Szomorú hír

Meghalt Madarász Katalin, a magyar nóta legendája​

A magyar nóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója 92 éves volt.

60603313-a120-440a-9934-dd63af64b6be.jpg


„Fájdalommal értesültünk, hogy hétfőn délután 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin. Az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkottak Gaál Gabriellával” – írja a Dankó Rádió.
 

Czigány György​


Czigány György.jpg

1931. augusztus 12. - 2026. április 6.


Budapesten született 1931. augusztus 12-én. 1943-ig Győrben élt, ahol a bencés gimnázium diákja volt. Költőnek, írónak készült, alig múlt tizenöt éves, amikor – 1946 őszén – megnyerte a Zászlónk című katolikus ifjúsági folyóirat novellapályázatát. (A díjat még Mindszenty bíborostól vehette át egy ünnepi szentmise után.)

A következő évek azonban a szó művészetét a föld alá szorították vagy elnémították, így átmenetileg csak a zene lehetett a hivatása. Zongorázni tanult, 1951-től a Zeneművészeti Főiskolán többek közt Kadosa Pál tanítványa volt. Éveken át orgonált Budán a Krisztinavárosi templomban a vasárnapi misén, hosszú ideig a kórust is ő irányította. 1956-ban szerzett diplomát a Zeneakadémián, ő azonban a zongoraművészi pálya helyett a zenei ismeretterjesztést választotta.

A Magyar Rádió zenei rendezője lett, később riportokat készített, beszélgetőtársa volt többek között Szent-Györgyi Albertnek, Illyés Gyulának, Ferencsik Jánosnak, Kodály Zoltánnak, Ottlik Gézának, Pilinszky Jánosnak, Solti Györgynek, Dürrenmattnak.

A rádióban olyan sikeres műsorok vezetője volt, mint az 1969 óta sugárzott Ki nyer ma? – játék és muzsika tíz percben, vagy a Házimuzsika. A Ki nyer ma? mellett létrehozója volt a Bartók Rádión hallható Muzsikáló reggel című adásnak is.

Czigány György 1976-ig volt a Rádió főmunkatársa, majd a Magyar Televízió munkatársa lett, előbb a zenei főosztály vezetője, 1993 és 1996 között a zenei műsorok stúdióvezetője volt. A televízióban a Csak a derű óráit számolom, a Zene, zene, zene, illetve a Szó, zene, kép című műsorok műsorvezetője volt. 2017 tavaszától a Ki nyer ma? színpadi változatát vezette a Marczibányi Téri Művelődési Központban.

Munkásságának a zenei ismeretterjesztés mellett másik fő vonulata az irodalmi alkotás volt, azt vallotta: „a vers és a zene a létezés legfontosabb dolgairól beszél”.

Első versei az 1960-as években jelentek meg a Jelenkorban, a Kortársban, a Vigiliában. Néhány prózakötet mellett tucatnál több verseskönyve jelent meg, legutóbb 2020-ban publikálta Költők, papok, lányok című verseskötetét. Írt egy vígopera-szövegkönyvet (Álmodj Bachot), és fordított is: Monteverdi Odüsszeusz hazatérése című operájának szövegkönyvét ültette át magyarra. 1999-től a Magyar Írószövetség költői szakosztályának elnöke is volt.

Munkásságát számos rangos elismeréssel díjazták, a többi közt 1970-ben Erkel Ferenc-díjat, 1988-ban érdemes művész címet, 1996-ban József Attila-díjat, 1999-ben Aranytollat kapott. 2000-ben Joseph Pulitzer Emlékdíjjal, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki több évtizedes, művészi munkássága, zenetudományi tevékenysége elismeréseként. 2006-ban Prima Primissima díjjal ismerték el, 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2017-ben a Budapestért Díjat, 2022-ben a Dohnányi Ernő-díjat.
 
Patrick Muldoon

Patrick Muldoon.jpg

1968. szeptember 27. - 2026. április 19.

Muldoon 1968-ban született a kaliforniai San Pedróban. Már a ’90-es években feltűnt számos filmben és sorozatban, első nagy kiugrása az eredetileg a ’60-as években indult Ármány és szenvedély (Days of Our Lives) volt, amelynek közel 500 részen át volt visszatérő szereplője. Emellett szintén az ezredforduló előtt feltűnt már a Melrose Place nevű drámaszériában, amiben több mint 30 epizódon át játszotta Richard Hartot. Nem sokkal később Zander Barcalow-ként láthattuk viszont az 1997-es Csillagközi invázióban.

Producerként is aktív volt: a Storyboard Productions nevű cégén keresztül számos filmen dolgozott, például a 2017-es Otthonom Palos Verdes, Az arkansasi drogfutárok, a Marlowe vagy a Gyagyás bagázs című alkotásokon.

A Chris Hemsworth főszereplésével készülő Kockroach című játékfilm producere is ő lett volna, alig két nappal ezelőtt Muldoon a következő bejegyzést tette közzé Instagram-oldalán: „Nagyon izgatott vagyok, hogy részese lehetek ennek a fantasztikus projektnek, a Matt Ross rendezte, Chris Hemsworth, Taron Edgerton, Zazzie Beetz és Alec Baldwin főszereplésével készülő KOCKROACH-nak.”

Az utóbbi években leginkább kisebb költségvetésű produkciókban találkozhattunk vele, legutóbbi színészi szerepe a Dirty Hands című új bűnügyi thrillerben volt Denise Richards és Michael Beach mellett. A film bemutatóját a hónap végére tervezik.
 
Utoljára módosítva:
Screenshot_20260423_153811_Samsung Internet.jpg

Darrell Sheets 1958. május 13-án született Kaliforniában. Miután 2019-ben szívinfarktust kapott, egyre ritkábban tűnt fel a Raktárháborúkban, majd úgy döntött, visszavonult, és Arizonában megnyitotta a Havasu Show Me Your Junk nevű régiségboltot.
A Variety információi szerint a rendőrséget 2026. április 22-én, hajnali kettőkor riasztották Darrell Sheets arizonai Lake Havasu Cityben lévő otthonához. Miután kiérkeztek, megállapították, hogy a férfi halálát fejlövés okozta, és vélhetően saját kezével vetett véget az életének. Az ügyben nyomozás indult, amint több információnak lesznek a birtokában, azokat nyilvánosságra hozzák.

A Raktárháborúk az A&E amerikai kábeltelevíziós csatorna egyik legsikeresebb műsora, szóvivőjük Darrell Sheets halálát követően közölte, mélyen megrázta őket a hír, és egyúttal őszinte részvétét fejezte ki a férfi családjának. Rene Nezhoda, a Raktárháborúk másik szereplője videóüzenetben vett tőle búcsút.

Nezhoda a közösségi oldalán megosztott felvételen arról is beszélt, volt valaki, aki az interneten rendszeresen zaklatta Sheetset, és lehet, hogy a rendőrségnek érdemes lenne megkeresnie azt illetőt. „Srácok, csak azért, mert a tévében nézitek a műsorunkat, még nem jelenti azt, hogy ismertek minket. Nem jelenti azt, hogy tudjátok, kik vagyunk. És nem jogosít fel benneteket arra, hogy zaklassatok valakit” – tette hozzá." (hvg.hu)
 

Sebő Ferenc

Sebő Ferenc.jpg

1947. február 10. - 2026. április.

79 éves korában meghalt Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes vezetője.

Sebő 1947-ben született Szekszárdon, zenei tanulmányait a székesfehérvári zeneiskolában kezdte. Énekesként és zeneszerzőként 1969-ben mutatkozott be. 1973 és 1980 között egy amatőr táncegyüttes zenei vezetője volt, bekapcsolódott a népzenekutatásba is, a Népművelési Intézet kutatási osztályának előadója lett.

A magyar táncházmozgalom meghatározó alakjaként megszerettette a fiatalokkal az erdélyi magyar táncokat, énekeket. 1989-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi ágazatának zenetudományi szakán szerzett zenei diplomát.

A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársa, 1996 és 2001 között a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője volt, majd az általa alapított Hagyományok Házának szakmai igazgatója lett.
 
98 éves korában meghalt Edith Eva Eger, holokauszt-túlelő, a világ egyik legmeghatározóbb pszichológusa és írója
Edith Eva Eger 1927-ben született Kassán, gyerekkorában tehetséges tornász volt, még az olimpiai csapatba is bekerült. Tizenhat évesen deportálták Auschwitzba, édesanyját gázkamrában ölték meg. Memoárjában leírta, hogy ugyanazon az estén, amikor édesanyját elgázosították, a tábor hírhedt orvosa, Josef Mengele táncolni kényszerítette őt. Testvérével több koncentrációs tábort is megjárt. 1945 májusában az amerikai hadsereg felszabadította a gunskircheni tábort, ahol egy katona észrevette a holttestek között még mozgó Edithet, orvost hívott, és így megmentették az életét.
A koncentrációs táborban megélt időszakról szól A Döntés című, 2017-ben megjelent visszaemlékezés-kötete, ami a The New York Times és a The Sunday Times sikerlistáján is szerepelt. Második könyve Ajándék - 12 lecke, hogy miként menthetjük meg az életünket címen 2020-ban jelent meg.
1777356175502.png
 
98 éves korában meghalt Edith Eva Eger, holokauszt-túlelő, a világ egyik legmeghatározóbb pszichológusa és írója
Edith Eva Eger 1927-ben született Kassán, gyerekkorában tehetséges tornász volt, még az olimpiai csapatba is bekerült. Tizenhat évesen deportálták Auschwitzba, édesanyját gázkamrában ölték meg. Memoárjában leírta, hogy ugyanazon az estén, amikor édesanyját elgázosították, a tábor hírhedt orvosa, Josef Mengele táncolni kényszerítette őt. Testvérével több koncentrációs tábort is megjárt. 1945 májusában az amerikai hadsereg felszabadította a gunskircheni tábort, ahol egy katona észrevette a holttestek között még mozgó Edithet, orvost hívott, és így megmentették az életét.
A koncentrációs táborban megélt időszakról szól A Döntés című, 2017-ben megjelent visszaemlékezés-kötete, ami a The New York Times és a The Sunday Times sikerlistáján is szerepelt. Második könyve Ajándék - 12 lecke, hogy miként menthetjük meg az életünket címen 2020-ban jelent meg.
Csatolás megtekintése 2105850
Micsoda erő volt ebben a törékeny kis testben ! :( Itt hagyott mondatokat,amit nem szabad elfelejtenünk.

"Ha az ajtón nem tudsz bemenni, mássz be az ablakon át, mondta mindig anyánk. A túléléshez nincs ajtó. És a felépüléshez sem. Csak ablakok vannak. Retesz, amit nem érsz fel egykönnyen, túl kicsi ablaktáblák, akkora rések, ahol egy emberi test elvileg nem fér át. De nem maradhatsz ott, ahol vagy. Találnod kell valami utat.

Az élet - még az elkerülhetetlen traumájával, fájdalmával, gyászával és szenvedésével és a halállal együtt is - ajándék. Ajándék, amit elszabotálunk, amikor börtönbe zárjuk magunkat: a büntetéstől, a kudarctól és az elhagyatástól való félelmünk; a szégyen és a vád; a felsőbbrendűség és az alacsonyabb rendűség; a hatalom és az irányítás iránti szükség börtönébe. Ha meg akarjuk ünnepelni az élet ajándékát, akkor bármi történik, mindenben meg kell találnunk az ajándékot, még abban is, ami nehéz, amiről azt sem tudjuk, hogyan éljük túl.

Ha a múlt elől futunk, vagy a jelen fájdalma ellen harcolunk, akkor bebörtönözzük magunkat. A szabadság azt jelenti, hogy elfogadjuk azt, ami van, és megbocsátunk magunknak, megnyitjuk a szívünket, hogy felfedezhessük a jelenben létező csodákat

Nem választhatunk fájdalom nélküli életet. De választhatjuk azt, hogy szabadok leszünk, megszökünk a múltunk elől, akármi történjék is, és megragadjuk a lehetségest."
 

Csatolások

  • rozsa_harmatos.jpg
    rozsa_harmatos.jpg
    203.7 KB · Olvasás: 1
Hosszú betegség után 74 éves korában meghalt Sörös Sándor színész
Sörös 1974 és 1990 között volt a Vígszínház tagja, ez idő alatt majdnem 40 szerepben játszott, köztük olyanokban, mint a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Kőműves Kelemen, a 30 éves vagyok, a 22-es csapdája, a Sanda bohóc, Az öreg hölgy látogatása, az Álomkommandó vagy az Ahogy tesszük, írja a színház közleménye.
1778875249119.png
 
92 éves korában elhunyt David Burke, a Granada televízió Sherlock Holmes-sorozatának az eredeti Dr. Watsona.
Burke olyan filmekben volt látható, mint a Mesmer, Alan Rickman oldalán vagy a Reilly, Ace of Spies, a fiatal Sam Neillel.
Fia, Tom Burke szintén sikeres színész lett, olyan filmekben tűnt fel, mint a Furiosa, a tavalyi Fekete Táska, vagy a BBC A muskétások sorozata.
1778878473395.png
 
Fonyódi Tibor

Fonyódi Tibor.jpg

1965. június 2. - 2026. május 13.


Fonyódi Tibor 1965. június 2-án született Budapesten. Első publikációi 1992-ben jelennek meg a Harmadik Szem magazinban. Első önálló kötete, A Katedrális harcosai 1998-ban jelenik meg a debreceni Cherubion Kiadónál, a regény folytatásáért, A Katedrális legendája című munkájáért 2000-ben Zsoldos Péter-díjjal jutalmazzák az év legjobb sci-fi regénye kategóriában. Az 1998 óta megjelent regényeit a zsáner legnépszerűbb darabjai közt tartják számon, amelyek húsznál több új kiadást értek meg az első megjelenésük óta. Nem tekinti magát mainstream sci-fi-írónak, gyakorlatilag „sci-finek álcázott” történelmi témájú regényeket ír Harrison Fawcett írói álnéven – olvasható szerzői oldalán.

Fordulat a múlt felé​

A napjainkig négy kiadást megért Katedrális-ciklus az ókori Római Birodalomba kalauzolja az olvasókat; az ókori Egyiptom világát megidéző Aranypiramis, a második világháborús angolszász kémregények világát parodizáló Feketecsuklyások, a magyar Szent Korona történetét tárgyaló A Korona hatalma, vagy az 1566-os szigetvári ostrom történetét feldolgozó A Korona szövetsége túlmutatnak a kortárs magyar fantasztikus irodalom szokott keretein.

Az ezredforduló után érdeklődése az elfeledett vagy rosszul értelmezett magyar történelmi múlt felé fordul. 2002-ben kezdi publikálni a Hadak útja történelmi regénysorozatát, amelynek első kötete, a Hun Birodalom korában játszódó Isten ostorai „Le Chamane d’Attila” címen franciául is megjelenik a párizsi Pygmalion kiadó gondozásában. 2005-ben Szörényi Levente felkérésére Keleten kél a nap címmel ír alapdrámát a készülő Árpád népe operához. Az opera ősbemutatójára 2006 márciusában került sor a Papp László Budapest Sportarénában.


Forgatókönyvírói pályafutása 2006-ban indul. Azóta számtalan filmnovella és forgatókönyv alkotója. A legtöbbet foglalkoztatott magyar forgatókönyvírók közt tartják számon.

Munkássága a teljesség igénye nélkül:

  • A 2008-as moszkvai DetectiveFesten kategória-fődíjat nyert Tűzvonalban négy évadának, valamint a 2012-es jaltai Vmesztye/Together Nemzetközi Film és Televízió Fesztiválon kategória-fődíjat nyert Hacktion (I–II. évad) vezető írója. A Liszt Ferenc születésének bicentenáriumi évében készült Liszt-tévéfilm, az Utolsó rapszódia forgatókönyvírója.
  • Az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából készült dokumentumfilm-sorozat, a Szabadság tér ’56 forgatókönyvírója.
  • A Tőkés László családját terrorizáló Securitate operatív tevékenységét feltáró Janus forgatókönyvírója.
  • Béres Józsefnek, a Béres -csepp feltalálójának életét feldolgozó Cseppben az élet című minisorozat alaptörténetének írója, A feltaláló című nagyjátékfilm-változat forgatókönyvírója.
  • 2019–2023 között a Nemzeti Filmintézet (korábbi Filmalap) forgatókönyv-fejlesztési igazgatója, a Filmszakmai Döntőbizottság tagja, 2023-tól távozásáig (2024) filmforgatókönyv-fejlesztési vezető, a Televíziós Döntőbizottság tagja.
  • 2021–23 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem keretein belül működő Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet filmírástanára.
  • 2024 februárjától visszatér az alkotói oldalra, több hazai és nemzetközi produkció forgatókönyvírója, kreatív producere.
  • 2024 júniusában a Mesterjátszma forgatókönyvéért Tóth Barnabás rendezővel együtt Magyar Mozgókép Díjat kap.
Fonyódi Tibor a Magyar Forgatókönyvírók Egyesülete (MFE-HSA) és a FilmJus forgatókönyvíró-szekció egyik alapító tagja, a Magyar Írószövetség tagja volt.
 
Utoljára módosítva:
Scherer Péter

Scherer Péter.jpg

1961. november 16. - 2026. május. 19.

Scherer Péter 1961. november 16-án született Ajkán, egyetemi diplomát pedig nem színészként, hanem építőmérnökként, 1987-ben szerzett a Műegyetemen. Huszonkét évesen, 1984-ben lett az Arvisura Színházi Társulat tagja, ahol tíz évet töltött. 1996-ben színész oklevelet kapott a Magyar Színészkamarától, majd két évnyi szabadúszás után 1997-ben a Bárka Színház egyik alapító tagjaként újra csak lett állandó teátruma. 2002-ben aztán a Krétakör művésze lett, 2009-től haláláig pedig a Nézőművészeti Kft. tagja volt.

Négy évtizedes pályája során egy sor színházi darabot is rendezett, illetve számtalan színpadi adaptációban játszott, nevét azonban Jancsó Miklós filmjei tették ismertté: a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1999) Pepéjeként, a Kapát alakító Mucsi Zoltánnal azonnal díszhelyet kaptak a magyar filmművészet legikonikusabb párosai közt. Az ezredforduló után többek közt a Kontroll, az Argo, a Magyar vándor, a Made in Hungaria, illetve a Valami Amerika 3-ban tűnt fel.

Élete utolsó pillanatáig alkotott, népszerűségét pedig leginkább egy 2024-ben, a Remind-nak adott interjúban foglalta össze:

– Elégedett a sorsával?
– Igen, azt érzem. Mucsi Zoli barátommal szoktunk is arról beszélgetni, hogy ha 30 évvel ezelőtt valaki azt mondta volna, hogy most itt fogunk tartani, és körülbelül ennyien állítanak meg az utcán, és kérnek tőlünk egy fotót vagy egy autogramot, mint most, akkor vajon mit mondtunk volna. Bevallom, arra, amit elértünk, egyikünk sem számított. Tényleg. Messze túlteljesítettünk az elvárásokhoz képest. De valójában nem is volt ilyen jellegű elvárás magunk felé.
Az 1995-ben a színikritikusok, 1999-ben pedig a filmkritikusok díját elnyert színész 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét is átvette, amit 2009-ben Jászai Mari-díj követett.
 
Utoljára módosítva:
Balás Eszter

Balás Eszter.jpg

1947. április 9. - 2026. május. 14.


Az 1947-es születésű, budapesti Balás a Kisképzőbe járt, majd ‘72-ben végzett a Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán. 1976 és 79 között Derkovits-ösztöndíjas volt és megkapta a Római Magyar Akadémia ösztöndíját is. Később tanított is a Képzőn.

8LLeLNGlrpmcEWEWs.jpeg

Kísérletező volt, játékos, gyakran ironikus és vicces. Bejátszotta az egész pályát, az érméktől és kisplasztikáktól a monumentális köztéri szobrokig. A legmerevebb időkben is könnyedség és szellemesség sugárzott a munkáiból. Laza, jó keze volt, de a munkái nem a formai bravúrokról, hanem érzelmi-szellemi kérdésekről szóltak.

8LLeBpf6yWdHPoJMs.jpeg

A kísérletezés és a személyesség jegyében habzsolta a legkülönfélébb alapanyagokat is, a bronztól és kőtől a márványon, a terrakottán és gipszen át a műanyagokig.
Jó megfigyelőként kiváló portréi voltak, egyik specialitása a geometriai testekkel kombinált portré volt, ami sokakban az egyiptomi szobrászat hatását idézte fel. De voltak teljesen absztrakt munkái is. Jó pár köztéri alkotása is van, például a balatonfüredi Bibó István-szobor.

1994-ben Munkácsy-díjat kapott.
 
Utoljára módosítva:
Scherer Péter

Csatolás megtekintése 2107247

1961. november 16. - 2026. május. 19.

Scherer Péter 1961. november 16-án született Ajkán, egyetemi diplomát pedig nem színészként, hanem építőmérnökként, 1987-ben szerzett a Műegyetemen. Huszonkét évesen, 1984-ben lett az Arvisura Színházi Társulat tagja, ahol tíz évet töltött. 1996-ben színész oklevelet kapott a Magyar Színészkamarától, majd két évnyi szabadúszás után 1997-ben a Bárka Színház egyik alapító tagjaként újra csak lett állandó teátruma. 2002-ben aztán a Krétakör művésze lett, 2009-től haláláig pedig a Nézőművészeti Kft. tagja volt.

Négy évtizedes pályája során egy sor színházi darabot is rendezett, illetve számtalan színpadi adaptációban játszott, nevét azonban Jancsó Miklós filmjei tették ismertté: a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1999) Pepéjeként, a Kapát alakító Mucsi Zoltánnal azonnal díszhelyet kaptak a magyar filmművészet legikonikusabb párosai közt. Az ezredforduló után többek közt a Kontroll, az Argo, a Magyar vándor, a Made in Hungaria, illetve a Valami Amerika 3-ban tűnt fel.

Élete utolsó pillanatáig alkotott, népszerűségét pedig leginkább egy 2024-ben, a Remind-nak adott interjúban foglalta össze:


Az 1995-ben a színikritikusok, 1999-ben pedig a filmkritikusok díját elnyert színész 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét is átvette, amit 2009-ben Jászai Mari-díj követett.
Nem ,nem,nem!!!!!:confused:
 
"Meghalt Ole Nydahl, a tibeti buddhizmus meghatalmazott meditációs mestere és Karma Kagyü-vonalbeli lámája – erről hétfőn a vallási vezető, azaz a 17. Karmapa számolt be a közösségi médiában. A dán láma 85 éves volt.
Screenshot_20260520_115838_Samsung Internet.jpg

A közlemény szerint Láma Ole több mint öt évtizeden át dolgozott azon, hogy Buddha tanításait eljuttassa a világ számtalan emberéhez. A férfi és felesége, a 2007-ben elhunyt Hannah Nydahl a hatvanas évek végén találkoztak a 16. Gyalva Karmapával Nepálban, ahol a vallási vezető első nyugati tanítványaivá fogadta őket, majd megkérte őket arra, hogy tegyék elérhetővé a buddhizmust a nyugati társadalmakban. Láma Ole megállás nélkül járta a világot, szinte mindennap más városban tartott előadásokat, Magyarországon is rendszeres vendégként adott beavatásokat. Élete során több mint hétszáz meditációs központot alapított Nyugaton." írta meg a hvg.hu
 
Életének 79. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után május 6.-án elhunyt Fazekas László, egykori 92-szeres válogatott csatár, aki legendává vált Újpesten, hiszen kilenc bajnoki címet szerzett a Dózsa játékosaként.
 
Oldal tetejére