Arvisuráról és az Árpádházról..
A második teljesebb, bővített kiadás kiadás támogatói:
dr Bodnár Zoltán, Bolyky Úr János, Havass Miklós, dr Kardos Éva, dr Kormos Imre, dr Pakucs János...és mások, a szerkesztő Bolyky Úr János volt, a kiadó pedig Püski Sándor.
A 298. arvisura, amellyet a szerkesztő a könyv legelejére tett az Árpádház kialakulásával foglalkozik. Mármint az Árpádház Kárpát medencében történt kialakulásával, továbbélésével, mert Ők ősi família, első ismert eleik Észak-mezopotámiából származtak..évezredekkel hamarabb már ott éltek. Egyik Árpah már Nimróddal is résztvett egy lakomán, a másik pedig havarutban a nagyszalán (ie 3970) -mint arbag- a rákkal kapcsolatban tartott előadást...
Árpád és Eperjes fia, Zsolt(Solt) fejedelem harmadik fia Csák volt, aki fősámán lett 960-ban. Ő részben kabar és úz származású volt. Zsolt anyja Szalók volt, Örsúr lánya, Örsúr pedig tárkányfejedelem volt.
Zsolt róvósámánja Csoltó volt, aki a bejövetel utáni zavaros időkben a Csörsz vonalon élt és itt írta meg a történteket, A BEJÖVETELT.
A bejövetelkor még Árpád is tárkányfejedelem volt, később, Kurszán nevű bátyja halála után (899) lett ő a nagyfejedelem, a 908.-ban bekövetkezett haláláig. Árpád után Örsúr, Szabolcs majd Fajsz lettek a tárkányfejedelmek.
Ők a honfogalalók részére új fegyvereket kellett, hogy kifejlesszenek, mert a nyugati népekkel szemben erre volt szükség, munkájukról, legtöbbjük személyéről csak Csoltó emlékezik meg (de eltünt az írása) . A nemesség történelme sem vesz tudomást róluk.
Levente fősámán 906.-ban, 40 évesen halt meg, Szabolcs az ő legidősebb fia volt. Fajsz pedig Szabolcs és Peled (magyarkai) rimalány gyermeke volt.
Fajsz egyik lánya, Boldva lett Csák felesége.
Csáknak két fia volt: ifj. Csák és Gerecsák é a Gortva nevű lánya. Gortva Vászoly (vagy Vazul) felesége lett. Vazulnak az öt lányán kívűl még három fia volt: Endre, Béla és Levente.
CSÁK FŐSÁMÁN 75 ÉVESEN MEGÁTKOZTA VAJKOT, főleg azért mert Gizellától csak egy fia, Imre született, bár Csege-Tündétől Zoltán fia is született, aki 1025.-ben meghalt. Imre fia volt Jénétől (rimalány) a kis Radnót, akit a palócok Pósának neveztek. Imre még fia születése előtt meghalt.
A Csoltó leírás szerint Álmos 820 medvetorától 896 bölénytor haváig élt, 860-tól lett fősámán (majd fősámán és egyben fejedelem a honfoglalás előtt). Hadvezéri képessége a szuvári csatában csúcsosodik ki, 860.-ban, amikor legyőzte Lebedet, a kazárok vezérét. Lebed 860.-ban átpártolt a magyarokhoz.
Álmosnak Enéhtől Kuszály, Gyula és Árpád nevű fiai és Kendice nevű lánya született, a második feleségétől pedig Áldor nevű fia.
Árpád fiai közűl Levente (Laad) lett később a fősámán. Az új hazába történő bevonulást Kuszály (Kurszán) szervezte meg. Árpád is résztvett a bevonulásban, azn északi szorosokon (Uzsoki, Verecke..)
Első feleségétől, Abaciltól Laád, Tarhos, Üllő és Jutas nevű fiai születtek. Verecke kabar fejedelem (Kassa környékén élt a bevonulás előtt is) lánya, Eperjes lett Árpád felesége, amikor Abacil meghalt, tőle született Zsolt 892.-ben. A megállapodás szerint Árpád után Zsolt lett a fejedelem.
Zsolt gyermekházasságot köt Mén Marót fejedlem Bolárka nevű lányával, aki hamar meghalt, ezután vette el Szalókot. A Bereg, Taksony és Csák nevű fiai és 5 lányuk született.
Taksony fejedelem lett, az Ő fia volt Géza (elsőzör Vajknak hívták) akinek Vajk-István nevű fia és 4 lánya született Sarolttól (besenyő származású).
Taksony gyermekei hamar árvák lettek, a lányát, Piroskát már Derencsény fősámán nevelte fel. Piroska lett Vászoly (Vazul) első felesége, de korán meghalt és Vászoly ekkor vette el Gortvát.
Vajknak Temes lányától, Csegétől is született egy kisfia (nemcsak Imre Gizellától) , de őt Sarolt nem ismerte el. Ennek a Zoltán nevű fiának Vajk a Hargita alján építtetett egy várat. Imrének a görög feleségétől nem született gyermeke.
Hát ilyen "egyszerű" ez a történet még a kezdetekben..