg Beatles-, Rolling Stones-dalokat, és a Radio Luxembourgban hallott egyéb külföldi slágereket játszottak. (E hőskorról szól a 2008-as Fonyó Gergely-film, a Made in Hungária és az ebből készült színházi darab.) Az együttes 1967-ben esett szét, amikor több tagját katonai szolgálatra hívták be.
Ezután alapította meg Fenyő a Hungária együttest, amely már hivatásos zenekar volt. 1968-ban a Csavard fel a szőnyeggel elindultak a Ki mit tud?-on, ahol közönségszavazattal döntőbe is jutottak, és a Nem bújok én többé már a subába című számmal nyertek is. A siker ismertté tette nevüket, rendszeresen felléptek az Ifiparkban, 1969-ben a Ki mit tudon közönségdíjat nyertek az Egyszer vagy fiatal című dallal.
Első lemezük, a Koncert a Marson 1970-ben jelent meg, 50 ezer példány kelt el belőle. A hanglemezgyár kegyeiből azonban hamar kiestek, koncertezni idehaza nem nagyon engedték őket, nehogy „elvegyék a levegőt” a futtatott együttesek elől, ezért jobbára külföldön turnéztak. 1978-ban felvehették a Beatles-láz című lemezüket, de végül ezt sem adták ki, csak 1997-ben jelent meg.
1980-ban Fenyő úgy döntött, hogy visszatér a rock and rollhoz, új felállást toborzott össze, énekesnőnek megnyerte az addig ismeretlen Dollyt. Ez lett a már említett nagy Hungária, ami az ötvenes évek jampi jelmezeibe öltözött, a vérpezsdítő zenét ötletes magyar szövegekkel párosította és ezzel frenetikus sikert aratott. A 80-as évek első három évében sikert sikerre halmoztak, a lemezek és a látványos koncertturnék mellett belefért egy Táncdalfesztivál is, ahol a Limbó hintóval a győzelemig jutottak.
A „nagy” Hungária 1983-ban felbomlott, tulajdonképpen három részre szakadt. Volt a maradék Hungária, valamint megalakult az R-GO és a Dolly Roll.
Fenyő ezután megjelentetett egy szólóalbumot, majd megpróbálkozott az akkor külföldön kedvelt break műfajjal is. A '80-as évek közepén kiadott Miki-albumok számítanak az első magyar raplemezeknek. „Úgy voltam ezzel akkor, hogy vártunk vagy 20 évet a rock and rollra, viszont a break dance új dolog volt, és nem akartam rá 20 évet várni. Meg akartam mutatni, hogy mi történik a világban, abban a pillanatban. A break dance ugyanolyan utcai mozgalom volt, mint a rock and roll a maga idejében. Úttörő és friss” – mesélte Fenyő, bár hozzátette, azért érezte, hogy ez nem feltétlen az ő műfaja.
Mint ahogy a következő kanyar sem, az 1986-ban Bodnár Attilával létrehozott Modern Hungária sem volt az. Fenyő elmondása szerint ebbe anyagi okok miatt kapcsolódott be. „Jött ez a lehetőség, én pedig beadtam a derekamat. Betársultam ebbe a produkcióba, amiben nem én voltam a főkolompos, hanem Bodnár Attila. Ő volt a sorvezető, ő hozta a dallamokat, én pedig a szövegeket. Visszaléptem eggyel, hagytam, hogy érvényesüljön ő. Ez nem az én világom volt, meg kell, hogy mondjam, de vállalom, hiszen részt vettem benne; sok szerencsét és sikert hozott, és továbbvitt pályán.”
A nyolcvanas évek végétől fiatalokkal kezdett foglalkozni. Ő fedezte fel és futtatta be Szandit, menedzselte a Step együttest, majd a Calypso 873 Rádió munkatársa volt.
1995-ben összeállt a nyolcvanas évek Hungáriája, amely 70 ezer néző előtt adott koncertet a Népstadionban. 2024-ben pedig, akkor már a Puskás Arénában ismételték meg – esős időben, de szintén telt ház előtt – azt a zenei időutazást, ami az itt sosem volt 50-60-as évek jampi életérzését elevenítette fel a 80-as évekből a 2020-as években.
Fenyő mozgalmas és gazdag pálya során a Hungária együttessel és szólóban harmincnál több lemeze jelent meg, köztük többszörös platina- vagy aranylemezek, gyémántlemezt is átvehetett a zenéjével eladott, több mint ötmillió hanghordozóért. 1990-ben kapta meg a Magyar Rádió nagydíját, az EMeRTon-díjat, 1992-ben az Arany Zsiráf Mahasz-nagydíjat, 1995-ben Huszka Jenő-díjjal tüntették ki, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át, és szűkebb pátriája, a XIII. kerület díszpolgára lett. 2006-ban kapta meg az Artisjus Életmű-díjat, 2008-ban a Pro Urbe Budapest-díjat, néhány napja a Fonogram Életműdíjat.
Az igazi elismerés azonban valószínűleg az volt Fenyő számára, hogy ma sincs bál vagy házibuli, ahol ne szólalna meg egy-egy Hungária-dal. Amikor kijönnek statisztikák a rádiókban legtöbbet játszott számokról, azokon rendre ott szerepel a Csókkirály vagy a Csavard fel a szőnyeget, sőt sokszor mind a kettő.
Megfogadtuk, hogy nem írjuk le azt a szót Fenyő Miklós nekrológjában, hogy örökzöld (most mégis leírtuk). De ha egy közel 60 éves sláger ma is a legtöbbet játszott dalnak számít, akkor mégis milyen jelzővel illessük?
1947. március 12. - 2026. január 31.
Fenyő Miklós 1947-ben született Budapesten. 1956-ban a családjával együtt az Egyesült Államokba emigrált, ahol három évet éltek. Ebben az időszakban ismerte meg azokat az előadókat, például Elvis Presley és Jerry Lee Lewis zenéjét, amelyek aztán a Hungária hangzásának alapját adták.
Képzeletbeli amerikai álom
Az 1967-ben alakult Hungária zenekarral felcsavarta szőnyeget, majd elképzelt egy koncertet A Marson, a 70-es években pedig behozta a Beatles-lázat. Ezekkel már országos ismertséget szerzett a zenekar, sőt külföldi turnékra is járt, az igazi nagy dobása mégis az 80-as években következett be, amikor a sosemvolt magyar jampecvilágról, pálmafás tengerpartokról, fényes báltermekről, szállodákról írt dalaival, albumaival – főképp lemezgyár fura urait megkerülő trükkel készült Rock and Roll patrtyval és az azt követő Hotel Menthollal – alaposan felforgatta a magyar popzenét.Fenyő Miklós egy életérzést próbált hazánkban meghonosítani a 70-es évek végén, 80-as évek elején, és ez az elképzelése legjobban ezen a lemezen jött össze. Bugyuta szövegek, a minden számból kiszivárgó kóla-mámor, és a rágógumiként fülbe tapadó dallamok egy egész országot vettek le a lábáról.” Szikora Róberttel, Novai Gáborral, Dollyval és a többiekkel 43 percre egy képzeletbeli amerikai állammá (álommá?) tették Magyarországot.
Bírtuk a dumát
Az addigi három album dalaiból is kiderült, de itt már csúcsra járt Fenyő szövegírói tevékenysége. Nem a mélységei, hanem inkább a bravúros formai megoldásai miatt, de mindenképp a magyar popzene egyik legfontosabb szövegírójának tekinthetjük. De tényleg, ki másnak jutott volna eszébe például egy ilyen dalkezdés?A jampecok a Chevroletben agyba-főbe nyomják a dudát. / Úgy bírom a dumád! / Hullajó a szipkád, / Mindened tömény, / Erre bukom én. / Gyere velem, rázzuk meg /A rockabilly-t kis csibém!
Inspirációkként a fura figurákra Rejtő Jenőt, a felnőtteknek is szóló látszólag gyermektémákra Walt Disneyt, a humorra Karinthyt hozta fel. De volt még egy csavar ezekben. A szövegekbe
beépítettem a Váci úti dumákat, a környékbeli jampik vagánykodó szlengjét. És ettől lett igazán magyar a Hungária. És belekerültek a csomagba még európai érzések és zenék is. Ott van például a Robi Ciao Marinája, ami mégiscsak egy európai dolog.
„Nekem meg volt Amerika”
Fenyő Miklós 1947-ben született Budapesten, de családja az 1956-os forradalom után elhagyta az országot, és a rock and roll lázban égő Amerikában kötött ki. Néhány év múlva azonban – nem tudni, pontosan, miért, de – hazatértek, és mivel szülei kisgyermekkorától taníttatták zongorázni, és amerikai kisiskolás évei alatt pedig nagy hatással volt rá a kint hallott forradalmi zene, amint tehette, zenekart alapított Szent István parki barátaival.A Syconorban – amelyben a későbbi LGT- gitáros, Barta Tamás is játszott – főleg Beatles-, Rolling Stones-dalokat, és a Radio Luxembourgban hallott egyéb külföldi slágereket játszottak. (E hőskorról szól a 2008-as Fonyó Gergely-film, a Made in Hungária és az ebből készült színházi darab.) Az együttes 1967-ben esett szét, amikor több tagját katonai szolgálatra hívták be.
Ezután alapította meg Fenyő a Hungária együttest, amely már hivatásos zenekar volt. 1968-ban a Csavard fel a szőnyeggel elindultak a Ki mit tud?-on, ahol közönségszavazattal döntőbe is jutottak, és a Nem bújok én többé már a subába című számmal nyertek is. A siker ismertté tette nevüket, rendszeresen felléptek az Ifiparkban, 1969-ben a Ki mit tudon közönségdíjat nyertek az Egyszer vagy fiatal című dallal.
Első lemezük, a Koncert a Marson 1970-ben jelent meg, 50 ezer példány kelt el belőle. A hanglemezgyár kegyeiből azonban hamar kiestek, koncertezni idehaza nem nagyon engedték őket, nehogy „elvegyék a levegőt” a futtatott együttesek elől, ezért jobbára külföldön turnéztak. 1978-ban felvehették a Beatles-láz című lemezüket, de végül ezt sem adták ki, csak 1997-ben jelent meg.
1980-ban Fenyő úgy döntött, hogy visszatér a rock and rollhoz, új felállást toborzott össze, énekesnőnek megnyerte az addig ismeretlen Dollyt. Ez lett a már említett nagy Hungária, ami az ötvenes évek jampi jelmezeibe öltözött, a vérpezsdítő zenét ötletes magyar szövegekkel párosította és ezzel frenetikus sikert aratott. A 80-as évek első három évében sikert sikerre halmoztak, a lemezek és a látványos koncertturnék mellett belefért egy Táncdalfesztivál is, ahol a Limbó hintóval a győzelemig jutottak.
CsókxCsók és Jön a Break
„A sikertelenség, amit sokunknak ebben a szakmában át kell élni, összehúz. A hirtelen nagy siker meg széthúz. Egy ilyen esetben mindenki megérzi, hogy az önmagában lévő tehetség több annál, mint hogy egy csapatban játssz. Így aztán elindultak külön utak” – mesélt Fenyő.A „nagy” Hungária 1983-ban felbomlott, tulajdonképpen három részre szakadt. Volt a maradék Hungária, valamint megalakult az R-GO és a Dolly Roll.
Fenyő ezután megjelentetett egy szólóalbumot, majd megpróbálkozott az akkor külföldön kedvelt break műfajjal is. A '80-as évek közepén kiadott Miki-albumok számítanak az első magyar raplemezeknek. „Úgy voltam ezzel akkor, hogy vártunk vagy 20 évet a rock and rollra, viszont a break dance új dolog volt, és nem akartam rá 20 évet várni. Meg akartam mutatni, hogy mi történik a világban, abban a pillanatban. A break dance ugyanolyan utcai mozgalom volt, mint a rock and roll a maga idejében. Úttörő és friss” – mesélte Fenyő, bár hozzátette, azért érezte, hogy ez nem feltétlen az ő műfaja.
Mint ahogy a következő kanyar sem, az 1986-ban Bodnár Attilával létrehozott Modern Hungária sem volt az. Fenyő elmondása szerint ebbe anyagi okok miatt kapcsolódott be. „Jött ez a lehetőség, én pedig beadtam a derekamat. Betársultam ebbe a produkcióba, amiben nem én voltam a főkolompos, hanem Bodnár Attila. Ő volt a sorvezető, ő hozta a dallamokat, én pedig a szövegeket. Visszaléptem eggyel, hagytam, hogy érvényesüljön ő. Ez nem az én világom volt, meg kell, hogy mondjam, de vállalom, hiszen részt vettem benne; sok szerencsét és sikert hozott, és továbbvitt pályán.”
A nyolcvanas évek végétől fiatalokkal kezdett foglalkozni. Ő fedezte fel és futtatta be Szandit, menedzselte a Step együttest, majd a Calypso 873 Rádió munkatársa volt.
Élete végéig zenei időutazásra invitált
1994-től pedig sorra jelentek meg az 1960-as évek elejének hangulatát visszaadó szólólemezei. Szinte minden évben nyáron a Margitszigeten, majd karácsonykor Fenyő-ünnep címmel adott nagy koncertet.1995-ben összeállt a nyolcvanas évek Hungáriája, amely 70 ezer néző előtt adott koncertet a Népstadionban. 2024-ben pedig, akkor már a Puskás Arénában ismételték meg – esős időben, de szintén telt ház előtt – azt a zenei időutazást, ami az itt sosem volt 50-60-as évek jampi életérzését elevenítette fel a 80-as évekből a 2020-as években.
Fenyő mozgalmas és gazdag pálya során a Hungária együttessel és szólóban harmincnál több lemeze jelent meg, köztük többszörös platina- vagy aranylemezek, gyémántlemezt is átvehetett a zenéjével eladott, több mint ötmillió hanghordozóért. 1990-ben kapta meg a Magyar Rádió nagydíját, az EMeRTon-díjat, 1992-ben az Arany Zsiráf Mahasz-nagydíjat, 1995-ben Huszka Jenő-díjjal tüntették ki, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át, és szűkebb pátriája, a XIII. kerület díszpolgára lett. 2006-ban kapta meg az Artisjus Életmű-díjat, 2008-ban a Pro Urbe Budapest-díjat, néhány napja a Fonogram Életműdíjat.
Az igazi elismerés azonban valószínűleg az volt Fenyő számára, hogy ma sincs bál vagy házibuli, ahol ne szólalna meg egy-egy Hungária-dal. Amikor kijönnek statisztikák a rádiókban legtöbbet játszott számokról, azokon rendre ott szerepel a Csókkirály vagy a Csavard fel a szőnyeget, sőt sokszor mind a kettő.
Megfogadtuk, hogy nem írjuk le azt a szót Fenyő Miklós nekrológjában, hogy örökzöld (most mégis leírtuk). De ha egy közel 60 éves sláger ma is a legtöbbet játszott dalnak számít, akkor mégis milyen jelzővel illessük?