A biztonságpolitikai szakértő szerint a volt vezérkari főnök elleni vizsgálat nem a honvédelemről szól, hanem egy karaktergyilkossági kísérlet.
Elemezte a Ruszin-Szendi Romulusz ellen zajló vizsgálatról szóló honvédelmi bizottsági ülést Tarjányi Péter. Ahogy korábban írtunk róla, Kósa Lajos sajtótájékoztatón elmondta: Ruszin-Szendi vezérkari főnökként nem tartotta be a honvédelmi miniszter utasítását, nem képviselte a hivatalos magyar álláspontot az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, és nem követte a kormány „békepolitikáját”. A bizottság elnöke szerint ezért a honvédelmi miniszter jelentése messzemenőkig alátámasztott volt.
A biztonsági szakértő Facebook-posztjában pontokba szedve tisztázott néhány dolgot:
„Ez az ügy nem a honvédelemről szól. Ez egy karaktergyilkossági kísérlet – egy szakemberrel szemben, aki más véleményt képviselt. És aki ma szakmailag másképp látja a világot, az holnap már „áruló”?”
„Ez veszélyes logika. A demokrácia nem így működik” – fejti ki véleményét a szakértő.
Elemezte a Ruszin-Szendi Romulusz ellen zajló vizsgálatról szóló honvédelmi bizottsági ülést Tarjányi Péter. Ahogy korábban írtunk róla, Kósa Lajos sajtótájékoztatón elmondta: Ruszin-Szendi vezérkari főnökként nem tartotta be a honvédelmi miniszter utasítását, nem képviselte a hivatalos magyar álláspontot az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, és nem követte a kormány „békepolitikáját”. A bizottság elnöke szerint ezért a honvédelmi miniszter jelentése messzemenőkig alátámasztott volt.
A biztonsági szakértő Facebook-posztjában pontokba szedve tisztázott néhány dolgot:
- Egy katonai vezető nem politikai szócső. A vezérkari főnök a hivatásos állomány tagja, nem pártkatona. A NATO fórumain a katonai szakmai álláspont megfogalmazása nem „politikai árulás”, hanem feladat.
- A „Szláva Ukrajini” köszöntés nem bűncselekmény. Diplomáciai kontextusban sok ország tisztel meg másokat a helyi szimbólumok elismerésével. Ez semmilyen nemzetbiztonsági veszélyt nem jelent.
- A parancsmegtagadás nem azonos a puccsal. Ha egy vezérkari főnök nem hajt végre egy utasítást, az lehet szolgálati vagy fegyelmi kérdés. De nem puccskísérlet. Nem árulás. ISMÉT MONDOM FEGYELMI KÉRDÉS!!!
- A bizottság ülésére az érintettet nem hívták meg. Ez súlyos eljárási hiba. A védekezés lehetőségének megtagadása minden demokratikus normát sért.
- A vád alapja jelenleg: politikai kommunikáció.
„Ez az ügy nem a honvédelemről szól. Ez egy karaktergyilkossági kísérlet – egy szakemberrel szemben, aki más véleményt képviselt. És aki ma szakmailag másképp látja a világot, az holnap már „áruló”?”
„Ez veszélyes logika. A demokrácia nem így működik” – fejti ki véleményét a szakértő.
