Zeneszabó feltöltései

zeneszabo

Állandó Tag
Állandó Tag
Tér-Idő - A hidegháború
Szerkesztő: Hatos Gyula
2018-05-30 14:34
https://drive.google.com/file/d/1ylcdYQyScj75rvL2kLXDKpzBzDCp9lhQ/view?usp=sharing

[16,4 M; 96 kbps; 0:23:59]

Több mint 40 évig határozta meg Európa és a világ sorsát.
Kelet és Nyugat konfliktusaként írták le, amelyben a nyugati, úgynevezett „szabad világ” állt szemben a keleti, magukat népi demokráciának hívó országokkal. Egy új, tömegpusztító fegyvernek, az atombombának köszönhette létét. Ha ennek a fegyvernek nem lett volna minden eddiginél pusztítóbb ereje, valószínűleg nyílt háborúba torkollott volna a két világrendszer ellentéte.
A kezdetét Winston Churchill 1945 március 5.-én a Missouri állambeli Fulton városában megtartott beszédéhez kötik. Ebben hangzott el a volt angol miniszterelnök sokat idézet mondata, miszerint a Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára.

A Tér-Idő mai adásában a hidegháborúról beszélgetünk Németh István történésszel. A műsorból kiderül, 15 perc eltérés majdnem világháborúhoz vezetett a hatvanas évek elején, illetve nem is olyan biztos, hogy 1946-tól kell hogy számítsuk a hidegháború kezdetét.
 

zeneszabo

Állandó Tag
Állandó Tag
Tér-Idő - Párhuzamos városképek - Bécs és Budapest
Szerkesztő: Farkas Szabolcs
2018. május 16., szerda, 14:34
https://drive.google.com/file/d/1G_aedNXvBAIfOBIhFO28nBJE2Xv1EMHj/view?usp=sharing

[16,4 M; 96 kbps; 0:23:55]

Aligha találni Európában két olyan világvárost, melyek annyi vonatkozásban hasonlítanának egymásra, mint Bécs és Budapest. Az Osztrák-Magyar Monarchia fél évszázados időszaka alatt a két testvérváros a virágkorát élte, majd éppen 100 évvel ezelőtt, az első világháborús vereséget követően kettévált az útjuk. Aprócska nemzetállamok központjaként mindkettő veszített jelentőségéből és fejlődésének lendületéből. Budapest és Bécs 1918 utáni városfejlődésének örökségét mutatja be egy, az osztrák fővárosban nem rég megnyílt kiállítás. A különleges tárlat közel másfélszáz városképpár segítségével tárja fel a két egymástól elszakadt közép-európai főváros arculatának múlt századi, tereinek és épületeinek hasonlóságait és különbözőségeit. A Tér idő mai adása a Párhuzamos városképek a 20. században című kiállításról szól.
 

zeneszabo

Állandó Tag
Állandó Tag
Holt lelkek
Közvetítés a Madách Színházból
Gogol regényét
színpadra alkalmazta: Szakonyi Károly
https://drive.google.com/file/d/12lqXpP_Y0OsAO44IT2iWqBgwq2mCFOZ3/view?usp=sharing

[142,5 M; 128 kbps; 2:35:44]

Szereplők:
Csicsikov - Haumann Péter
Korobocska - Dayka Margit
Szobakevics - Márkus László
Pljuskin - Körmendi János
Nozdrjov - Dózsa László
Manyilov - Horesnyi László
Szelifan - Cs.Németh Lajos
Petruska - Gyabronka József
Kormányzó - Bodor Tibor
Kormányzóné - Ilosvay Katalin
Katyerina, a leánya - Hűvösvölgyi Ildikó
Törvényszéki elnök - Papp János
Anna, a felesége - Szalay Edit
Rendőrkapitány - Juhász Jácint
Pelagéja, a felesége - Petrozsényi Eszter
Ügyész - Németh Ferenc
Postamester - Dunai Tamás
Szofja, a felesége - Menszátor Magdolna
Alkormányzóné Lontay Margit
Alkormányzó - Fillár István
Egészségügyi felügyelő - Garics János
Emilija, a felesége - Molnár Zsuzsa
Kirill protopópa - Bay Gyula
Mizsujev - Gyenge Árpád
Lizocska - Csűrös Karola
Feodulina - Kelemen Éva
Arsavszkij - Deák B. Ferenc
Pincér - Gáti Oszkár
Fetyina - Hegedűs Erzsi
Mavra - Kádár Flóra
Börtönőr - Gál János
Jobbágyasszony - Pádua Ildikó
Rendőrtiszt - Bakay Lajos

Rendező: Lengyel György (1977)
(Az 1977. március előadás felvétele)
 

zeneszabo

Állandó Tag
Állandó Tag
Tér-Idő - Az álomlovag - Jávor Pál életei 01 - 02
Szerkesztő: Gellért András
2018. június 27.-28., szerda-csütörtök, 14:34
https://drive.google.com/file/d/1KzJ3luUYsWn5A3OcdyLnWEdZA5kuKfda/view?usp=sharing

[32,9 M; 96 kbps; 0:47:58]


1. rész

Lovag volt, nem is akármilyen. Indulatos, kötözködő, sokszor elviselhetetlen, ugyanakkor nagyvonalú és az elveihez mindig hű. Amikor éppen nem harcolt, elsősorban mások érdekében, akkor kedvenc éttermi asztalánál üldögélt, ahol ivott, cigarettázott és hallgatta a zenészeket. Nem élhetett muzsikaszó nélkül. A harmincas évek első számú férfiideálja Jávor Pál mindazt megtestesítette, amiről oly sokan csak álmodoztak. A színész ikonról Gervai András írt tanulmányt az Élet és Irodalomban Az álomlovag, Jávor Pál életei címmel.

2. rész

A titokzatos asszony és az érzelmeivel küzdő, a nőről álmodó férfi. Karády Katalin és Jávor Pál emlékezetes jelenete a Zilahy Lajos művéből készült Valamit visz a víz című filmből. Ezek még a siker filmkockái, majd néhány évvel később a két főszereplőt üldözni kezdik előbb a nyilasok, majd a kommunisták. Közös filmek, közös sors. Karády sosem tér haza, Jávor igen. Gyötrelmes évek, happy end nélkül. A színész ikonról Gervai András írt tanulmányt az Élet és Irodalomban Az álomlovag, Jávor Pál életei címmel.

A műsorban megszólal:
Gervai András író, újságíró, valamint archív felvételről Jávor Pál, Landesmann Olga (Jávor Pál felesége), Thurzó Gábor, Rapcsányi László, Karády Katalin, Neményi Lili, Bilicsi Tivadar, Solténszky Tibor és Rékai Gábor.
 

zeneszabo

Állandó Tag
Állandó Tag
Rádiószínház Bemutató
Szerelmes évek 01 - 10
Kőrösi Zoltán regényének rádióváltozata
https://drive.google.com/file/d/18fQLRffd1ClGF7-D4Tkj8wZbNZ_-HDUx/view?usp=sharing


[166,8 M; 96 kbps; 4:02:50]

Szereposztás:
Narrátor: Kaszás Gergő
Béndek: Bezerédi Zoltán
Gyerek: Vranik Láng Elena
Hadnagy: Ágoston Péter
Hidegkúti: Mészáros Máté
Jóska bácsi: Görög László
Kertész Gizella: Takács Katalin
Kertész Áron: Bezerédi Zoltán
Laposáné: Fekete Györgyi
Lizi néni: Fekete Györgyi
Magda: Bertalan Ágnes
Miska: Görög László
Márkus Gizella: Bozó Andrea
Márkus Géza: Mészáros Máté
Nővér: Fekete Györgyi
Orvos: Bezerédi Zoltán
Pap: Ágoston Péter
Szegedi diák: Ágoston Péter
Szomszéd: Bezerédi Zoltán
Sándor: Hegedűs D. Géza
Walter: Ember Márk

Hangmérnök: Drobek Attila
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Dramaturg: Perczel Enikő
Rendezte: Csizmadia Tibor (2017)
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit zrt. megrendelésére az MTVA megbízásából
készítette a Kaneta Produkció 2017-ben.

Készült a Médiatanács támogatásával a Magyar Média Mecenatúra program keretében.
2018. június 25., hétfő, 21:30
2018. július 6., péntek, 21:30
 

zeneszabo

Állandó Tag
Állandó Tag
Rádiószínház
A kétségek könyve
Szerző: Fernando Pessoa
https://drive.google.com/file/d/1rs9BRA2UhI99R_RZbKZHQuBwqgaImvVm/view?usp=sharing

[38,3 M; 96 kbps; 0:55:55]

Előadó: Máté Gábor


Rádióra alkalmazta és rendezte: Kőrösi Zoltán
Zeneszerző és zenei szerkesztő: Hortobágyi László (2012)
2012 június 17., vasárnap, 21:04

„Mit kell az embernek elmondania ahhoz, hogy valami értelme vagy haszna legyen? Az, ami velünk történt, vagy mindenkivel megtörtént, vagy csak velünk; az előbbi esetben nincsen benne semmi új, az utóbbi esetben nem érthető. Csupán azért írom le azt, amit érzek, mert így csillapíthatom az érzésből fakadó lázat. Annak, amit megvallok, nincsen jelentősége, mivel semminek sincsen jelentősége.”
 

zeneszabo

Állandó Tag
Állandó Tag
HangJátékTér
A rézmetszet életre kel - Dürer - Petőfi
Szentkuthy Miklós három hangjátéka
https://drive.google.com/drive/folders/1nvEBa8g1VSjVbu-HmcqSqeV5DQdKUD1i?usp=sharing


[73,4 M; 96 kbps; 1:46:54]

1. A rézmetszet életre kel
Szereplők:

Szobalány - Prókai Annamária,
Ügyvéd - Kern András
Végrehajtó - Csákányi László,
Öreg fösvény - Gera Zoltán,
A fia - Rátóti Zoltán,
Az őrült menyasszony - Schubert Éva,
Prológ - Darvas Iván

Technikai munkatárs: Fényes Péter és Csonka Richárd
Zenei munkatárs: Veress Jolán
Dramaturg: Sári László Rendező: Vajda István (1991)

2. Dürer
A versrészletet Weöres Sándor fordította
Szereplők:
Albrecht Dürer - Garas Dezső,
Tanítvány - Kaszás Gergő,
Modell - Bánsági Ildikó,
Ulrich von Hutten - Balkay Géza

Technikai munkatárs: Rosenmann Péter és Ádám Krisztina
Zenei munkatárs: Horkai Rózsa
Dramaturg: Sári László
Rendező: Székely Gábor (1992)

3. Petőfi
Szereplők:

Petőfi - Balkay Géza,
Szendrey Júlia - Nagy- Kálózy Eszter,
Az apja - Sinkó László,
Képviselő - Hollósi Frigyes,
Tábornok - Újlaky Dénes
Közreműködik: Lukács József, Somody Kálmán, Varga Károly és Zalán János

Technikai munkatársak: Papp Tibor és Váli Mariann
Dramaturg: Sári László
Rendező: Gothár Péter (1988)
2012. december 17., hétfő, 21:13
 

zeneszabo

Állandó Tag
Állandó Tag
Regényes történelem - Kamasznaplók az 1940-es évekből
Szerkesztő-műsorvezető: Farkas Szabolcs
2018. július 6., péntek, 15:10
https://drive.google.com/file/d/1H5zOJODSvT2nkPp9MmZRkr89u-OIk1AE/view?usp=sharing

[17,1 M; 96 kbps; 0:25:01]

Vajon hogyan élték meg a második világháborút, benne a vészkorszakot valamint az ezt követő társadalmi és politikai változásokat a magyar fiatalok? Ha esetleg írtak, akkor személyes hangvételű naplóikban vajon miként reagáltak a korabeli eseményekre?
Ezekbe az írásokba nyújt kivételes bepillantást Kunt Gergely történész, aki hosszú évek óta, megszállottan gyűjt régi naplókat, nem rég pedig ezekből válogatást is megjelentetett “Kamasztükrök” címmel. Ezúttal tehát különböző vallású és társadalmi helyzetű tizenévesek 70-75 éves feljegyzéseinek tükrében elevenedik meg az 1940-es évek ellentmondásos magyar történelme.
 

zeneszabo

Állandó Tag
Állandó Tag
Rádiószínház Bemutató
Zarah 01 - 10
Részletek Náray Tamás regényéből
https://drive.google.com/file/d/17q9AJe76wD0o7jdoJ11KflDDiymX_DXq/view?usp=sharing


[169 M; 96 kbps; 4:06:13]

Felolvassa: Nyakó Júlia

Hangmérnök: Rédly Dénes
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Szerkesztő-rendező: Mészáros Péter (2018)
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit zrt. megrendelésére az MTVA megbízásából
készítette a Kaneta Produkció 2018-ban.
2018. június 4., hétfő, 13:05
2018. június 15., péntek, 13:05
 

zeneszabo

Állandó Tag
Állandó Tag
XX. század - A Bukarest-szindróma 01 - 03
https://drive.google.com/file/d/1PzuEBzjqbYxG4SYFiNRjCVGlnfVCYVzM/view?usp=sharing

XX. század - 232. rész - A Bukarest-szindróma - 1. rész
Szerkesztő: Horváth Szilárd
2018. július 17., kedd, 15:10
[16,5 M; 96 kbps; 0:24:08]


„A Ceausescu-rezsimet a következők jellemezték:
– az ország társadalmi, kulturális és gazdasági életének kíméletlen sztálinista ellenőrzése;
– a vezérre összpontosuló, minden szférát átható személyi kultusz;
– drákói szigorúságú takarékoskodási intézkedések; s végül,
– a tömeges elégedetlenségnek és a hivatalos brutalitásnak robbanékony keveréke.
Miután az 1960-as évek közepén Georghe Georghiu-Dej utódaként a csúcsra emelkedett, Ceausescu, valamint a rokonságából és vazallusaiból szerveződött klikk kemény könyökharcok révén félreszorította a Román Kommunista Párt régi elitjét. Ezt követően már Ceausescu rettegett titkosrendőrsége, a Securitate volt rendszerének fő védőbástyája.”

Így jellemezte két román politológus a hazájában kialakult kommunista rendszert A Bukarest-szindróma című írásában.
Mi pedig a XX. századi történelem mai adásában a köztudatban romániai forradalomként bekerült, 1989 téli eseménysort elemezzük Bandi István történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatójával és román referensével.

XX. század - 233. rész - A Bukarest-szindróma - 2. rész
Szerkesztő: Horváth Szilárd
2018. július 24., kedd, 15:10
[17,2 M; 96 kbps; 0:25:03]


Romániában is voltak félelmet nem ismerő disszidens egyéniségek, azonban amikor ama végzetes évben, 1989. december 16.-án az ország nyugati határa mentén lévő Temesvárott kirobbant Kelet-Európa egyetlen erőszakkal véghezvitt forradalma, az átlagemberek nem tudtak határozottan rámutatni egyetlen olyan csoportosulásra sem, amely szemükben az emberi jogokért és a demokráciáért vívott harc jelképes megtestesítője lett volna.
A szervezett ellenzéki csoportok és a demokratikus mozgalmak hiánya miatt a Román Kommunista Párt és a Securitate apparátcsikjainak minden nehézség nélkül sikerült kisajátítaniuk a demokratikus forradalom jelszavait, és magukra ölteniük az antikommunizmus dolmányát.
Valójában a Nemzeti Megmentési Front igazi terve az volt, hogy egyfelől továbbra is fönntartsa a tekintélyelvű centralizmus lényegét, másfelől sutba vágja a fényét vesztett marxizmus–leninizmus ideológiáját.
A választások közeledtének hónapjaiban a rendszer kettős játékba fogott: ugyanazok a hatóságok, amelyek januárban feloszlatták az RKP-t, ugyanabban a hónapban habozás nélkül vezényeltek ki rendőrosztagokat és a párt által mozgósított munkásokat Bukarestben, a tömeges kommunistaellenes tiltakozásokkal való leszámolásra.

Vladimir Tismaneanu és Dorin Tudoran A Bukarest-szindróma című cikkükben leírták, hogy miért nem volt senki 1989-ben, aki a pártnómenklatúra helyére állt volna.
Mi pedig a XX. századi történelem mai adásában a köztudatban romániai forradalomként bekerült 1989 téli eseménysort elemezzük Bandi István történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatójával és román referensével.

XX. század - 234. rész - A Bukarest-szindróma - 3. rész
Szerkesztő: Horváth Szilárd
2018. július 31., kedd, 15:10
[16,9 M; 96 kbps; 0:24:40]


A választások közeledtének hónapjaiban a rendszer kettős játékba fogott: ugyanazok a hatóságok, amelyek januárban feloszlatták az RKP-t, ugyanabban a hónapban habozás nélkül vezényeltek ki rendőrosztagokat Bukarestben a tömeges kommunistaellenes tiltakozásokkal való leszámolásra. Márciusban, amikor véres etnikai összecsapások törtek ki az erdélyi Marosvásárhelyen, a Nemzeti Megmentési Front szóvivői a soviniszta indulatok továbbszításába fogtak, a magyar irredentizmus rémével ijesztgették a közvéleményt. A Nemzeti Megmentési Front ugyanazt visszhangozta, mint a Vatra Româneasca, ez a „gyomorból” ultranacionalista „kulturális” mozgalom, melynek politikai nyúlványa a Román Nemzeti Egység Pártja.
A marosvásárhelyi zavargások szolgáltattak ürügyet az úgynevezett Román Tájékoztatási Szolgálat megalakításához, amely a Securitate „átneveletlen” káderei számára szolgál intézményi álcául. E mögé az áttetsző lepel mögé húzódva, a titkosrendőrség késlekedés nélkül látott hozzá, hogy összeesküvéseket szervezzen és provokációkat hajtson végre a demokratikus mozgalmak és pártok ellen. Sötét terveit előmozdítandó, a Román Tájékoztatási Szolgálat bűnrészességet vállalt két ocsmány politikai magazin, a România Mare és az Europa megjelentetésében és terjesztésében. Az előbbi, amelyik 1990 tavaszán indult útjára Petre Roman áldásával, egy zabolátlanul antiszemita, magyarellenes és disszidensgyűlölő hetilap, amit egyrészt az a Corneliu Vadim Tudor szerkeszt, aki korábban Ceausescu személyi kultuszának volt a főépítésze.

Két román szerző, Vladimir Tismaneanu és Dorin Tudoran írt így A Bukarest-szindróma című tanulmányában az 1990-es marosvásárhelyi „fekete március” politikai környezetéről.
Mi pedig a marosvásárhelyi magyarellenes pogromról beszélgetünk Bandi István történésszel.
 

zeneszabo

Állandó Tag
Állandó Tag
Rádiószínház Bemutató
Piszkos Fred, a kapitány
Rejtő Jenő regényének rádióváltozata 01 - 10 {2017}
https://drive.google.com/file/d/1zo4yFNcgwZ5figxcr6sgKqXEMPezn_5j/view?usp=sharing

[168,3 M; 96 kbps; 4:05:09]


Mesélő és Anyakirálynő: Molnár Piroska,
Fülig Jimmy: Vida Péter


További szereplők:
Bán Bálint Menyhért, Csányi Sándor, Faragó András, Fodor Annamária, Gubás Gabi,
Hunyadkürti István, Kelemen József, Kálmán János, Mózes András, Nagy Viktor,
Papp János, Pindroch Csaba, Szabó Győző, Szervét Tibor, Tamási Zoltán

Hangmérnök: Bartha Roland
Zenei szerkesztő: Bartha Roland
Rádióra alkalmazta és rendezte: Vida Péter
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit zrt. megrendelésére az MTVA megbízásából
készítette a Thália Színház Nonprofit Kft. 2017-ben.

2018. június 18., hétfő, 13:05
2018. június 29., péntek, 13:05
 

zeneszabo

Állandó Tag
Állandó Tag
Rádiószínház - Évszázados úrnak alázatosan jelentem
Rejtő Jenő emlékére
Írta: Szitányi György
https://drive.google.com/file/d/1yoO_yW5X-xw6KEeS-qCwF_VLe2ex-Tnp/view?usp=sharing

[31,5 M; 96 kbps; 0:45:57]


Szereplők:
Az emlékező: Máté Gábor,
Rejtő Jenő: Kern András,
Magda: Kubik Anna
Közreműködik:
Bertalan Ágnes Csákányi Eszter, Cserna Antal, Kaszás Attila, Koltai Róbert,
Lengyel Ferenc, Rajkai Zoltán, Sipos András, Tóth József, Ujlaki Dénes,
Vajda László, Végvári Tamás, Viszt Attila

Zenei munkatárs: Demjén Erzsébet
Rendező munkatársa: Meszéna Mariann
A felvételt Rosenmann Péter és Maksay Helga készítette
Dramaturg: Kopányi György
Rendező: Gothár Péter (1993)
2018. január 27., szombat, 21:04
 

zeneszabo

Állandó Tag
Állandó Tag
Rádiószínház
Kluzsinszky és Bohus bolyongása a lépcsőházban
Marsall László hangjátéka
https://drive.google.com/file/d/1k7hbI1hqRFnm2J67r6nBwu63wCOs0U7E/view?usp=sharing

[33,9 M; 96 kbps; 0:49:24]


Szereposztás:
Kluzsinszky - Vallai Péter,
Bohus - Szilágyi István,
Banya - Kútvölgyi Erzsébet,
Öreg - Suka Sándor,
Nő - Muszte Anna,
Férfi - Vajda László

Zenei szerkesztő: Kakó Gyula
Szerkesztő: Major Anna
Rendező: Dániel Ferenc (1991)
2018. július 1., vasárnap, 21:04
 

zeneszabo

Állandó Tag
Állandó Tag
Rádiószínház
Piszkos Fred közbelép, Fülig Jimmy őszinte sajnálatára {01 - 16}
Rejtő Jenő regényének rádióváltozata {2018}
https://drive.google.com/file/d/1h8o3egwGA1_Y1f40zQQgmM8vI0j2wgrm/view?usp=sharing

[267 M; 96 kbps; 6:28:47]



Szereposztás:

Narrátor 1. és Lilian: Szabó Erika

Narrátor 2. és Theo: Kerekes József

Fülig Jimmy: Vida Péter

Közreműködik:

Bán Bálint Menyhért, Csányi Sándor, Egri Bálint, Faragó András,

Fodor Annamária, Gubás Gabi, Hunyadkürti István, Kelemen József,

Kálmán János, Molnár Piroska, Mózes András, Nagy Viktor, Papp János,

Pindroch Csaba, Schneider Zoltán, Szabó Győző, Szervét Tibor,

Tamási Zoltán, Tóth Eszter, Verebély Iván


Hangmérnök: Bartha Roland

Zenei szerkesztő: Bartha Roland

Rádióra alkalmazta és rendezte: Vida Péter (2018)

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit zrt. megrendelésére az MTVA megbízásából

készítette a Thália Színház Nonprofit Kft. 2018-ban.
 
Oldal tetejére