Megosztanék Veletek két levelet ! Én egyetértek vele, gondolom egy páran közületek is !
http://hivatlanul.com/ovodapedagogusok-tiltakozasa/
és a másik:
"A Magyar Óvodapedagógia Egyesület álláspontja az Országos Tanfelügyeleti kézikönyv óvodák számára és az Önértékelési kézikönyv óvodák számára című szakmai anyaggal kapcsolatban"
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Czunyiné dr. Bertalan Judit
köznevelésért felelős államtitkár részére
Budapest
Akadémia u. 3.
1054
Tisztelt Államtitkár Asszony!
A 2015/206-os tanév elején óvodavezető és óvodapedagógus kollégák keresték meg egyesületünket azzal a kéréssel, hogy a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület foglalkozzon az Oktatási Hivatal által óvodák részére kiadott tanfelügyeleti és önértékelési kézikönyvekkel. Egyesületünk országos elnöksége 2015. szeptember 17-i ülésén tárgyalta ezt a témát és megszavazta, hogy ezzel kapcsolatban készüljön összefoglaló anyag, melyet ezúton juttatunk el a Emberi Erőforrások Minisztériuma részére.
Egyesületünk álláspontját az alábbiakban foglaljuk össze:
Az említett két szakmai háttéranyag - országos tanfelügyeleti kézikönyv óvodák számára és az önértékelési kézikönyv óvodák számára- tartalma és kidolgozott szempontsorai számtalan esetben nem felelnek meg az óvodákra jelenleg érvényes jogszabályoknak, így különösen az Óvodai nevelés országos alapprogramja (363/2012. (XII. 17.) kormány rendelet elvárásainak.
Az önértékelési kézikönyv ugyancsak szembemegy „A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról” szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletnek, amikor olyan szakmai követelményeket támaszt – pl. az óvodában használatos írásos anyagok, dokumentumok terén, melyek sem az ONOAP sem az említett 20/2012-es jogszabályban nem elvárások. Ezeket ráadásul nyomatékosan kötelező jelleggel tünteti fel a háttéranyag.
Az önértékelési kézikönyv szövegéből és szempontsoraiból az óvoda totális iskolásítása bontakozik ki, amin alig lehet csodálkozni, mivel több oldalon egyértelműen nyomon követhető a hibákból, hogy egy iskolára vonatkozó anyag lett óvodára „átírva” véleményünk szerint nem megfelelő minőségben. Az iskolásítás szembetűnő tényére csupán egyetlen példa, hogy a játék mint az óvodás gyermek alaptevékenysége- teljesen súlytalan mindkét dokumentumban - csupán néhány mondattal történik a megemlítése.
Az IKT eszközök óvodás gyermekek esetében történő alkalmazására biztatás szintén az iskolásítási törekvés része, ugyanakkor ellentétes az óvodai nevelés országos alapprogramja – mint kötelező tartalmi dokumentum – szellemiségével elvárásával, rendszerével. A példákat hosszan sorolhatnánk.
Az önértékelési kézikönyv készítői - vagy nem tudták, vagy nem akarták figyelembe venni, hogy az óvoda nevelési intézmény (Köznevelési törvény) mert a szempontsorokban tanítás-tanulásról beszélnek a gyermekek teljesítményéről szólnak. IKT eszközök használatát várják el a 3-6 éves gyermekektől, osztályfőnökről, tanítási óráról beszélnek…stb.
Az óvoda nevelési intézményként egyébként nem csak tartalmi feladatait illetően, de szervezeti kereteit tekintve is eltér az iskolától. Ennek figyelmen kívül hagyásából következik, hogy olyan feladatok, elvárások fogalmazódnak meg az önértékelési feladatok kapcsán, melyet az óvodák nagy része, nem képes megvalósítani. Pl. a minimum 5 fő közreműködését igénylő önértékelési csoportok felállítását. A magyar óvodák több mint fele 1-6 csoportos, kis létszámú óvoda, ahol 2-4-6-8 óvodapedagógus dolgozik mindössze. Az önértékelési kézikönyvben bemutatott rendszer annyi óvodapedagógus közreműködését, munkából való kiemelését igényli, melyet ezen kis intézmények nem tudnak működésük veszélyeztetése nélkül megvalósítani.
Súlyos problémának ítéljük a háttéranyagok és a folyamatos önértékelési feladatok adminisztrációs terheit, melynek megvalósítása a tényleges nevelőmunkától vonja el az óvodapedagógusokat, miközben a kötelező óvodáztatás bevezetésével terheik szeptembertől jelentősen tovább növekedtek.
Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az Oktatási Hivatal által óvodák számára kidolgozott anyagok szakmai színvonala nem megfelelő és az óvoda sajátosságaira, szakmai specialitásaira, tartalmi szabályozó dokumentumaira, előírásaira nincsenek tekintettel. Mindezek mellett alapkérdések maradtak mindvégig tisztázatlanok, szakmai tévedések, hiányosságok, a szakmai szövegek inkorrekt megfogalmazása nehezítik a kérdőívek, szempontsorok értelmezését.
Mindezek alapján Egyesületünk kéri, javasolja a két dokumentum, de különösen az Önértékelési kézikönyv teljes átdolgozását, óvodai szakmai szempontok szerinti javítását!
Miskolc, 2015. szeptember 23.
Tisztelettel:
Fábián Katalin
a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke
