Akkor véleményed szerint a tudat kilenc szintje nem is létezik és a régi tanítások tévednek?
Tudod fokozatosan figyeled önmagadat a fejlesztéseidben és egyszer elolvasod mit írnak mások a kilenc vagy akár mennyi tudatról rá is mersz egy karéjban mindre hisz ezt te tudod már. Most is tudod ott van benned csak elő kell ásnod elmédből újra emlékezned kell rá. Nem hiszek a szintekben te egy egység vagy ami nem szintekre van tagolva bármivel foglalkozol az ő egységébe tartozol és fokozatosan eléred hogy mindenben ott tudsz lenni egységtudatban.
A kilenc tudatállapot
Az első öt „tudatállapot” az öt érzéknek felel meg; látás, hallás, tapintás, szaglás és ízlelés. Ezeket a kívülről érkező információk érzékelésére és befogadására használjuk. Képzeljük el a születés pillanatát; az újszülött rögtön rendelkezik ezekkel az érzékekkel. Mi is olyan mértékben kezdünk kötődni a minket körülvevő világhoz, ahogy a csecsemő, akinek figyelmét leköti a világ összetettsége. Így pedig nem fogjuk megismerni a tudat mélyebb „rétegeit” és azok működését.
A csecsemő növekszik és megtanulja megkülönböztetni a kéket a pirostól, vagy a meleget a hidegtől. Ez a képesség a hatodik tudati szint, vagy az elme, mely lehetővé teszi, hogy értelmet adjunk az érzékeinkkel befogadott információknak. Elsősorban ezt az első hat tudati szintet használjuk mindennapi cselekvéseink során.
A hetedik tudat belső, lelki világunkkal kapcsolatos. Itt tárolódnak az életünk során megtapasztalt dolgok. Ennek a tudatnak köszönhetően alkotunk képet arról, hogy kik vagyunk, milyen neműek, nemzetiségűek, stb. Ebben a tudatban találhatók azok az összetevők, melyek segítenek az egyénnek magát másoktól, valamint a jót a rossztól megkülönböztetni. A nyugati társadalmakban alkalmazott különböző terápiákra tekinthetünk úgy is, mint olyan törekvésekre, melyek célja, hogy megszabadítsák az egyéneket az életükben megtapasztalt különböző, a hetedik tudatban található, nem kívánt benyomásoktól.udati szintnek a ss ssóknak. meleget a hidegtől. áez.
A nyugati kultúrának csak az első hét tudatról vannak ismeretei. A nyolcadik tudat fogalmát, mely a belső okok és következmények (karma) tárháza, általában nem használjuk a mindennapi életben. Egy lehetséges kilencedik tudat létezése pedig, mely az életünk működését és a világegyetemmel való kapcsolatát hivatott leírni, teljesen idegen a kultúránk számára. Ez a kilencedik tudat a buddhizmusban a Nam-myoho-renge-kyo vagy az élet törvénye.
- Tapintás
- Ízlelés
- Látás
- Hallás
- Szaglás
- Tudatos elme
- Tudatalatti/Korlátolt egoista én
- Karma
A nyolcadik és a kilencedik tudat egy olyan szinten működik, ahol minden élet szoros kapcsolatban áll egymással. Éppen ezért a hetedik tudat által alkotott kép, mely szerint az egyén másoktól teljesen függetlenül és elszigetelten létezik, hamis. Ez az én természetét illetően a mélyen gyökerező érzékcsalódások egyike. A hetedik tudat beszűkült egoja visszautasítja az életek közötti kapcsolat gondolatát. Aki viszont átlép a nyolcadik tudat szintjére, feltöri a korlátolt ego páncélját, és nyitottá válik egy magasabb szintű én számára. Az első hét tudat ezen kívül a haláltól való félelem szintje is. A hetedik tudatba szorult ego úgy tekint önmagára, mint, aki a halál pillanatában megszűnik létezni. Aki ezt hiszi, az nem láthatja, hogy a nyolcadik tudati szinten az életenergia folyamatosan áramlik, időn és életeken át.
Az illúziót, mely szerint a hetedik tudatban található az egyén valódi énje, alapvető tudatlanságnak nevezzük, mely nem ismeri el, hogy minden élő lényt elválaszthatatlan kapocs köt össze. Az ilyen önképből, vagyis hogy magunkat a többi embertől teljesen különállónak és függetlennek tekintjük, születik a diszkrimináció, az erőszak, az arrogancia, az anyagi javakért és a túlzott jólétért folyatatott harc.
A nyolcadik tudat egy nagy raktárhoz hasonlít, ahol megtaláljuk az összes okot és következményt, mely meghatározza a világhoz való viszonyunkat. Ez a karma tárháza is. Ez felelős a fizikai adottságainkért, a körülményeinkért, a reakcióinkért, jó vagy rossz szerencsénkért, munkánkért, kapcsolatainkért, egészségünkért, vagyis életünk minden területéért. Mivel az okokat gondolatok, szavak, vagy tettek formájában teremtjük meg, így a belső okozatok a tudatnak ezen a nyolcadik szintjén tárolódnak.
Mivel a belső ok és következmény lényünk mélyén létezik, egy olyan szinten, mely kapcsolatban áll minden élettel, ezért a külső okok és következmények a karmának megfelelően a nyolcadik tudati szinten jelennek meg. A nyolcadik tudat létezése magyarázza például az egypetéjű ikrek élettapasztalata közti különbséget. Megmagyarázza, hogy sokszor miért nincs látható oka ebben az életben azoknak a dolgoknak, amik velünk történnek. Ez a nyolcadik tudat, vagy karma életről életre vándorol. Az előző életbeli karmánk (belső ok) határozza meg következő születésünket, és ez határozza meg azt is, hogy hogyan fogunk viszonyulni a világhoz, illetve, hogy a világ hogyan fog viszonyulni hozzánk.
Ha azonban az élet csak ebből a nyolc tudatból állna, mindent az eleve elrendelt végzet irányítana. Egy bizonyos ok bizonyos következményt teremtene, ami befolyásolná és meghatározná az összes jövőbeli okot és következményt is. Mi pedig nem tudnánk változtatni az életünket uraló erőkön és tendenciákon, hiszen az akaraterő önmagában nem elég, hogy elérjük a nyolcadik tudat szintjét, és változtassunk mélyen gyökerező karmikus hajlamainkon.
A kilencedik tudat
A buddhizmus az tanítja, hogy létezik egy kilencedik tudat, amit Nichiren Daishonin buddha természetnek nevezett és a Nam-myoho-renge-kyo fogalmával írta le. Ez az élet minden funkciójának és működésének az alapja, amit „amala”-ként vagy „alapvető tiszta” tudatnak is nevezünk, amivel a legmélyebb szinten minden élő lény rendelkezik. A Nam-myoho-renge-kyo gyakorlása közben tehát ez az életerő tör fel a kilencedik tudatból és megtisztítja a kilencedik tudatban található belső okokat és következményeket, és hozzájárul a hatodik és a hetedik tudat jobb működéséhez. Új okokat kezdünk teremteni a nyolcadik tudatban, melyek immár nem az eddig uralkodó hajlamainkra, hanem a Buddha állapotra épülnek, épp ezért bátorság, együttérzés és bölcsesség hatja át őket. Egy másik pozitív változás, hogy a buddha szemén keresztül kezdjük életünket szemlélni, ami lehetővé teszi, hogy karmánkat igaz valójában lássuk. Így pedig könnyebb lesz szembenézni és megváltoztatni azt. datból és megtisztitény rendelkezik. a Nam-myoho-renge
Egy hasonlattal élve, a buddha állapot megjelenése olyan, mint mikor felkel a nap. Mikor a nap felkel a keleti horizonton, a csillagok, melyek eddig fényesen ragyogtak az éjszakai égbolton, hirtelen elhalványodnak, majd eltűnnek a szemünk elől. Ahogy a csillagok és a hold fénye elhalványodik a nap felkeltekor, ugyanígy mi sem szenvedünk többet a múltban létrehozott negatív okok negatív következményeitől. Mindez nem tagadja, és nem mond ellent az ok-okozat általános törvényének, ami a buddhizmus fontos alaptétele. Ez a „magasabb rendű” ok-okozati viszony pedig a buddhaság elérését kiváltó ok és annak következménye, vagyis a buddha állapot elérése.
A Nam-myoho-renge-kyo gyakorlása megszabadít minket negatív, vagy boldogtalanságot hozó karmánktól, és képessé tesz minket, hogy olyan okokat hozzunk létre, és olyan életet éljünk, ami saját és környezetünk jólétét szolgálja.
Szerintem ez mind benne van az egységtudatodban ha részekre szintekre szedik akkor jobban érted magadat mint egészként egységben lenni a tudatban.