Verseljünk mindannyian.Saját verseink:)

ÁLOMBÁLOM MÚZSA...
/folytatás/

...
Tűzfogatom fogadom:
tüzes fogatom fogom...
Tűzfog-fogat fogadom:
tűzfogat...fogad-fogom...

Tűzfogad add:ad-adom...
Tüzes tűzfog fogatom...
Tűzfogad-tűzfogatom:
Tűz...tűzfogat...fog-a'tom...

Hét - Más pupos szekered...
rudad köré főmered...
Hajsz,hajsz Csálé pást!
Csáté...Csákó, Bimbó pást!

Hétre éjszem kapuját...
építs Tündér Palotát...
Hajsz,hajsz Csálé pást!
Csáté...Csákó, Bimbó pást!

Hét Zsombék,Ikre tükre...
Vad - Szarvas...hajtó fűre...
Hajsz,hajsz Csálé pást!
Csáté...Csákó, Bimbó pást!

Hét csipkekör pitykéset...
tűzszegő szög szögeset...
Hajsz,hajsz Csálé pást!
Csáté...Csákó, Bimbó pást!

Hét szikra egy - szögkerék...
íjjad - híjjad támaszték...
Hajsz,hajsz Csálé pást!
Csáté...Csákó, Bimbó pást!

Hét - rét észak éjszaka...
hegyikristály csillaga...
Hajsz,hajsz Csálé pást!
Csáté...Csákó, Bimbó pást!

Hét forrás ezüst ere...
kutad - utad tündére...
Hajsz,hajsz Csálé pást!
Csáté...Csákó, Bimbó pást!

Merengő

Merengőbe pillantva, megláthatsz egy képet
Valaki a múltjáról tájékoztat Téged.
Ezt a percet jól jegyezd meg, nem lesz többé ilyen
A jövő nem ismétlődik, a múlt törölhetettlen.

Én is mutatok egy képet, mikor még boldog voltam
Nevetett a testem, és mosolygott az arcom.
de most csak könnyeket és fájdalmat látsz rajtam,
Ne nézz rám így kérlek, keserű minden napom.

Ezért nézem a tálat és látom ezt a képet
Felidézi a múltat, a mosolyt és a szépet.
Rájövök, hogy szebb jövőm is lehetett volna
De én választottam és léptem a helytelen útra.

Zsuka verse

Merengő II

Emlékszel még, mikor a tálamat nézted?
Egy képet láttál, ami talán megigézett.
Most még egy történetet vetítek neked
Így mégjobban megismered az életemet.

Láthatsz egy arcot, mely sosem hagy nyugodni
A feketeséget, mely nálam a gyűlöletet jelenti.
Ezt érzem mindig ama személy iránt
Ki szétcincálta szívem összes inát.

Szeretném, hogy te is rá vadász állandóan
Legyen társam eme örökös háborúban
De figyelj, mert a kép megint változik
Fehér lesz, beléd most nyugalom költöik.

Most így élem le minden életem és nappalom,
Kívül sötét, de belül fehér a lelki maradványom.
Kellett egy kis idő, míg ezt a burkot megalkottam
Most jól vagyok, és teljesen megnyugodtam.

A tál mára befejezte, amit mutatni akart
Búcsúzom, de valami még fogva tart
Csak egyetlen szót mondok neked hangosan,
-"Vigyázz!", nem minden igaz, amit rajtam látsz.

Zsuka versei

Zuhanás

Szabadság, ez volt az mit utoljára éreztem
Mikor a szikla csúcsáról zuhanni kezdtem.
Azt gondoltam ezzel majd végleg vége
S a lelkemnek megszűnik a szenvedése.
De tévedtem, mert a hangok újrakezdték
Szidalmukat, hogy miért tettem ezt én.
Mérges volt, de segített, mert elűzte a félelmemet
Mikor a testem elérte a hideg tengert
S torkom elkezdte benyelni a sós vizet,
A tüdőm pedig kiengedte az utolsó levegőmet.

Szabadság, érted már miről beszélek
A halál az mi megszabadít végleg
Tudom, hogy te oda is követnél
És ott aztán örökre magadhoz ölelnél.

De ezt a vágyat nehezebb megszereznem
Mert egy erős kar kimentett engem.
Kezével a vizet tüdőmből kinyomta
Majd meleg testét a bőrömhoz szorította
Így maradtam életben a veszélyes "kaland" után
De nemsokára újra megláthatsz a nagy sziklán...

OSZTÓ

Egy...léttér...tér...élettér,
élettér egy - egy életfél tér,
fél-tér, élet-fél egy fél tér,
tér-fél, lét-fél...létélet tér...
fél létélettér léttér...
léttér...létér...tér...ér'...egy...

Kapaszkodom fűbe-fába,
lehulló szalmaszálba
hogy ember, s hogy egyedül
NE! maradjak...

Az éjszakák éjszakáján száll a Főnix-madár,
Bármerre tekint, senkit nem talál.
Övé a Föld, a Nap, a csillagok.
A sivatag dűnéin örvénylő homok.
Mikor eljön az idő, keresi a fészkét,
Hogy halódó porából éledjen ismét.
Ezer évig járja az úttalan utat,
Párjára nem talál hiába is kutat.

Szavak

szavak, mindig csak szavak
üres, semmitmondó szavak
lomhán taktikázva belebújnak a fejedbe
kavarognak, mint egy üstben, káoszt teremtve
belülről rátapadnak koponyádra, hártyát vonnak elméd köré
mintha zavaros viz alatt úsznál és nem bukhatnál a felszin fölé
lezárják a légcsövedet, úgy, hogy észre sem veszed
mire rájössz, az már majdnem az utolsó lélegzeted
űzni kezded őket, ki akarod kergetni,
elsiklanak kezed elől, ujjaid hegye őket épphogy érinti
gondolatok úsznak el sebesen előtted, az útjuk keresztezi egymást
átláthatatlannak tűnnek, de tudod, hogy valahol van megoldás
másra sem figyelsz, csak hogy mit akarhatnak
meg kell fejtened, ha már igy beléditták magukat
újra és újra megpróbálsz köztük rendet tenni
de nem adják könnyen a titkukat, ez a próbájuk, álld ki!
ha majd készen állsz rá, felfedik előtted a Jelentést
de addig, ha meggebedsz sem rakod helyre a sok kis részt
egyszercsak, mintha minden varázsütésre menne,
az összes szó, a gondolatok beállnak a helyes sorrendbe
mosolyognak Rád, hisz megtudtad a Titkot,
mégis vigyorognak rajtad, milyen sokáig tartott!
Szavak, szavak, alattomos szavak
vigyázz hát velük, mert sok veszélyt hordoznak

SZABAD SZERELEM...

Szabadság egy szerelem...
Szabadelem szerelem...
Elem-delem szerelem...
ide-oda szerelem
Szabad s ága' szerelem...

Madárszerelem ága...
Szerelem szabadsága...
az, szabad madársága...

ár-ad-elem szerelem...
Madár delem szerelem...
Szabadelem szerelem...
Szabadság egy szerelem...

Egy kis apró mag mi életre kap a földben
először csak forgolódik görcsben
majd nyúlnak a gyökérszálak
s az élet utat tör magának
kibújik a földből szívja a fényt az éltető erőt
eső fürösztgeti szellő simítja őt
selymes kis hajtások jönnek zsenge kis levelek
este a hold dúdol míg álomba szendereg
A nap ragyog rá és melengeti
ezer sugarával növesztgeti
lesz majd sok sok ága rengeteg virága
erős bolyhos kapaszkodó gyökerek
melyek állnak konokul ha vad zápor jön s fergeteg
minden lebbenése erdőket meg zavar
körülötte ősszel szétnyílik az avar
gyönyörű lesz vad rózsa bokor
óriási élő rózsa csokor
csodájára a világnak s ki vetette
testével, testéből etette
itt van, megjött néked
ez a csodálatos kis élet!

éjjel mikor megérkeztem
poros cipőm levetettem
beosontam lábujjhegyen
nehogy édes nagy zaj legyen!

lassan kúsztam ágyadon
megpihentem válladon

a hold benézett az ablakon
fénye táncot járt az arcodon

becsukva huncut szemed,
szád egy picit tán megremeg
karod máris átölelt tenyered a hátamon
(titokban reméltem hogy vársz nagyon)

súgtam halkan megjöttem: jó éjt szerelem
tested válaszolt nekem
ajkad máris éreztem az ajkamon
s csak reggel vettem észre, hogy megint csak álmodom

-de csuda jó-
megfordúlva, aludtám hát tovább, újra a másik oldalon

Saját versem



Sok száguldó, hömpölygő, ostoba folyam,
sorsunk áradása, mint vad sodrás, olyan,

nyitott tenyerünkön hordjuk a haragot,
Gólemünk kezével morzsolunk agyagot,

véget nem érő silány döntéseink,
éhező bálványok keserű verseink,

bevetették - nekünk - pihentető ágyunk,
szétfoszlik reményünk, elsorvad a vágyunk,

Delilák ezrei szaggatják szép hajunk,
ocsmánnnyá válik buta, hazug fajunk,

már csak sikolyként zúg bánatunk az égre,
napfényből varázslunk csillagtalan éjet,

míg üres markokkal ökleinket rázva,
üvöltjük a ködbe jól megmagyarázva

a fel nem tett kérdést, mit átmetszünk pengével…
Mondd! Mit teszünk az otthon melegével?

Csak egy szó mi elragad,
megfogja egy pillanat
és ott helyben, nyomban, menten
bevésődik törhetetlen.
Nem diktál a józan ész,
értelemnek nyoma vész,
felbukkan az ősi ösztön,
hatalomra tőr, de rögtön.
Piros lesz a reggel színe,
rózsa nektár minden íze,
megremeg az ember lába,
ellenkezne ,de hiába.
Az ördögöt is szépnek látja.
A nagy világot csodálja.
Száján csendül egy- egy dallam,
szívében immár sok-sok dal van.
Táncot járna szédülésig,
pörögve, egész az égig.
Varázslatos ;tünde mámor,
mint a szobrász agyagjából,
úgy formál át szüntelen,
az édes érzés " Szerelem".
Ha belopódzik, be a testbe
egyenest a vér erekbe,
szárnyaival ; az éjjen át,
bejárni Artemis templomát,
összebújni ölelkezve, s pihenni hív
Szemirámisz csodálatos függőkertje,
majd ismét a magasba,
hogy lábunk az Ecuadori Chimborazo-t tapossa
Lám mily piciny szikra, nem nagy az egész
és mégis egy vulkán , ha kell belevész.

elbújni az ölelésben, karban
szív szavát követni egy csodálatos dalban
bele nézni a szembe s remegni, elveszni egészen
kimondani,végig járni a lélek vágyát merészen
repülni szárnyak nélkűl fonódva, magasan
s csak nézni és pihenni melleden hangtalan
mindig és minduntalan
akarod s akarom

Ómen

Ómen

Kialudt a tűz szívemben, meghalt a szenvedély,
Átvette a fényes reggel helyét a csendes éj,
Égővörös lobogásból nem maradt, csak salak,
De lelkem egy titkos zuga őriz még álmokat.

Vihar tépázza a fákat, jég veri a vetést,
Nem hozott az új évezred mást, csak új szenvedést,
Egyesített szegénységet, válságot, kínokat,
Temetetlen szellemjárást és hullámsírokat.

Bárhol is jár, bárhova néz az ember, azt érzi,
Már csillagokat sem lehet ábrándosan nézni,
Fejünket leszegte Mammon, rohanunk előre,
És ha falba ütközünk, szédelgünk körbe-körbe.

Elvarázsolt angyalok ma ördög-táncot járnak,
Ha Isten nem parancsol "Állj!"-t, vége a világnak…
Atlantiszi sorsra jutva pusztít el önkezünk,
S még csak észre sem vesszük, hogy mennyit is vétkezünk.

Szeged, 2009. június

ÁLOMBÁLOM MÚZSA...
/folytatás/

...
Tűzfogatom fogadom:
tüzes fogatom fogom...
Tűzfog-fogat fogadom:
tűzfogat...fogad-fogom...

Tűzfogad add:ad-adom...
Tüzes tűzfog fogatom...
Tűzfogad-tűzfogatom:
Tűz...tűzfogat...fog-a'tom...

Hét - Más pupos szekered...
rudad köré főmered...
Hajsz,hajsz Csálé pást!
Csáté...Csákó, Bimbó pást!

Hétre éjszem kapuját...
építs Tündér Palotát...
Hajsz,hajsz Csálé pást!
Csáté...Csákó, Bimbó pást!

Hét Zsombék,Ikre tükre...
Vad - Szarvas...hajtó fűre...
Hajsz,hajsz Csálé pást!
Csáté...Csákó, Bimbó pást!

Hét csipkekör pitykéset...
tűzszegő szög szögeset...
Hajsz,hajsz Csálé pást!
Csáté...Csákó, Bimbó pást!

Hét szikra egy - szögkerék...
íjjad - híjjad támaszték...
Hajsz,hajsz Csálé pást!
Csáté...Csákó, Bimbó pást!

Hét - rét észak éjszaka...
hegyikristály csillaga...
Hajsz,hajsz Csálé pást!
Csáté...Csákó, Bimbó pást!

Hét forrás ezüst ere...
kutad - utad tündére...
Hajsz,hajsz Csálé pást!
Csáté...Csákó, Bimbó pást!

Arany szekér hét röge...
Napraforgó réz szöge:
Fogaskerék fogadó...
részem Részög oda'dó...

Titkos madár oduja...
Fújja-szíjja tíz újja...
Húz...egy édes adomát
madár rózsás muzsikát...

Holdam - Napod teteje...
Napom - Holdad ereje...
Csillag ezeregy szeme...
Égi meder szerelme...