A karburátor, más néven gázosító - a köznyelvben általában porlasztónak nevezik - Otto-motorok által igényelt levegő-üzemanyag keverék előállítására szolgáló szerkezet. A karburátort 1893-ban Bánki Donát és Csonka János találta fel. Kisebb, egyszerűbb motorokon és motorkerékpárokon ma is meg lehet még találni, de a gépkocsiknál gyakorlatilag az üzemanyag befecskendezés - melyet az 1950-es évek óta sikerült kereskedelmileg elfogadtatni - teljesen kiszorította.
Bíró László József újságíró találmánya is nagyon érdekes (golyóstoll), aki a nyomdatechnikában használthoz hasonló, viszkózusabb tintát akart használni, hogy a toll ne kenje össze a papírt; a töltőtollból azonban ez a ragadósabb anyag nem folyt ki, így Bíró egy golyós végű toll tervezésébe kezdett. Kémikus fivére, Bíró György és barátja, Gellért Imre segítségével alkotta meg az első prototípust, amiben a tintát még egy rugós szerkezet nyomta ki; a készüléket 1938. április 25-én szabadalmaztatta Magyarországon
A helikopter fejlesztéséhez is kapcsolódik magyar név: Asboth Oszkár. A feltalálásához pedig hozzátartozik, hogy I. e. 400 körül a kínai gyerekeknek volt egy propellerhez hasonló játékuk. Véletlen egybeesés, hogy a Wright testvérek gyermekkorukban kaptak egy ilyen röptető játékot, amely teljesen lenyűgözte őket. A kereskedelem révén ez a játék bejárta egész Európát, valamint egy festmény is készült róla.
Az is érdekes hogy milyen véletlenek folytán is feltaláló válhat az emberből, ugyais Rubik Ernő saját bevallása szerint csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas (mivel ezért alkotta meg), hanem jó játék, és így értékesíthető is.
És ha már itt tartunk ne felejtsük el, hogy az első energiaátvitelre alkalmas, zárt vasmagú transzformátort Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly és Déri Miksa szabadalmaztatta 1885-ben. Ezek a transzformátorok a Ganz gyárban készültek Budapesten.
érdekes h mennyi magyar feltaláló létezik ahhoz képpest h milyen kis ország vagyunk és ennek tetejébe még milyen fontos dolgokat találtak fel, mint például Neumann János, akit a 20. század egyik legnagyobb matematikusaként, az elektronikus számítógép egyik alkotójaként ismerjük. Az elektronikus számítógépek logikai tervezésének alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás-rendszer – Neumann-elvekként emlegetjük
Dr. Szent-Györgyi Albert a 30-as évektől egy oxidációs folyamat reakciós késését kutatta, amiből azt a következtetést vonta le, hogy ez valamilyen redukáló anyag meglétére utal. Észrevette, hogy ez az anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt előfordul, és az is ismertté vált, hogy az emberi sejteknek szükségük van erre az anyagra, de csak növények és állatok tudják előállítani. Az emberen kívül még egy faj van, amelynek a szervezete nem képes a C-vitamin előállítására, ez pedig a tengerimalac. 
Kevés olyan találmány létezik, amely annyira ismert és szinte mindennapi használati tárggyá vált, mint a gyufa, jóllehet a gázgyújtók és az elektromos gyújtók korában már kissé háttérbe szorult. Feltalálója, pontosabban továbbfejlesztője és véglegesítője Irinyi János volt.
Jedlik Ányos bencés rendi tanár nevéhez két, egymástól meglehetősen eltérő találmány is fűződik. 1828-ban, győri tartózkodása alatt fedezte fel a szódavíz készítésének a módját, a dinamó-elvet pedig 1861-ben írta le.
A philadelphiai világkiállításon A. G. Bell új találmányt mutatott be: a telefont. Puskás Tivadar azonnal odautazott, hogy megnézze. Úgy látta, a távírdaközpont helyett telefonközpontot kell teremteni.
Új találmány a billentyűzetet helyettesítő kesztyű
Napjainkban a számítógépek méretének csökkenése mindennapos dolognak számít.
xxxxxxxxxxxx
Az egyik fõ problémát a méretcsökkentésben a billentyűzet jelenti: vagy ormótlan nagy a géphez képest, vagy a mobiltelefonokon megszokott, gépelésre használhatatlan fajta. Carsten Mehring, egy német kutató most olyan szövegbeviteli eljárást dolgozott ki, amelynek lényege, hogy egy kesztyű ujjaira szerelt érintkezõk segítségével a különbözõ ujjak egymáshoz érintésének kombinációiból adódnak a betűk és szavak.
Mehring a kesztyű mellé egy fejre erõsíthetõ miniszámítógépet is tervezett, hogy a teljes mobilitást élvezve bárhol kezelhesse a levelezését és dokumentumait.
Napjainkban a számítógépek méretének csökkenése mindennapos dolognak számít.
xxxxxxxxxxxx
Az egyik fõ problémát a méretcsökkentésben a billentyűzet jelenti: vagy ormótlan nagy a géphez képest, vagy a mobiltelefonokon megszokott, gépelésre használhatatlan fajta. Carsten Mehring, egy német kutató most olyan szövegbeviteli eljárást dolgozott ki, amelynek lényege, hogy egy kesztyű ujjaira szerelt érintkezõk segítségével a különbözõ ujjak egymáshoz érintésének kombinációiból adódnak a betűk és szavak.
Mehring a kesztyű mellé egy fejre erõsíthetõ miniszámítógépet is tervezett, hogy a teljes mobilitást élvezve bárhol kezelhesse a levelezését és dokumentumait.
<EMBED height=385 type=application/x-shockwave-flash width=480 src=http://www.youtube.com/v/zr1kqL08uj4?fs=1&hl=hu_HU allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true">
Forrás:.technet.hu
</EMBED>Megismerhető-e a teljes valóság tudományos módszerrel, vagy a tudásunk mindig korlátozott marad?
A válasz összefügg Gödel nem teljességi tételeivel.
A természettudományok megfigyelésekre, valamint magától értetődő alapigazságokra, axiómákra épülnek, amelyekből logikus következtetéssel épülnek fel a tudományos elméletek.
Kurt Gödel német matematikus 1931-ben publikált elmélete szerint azonban elvileg lehetetlen, hogy egy ilyen elmélet a vizsgálódásának körébe tartozó bármilyen lehetséges kérdésre hiteles választ adjon.
Gödel megfogalmazott és bebizonyított két nem teljességi tételt.
Gödel első nem teljességi tétele szerint, ha egy logikai következtetési rendszer önmagában ellentmondásmentes, akkor annak a keretein belül megfogalmazható olyan szintaktikailag értelmes állítás, amelynek a helyessége vagy helytelensége nem bizonyítható és nem is cáfolható. Más szóval: egy ellentmondásmentes rendszer nem lehet teljes.
Gödel második nem teljességi tétele szerint pedig, ha egy logikai rendszer ellentmondásmentes, akkor annak a keretein belül elvileg lehetetlen bebizonyítani, hogy rendszer valóban ellentmondásmentes.
További részletek:
[HIDE]
http://epa.oszk.hu/00100/00186/00005/996_simonyi.html
[/HIDE][HIDE]http://philosophy.elte.hu/~redei/tanitas/BTK/vetitett_fileok/axmodszer.pdf[/HIDE]
A válasz összefügg Gödel nem teljességi tételeivel.
A természettudományok megfigyelésekre, valamint magától értetődő alapigazságokra, axiómákra épülnek, amelyekből logikus következtetéssel épülnek fel a tudományos elméletek.
Kurt Gödel német matematikus 1931-ben publikált elmélete szerint azonban elvileg lehetetlen, hogy egy ilyen elmélet a vizsgálódásának körébe tartozó bármilyen lehetséges kérdésre hiteles választ adjon.
Gödel megfogalmazott és bebizonyított két nem teljességi tételt.
Gödel első nem teljességi tétele szerint, ha egy logikai következtetési rendszer önmagában ellentmondásmentes, akkor annak a keretein belül megfogalmazható olyan szintaktikailag értelmes állítás, amelynek a helyessége vagy helytelensége nem bizonyítható és nem is cáfolható. Más szóval: egy ellentmondásmentes rendszer nem lehet teljes.
Gödel második nem teljességi tétele szerint pedig, ha egy logikai rendszer ellentmondásmentes, akkor annak a keretein belül elvileg lehetetlen bebizonyítani, hogy rendszer valóban ellentmondásmentes.
További részletek:
[HIDE]
http://epa.oszk.hu/00100/00186/00005/996_simonyi.html
[/HIDE][HIDE]http://philosophy.elte.hu/~redei/tanitas/BTK/vetitett_fileok/axmodszer.pdf[/HIDE]
Az Eötvös-inga
Az Eötvös-inga
________________________________________
Eötvös Loránd mintegy negyven éven át foglalkozott a gravitációs potenciáltér kis lokális változásainak tanulmányozásával. Elôször a Coulomb-féle torziós ingát használta a potenciál bizonyos deriváltjainak meghatározására, melyekbôl számítani tudta a potenciált leíró felület görbületét. Eötvös igen érzékennyé tette a mûszert speciálisan kezelt platinaszál használatával és azzal, hogy az ingát védô burkolatokkal vette körül. Késôbb egy új mûszert konstruált, melyben a súlyokat különbözô magasságokban helyezte el és ezzel lehetôvé tette a gravitációs tér horizontális gradiensének meghatározását is. A módszer az 1920-as évektôl kezdve forradalmasította az olajipart és Eötvös-inga néven vált ismertté az egész világon. A modern gyakorlati geofizika akkor született, amikor a feltérképezett gradiensekbôl a felszín alatti geológiai szerkezetet találtak meg. Az antiklinális és a sódóm típusú szerkezetekhez ugyanis olajmezôk kapcsolódhatnak. Az Eötvös-inga alkalmazásának produktív szerkezetek százait és több milliárd hordó olajat köszönhetünk.
Az Eötvös-inga
________________________________________
Eötvös Loránd mintegy negyven éven át foglalkozott a gravitációs potenciáltér kis lokális változásainak tanulmányozásával. Elôször a Coulomb-féle torziós ingát használta a potenciál bizonyos deriváltjainak meghatározására, melyekbôl számítani tudta a potenciált leíró felület görbületét. Eötvös igen érzékennyé tette a mûszert speciálisan kezelt platinaszál használatával és azzal, hogy az ingát védô burkolatokkal vette körül. Késôbb egy új mûszert konstruált, melyben a súlyokat különbözô magasságokban helyezte el és ezzel lehetôvé tette a gravitációs tér horizontális gradiensének meghatározását is. A módszer az 1920-as évektôl kezdve forradalmasította az olajipart és Eötvös-inga néven vált ismertté az egész világon. A modern gyakorlati geofizika akkor született, amikor a feltérképezett gradiensekbôl a felszín alatti geológiai szerkezetet találtak meg. Az antiklinális és a sódóm típusú szerkezetekhez ugyanis olajmezôk kapcsolódhatnak. Az Eötvös-inga alkalmazásának produktív szerkezetek százait és több milliárd hordó olajat köszönhetünk.
Ki fedezte fel a mobiltelefont?
Mint ahogy a rádiójel továbbítását, így ezt is Nikola Tesla!
Igaz ugyan, hogy először Marconi küldött át az Atlanti Óceánon egy morze jelet ("S"-betűt), de ez részben Tesla szabadalmain alapult. Mintegy három évtizedes perskedés után az Egyesült Államok Legfelsőbb bírósága Teslának itélte meg a rádió (és így a rádiótelefon) feltalálási jogát. Ekkor azonban már sem Marconi, sem Tesla nem élt.
Az első (hivatalos) mobiltelefonbeszélgetés egyébként az I. világháború idején a front különböző helyein állomásozó csapatok csapatok illetve vezetőik között zajlott le.
Maga a mobiltelefon akko nem terjedt el, mert (a katonaságon kívül) nem volt rá kereslet.
Mint ahogy a rádiójel továbbítását, így ezt is Nikola Tesla!
Igaz ugyan, hogy először Marconi küldött át az Atlanti Óceánon egy morze jelet ("S"-betűt), de ez részben Tesla szabadalmain alapult. Mintegy három évtizedes perskedés után az Egyesült Államok Legfelsőbb bírósága Teslának itélte meg a rádió (és így a rádiótelefon) feltalálási jogát. Ekkor azonban már sem Marconi, sem Tesla nem élt.
Az első (hivatalos) mobiltelefonbeszélgetés egyébként az I. világháború idején a front különböző helyein állomásozó csapatok csapatok illetve vezetőik között zajlott le.
Maga a mobiltelefon akko nem terjedt el, mert (a katonaságon kívül) nem volt rá kereslet.
*****
Igen vannak különleges váltógép.
Amerikában tulajdonában lévő szervcsoport használja.
Állitólag titkos katonacsoport birtokolja.
Baricz István - a cipők megszállotja.
Baricz István (60)
A Botond Cipőgyárban kezdett ipari tanulóként, ezután végigjárta a szakma létráját a fizikai munkától a felső vezetői szintig.
Munka mellett végezte el a középfokú technikusi, majd a felsőfokú üzemmérnöki képzést, amelyet további négy szakterületi mérnöki végzettség követett. Tagja volt a Magyar Cipőipari Szabványalkotó Szervezetnek.
A rendszerváltás előtt két évvel magánvállalkozásba fogott, azóta elsősorban a családi „csapatban” dolgozik.
Jelenleg több külföldi szakmai társasággal és a szakma legjelentősebb kutató-, minőségvizsgáló intézeteivel dolgozik együtt.
Nős, két fia van, ők szintén a családi vállalkozásban dolgoznak.
xxxxxxxxxxxx
Szinte mesébe illő Baricz István találmánya és azzal kapcsolatos terve, hogyan éleszti újjá a bonyhádi cipőgyártást. A magyar feltaláló nemrégiben állami támogatást is kapott, hogy saját fejlesztésű lábbelijét, a „lélegző cipőt” gyárthassa.
A nagy találmányokhoz mindig kipattan egy szikra, főleg, ha egy szakember annyit gondolkozik az újításon, mint amennyit Baricz István.
S hogy mi adta az ötletet a találmányához, a „lélegző cipőhöz”? Ahogy az lenni szokott, egy véletlen vezetett a felfedezéshez. „Unokámmal nyaraltunk a vízparton, és ott láttam, hogy a felfújható gumimatracokat taposópumpával fújták fel. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy egy hasonló pumpát építsünk be a cipő talpába, amely levegőt juttat a lábbeli belsejébe” – emlékszik vissza a feltaláló.
A kezdeti ötletet többször átalakították, tökéletesítették, mire elnyerte végleges formáját.
A Baricz-féle cipő 2006-ban kapta meg a teljes körű szabadalmat.
Elnyeli a rezgéseket Azóta 14 ország találmányokat bemutató kiállításáról sikerült éremmel hazatérniük. „2006-ban indultunk Brüsszelben, majd Párizsban, Genfben, Kuvaitban, Pekingben, Moszkvában, Nürnbergben, Zágrábban, s mindenütt megkaptuk legalább a bronzérmet” – mondja a szakember.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxx
S hogy kinek is szánja találmányát?
Egy kávézóban üldögélve azonnal egy pincérre mutat: „A felszolgálók egy nap alatt akár 15-20 kilométert is legyalogolhatnak a konyha és a vendégek között. Nekik egyáltalán nem mindegy, miben teszik meg ezt az utat nap mint nap.”
A fogorvosokra is gondol, akik egész nap a szék mellett állnak, vagy a postásokra, akik szintén több tíz kilométert gyalogolnak naponta.
„Érdekes, hogy az egyik teszt alkalmával egy teljesen új lehetőséget fedeztünk fel a cipőben” – meséli izgatottan Baricz István.
A busz- és teherautó-sofőrök lábát folyamatos rezgésnek teszik ki, ez számos alkalommal érrendszeri problémákhoz vezetett. A cipő talpa azonban elnyeli ezeket a mikrorezgéseket.
A feltaláló fogja s lerántja a cipőjét, lelkesen mutatja, hol található az a kis pumpa, amely elnyeli a buszok és teherautók, nehézgépek padlólemezének a rezonanciáját, és ezzel mintegy minikompresszorrá válva levegőztet!
„Ez olyan, mintha egy ízülettel több lenne az ember lábában. Ez a találmány elavulttá teszi a jelenlegi cipőkínálatot” – állítja.
Sok új munkahely
xxxxxx
„Bonyhádon lakom, s azoknak szeretnék munkát adni, akik körülöttem élnek” – vallja a feltaláló.
„Nem tudnék úgy végigmenni az utcán, ha ennek a cipőnek a gyártását nem ott helyben valósítanám meg” – teszi hozzá.
Az előzetes tervek szerint 864 új munkahelyet teremtenek az üzem beindításával.
A Salamander cipőgyár egykori ipari bázisát veszik át. A több mint hárommilliárd forintos beruházáshoz kormányzati támogatást kaptak. Teljes kapacitásban napi hatezer pár cipőt készítenek. Amikor arról faggatom, hogyan sikerült elérnie, hogy a gazdasági válság kellős közepén a találmánya éppen a kormánytól kapott támogatást, így válaszol:
„A kormány munkahelyek teremtését, megtartását tűzte ki most célul, s ez a vállalkozás éppen erről szól. Sokat segített a Magyar Feltalálók Egyesülete elnökének, Vedres Andrásnak a munkája, ő egyben a Feltalálók Egyesületeinek Nemzetközi Szövetsége vezetője is. Ő tudta, kinél kell erőteljesebben kopogtatni az ajtón”
– fogalmaz Baricz István.
Családi szálak
A feltaláló nem tagadja, hogy több olyan nagy európai cipővállalat szerződése pihen íróasztala fiókjában, amely megvásárolta volna a licencet. (!!!)
Üresen hagytak neki három sort, töltse ki, hány százalékot kér az eladott mennyiség után.
„A szerződések még mindig ott vannak üresen, kitöltetlenül, reményeim szerint nem kényszerülök arra, hogy mégis külföldre kerüljön ez a lehetőség” – állítja Baricz István.
Elkötelezettsége nem véletlen, egész életében cipőkkel foglalkozott, saját bevallása szerint csak a lábbelikhez ért, így például a vállalkozással kapcsolatos minden egyéb teendőt fiaira és üzlettársaira bíz. „A családom szerencsére mindenben támogat, s mindig kikérem a véleményüket” – mondja.
Baricz István egyik fia Németországban dolgozik a helyi képviselet kiépítésén, másik fia a találmány tulajdonjogával rendelkező magyar cég, a Bar & Co Europe Kft. ügyvezető igazgatója.
„A gyermekeim a cipők világában nőttek fel, mindennap látták, hogy mit csinálok. Tanúi voltak annak, hogyan váltam elismert szakemberré, s annak, hogy nagy nyugati cégek keresnek meg” – meséli büszkén.
A feltaláló bevallja: neki a munkája a hobbija, ha nem a cégnél, akkor saját, otthoni műhelyében forgatja a lábbeliket. Mint mondja, fél óránál többet nem tud egy helyben ülni, hiszen ki tudja, milyen más lehetőségeket rejt egy pár egyszerű lábbeli.
A „lélegző cipő” lényege, hogy a lábbeli talpában kiképzett konstrukciónak köszönhetően minden lépéskor cserélődik a levegő. Nyáron, hőségben a cipő elejében akár 35-40 fok is lehet a mérhető hőmérséklet, a speciális kiképzésnek köszönhetően azonban testmeleg, 35-37 fokos levegő jut a helyébe. Télen ugyanígy: a lábujjaknál érezhető hidegebb levegőt a légcsere felmelegíti, egyben a talpban lévő légáramlás elszigeteli a talaj felől ható hideget (nyáron a forróságot). A légáramlás minden lépésnél kiviszi az elhasznált levegőt, ez megakadályozza egy olyan klíma kialakulását a lábujjak között, amely bőrgombásodáshoz, izzadáshoz és ezzel a kellemetlen szagképződéshez vezet.
A szabadalmi jogok tulajdonosa, a 2002-ben bejegyzett Bar & Co Europe Kft. Baricz Istváné és kisebbik fiáé. Ez a társaság ma már kizárólag az innováció hasznosításával foglalkozik, és szervezi a több mint 28 beszállító vállalat tevékenységének összehangolását.
Forrás:Manager Magazin
Tarcsai Lívia
</EMBED>
Baricz István (60)
A Botond Cipőgyárban kezdett ipari tanulóként, ezután végigjárta a szakma létráját a fizikai munkától a felső vezetői szintig.
Munka mellett végezte el a középfokú technikusi, majd a felsőfokú üzemmérnöki képzést, amelyet további négy szakterületi mérnöki végzettség követett. Tagja volt a Magyar Cipőipari Szabványalkotó Szervezetnek.
A rendszerváltás előtt két évvel magánvállalkozásba fogott, azóta elsősorban a családi „csapatban” dolgozik.
Jelenleg több külföldi szakmai társasággal és a szakma legjelentősebb kutató-, minőségvizsgáló intézeteivel dolgozik együtt.
Nős, két fia van, ők szintén a családi vállalkozásban dolgoznak.
xxxxxxxxxxxx
Szinte mesébe illő Baricz István találmánya és azzal kapcsolatos terve, hogyan éleszti újjá a bonyhádi cipőgyártást. A magyar feltaláló nemrégiben állami támogatást is kapott, hogy saját fejlesztésű lábbelijét, a „lélegző cipőt” gyárthassa.
A nagy találmányokhoz mindig kipattan egy szikra, főleg, ha egy szakember annyit gondolkozik az újításon, mint amennyit Baricz István.
S hogy mi adta az ötletet a találmányához, a „lélegző cipőhöz”? Ahogy az lenni szokott, egy véletlen vezetett a felfedezéshez. „Unokámmal nyaraltunk a vízparton, és ott láttam, hogy a felfújható gumimatracokat taposópumpával fújták fel. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy egy hasonló pumpát építsünk be a cipő talpába, amely levegőt juttat a lábbeli belsejébe” – emlékszik vissza a feltaláló.
A kezdeti ötletet többször átalakították, tökéletesítették, mire elnyerte végleges formáját.
A Baricz-féle cipő 2006-ban kapta meg a teljes körű szabadalmat.
Elnyeli a rezgéseket Azóta 14 ország találmányokat bemutató kiállításáról sikerült éremmel hazatérniük. „2006-ban indultunk Brüsszelben, majd Párizsban, Genfben, Kuvaitban, Pekingben, Moszkvában, Nürnbergben, Zágrábban, s mindenütt megkaptuk legalább a bronzérmet” – mondja a szakember.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxx
S hogy kinek is szánja találmányát?
Egy kávézóban üldögélve azonnal egy pincérre mutat: „A felszolgálók egy nap alatt akár 15-20 kilométert is legyalogolhatnak a konyha és a vendégek között. Nekik egyáltalán nem mindegy, miben teszik meg ezt az utat nap mint nap.”
A fogorvosokra is gondol, akik egész nap a szék mellett állnak, vagy a postásokra, akik szintén több tíz kilométert gyalogolnak naponta.
„Érdekes, hogy az egyik teszt alkalmával egy teljesen új lehetőséget fedeztünk fel a cipőben” – meséli izgatottan Baricz István.
A busz- és teherautó-sofőrök lábát folyamatos rezgésnek teszik ki, ez számos alkalommal érrendszeri problémákhoz vezetett. A cipő talpa azonban elnyeli ezeket a mikrorezgéseket.
A feltaláló fogja s lerántja a cipőjét, lelkesen mutatja, hol található az a kis pumpa, amely elnyeli a buszok és teherautók, nehézgépek padlólemezének a rezonanciáját, és ezzel mintegy minikompresszorrá válva levegőztet!
„Ez olyan, mintha egy ízülettel több lenne az ember lábában. Ez a találmány elavulttá teszi a jelenlegi cipőkínálatot” – állítja.
Sok új munkahely
xxxxxx
„Bonyhádon lakom, s azoknak szeretnék munkát adni, akik körülöttem élnek” – vallja a feltaláló.
„Nem tudnék úgy végigmenni az utcán, ha ennek a cipőnek a gyártását nem ott helyben valósítanám meg” – teszi hozzá.
Az előzetes tervek szerint 864 új munkahelyet teremtenek az üzem beindításával.
A Salamander cipőgyár egykori ipari bázisát veszik át. A több mint hárommilliárd forintos beruházáshoz kormányzati támogatást kaptak. Teljes kapacitásban napi hatezer pár cipőt készítenek. Amikor arról faggatom, hogyan sikerült elérnie, hogy a gazdasági válság kellős közepén a találmánya éppen a kormánytól kapott támogatást, így válaszol:
„A kormány munkahelyek teremtését, megtartását tűzte ki most célul, s ez a vállalkozás éppen erről szól. Sokat segített a Magyar Feltalálók Egyesülete elnökének, Vedres Andrásnak a munkája, ő egyben a Feltalálók Egyesületeinek Nemzetközi Szövetsége vezetője is. Ő tudta, kinél kell erőteljesebben kopogtatni az ajtón”
– fogalmaz Baricz István.
Családi szálak
A feltaláló nem tagadja, hogy több olyan nagy európai cipővállalat szerződése pihen íróasztala fiókjában, amely megvásárolta volna a licencet. (!!!)
Üresen hagytak neki három sort, töltse ki, hány százalékot kér az eladott mennyiség után.
„A szerződések még mindig ott vannak üresen, kitöltetlenül, reményeim szerint nem kényszerülök arra, hogy mégis külföldre kerüljön ez a lehetőség” – állítja Baricz István.
Elkötelezettsége nem véletlen, egész életében cipőkkel foglalkozott, saját bevallása szerint csak a lábbelikhez ért, így például a vállalkozással kapcsolatos minden egyéb teendőt fiaira és üzlettársaira bíz. „A családom szerencsére mindenben támogat, s mindig kikérem a véleményüket” – mondja.
Baricz István egyik fia Németországban dolgozik a helyi képviselet kiépítésén, másik fia a találmány tulajdonjogával rendelkező magyar cég, a Bar & Co Europe Kft. ügyvezető igazgatója.
„A gyermekeim a cipők világában nőttek fel, mindennap látták, hogy mit csinálok. Tanúi voltak annak, hogyan váltam elismert szakemberré, s annak, hogy nagy nyugati cégek keresnek meg” – meséli büszkén.
A feltaláló bevallja: neki a munkája a hobbija, ha nem a cégnél, akkor saját, otthoni műhelyében forgatja a lábbeliket. Mint mondja, fél óránál többet nem tud egy helyben ülni, hiszen ki tudja, milyen más lehetőségeket rejt egy pár egyszerű lábbeli.
A „lélegző cipő” lényege, hogy a lábbeli talpában kiképzett konstrukciónak köszönhetően minden lépéskor cserélődik a levegő. Nyáron, hőségben a cipő elejében akár 35-40 fok is lehet a mérhető hőmérséklet, a speciális kiképzésnek köszönhetően azonban testmeleg, 35-37 fokos levegő jut a helyébe. Télen ugyanígy: a lábujjaknál érezhető hidegebb levegőt a légcsere felmelegíti, egyben a talpban lévő légáramlás elszigeteli a talaj felől ható hideget (nyáron a forróságot). A légáramlás minden lépésnél kiviszi az elhasznált levegőt, ez megakadályozza egy olyan klíma kialakulását a lábujjak között, amely bőrgombásodáshoz, izzadáshoz és ezzel a kellemetlen szagképződéshez vezet.
A szabadalmi jogok tulajdonosa, a 2002-ben bejegyzett Bar & Co Europe Kft. Baricz Istváné és kisebbik fiáé. Ez a társaság ma már kizárólag az innováció hasznosításával foglalkozik, és szervezi a több mint 28 beszállító vállalat tevékenységének összehangolását.
Forrás:Manager Magazin
Tarcsai Lívia
*
<EMBED height=385 type=application/x-shockwave-flash width=480 src=http://www.youtube.com/v/nsHv-p3BJkk?fs=1&hl=hu_HU allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true">
</EMBED>
Szenzációs találmány Győrből
Szabadalmaztatás alatt áll az a magyar találmány, amely tökéletesíti az éles- és színlátás vizsgálatát.
Szabadalmaztatás alatt áll az a magyar találmány, amely tökéletesíti az éles- és színlátás vizsgálatát.
A készüléket a győri Széchenyi István Egyetem hallgatója, Sarkadi Nagy Balázs fejleszti, aki ma már több rangos díj tulajdonosa és találmányát idén Kínában is bemutatták.
A győri Széchenyi István Egyetem mechatronika szakos hallgatója által kifejlesztett készülék az eddigi legegyszerűbb és leggyorsabb módja a színtévesztés és az éleslátás vizsgálatának.
Elmondása szerint nincs másra szükség, mint egy asztali számítógépre vagy notebookra, amelyet a szükséges hardverek és szoftverek telepítése után a páciens maga kezelhet.
Ő maga hívhatja elő a teszthez szükséges újabb és újabb feladatokat, és az adott válaszok helyességéről is a program tájékoztatja.
Végül a kapott eredmények elmenthetők, sőt azokhoz a szemorvos külön véleményt csatolhat – a különböző szintű alkalmassági követelményeknek megfelelően.
A rendszer nagy előnye, hogy bár első látásra drágának tűnhet, tömeges elterjedésével azonban mégis lényegesen olcsóbb, mint a külön-külön beszerezhető vizsgálati eszközök.
Elmondása szerint nincs másra szükség, mint egy asztali számítógépre vagy notebookra, amelyet a szükséges hardverek és szoftverek telepítése után a páciens maga kezelhet.
Ő maga hívhatja elő a teszthez szükséges újabb és újabb feladatokat, és az adott válaszok helyességéről is a program tájékoztatja.
Végül a kapott eredmények elmenthetők, sőt azokhoz a szemorvos külön véleményt csatolhat – a különböző szintű alkalmassági követelményeknek megfelelően.
A rendszer nagy előnye, hogy bár első látásra drágának tűnhet, tömeges elterjedésével azonban mégis lényegesen olcsóbb, mint a külön-külön beszerezhető vizsgálati eszközök.
A fejlesztés eredményeként, ha meghonosul az egészségügyi gyakorlatban, elköszönhetünk a látásvizsgáló tábláktól és a több évtizedes múlttal rendelkező, úgynevezett „babos könyvtől”.
„A szerkezet szinte 100 százalék biztonsággal mutatja meg a páciens látási, észlelési zavarait. Nagy előnye az eddig használatos eljárással szemben, hogy nem lehet becsapni és a digitális adattároló funkciója révén évekre visszamenőleg elemezni tudja a páciens eredményeit”
– mondja Sarkadi-Nagy Balázs.
„A szerkezet szinte 100 százalék biztonsággal mutatja meg a páciens látási, észlelési zavarait. Nagy előnye az eddig használatos eljárással szemben, hogy nem lehet becsapni és a digitális adattároló funkciója révén évekre visszamenőleg elemezni tudja a páciens eredményeit”
– mondja Sarkadi-Nagy Balázs.
A találmány szabadalmaztatását körülbelül egy évvel ezelőtt jelentették be, de mivel meglehetősen lassú folyamatról beszélünk, így négy-öt év is eltelhet, mire valóban megkezdődhet a gyártása.
A látásvizsgáló készülék a későbbiekben új funkciókkal fejleszthető és így az egészségi állapot komplex felmérésére és dokumentálására is alkalmas lehet.
Segítségével akár állami szinten is gyorsíthatók lennének az összetett egészségügyi vizsgálatok – mondta a győri Széchenyi István Egyetem kutatója.
A látásvizsgáló készülék a későbbiekben új funkciókkal fejleszthető és így az egészségi állapot komplex felmérésére és dokumentálására is alkalmas lehet.
Segítségével akár állami szinten is gyorsíthatók lennének az összetett egészségügyi vizsgálatok – mondta a győri Széchenyi István Egyetem kutatója.
Az index.hu nyomán.
Kruspér istván
xxxxxxx
Miskolc, 1818. január 25. – Budapest, 1905. július 2.
Kruspér István, a modern magyar mérésügy egyik megteremtője, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a nemzetközi méteregyezmény megkötésében is.
Középiskolai tanulmányai befejezése után először Késmárkon jogot tanult, majd a bécsi Politechnisches Institut hallgatója lett, és ott szerzett mérnöki oklevelet.
1847-ig Stampfer professzor asszisztense volt.
1847 októberében Bécsben optikai és finommechanikai műhelyt nyitott, és szemüvegek, valamint látszerészeti eszközök árusításába fogott.
1850-ben az elemi mennyiségtan és mértan tanáraként kezdte meg oktatói tevékenységét a József Ipartanodában (a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje), 1851-től 1867-ig a gyakorlati mértan és mechanikai technológia tanára volt, de helyettesként 1851 és 1857 között a felsőbb mennyiségtan, 1863- 64-ben pedig a mechanika, a géptan és a szerkezettan tanári teendőit is ellátta
Több mérőműszertípuson végzett javításokat, a Kruspér-féle "új lejtmérő" szintező műszer az 1878-as párizsi világkiállításon ezüstérmet kapott. Nem csupán meglévő eszközöket tökéletesített, hanem új mérőeszközöket is szerkesztett, mint például a heliométeres távolságmérővel felszerelt szintezőműszert.
xxxxxxx
Miskolc, 1818. január 25. – Budapest, 1905. július 2.
Kruspér István, a modern magyar mérésügy egyik megteremtője, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a nemzetközi méteregyezmény megkötésében is.
Középiskolai tanulmányai befejezése után először Késmárkon jogot tanult, majd a bécsi Politechnisches Institut hallgatója lett, és ott szerzett mérnöki oklevelet.
1847-ig Stampfer professzor asszisztense volt.
1847 októberében Bécsben optikai és finommechanikai műhelyt nyitott, és szemüvegek, valamint látszerészeti eszközök árusításába fogott.
1850-ben az elemi mennyiségtan és mértan tanáraként kezdte meg oktatói tevékenységét a József Ipartanodában (a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje), 1851-től 1867-ig a gyakorlati mértan és mechanikai technológia tanára volt, de helyettesként 1851 és 1857 között a felsőbb mennyiségtan, 1863- 64-ben pedig a mechanika, a géptan és a szerkezettan tanári teendőit is ellátta
1867-től 1894-es nyugdíjba vonulásáig a Műegyetemen a geodézia tanára volt. Tanszékvezetése alatt a mérőgyakorlatokat Visegrádon tartották, négynapos terepgyakorlaton. Az első magyar nyelvű kézikönyvet a geodézia oktatásához Kruspér írta meg: "Földmértan" címmel, amely 30 évig egyetemi tankönyvként szolgált. Hosszú tudományos munkássága idején több tudományos igényű, oktatásra mégis kiválóan alkalmas műve jelent meg.
Fő tudományága a geodézia volt, de más területeken is fejtett ki elméleti és gyakorlati tevékenységet. Ő állította össze Pest felmérésének feltételeit, személyesen ellenőrizte a városmérés kivitelét az 1869- 71. években
Fő tudományága a geodézia volt, de más területeken is fejtett ki elméleti és gyakorlati tevékenységet. Ő állította össze Pest felmérésének feltételeit, személyesen ellenőrizte a városmérés kivitelét az 1869- 71. években
Több mérőműszertípuson végzett javításokat, a Kruspér-féle "új lejtmérő" szintező műszer az 1878-as párizsi világkiállításon ezüstérmet kapott. Nem csupán meglévő eszközöket tökéletesített, hanem új mérőeszközöket is szerkesztett, mint például a heliométeres távolságmérővel felszerelt szintezőműszert.
Kruspér István alapító tagja volt a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek, amely - kezdeményezésére - sürgette a méterrendszer alkalmazását.
Jelentős tevékenységet fejtett ki a metrológia terén. Mint geodéta felismerte, hogy a műszaki élet szempontjából mennyire fontos a mértékegységek szabatos meghatározása és értékük országos és nemzetközi viszonylatban való rögzítése.
Nagyrészt az ő munkásságának köszönhetően Magyarországon már a nemzetközi Méteregyezmény megkötése (1875) előtt egy évvel törvény rendelkezett a méterrendszer magyarországi bevezetéséről.
A nemzetközi tárgyalásokon ő képviselte a magyar kormányt. Több tanulmányt írt az etalonok vizsgálatáról, ezek francia és német nyelven is megjelentek.
1878-ban az ő előterjesztése alapján állították fel a Mértékhitelesítő Bizottságot (a mai Országos Mérésügyi Hivatal elődintézményét), amelynek 1894-ig vezetője volt. 1879-es megalakulásakor a párizsi székhelyű Nemzetközi Mértékügyi Bizottság tagjai közé választotta, és elnöke volt az alapetalonokat kidolgozó albizottságnak.
Jelentős tevékenységet fejtett ki a metrológia terén. Mint geodéta felismerte, hogy a műszaki élet szempontjából mennyire fontos a mértékegységek szabatos meghatározása és értékük országos és nemzetközi viszonylatban való rögzítése.
Nagyrészt az ő munkásságának köszönhetően Magyarországon már a nemzetközi Méteregyezmény megkötése (1875) előtt egy évvel törvény rendelkezett a méterrendszer magyarországi bevezetéséről.
A nemzetközi tárgyalásokon ő képviselte a magyar kormányt. Több tanulmányt írt az etalonok vizsgálatáról, ezek francia és német nyelven is megjelentek.
1878-ban az ő előterjesztése alapján állították fel a Mértékhitelesítő Bizottságot (a mai Országos Mérésügyi Hivatal elődintézményét), amelynek 1894-ig vezetője volt. 1879-es megalakulásakor a párizsi székhelyű Nemzetközi Mértékügyi Bizottság tagjai közé választotta, és elnöke volt az alapetalonokat kidolgozó albizottságnak.
1889-ben Magyarország megkapta a Sevres-ben őrzött hossz- és tömegetalonnal azonos névértékű etalonmásolatokat, amelyek vizsgálatához Kruspér István új, korszerű műszereket szerkesztett: tömegkomparátora világkiállítási díjat nyert.
Kruspér István tudományos elismertségét egy sor kitüntetés, illetve tagság jelezte: királyi tanácsos, a szerb Takova-rend középkeresztese, a császári Lipótrend és a III.osztályú Vaskorona-rend lovagja, több arany- és ezüst érdemrend tulajdonosa, a budapesti királyi József Műegyetemen a geodézia rendes tanára, a Magyar Tudományos Akadémia (1858-tól levelező, 1869-től rendes, 1899-től tiszteletbeli) tagja, a Magyar Természettudományi Társulat tagja.
Kruspér Istvánnak a Budapesti Műegyetem geodéta professzoraként szerzett érdemeit a méterrendszer kidolgozásában és bevezetésében nemzetközileg elismerték: a francia Becsületrend tiszti fokozatának kitüntetését is megkapta több külföldi kitüntetés mellett.
Kruspér István tudományos elismertségét egy sor kitüntetés, illetve tagság jelezte: királyi tanácsos, a szerb Takova-rend középkeresztese, a császári Lipótrend és a III.osztályú Vaskorona-rend lovagja, több arany- és ezüst érdemrend tulajdonosa, a budapesti királyi József Műegyetemen a geodézia rendes tanára, a Magyar Tudományos Akadémia (1858-tól levelező, 1869-től rendes, 1899-től tiszteletbeli) tagja, a Magyar Természettudományi Társulat tagja.
Kruspér Istvánnak a Budapesti Műegyetem geodéta professzoraként szerzett érdemeit a méterrendszer kidolgozásában és bevezetésében nemzetközileg elismerték: a francia Becsületrend tiszti fokozatának kitüntetését is megkapta több külföldi kitüntetés mellett.
/A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írása nyomán./
A gázturbina úttörője: Jendrassik György
xxxxxxxxxxxxxx
Budapest, 1898. május 13. – London, 1954. február 8.
Jendrassik György világhírű gépészmérnök, tudós akadémikus, számos nagy jelentőségű találmány - kiemelten a Ganz-Jendrassik motorok, a Jendrassik-gázturbina, a Jendrassik-nyomáscserélő - megalkotója, a Ganz-gyár fejlesztő kutatója, tervezőmérnöke, főfelügyelője, vezérigazgató-helyettese, végül vezérigazgatója, sokoldalúan képzett, művelt közéleti ember.
Az apai Jendrassik család Árva megye északi részéről származott. A családnév a lengyel Jendrzej = Henrik = Imre személynév kettős szláv kicsinyítéséből alakult ki.
A 18. századtól ismert a család, éspedig a brezovicai Jendrassik Andrástól, György ükapjától, akinek ugyancsak András nevű fia már bányamérnökként végzett Selmecbányán. Geológiai munkásságának eredménye országszerte több bánya feltárása. Harmadik feleségétől született Jenő nevű fia (1824-1891), György nagyapja.
Ő Pesten szerzett matematikai-filozófiai doktorátust, továbbá némi műszaki és jogi tanulmányok után Bécsben orvosi oklevelet.
Néhány évi külföldi gyakorlat után 1857-től Kolozsvárott az elméleti orvostan, 1860-tól Pesten az élettan professzora lett, és tanított-gyógyított haláláig 1863-tól az MTA levelező, 1880-tól rendes tagjaként.
Jendrassik Jenőnek négy gyermeke nőtt fel, és mind a négy fiú nevezetes ember lett:
Ernő akadémikus orvosprofesszor, Jenő festőművész, Alfréd tervező építészmérnök, Kornél (1868-1931) gépészmérnök, szabadalmi bíró - György édesapja.
Valószínű, hogy Jendrassik Györgyöt elsősorban édesapja példája indította arra, hogy ő is gépészmérnök legyen.
Jendrassik Kornél életéről az alábbi adatok emelhetők ki a lexikonból: gépészmérnöki tanulmányokat Budapesten és Darmstadtban folytatott. Kezdőként posta- és távírdai mérnök, majd élete nagyobbik részében szabadalmi bíró volt. Főállása mellett jelentős érdemei voltak a Magyar Mérnök- és Építészegyletben, amelynek 1905-1908 között főtitkári tisztségét látta el, majd 1930-1931-ben a Gépészeti, elektrotechnikai és gyáripari szakosztály elnökeként működött.
Jendrassik Kornélnak és feleségének, Kégl Arankának négy gyermeke született: Loránd neves orvos, az élettan professzora előbb Kolozsvárott, majd 1945-től Budapesten, György gépészmérnök, Aurél, aki rövid életében a filozófiai egyetemi doktori címet szerezte meg, Kornélia, akinek György fia zürichi professzor. Talán Jendrassik György egyik unokabátyjának, Alfrédnak 1896-ban született Aladár fia emelhető még ki, aki mint vegyészmérnök az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetőjeként az ország egyik vezető ivóvízszakértőjeként dolgozott.
Mindebből látható, hogy a Jendrassik család minden tagja értékes értelmiségi pályán működött: orvosok, mérnökök, művészek, filozófusok alkotják a családfát.
A Magyar életrajzi lexikon köteteiben a felsoroltak közül heten szerepelnek.
Jendrassik György, bátyja leírása szerint, gyermekkorában lassú növésű, játékos kedvű, élénk, de kívánságaihoz makacsul ragaszkodó, követelőző kisfiú volt. Szerinte már ekkor felismerhették későbbi akaraterejét és céltudatosságát. Korán elkezdett barkácsolni, "alkotni", például tízévesen sikereket ért el az akkor divatos repülőgép- modellezésben.
Középiskolai tanulmányait a Horánszky utcai reálgimnáziumban végezte. Könnyen tanult, de eleinte csak közepes átlagot ért el.
A matematika és fizika nagyon érdekelte. Hatodikosként már differenciál- és integrálszámításokat végzett, levezette a repülőgépszárnyak légellenállási képleteit.
Tanulmányi eredményei egyre javultak, és az 1916-ban letett érettségijével már osztályának legjobb tanulója lett.
Fejlődéséhez hozzátartozott, hogy szenvedélyesen sportolt is. A MAC (Magyar Atlétikai Club) I. osztályú labdarúgócsapatában játszott, jó góllövőnek bizonyult, sőt, súlycsoportjában vézna testalkatát meghazudtolva eredményes ökölvívónak ismerték el. Ugyanakkor bátyjánál is, nála is erős vesebántalmak léptek fel. Bátyja gyorsan meggyógyult, ő azonban hosszú időn át küszködött a bajjal, neves nagybátyja, Jendrassik Ernő is kezelte, végül Illyés Géza professzor 1920-ban megoperálta, de csak jóval később gyógyult meg.
Amikor leérettségizett, 18 évesen azonnal behívták katonai szolgálatra. A kassai lovastüzérekhez vonult be. Állandó vesevérzései miatt azonban leszerelték, és ő még 1916 őszén megkezdhette gépészmérnöki tanulmányait a budapesti Magyar Királyi József Műegyetemen.
Később, az 1919/20-as tanévre a műegyetem javaslatára az illetékes minisztériumban akkor dolgozó Kármán Tódor támogatásával ösztöndíjat nyert a neves berlin-charlottenburgi Technische Hochschuléra, ahol tanulmányai mellett látogatta a Physikalische Gesellschaft üléseit, és itt olyan világhírű fizikusok előadásait és vitáit hallgathatta, mint A. Einstein, W. Nerst és M. Planck.
1920. február 26-i keltezésű az a berlini levele, amelyet Aurél öccsének írt, s amely jellemző akkori hangulatára:
"Itt nyugodtan folyik az élet, nagyon jól érzem magam. Az előadások nagyon érdekesek, legalábbis nagy részük. Igen ügyes, hogy állandóan vetített képekkel dolgoznak, az ember Urániában érzi magát, s figyelmét erősen lekötik .
Imponálóan hat azután az, hogy mint pl. Stumpf, a Kolbendampfmaschinen tanára hihetetlen tapasztalathalmazzal rendelkezik a gőzgépkonstrukció terén.
Ő csinálta meg az úgynevezett 'Gleichstromdampfmaschine'-t,ami igazán ügyes és elsőrangú dolog e téren. Nem lehet olyan gépről szó, amelyből már ne csinált volna jó pár darabot, s ne tudna apró részletekről mesélni, mindig elmondva egy pár jó esetet, ahol alaposan blamálta magát. Stumpf igazán kitűnő tanár. A többiek között vannak aztán unalmas emberek is, általában azonban igen jók az előadások. Nagyszerű angol tanárom van most. Egy német eredetű fiatalember, aki Párizsban született és 2 éves korában Amerikába került. Ott nőtt fel, volt cowboy, trapper (vadász, aki az állatokat élve fogja el), majd a montreali egyetemen tanult biológiát, aztán Londonba került az egyetemre, s jelenleg itt van. Itt nincs pénze, s nyelvtanítással keresi kenyerét. Nagyon szimpatikus és nagyon intelligens ember . Sürgesd Mamát, hogy vétesse le magát Papával együtt, s küldjétek el a képet. Ne legyen a Mama kalapban, inkább háziasan. Hogyan vagytok otthon? Legközelebb Nellynek írok, de írjon ő is. Keresztmamával együtt csókol mindnyájatokat, Gyuri."
Berlini tanulmányútjáról hazatérve Budapesten folytatta és fejezte be 1922-ben gépészmérnöki tanulmányait. 1922. augusztus 1-én lépett az akkor neves Ganz-gyár kötelékébe, pontosabban annak tanulmányi osztályára, amely a vállalat központjához tartozott, és a Kőbányai út 31. szám alatti Vagongyárban működött.
Első munkája a holland tengerparti helyiérdekű villamos vasút részére szállított, önhordó, acélvázás szekrényű kocsik szilárdsági számítása és a terhelési próbák előkészítése volt.
A kocsikat a gyár 1923-ban szállította le.
Abban az időben léteztek már több ezer, sőt tízezer lóerős dízelmotorok, de kisteljesítményűek még nem voltak.
xxxxxxxxxxxxxx
Budapest, 1898. május 13. – London, 1954. február 8.
Jendrassik György világhírű gépészmérnök, tudós akadémikus, számos nagy jelentőségű találmány - kiemelten a Ganz-Jendrassik motorok, a Jendrassik-gázturbina, a Jendrassik-nyomáscserélő - megalkotója, a Ganz-gyár fejlesztő kutatója, tervezőmérnöke, főfelügyelője, vezérigazgató-helyettese, végül vezérigazgatója, sokoldalúan képzett, művelt közéleti ember.
Az apai Jendrassik család Árva megye északi részéről származott. A családnév a lengyel Jendrzej = Henrik = Imre személynév kettős szláv kicsinyítéséből alakult ki.
A 18. századtól ismert a család, éspedig a brezovicai Jendrassik Andrástól, György ükapjától, akinek ugyancsak András nevű fia már bányamérnökként végzett Selmecbányán. Geológiai munkásságának eredménye országszerte több bánya feltárása. Harmadik feleségétől született Jenő nevű fia (1824-1891), György nagyapja.
Ő Pesten szerzett matematikai-filozófiai doktorátust, továbbá némi műszaki és jogi tanulmányok után Bécsben orvosi oklevelet.
Néhány évi külföldi gyakorlat után 1857-től Kolozsvárott az elméleti orvostan, 1860-tól Pesten az élettan professzora lett, és tanított-gyógyított haláláig 1863-tól az MTA levelező, 1880-tól rendes tagjaként.
Jendrassik Jenőnek négy gyermeke nőtt fel, és mind a négy fiú nevezetes ember lett:
Ernő akadémikus orvosprofesszor, Jenő festőművész, Alfréd tervező építészmérnök, Kornél (1868-1931) gépészmérnök, szabadalmi bíró - György édesapja.
Valószínű, hogy Jendrassik Györgyöt elsősorban édesapja példája indította arra, hogy ő is gépészmérnök legyen.
Jendrassik Kornél életéről az alábbi adatok emelhetők ki a lexikonból: gépészmérnöki tanulmányokat Budapesten és Darmstadtban folytatott. Kezdőként posta- és távírdai mérnök, majd élete nagyobbik részében szabadalmi bíró volt. Főállása mellett jelentős érdemei voltak a Magyar Mérnök- és Építészegyletben, amelynek 1905-1908 között főtitkári tisztségét látta el, majd 1930-1931-ben a Gépészeti, elektrotechnikai és gyáripari szakosztály elnökeként működött.
Jendrassik Kornélnak és feleségének, Kégl Arankának négy gyermeke született: Loránd neves orvos, az élettan professzora előbb Kolozsvárott, majd 1945-től Budapesten, György gépészmérnök, Aurél, aki rövid életében a filozófiai egyetemi doktori címet szerezte meg, Kornélia, akinek György fia zürichi professzor. Talán Jendrassik György egyik unokabátyjának, Alfrédnak 1896-ban született Aladár fia emelhető még ki, aki mint vegyészmérnök az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetőjeként az ország egyik vezető ivóvízszakértőjeként dolgozott.
Mindebből látható, hogy a Jendrassik család minden tagja értékes értelmiségi pályán működött: orvosok, mérnökök, művészek, filozófusok alkotják a családfát.
A Magyar életrajzi lexikon köteteiben a felsoroltak közül heten szerepelnek.
Jendrassik György, bátyja leírása szerint, gyermekkorában lassú növésű, játékos kedvű, élénk, de kívánságaihoz makacsul ragaszkodó, követelőző kisfiú volt. Szerinte már ekkor felismerhették későbbi akaraterejét és céltudatosságát. Korán elkezdett barkácsolni, "alkotni", például tízévesen sikereket ért el az akkor divatos repülőgép- modellezésben.
Középiskolai tanulmányait a Horánszky utcai reálgimnáziumban végezte. Könnyen tanult, de eleinte csak közepes átlagot ért el.
A matematika és fizika nagyon érdekelte. Hatodikosként már differenciál- és integrálszámításokat végzett, levezette a repülőgépszárnyak légellenállási képleteit.
Tanulmányi eredményei egyre javultak, és az 1916-ban letett érettségijével már osztályának legjobb tanulója lett.
Fejlődéséhez hozzátartozott, hogy szenvedélyesen sportolt is. A MAC (Magyar Atlétikai Club) I. osztályú labdarúgócsapatában játszott, jó góllövőnek bizonyult, sőt, súlycsoportjában vézna testalkatát meghazudtolva eredményes ökölvívónak ismerték el. Ugyanakkor bátyjánál is, nála is erős vesebántalmak léptek fel. Bátyja gyorsan meggyógyult, ő azonban hosszú időn át küszködött a bajjal, neves nagybátyja, Jendrassik Ernő is kezelte, végül Illyés Géza professzor 1920-ban megoperálta, de csak jóval később gyógyult meg.
Amikor leérettségizett, 18 évesen azonnal behívták katonai szolgálatra. A kassai lovastüzérekhez vonult be. Állandó vesevérzései miatt azonban leszerelték, és ő még 1916 őszén megkezdhette gépészmérnöki tanulmányait a budapesti Magyar Királyi József Műegyetemen.
Később, az 1919/20-as tanévre a műegyetem javaslatára az illetékes minisztériumban akkor dolgozó Kármán Tódor támogatásával ösztöndíjat nyert a neves berlin-charlottenburgi Technische Hochschuléra, ahol tanulmányai mellett látogatta a Physikalische Gesellschaft üléseit, és itt olyan világhírű fizikusok előadásait és vitáit hallgathatta, mint A. Einstein, W. Nerst és M. Planck.
1920. február 26-i keltezésű az a berlini levele, amelyet Aurél öccsének írt, s amely jellemző akkori hangulatára:
"Itt nyugodtan folyik az élet, nagyon jól érzem magam. Az előadások nagyon érdekesek, legalábbis nagy részük. Igen ügyes, hogy állandóan vetített képekkel dolgoznak, az ember Urániában érzi magát, s figyelmét erősen lekötik .
Imponálóan hat azután az, hogy mint pl. Stumpf, a Kolbendampfmaschinen tanára hihetetlen tapasztalathalmazzal rendelkezik a gőzgépkonstrukció terén.
Ő csinálta meg az úgynevezett 'Gleichstromdampfmaschine'-t,ami igazán ügyes és elsőrangú dolog e téren. Nem lehet olyan gépről szó, amelyből már ne csinált volna jó pár darabot, s ne tudna apró részletekről mesélni, mindig elmondva egy pár jó esetet, ahol alaposan blamálta magát. Stumpf igazán kitűnő tanár. A többiek között vannak aztán unalmas emberek is, általában azonban igen jók az előadások. Nagyszerű angol tanárom van most. Egy német eredetű fiatalember, aki Párizsban született és 2 éves korában Amerikába került. Ott nőtt fel, volt cowboy, trapper (vadász, aki az állatokat élve fogja el), majd a montreali egyetemen tanult biológiát, aztán Londonba került az egyetemre, s jelenleg itt van. Itt nincs pénze, s nyelvtanítással keresi kenyerét. Nagyon szimpatikus és nagyon intelligens ember . Sürgesd Mamát, hogy vétesse le magát Papával együtt, s küldjétek el a képet. Ne legyen a Mama kalapban, inkább háziasan. Hogyan vagytok otthon? Legközelebb Nellynek írok, de írjon ő is. Keresztmamával együtt csókol mindnyájatokat, Gyuri."
Berlini tanulmányútjáról hazatérve Budapesten folytatta és fejezte be 1922-ben gépészmérnöki tanulmányait. 1922. augusztus 1-én lépett az akkor neves Ganz-gyár kötelékébe, pontosabban annak tanulmányi osztályára, amely a vállalat központjához tartozott, és a Kőbányai út 31. szám alatti Vagongyárban működött.
Első munkája a holland tengerparti helyiérdekű villamos vasút részére szállított, önhordó, acélvázás szekrényű kocsik szilárdsági számítása és a terhelési próbák előkészítése volt.
A kocsikat a gyár 1923-ban szállította le.
Abban az időben léteztek már több ezer, sőt tízezer lóerős dízelmotorok, de kisteljesítményűek még nem voltak.
A tanulmányi osztályon vetődött fel az a gondolat, hogy az addig csak nagyobb teljesítményű, stabil dízelmotorokat tovább kellene fejleszteni, hogy járművekre és kisebb teljesítményt igénylő iparágak számára is gazdaságosak legyenek.
Jendrassik György tehát kidolgozta az egyszerű kivitelű, kis- és közepes teljesítményű, gyorsjáratú dízelmotorok terveit, majd ezeket szabadalmaztatni kívánta Ganz-Jendrassik-motorok elnevezéssel. Az ügyvezető igazgató nem fogadta el a javaslatot arra hivatkozva, hogy a gyár mérnökeinek találmányai szolgálati tevékenység keretében jöttek létre.
Jendrassik György tehát kidolgozta az egyszerű kivitelű, kis- és közepes teljesítményű, gyorsjáratú dízelmotorok terveit, majd ezeket szabadalmaztatni kívánta Ganz-Jendrassik-motorok elnevezéssel. Az ügyvezető igazgató nem fogadta el a javaslatot arra hivatkozva, hogy a gyár mérnökeinek találmányai szolgálati tevékenység keretében jöttek létre.
Végül Kandó Kálmán vezérigazgató döntött Jendrassik javára, és így megszületett 1924. szeptember 9-i bejelentési nappal az első Jendrassik-szabadalom "Belső égésű hőerőgép és ehhez való üzemeljárás" címen.
A szabadalmat közösen jelentette be Jendrassik György és a Ganz-gyár. A Ganz-Jendrassik motorok első példányai 1927-ben készültek el I Jm 130 típusjellel, ahol az I a hengerszámra, a Jm a Jendrassik-motorra, a 130 pedig a mm-ben kifejezett hengerfurat átmérőre utalt. További adatok: 1000 f/min fordulatszám, 8,8 kW teljesítmény és 285 g/kWh fajlagos fogyasztás.
A Ganz-Jendrassik motorokkal indult meg a hazai vasutak (elsőként egy DSA sínautó, 1927) és a Duna-tengerhajózás dízelesítése.
A szabadalmat közösen jelentette be Jendrassik György és a Ganz-gyár. A Ganz-Jendrassik motorok első példányai 1927-ben készültek el I Jm 130 típusjellel, ahol az I a hengerszámra, a Jm a Jendrassik-motorra, a 130 pedig a mm-ben kifejezett hengerfurat átmérőre utalt. További adatok: 1000 f/min fordulatszám, 8,8 kW teljesítmény és 285 g/kWh fajlagos fogyasztás.
A Ganz-Jendrassik motorokkal indult meg a hazai vasutak (elsőként egy DSA sínautó, 1927) és a Duna-tengerhajózás dízelesítése.
Motorjait több országban is gyártották, s nemzetközileg is ismertekké váltak. Az első, 1928-ra megépült sínautóba hathengeres Ganz-Jendrassik-motort építettek be. 1934-ben próbaszerelvényt állítottak elő, amely a később fogalommá váló Árpád sínautóbusz nevet kapta.
A sikerek hatására 1927 nyarán a gyáron belül megalakult a "Jendrassik Motorszerkesztési Osztály", amely érdekes módon Jendrassik György 1947 évi külföldre távozása, sőt 1954-ben bekövetkezett halála után is működött 1958-ig. Ennek az osztálynak Jendrassik György lett a vezetője főmérnöki rangban, amely tisztség az évek során mind magasabb szintre emelkedett. 1930-ban felügyelő, 1931-ben főfelügyelő, 1936-ban igazgató, 1939. december 29-től vezérigazgató-helyettes, 1942. július 30-tól vezérigazgató lett.
1934-ben sok minden történt a Ganz-Jendrassik-motorok fejlesztésében. Jendrassik György nyelvtudásával sokat utazott külföldre közvetlen üzleti tárgyalásokra (tökéletesen beszélt angolul, franciául, németül és spanyolul). 1934-ben, egyik ilyen utazása során megállapodott a barcelonai Hispano Suiza gyárral, hogy fél évet Barcelonában, fél évet itthon dolgozik a Ganz-gyárban. Erre azonban nem került sor, egyrészt a spanyol politikai helyzet, másrészt a Ganz-gyár vezetőinek ellenállása miatt. Mindez oda vezetett, hogy ebben az időben megszakította kapcsolatát a gyárral, mérnöki magánirodát nyitott, amelyben gyári osztályának néhány tagja is dolgozott munkaidő után. A mérnökiroda elnevezése "Találmányfejlesztő és Értékesítő Kft." volt, amelyet az Iparügyi Minisztérium támogatott.
Tisztségeit tekintve tulajdonképpen kedvezőtlen történelmi időszakban került a nagy gyár élére, 1939-ben lett vezérigazgató helyettes, 1942-ben vezérigazgató. Olyan időpontban, amikor már megkezdődött a II. világháború, amelybe 1941-től Magyarország is belekeveredett. A gyárnak át kellett állnia kényszerű haditermelésre. Jendrassik nagyszerű motorfejlesztési programja háttérbe szorult, az export is beszűkült, másik világraszóló találmányával, a gázturbinával kapcsolatos kísérletei is abbamaradtak, harmadik találmányának, a nyomáscserélőnek kísérletei pedig még meg sem kezdődtek.
A Ganz-gyárat szinte az elsők között, 1946-ban államosították. Ő változatlanul a gyár vezérigazgatója maradt, 1947. május 4-én esedékes hivatalos nyugati útjáról azonban nem tért vissza.
Jendrassik György már a Ganz-gyár jeles, nagy tekintélyű mérnöke volt, amikor elkezdett a gázturbina-fejlesztéssel foglalkozni. Első ilyen tárgyú szabadalmának bejelentési napja 1929. március 12., címe "Diffusor, főleg centrifugál-szivattyúk- és kompresszorokhoz". 1938-ban elkészült 100 LE teljesítményű gépe volt a legelső gyakorlatilag megvalósított gázturbinák egyike. Eredményei méltó feltűnést keltettek.
Tisztségeit tekintve tulajdonképpen kedvezőtlen történelmi időszakban került a nagy gyár élére, 1939-ben lett vezérigazgató helyettes, 1942-ben vezérigazgató. Olyan időpontban, amikor már megkezdődött a II. világháború, amelybe 1941-től Magyarország is belekeveredett. A gyárnak át kellett állnia kényszerű haditermelésre. Jendrassik nagyszerű motorfejlesztési programja háttérbe szorult, az export is beszűkült, másik világraszóló találmányával, a gázturbinával kapcsolatos kísérletei is abbamaradtak, harmadik találmányának, a nyomáscserélőnek kísérletei pedig még meg sem kezdődtek.
A Ganz-gyárat szinte az elsők között, 1946-ban államosították. Ő változatlanul a gyár vezérigazgatója maradt, 1947. május 4-én esedékes hivatalos nyugati útjáról azonban nem tért vissza.
Jendrassik György már a Ganz-gyár jeles, nagy tekintélyű mérnöke volt, amikor elkezdett a gázturbina-fejlesztéssel foglalkozni. Első ilyen tárgyú szabadalmának bejelentési napja 1929. március 12., címe "Diffusor, főleg centrifugál-szivattyúk- és kompresszorokhoz". 1938-ban elkészült 100 LE teljesítményű gépe volt a legelső gyakorlatilag megvalósított gázturbinák egyike. Eredményei méltó feltűnést keltettek.
A gép 16 400 f/min fordulatszámon és 98,5 LE (72,5 kW) teljesítménynél 21,2% effektív hatásfokot ért el, a turbina előtt mért legnagyobb közeghőmérséklet 475 °C volt. Ilyen kis közeghőmérsékleten, ilyen kis gépegységgel a mai napig sem értek el ennyire jó hatásfokot. A gép hővisszanyerős, egyszerű, nyílt munkafolyamattal működött, 2,2 nyomásviszonnyal. Újszerű volt mind az axiális kompresszor, mind a turbina: mindkettő kevéssé görbített szárnylapátokkal, feles forgással (50% reakciófok) és a potenciálos örvény sebességi eloszlása szerint elcsavarva. A kompresszor fokozati hatásfoka 85%, a turbináé 88% volt. Újszerű volt a lamináris áramlású lemezes hővisszanyerő is. A gép dízelolajjal több mint 200 órát futott próbateremben, rövid ideig széntüzeléssel is, üzemzavar nélkül.
A háború alatt elpusztult.
A gázturbina fejlesztése aztán szabadalmak hosszú sorát eredményezte.
A gázturbina is belső égésű hőerőgép, a tüzelőanyag termokémiai energiáját alakítja át hő-, majd mechanikai energiává. A motorokkal ellentétben itt a munkafolyamat stacionáriusan megy végbe, és minden fázisa más és más géprészben történik (kompresszor, hőcserélő, tüzelőtér, turbina). A gázturbinában nincsenek nagy, alternáló tömegek, áramlástechnikai előnye, hogy könnyebb súlyú gépek készíthetők.
A háború alatt elpusztult.
A gázturbina fejlesztése aztán szabadalmak hosszú sorát eredményezte.
A gázturbina is belső égésű hőerőgép, a tüzelőanyag termokémiai energiáját alakítja át hő-, majd mechanikai energiává. A motorokkal ellentétben itt a munkafolyamat stacionáriusan megy végbe, és minden fázisa más és más géprészben történik (kompresszor, hőcserélő, tüzelőtér, turbina). A gázturbinában nincsenek nagy, alternáló tömegek, áramlástechnikai előnye, hogy könnyebb súlyú gépek készíthetők.
A nyomáscserélő gondolatával már 1944. október 3-i magyar szabadalmi bejelentésében (nem jutott el az engedélyezésig) foglalkozott Jendrassik György, a háború miatt azonban csak londoni működése során került megvalósításra sor. Erre vonatkozó angol szabadalmát 1953. szeptember 14-én jelentette be a Jendrassik Development Ltd., lajstromszáma US 2 848 871. Londoni munkássága főleg a nyomáscserélő mint motortöltő megvalósítására irányult, ehhez a segítséget a Power Jets Research and Development Ltd. állami vállalat biztosította, amelynek 1948-tól külső tanácsadója lett. A nyomáscserélő ugyancsak áramlástechnikai hőerőgép, akár a gázturbina. Zárt házban, egyenletes fordulatszámmal forgó rotorból áll, amelynek kerületén - csatornaszerű, végükön nyitott - cellák helyezkednek el. A házat két végén lezáró fedelek nyílásain felváltva friss levegő és meleg gázok (égéstermékek) áramolhatnak a cellákba úgy, hogy pl. a cellát kitöltő friss levegőt a beáramló meleg gáz komprimálhatja. A nyomáscserélőben tehát a gázok kompressziója és expanziója dugattyúk vagy lapátok nélkül, közvetlenül a gázok hatására megy végbe.
A nyomáscserélő tehát igen egyszerű szerkezetű gép, amely mint főgép (gázturbina) és mint mellékgép (turbótöltő, hőszivattyú, légkompresszor) használható.
Londoni emigrációjában 1951-ben bizottság kereste fel Magyarországról Jendrassik Györgyöt az itthoni kapcsolatok végleges felszámolására. A jövőt illetően lemondott itthoni szabadalmairól, a múltra vonatkozó igényeit azonban fenntartotta, és addig gyártott motorjai után részesedést ítéltetett meg magának nemzetközi bíróság útján.
A nyomáscserélő tehát igen egyszerű szerkezetű gép, amely mint főgép (gázturbina) és mint mellékgép (turbótöltő, hőszivattyú, légkompresszor) használható.
Londoni emigrációjában 1951-ben bizottság kereste fel Magyarországról Jendrassik Györgyöt az itthoni kapcsolatok végleges felszámolására. A jövőt illetően lemondott itthoni szabadalmairól, a múltra vonatkozó igényeit azonban fenntartotta, és addig gyártott motorjai után részesedést ítéltetett meg magának nemzetközi bíróság útján.
Ezzel formailag is megszűnt az a csaknem három évtizedes kapcsolat közte és a Ganz-gyár között, amely mindkét félnek annyi hasznára volt, és annyi dicsőséget szerzett.
Az emigráció nehézségei felőrölték testi erejét, és 1954. február 7-én váratlanul meghalt.
Londonban helyezték örök nyugalomra.
Az emigráció nehézségei felőrölték testi erejét, és 1954. február 7-én váratlanul meghalt.
Londonban helyezték örök nyugalomra.
Bihar
Kitiltott (BANned)
Az Eötvös inga segítségével találták meg a hajdúszoboszlói gyógyvizet is. UIlyenkor az inga -ha nagy vízlencsét talál- gravitációs minimumot mutat.
Az Eötvös féle műszerek alkalmazásakor csak kilóméterekre lehetett ezeket megközelíteni pl lovaskocsival.
Kruspér a maga korában újítgatott, geodéziai műszereket. Ekkoriban még -mondhatni- nagyon keservesen történtek az igényes geod. munkák ,végrehajtásai. Szerencsére mamár jóideje nincs szükség sem Kruspér, sem mások nehezen kezelhető és jelentős hibákkal dolgozó műszereire. Pontosabb méréshez un nóniusz-beosztásokat készítettek a műszerek skáláira szögméréshez...ezeken a körűlményes leolvasást megkellett tanulni, de hibázni ekkor is könnyű volt..A méréseket sok ismétléssel végezték el, hogy a hibákat kitudják küszöbölni.
A mérésekkel kapcsoltos értékeket pedig általában hétjegyű logaritmussal kellett kiszámítani...ez jó is lett, ha nem nézett el semmit és jól interpolált a delikvens.
Szintezni csak nyugodt időben lehetett, mert az un légrezgés miatt a felmelegedő levegőben nem lehetett jól leolvasni a szitezőlécen az aktuális értéket.
Az Eötvös féle műszerek alkalmazásakor csak kilóméterekre lehetett ezeket megközelíteni pl lovaskocsival.
Kruspér a maga korában újítgatott, geodéziai műszereket. Ekkoriban még -mondhatni- nagyon keservesen történtek az igényes geod. munkák ,végrehajtásai. Szerencsére mamár jóideje nincs szükség sem Kruspér, sem mások nehezen kezelhető és jelentős hibákkal dolgozó műszereire. Pontosabb méréshez un nóniusz-beosztásokat készítettek a műszerek skáláira szögméréshez...ezeken a körűlményes leolvasást megkellett tanulni, de hibázni ekkor is könnyű volt..A méréseket sok ismétléssel végezték el, hogy a hibákat kitudják küszöbölni.
A mérésekkel kapcsoltos értékeket pedig általában hétjegyű logaritmussal kellett kiszámítani...ez jó is lett, ha nem nézett el semmit és jól interpolált a delikvens.
Szintezni csak nyugodt időben lehetett, mert az un légrezgés miatt a felmelegedő levegőben nem lehetett jól leolvasni a szitezőlécen az aktuális értéket.