Albrecht Dürer, Adam and Eve (1504)
Remélem nem veszitek tolakodásnak, hogy mostanában az Arvisurából idézgetek. Olyan érdekes dolgok jelennek meg oldalatokon melyekhez ebből a könyvből is lehet válaszolni.
Az Arvisura szerint az i.e. 3970-ben megtartott havaruti Nagyszálára érkező égiektől segitséget kértek a beavatottak mivel abban az időben sok kétnemű újszülött született. Ezeket a gyerekeket különleges kiképzésben részesítették. Belőlük arbag/gyógyító/, nazír/isten idézőpap/ lett. <o ="">></o>>
Az Arvisura szerint Kun László felesége is kétnemű volt.<o ="">></o>>
<o ="">> </o>>
<o ="">> </o>>
Remélem nem veszitek tolakodásnak, hogy mostanában az Arvisurából idézgetek. Olyan érdekes dolgok jelennek meg oldalatokon melyekhez ebből a könyvből is lehet válaszolni.
> </O>
Szia Mira! Ma találtam rá erre a klubra.Nagyon örülök neki,nagyon érdekes dolgokat olvastam és csodálatos felvételek láttam. A jövőben naponta keresni foglak Benneteket.Nagyon érdekel mind az, amit itt látok, olvasok. Üdvözöllek:Rozi76l
Bournemouth Egyetem Stonehenge-szakértője, Timothy Darvill régésztársaival hamarosan megkezdi a munkát Stonehenge-nél. Darvill korábban meggyőződött arról, hogy az építmény legrégebbinek tartott részei, az úgynevezett kék kövek a Wales-i Preseli Hegységből származnak. A tintakék színű kövek egy-egy darabja öt tonnát nyom, és valószínűleg levonszolták őket a Preseli Hegyről, majd az Avon folyón úsztatták le a Salisbury síkig, de a szállítás pontos módszere ismeretlen.
A tudósok a most kezdődő ásatás során arra szeretnének választ kapni, hogyan tették meg a kék kövek a több mint 246 kilométeres utat a távoli hegységtől a Salisbury síkig. Darvill az AP-nek úgy nyilatkozott: reményei szerint kiderül, hogy miért, és mikor kezdték meg Stonehenge építését.
Egyelőre csak becsléssel állapítható meg Stonehenge kora, eszerint a kék köveket időszámításunk előtt 2600-ban helyezték el a síkságon. Darvill és csapata most rádiokarbonos vizsgálatnak veti alá a kék köveket, hogy pontos dátumot határozhasson meg, és ezzel talán fényt derítsen arra, pontosan milyen célból építették a különleges látványosságot.
Egy angol egyetem munkatársai április közepéig végeznek kutatásokat Nagy Britannia legismertebb történelmi emlékén. Az archeológusok arra szeretnének rájönni, hogyan jutottak el a szerkezetet alkotó kövek a helyszínre, és mikor kezdték meg az éptkezést. (Forrás: VG)
A kéthetesre tervezett feltárást a BBC finanszírozza, az ásatásokról szóló filmet pedig őszszel mutatja be a Timewatch különkiadásában. Az UNESCO örökségvédelmi listáján szereplő Stonehenge-dzsel kapcsolatban mindmáig viták tárgyát képezi, hogy mi célból és mikor épült a brit szigetek pogány múltjához kötődő, szabálytalan alakú kőépítmény.
Az ásatások április elsején kezdődtek, s mostanra a csoport elérte azokat az üregeket, ahol egykoron a rejtélyes kék kövek állhattak. Ezek a kisebb kövek, amelyeknek a többsége hiányzik, valaha az építmény eredeti szerkezetét határozta meg. A kutatók meggyőződése szerint a kék kövek elárulhatják, hogy Stonehenge eredetileg gyógyhely volt - olvasható a BBC News hírei között.
A régészek most szervesanyagmintákat vesznek az ominózus üregekből, hogy meghatározzák az időpontot, amikor a kék köveket a helyükre tették.
A projektet irányító Timothy Darwill professzor, a Bournemouth Egyetem vezető Stonehenge-szakértője, valamint Geoffrey Wainwright, a Régészeti Társaság (Society of Antiquaries) elnöke szerint amennyiben többet sikerül megtudni a kék kövek történetéről, sikerül megfejteni, hogy 4500 évvel ezelőtt miért hozták létre a kőépítményt.
A két kutató szerint a szürkéskék homokkő (a kék kő) a Stonehenge-től 250 kilométerre lévő dél-walesi Preseli-hegységből származhat, s azért szállították ilyen távolságra, mert a neolitikum embere hitt mágikus gyógyító erejében. A tudósok feltételezése szerint a szürkéskék homokköveket Kr. e. 2600 körül rakták le, majd 200 évvel később eltávolították helyükről, ám ez csupán megközelítő időmeghatározás.
Geoffrey Wainwright véleménye szerint ez egyfajta "újkőkori Lourdes" lehetett.
A régészek máris számtalan leletre, így agyagedény-maradványokra, római kerámiadarabokra, valamint őskori kőkalapácsokra bukkantak. <TABCHAR></TABCHAR>(MTI)
<!-- eTarget ContextAd End -->
Az eddigi feltételezések szerint Stonehenge először egy kör alakú töltés volt, árokkal és 56 lyukkal, melyeket ma Aubrey-lyukaknak neveznek. Ezek a kör kerületén helyezkednek el. Az első oszlop a Heel Stone (Sarokkő) volt és a földsánc bejáratán kívül helyezkedett el. A másodikat kb. 200 év múlva állították. A későbbi építők ezeket összekötötték egy párhuzamos, töltések szegélyezte út segítségével az Avon folyóval. A "sugárút" hossza megközelíti a 3,2 kilométert. Mintegy nyolcvan kőtömböt hoztak ide a 320 km-re levő Prescelly hegységből, Délnyugat-Walesből. Ezeket aztán valószínűleg tutajon szállították a walesi partok mentén, majd a másik Avon folyón Bristolba. A szárazföldön görgők segítségével vontatták, egészen Stonehenge-ig, ahol két körben állították fel őket. Az Aubrey-lyukak és a középen elhelyezkedő masszív kőkörök között az ún. Y- és Z-lyukak két további gyűrűje fekszik, amelyeknek csillagászati jelentőségük volt. Kr. e. 2100 körül 80 kék követ hoztak a helyszínre Walesből, melyekből két koncentrikus kört alakítottak ki. Ezeket később 30 homokkő monolittal helyettesítették. Ezen a körön belül két részleges patkóalakzat állt, amelyek közül a külsőt öt homokkő triliton (két függőleges kő, rajtuk egy vízszintes harmadik), a belsőt 19 faragott kék kő formázta.
Hogyan lehet köveken rádiokarbonos vizsgálatokat végezni? Én úgy tudom, hogy ehhez olyan anyag kell, ami valaha élő szervezet volt, mert ez az ami nek a bomlását mérni tudják.
Kedves Cathy!
Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem! Eddig nem hallottam a kék kövekről, viszont tökélyre fejlesztettem a keresést .
Ezt találtam: