Hunok, magyarok

A dahák jó katonák voltak, ők Nimródnak is a szolgálatában álltak. Nimród feladata olt ugyanis egy 8 részből álló térség összefogása a Zagrosz nyugati oldala-Suméria- Földközi t. temgerpartja-Eturia- a Kaukázus déli oldala előtti területek-stb. Nimród fővárosa pedig -romjaiban- ma is létezik, Ninive volt a neve. Igaz nyugati kutatók egyike másika nem is hallott Nimród palotájáról, mellyet megtaláltak és a tróntermében a fali mozaik oroszlánvadászatot ábrázol. Nade oroszlános mozaik mindennapos volt 6000 éve..Ma pedig az iraki Mószul keleti külvárosa a romos Ninive.
Amikor Aureliánus kiűrítette "Dáciát", aza Erdélyt 271.-ben, akkor itt nagy lett a csend. Ugyanis még a magyar honfoglalókat, a magyar honfoglalás tényét sem említik a román krónikák. Vagyis itt 271-896 között ...mi is volt Erdélyben? Atilla ideje is beleesik ám ebbe az időszakba...ha igaz? Atiila segédcsapatai pedig - a gótok mellett- éppen a dahák..
Igaz az is,ez mindösze 725 év..a magyar honfoglalók pedig biztosan UFÓKAT vagy más repülőeszközöket vettek igénybe, a szorosok fölött, hogy ne zavarják az ekkor már százezer éve itt élő románokat..
Hát ilyen a szomszédaink történelme, ezért kell nekünk is valamit előadni eleink tetteiről, ha szabad? Mégha dákomagyar őstörténelmünk lenne, az is hitelesebb,mint a dákoromán..mert rokonnépeinkről volna szó ebben.

Valaki betelefonál a pozsonyi könyvtárba:
-Szeretnék kérni valamit Szlovákia történelméről, a kezdetektől napjainkig.
-Bejön érte vagy elküldjem sms-ben?

Ez jó vicc Y-Etike. Nem mennék most bele a részletekbe. Az első tót király -szerintük- egy bizonyos Gyakujem Samó volt, aki 650 körűl élt, az avar időkben. Az összes magyar királyt is a sajátjuknak tekintik, sőt a magyar címert is..vajon mi lehet ebből a sajátjuk és milyen korból származik a nagy ősiségük? Ja ésegy magyar népdalhoz írtak tót szöveget és ez a himnuszuk...a Tátra fölött repülő szárnyatlan madár..De nagy hazugságok puffannak a zalai nagy őstót Pribina Régióról is..Ebből annyi igaz, hogy Pribina -aki az utolsó nagy avar fejedelem egyik lányának a férje volt-Zalában egy mintegy 2 évtizedes saját kis körzetet, bírtokot rendezett be, a 800-as években és azután ez eltünt. A bírtok avar nászajándék volt...Azóta is keresik Pribinával együtt. Ilyen az élet, csupa rejtély..

Ősi névadásokról..
A legősibb névadó az un FÉRAN, mellyet a sámánok használtak ill.később a magyaroknál a táltosok. Kétféle FÉRAN létezik,mindegyik benne van az Arvisurában. A régebbi a napi nyolc nevet tartalmazó ataiszi névadó, újabb pedig a 4-4 női és ffi nevet tartalmazó uruki-mani névadó.
A névadóban egészen különös nevek is szerepelnek, mondjuk ilyen a Khufu név, mely a Nagy Piramis neve is. Ez sem véletlen.
A névadás úgy történt, hogy ragaszkodni kellett a pontos születési dátumhoz és erre a napra keresett a sámán nevet a gyermeknek, ez a név jellemző volt az adott törzsre is. A nevek szótagszáma azt jelölte, hogy születésekor hány nagyszülője élt a gyermeknek? Például Etana (későbbi sumér királynak) születésekor 3 nagyszülője élt...stb. Az a gyermek teljeslelkű -tartották- akinek mindegyik nagyszülője élt születésekor.
Az egyes törzsek ill. rokon népek névadása eltért sokszor, Erzsébetet a szabír használt, Örzsét a kun, Erzsit az úz, Erzsikét a nyékek...a hunok Agabát mondtak, a besenyők Tónusz-abát, a kazahunok Abalánt ugyanarra a személynévre.
Ha megnézzük a mai Magyarország földrajzi neveit, láthatjuk, hogy ezek nagyon ősi, általában személyekhez kötődő- nevek, többnyire jóval honfoglalás előttiek. Példáula Tisza egy sámán neve, aki a folyónál élt és fiának a neve Szeged volt...ez kb ie. 4000-ből származó név. Eszék pl Atilla kori név, Buda szintén Atilla kori (Atilla bátyja volt), Debrecen névadója is ie. 4000 körűl élt, a jégkor utáni első felderítőkhöz kapcsolódik ez a név is, mint pl a Tisza,vagy Békés fejedelem neve..Szolnok avarkori név, 670 körűl alapították. Keszthely Keszt asszony neve volt,aki az utolsónak mondható avar fejedelem -Bős-felesége volt (820 körűlig élt). A Pannon, azaz Dunánátúli rész városnevei pedig többnyire Pannon vezérhez kötődnek, aki ide ie.800-ban érkezett: Veszprém, Pécs, Kanizsa,Sopron, Devecser,Pét,Lébény, Pannonhalma, Balaton stb..
A nevekből persze többnyire kilehet válogatni az árpádkori településneveket is, ezek közűl sok található Szabolcsban, egyben ez is jelzi, a magyar honfoglaláskor itt már sok rokonnép élt..A letelepítési minkát Kurszán -Árpád bátyja- irányította.

A most divatos "ősi" magyar nevek a Kevin, Samantha, Carlos,Zsülike...

Állítólag létezik Lakatos Pokemon is.....

De én is találoztam már Őzike nevű kislánnyal. Van egy család, ahol három gyerek van, Tuzson, Merse és Özséb...először nem tudtam, fiú-e vagy lány???? (elárulom, mind a három fiú)

Jómagam -szives engedelmeddel Y-Etike- a régmultban használatos , azaz ősi hunfajú népeknél alkalmazott FÉRAN Névadóról írtam. Ezek nagyrészét nem használják Vajk idegen papjainak színrelépése óta. A pogány az pogány, nincs mese..Nem tudom, hogy 50 vagy 100 év mulva milyen nevek lesznek használatosak. A katolicizmus -Vajk korától- a régi neveink közűl így sokat eltüntetett, mert ugyebár a pogányok névadásai...zavarták őket (kimondani sem tudták) nem jók semmire..A Csenge,a Géza(!), az Erzsébet, a Hunor, a Szabolcs, a Tünde, a
Mari, Magor, Imola, Gyula, Árpád, Atilla, Ilona, Botond, Csaba stb azonban ma is létezik. Szubjektív véleményem, hogy ősi neveink közűl sok van,ami lényegesebben meghaladja a Villő, a Rajmond, a Róbert, Gordon, Albert, Ferenc, István stb "szépségeit". ( magam is István lennék..)
Ha egyszer újra tanuljuk majd történelmünket, akkor ebből sok változás lehet a nevek területén is..Vagy netán a FÉRANT előszedi egy befolyásos ember..De talán még másra is rájöhetnek még a magyarok, a miért fontos-ra..
Az iszlám is nagy névváltozásokat okozott a kaukázusi népeknél és a törököknél például. Ez pedig helyenként még az orosszal is keveredik, akár a kazahoknál is.
Etike! Viszont Eged neve fennmarad örökre, mert ő volt EGER névadója, a nyugati szkíták fejedelme. Van szobra nálatok? Gyöngyös vitéz pedig Mátra vitéz barátjaként lett örökéletű. Ők a barátság szimbólumai kellene, hogy legyenek...Ma sok régi nevet családnévként is használnak..Veszprémtől Debrecenig.

A Tünde-t nem Kazinczy alkotta??

Y-Etike! Vajk első szerelme Tünde volt. Tőle egy fia született: Zoltán, aki végűl Erdély fejedelme lett..Valahol a Barcaságban vagy a közeli Hargita mellett egy várat is építettek Zoltán számára.. Tünde igen korán -26 évesen- meghalt.Zoltánnak kb 40 gyermeke maradt viszont különféle kalandozásaiból.
Vajk nem is nősült meg, míg Tünde élt, bár Sarolt ráparancsolt. Végűl 897-ben vette el Gizellát és átadta a mai Ausztria 2/3-át is a bajoroknak..mert nászajándékot a férj fizet (?). Még Mátyás király is tudott az átadásról és visszavette az eltulzottakat..szegény ezért azután mérgezett fügét kap ajándékként Bécsben.
Ebből megítélheted a Tünde név ősiségét.
Van azonban tovább: mivel Imrének nem volt gyermeke a feleségétől, így őt "kipróbálták" és íme Jéne rimalánytól kisfia született, a kis Pósa, de már Imre halála után..Vajk is igen kedvelte a is Pósát.
A történelmünk tele van elhallgatott és összehazudott dolgokkal...Ez a fenti két ügy is igen érdekes, de ki tudja? Amiről hallgat a fáma...Jénét azután Vid vitézhez adták.
Sem Zoltánt, sem Pósát nem lehetett örökösként számításbavenni, az egykori klérus miatt...
Sarolt pedig Piroskát, Zoltán egyik lányát kedvelte legjobban és nevelte is Veszprémben. Piroska a nagyanyja halálakor is jelen volt, 1012.-ben..

Ezt a családfát inkább rajzold le!!!!

Az Árpádház, a Lebed-Elődház benne található az Arvisurában és sokminden más érdekes családi vonatkozás is, pl Atilláé.. Légyszíves fellapozni a könyvedet, ha komolyan érdekel Y-Etike. Még az Ámerikába távozott "indijók" törzseinek neveit is megtalálod ebben. Persze azt nem, hogy Machu Picchuban mit keresett Kuszkó sok sámánja?

A magyarok őstörténelmével kapcsolatban lényeges dolg az,hogy a Magyar Törzsszövetséget -mely iu. 200-ban alakult meg a déli manysiknál-a kazárok jóval később kettészakították,majd 864-ben ez újra létrejön,Kevevárán (Kievnél) a honfoglalás előkészületeinek idején. Ugyanis a Magyar Törzsszövetség öt-öt törzsből álló magyariakból és magyarokból állt. A magyariak fejedelmei általában az Árpád felmenői voltak (akik azonban nem Árpád nevűek) a magyarok fejedelmei pedig Lebed felmenői voltak. Az Árpádház sokkal jobban ismert mint a Lebedház.
Ha csak úgy általában beszélnek a magyarokról, akkor ez a magyarikra szokott vonatkozni és a többeikre nem. Ugyanis nem eléggé ismert a két nagyobb törzsi csoport csoport létezése. Sok esetben ezt össze is keverik.. Mivel a Lebedház tagjai "váltófejedelmei" voltak az árpádháziaknak a fejdelemség idejében -azaz Vajkig- ez is közrejátszik az előbbiekben. Vajktól pedig az Árpádház lesz a győztes, már a lebedháziakból nem lesznek királyok. Ez a viszonylag egyszerű helyzet -mivel nem ismert- így többmindent értehetlenné tesz. Például nem értik a "kettős fejedelemség" fogalmát sem. Ennek oka a rossz történelemtanítás, mert ez nem egetrengető dolog, meglehetne magyarázni, ha ismernék....
Tehát a honfoglalás után,-Vajk után pedig különösen-elhalványult a Lebedház..ők voltak inkább -mint a magyariaktól keletre élők- Kazária hű csatlósai egészen Álmos szuvári győzelméig (860) . Öt törzsükből három kaber volt és mivel Árpád második felesége Verecke kabar fejedelem (Kassa) lánya volt, így őket Árpád vezeti be az északi szorosokon. A kabar törzsek létezésének magyarázatához azonban visszakell tekinteni a Magyar Törzsszöv. kialakulásához.
A királyok korában pedig pedig kiemelt fontosságú megérteni,hogy minden árpádházi király -Aba Sámuel kivételével- Taksony leszármazott volt,1301-ig. Taksony (megh. 970-ben) pedig Árpád unokája, Zsolt (Solt) legidősebb fia.

A magyarok őstörténelméhez elválaszthatalanul tartozik a hun eredetű rokonnépek elfogadása, befogadása is, ez kölcsönösen működött, még a magyar honfoglaláskor biztosan így volt...
Ezért pl a székelyról, az avarról, a jászról, kunról,kazahunról stb nem lehet úgy beszélni, mintahogy sokszor ezt megteszik, külön népként aposztrofálva őket...Külön népek ugyan, azonban rokonnépek,mintha egy unokatestvérünk is pl rokon lenne.... Ez kb annyit jelent, mitha a rokonnépeink genetikailag is azok, szellemi értelemben,sőt sokszor mentalitásukban is azok... sok rokonnéppel, törzzsekkel még az uruki ősvallásunk is azonos volt(avarokkal, újgúrokkal, székelyekkel..) Róma terrorja előtt. nem lehet véletlen pl az, hogy sok a közös szavunk az újgúrokkal..
Valamikor az őskorban pedig a hun (=ember) nép még nem osztódott törzsekre, majd két törzsre szétvált (fehér hun, fekete hun) és végűl a mai helyzet állt elő..
Az őskorban sok és pusztító geológiai esemény zajlott,pl ilyen a jégkor is. Ez pedig alavetően befolyásolta a hunfajú törzsek vándorlását...az őshazájukból. Ez az oka annak,hogy nem érthető most azonnal pl kik a kurdok, a sumérok, a szavárdok, a szabírok,az etruszkok,az ahájok, szkíták, mescserek, meríják, maramik...nem érthető miért nem tartoztak ők is a Hun Törzsszövetségbe? Persze volt, aki később belépett ide, pl a szkíták. Különben rájuk az a jellemző, hogy más uton kerűltek nyugat-Ázsiába mint a Hun Törzsszövetség 24 törzsei a jégkor elmultával. A nagy távolságok viszont elválasztották őket sokáig. Mezopotámiától vagy 7000 km-re van Ordosz. Az első kapcsolatfelvétel Batour (Bátor) fősámán idejében (ie. 4020) volt,aki felkereste nagyrészüket..ezután rendszeresen kapcsolatban álltak ezek a rokonnépeink is.Eleinte Ordoszból tanulni jártak a sámánok a sumérokhoz...

A magyarok ősvallása az uruki-mani vallás volt.Ez egyistenhitű és az érdeknélkűli szeretetet hírdeti. Azért uruki, mert Jézus Urukban (Suméria egykor ez) alapította,29 évesen és azért mani egyben mert Mani volt Jézus után (220-290) a leghívebb és leghatásosabb követője. Mani Urukban, Babilonban élt. Létezett anno un Mani Biblia is, ezt Róma tűzzel-vassal igyekezett megsemmisíteni..továbbá-félrevezetve a magyarokat- pogánynak aposztrofálta , vagyis hazudta a magyarokat.
Ugyancsak uruki hívők voltak az avar honfoglalók,az újgúrok, a székelyek, és még néhány más hunfajú népcsoport is. Újgúriában Turfánban működött egy nagy női kolostor is..
Az avaroknak -főként a Dunántúlon- templomai is voltak, ezeket rabolták ki azután Nagy Károly "lovagjai", márha egy rabló és gyilkos lovag...(?)ezt a pápa jóváhagyásával tették. A kincsekból a pápa is részesűlt. Ma erről persze nem beszélnek...bocsánatkérés sincs..-
Avar kolostorok és esperességek voltak Pentelén, Keszthelyen, Pásztón, Zebegényben, Diósgyőrben is. A keszthelyit az utolsó nagy avar fejedelem, Bős felesége, Keszt asszony alapította. Keszt IV. Csabának, a Magyar Törzsszöv. fejedelmének volt a lánya. IV. Csaba fia Edemen, majd unokája Ügyek , dédunokája Álmos volt.
Maniról is érdemes megtudni még pár dolgot,ugyanígy arról is, hogy ki volt Jézus a hunok krónikája (Arvisura) szerint..hol tanult, és miért volt Anyahita követője. Az egyistehit Anyahitától származott ugyanis. Az ő története igen különös. Gellért püspök azután őt Boldogasszonynak keresztelte el..

A versike részlete: szita, szita péntek/szerelem csütörtök/dob szerda..
Mi is lenne ez a szita, szita péntek?
Már az ókorban elterjedt a hunfajú népeknél az un szitásfürdő. Ezt persze megfelelő hőmérsékletű vízzel végezték, időnként.
A kis vers pedig ennek az előzményére is céloz..

Vajknak az első fia Csege Tünde (970-996) rimalánytól született, ő a Zoltán nevet kapta. Sarolt hiába kérlelte Vajkot, csak Csege korai halála után volt hajlandó elvenni a bajor Gizellát.
Zoltánnak ( 988-1025)aki erdélyi "helytartó" vagy inkább Hargita térségének fejedelme volt, megemlítek alább néhány gyermekét a kb 40 közűl: Uzonyka, Halmágy, Kovászna...a lányai voltak. Fiai: Barót, Déva, Doboka, Zaránd, Selyk..
Gizellát végűl 996-ban vette feleségűl, Csege halála évében. Érte a mai Auszria háromnegyedét adta..melyről még Mátyás király is tudott.
Gizellával olyan "lovagok" is bejönnek, akik őseiket avaroknak tartják: Hont, Pázmány, Vecelin, Héder..Vigman. Ők főemberek lesznek a király közvetlen környezetében élnek.Kellően befolyásolják Vajkot az árpádházi rokonai ellen és -úgy általában- a magyarok ellen is. Ennyi maradt az avarságukból..
Sarolt bátyja -Erdélyi Gyula- még a Bevatott Központ relikviáit is elszállítja a Várhegy barlangjaiból Abaujvárra,mert a megsemmisítés várna erre is.
Azután -mindennek ellenére a frankfurti zsinat (1007-ben) titokban meghírdette a a német terjeszkedési szándékot, azaz az ország elfoglalását. Azóta azthiszem ezt már több esetben meghírdették mások is.

Fejedelmeink, a honfoglalástól.
A honfoglalás előtt is voltak fejedelmeink. Úgy a Magyar Törzsszövetségnek, mint a magyaroknak és a magyariaknak. Ez utóbbiak -mint már írtam- öt-öt törzsből álltak. Általában a magyariak fejedelmeinek nevei maradtak fenn.A magyarok honfoglalás előtti utolsó fejedelme Lebed volt, róla nevezték el Lebédiát, ahol Lebedvára is megépüllt. Ennek a helynek a mai neve: Lvov..
Mivel több törzs kintmaradt -most nem részletezendő okból- és egyéb népcsoportok is ezt tették(szavárd magyarok, Kuma magyarok...) így a kintiek is egy fejedelemséghez tartoztak, amely főhelye Magyarkán volt. Magyarka ősi városként a Kuma folyónál létezett, a Kukázus előterében.
A másik fejjedelemség természtesen a Kárpát-medencében jött létre. Mindkét előbbi fejedelemségnek pedig volt egy összefogó nagyfejedelme is.
A kérdést kicsit tovább bonyolítja, hogy a Kárpátokon belűl -Vajkig- a fejedelmek váltották egymást, tehát hol árpádháziak ,hol lebedháziak voltak.
Ez a váltásos fejedelemség Ámos (820-896) után kezdődött.
Álmos után Előd (Lebed) következett,majd Árpád,utánna Szabolcs (Lebed), Zsolt (Árpád fia), Gyula (Lebed) végűl Derencsény (Üllő fia) és Kipcsák Géza...
Álmos legidősebb fia ,Kurszán csak a Kárpát-medencében élők fejedelme volt (899-ig élt) , ugyancsak ez a helyzet Taksonynál is (970-ig élt) , aki -Zsolt fiaként- Árpád unoka volt. Taksony utódai viszont 1301-ig mint későbbi királyok léteztek, kivéve Aba Sámuelt, akinek nem volt felmenője Taksony.. Vagyis az Árpádház kihalása mese, Árpád fiai voltak ugyanis: Laád, Tarhos, Üllő, Jutas és Zsolt..és akkor mégnem is említettem Árpád lányait.
Igen lényeges, hogy Taksonyhoz ennyire kötődik az Árpádház,ezt kevesen ismerték fel. Annakidején pl, Róma szándékosan nem tette..azóta sem kerűlt sor erre.
Az augsburgi (Lech mezei) csatában Lél (Lehel) halt meg (932-955) aki Jutas unokája volt..

Bihar írta:

A versike részlete: szita, szita péntek/szerelem csütörtök/dob szerda..
Mi is lenne ez a szita, szita péntek?
Már az ókorban elterjedt a hunfajú népeknél az un szitásfürdő. Ezt persze megfelelő hőmérsékletű vízzel végezték, időnként.
A kis vers pedig ennek az előzményére is céloz..

Kattints a kibontásához...

Oké, a szerelem csütörtökről még van elképzelésem, de a dob szerda???

Tisztelt Bihar!
Olvasom a hozzászólásait és Szent István szerepe bizonytalan számomra.
Pap Gábor művészettörténész szerint a Szent Istváni fordulat valójában visszatérést jelent Attila hagyományaihoz.
Ez a vélemény illeszkedik az Arvisura szellemiségéhez?

Tisztelt Mergen!
Természetesen pontosítani kellene,hogy milyen hagyományokra gondolsz ill. Papp miért gondolta ezt? Talán egy kis misztikus megjegyzése lehet..Mert ezeknek a hagyományoknak jeletős részét éppen Vajk idején dobták ki.. a rovásírással, az ősvallással, katonai kiképzések szűkítésével és egyebekkel. Vajktól és papjaitól féltek a szellemi hagyományörzőink (a Bevatott Központ) mely relikviáit azután 50 szekérrel elszállítottak a Várhegy barlangjaiból az Uralba, titkos helyre...éppen Vajk miatt, Vajk idején. Ebben tevőlegesen résztvettek Vazul fiai (Endre, Béla, Levente).
Inkább azt lehetne mondani, hogy a Hun Törzsszövetség egyes szokásai, íratlan hagyományai..továbbéltek -részben- Vajk korán túl is..de kisebb részben és inkább nem a király köreiben.. Atilla Ordoszból, a Hun Törzszövetség központjából jött el 430-ban. Eljövetele nem saját elhatározása, választása volt -18 évesen- hanem a felmenői kiérlelt akarata. Erről sem tudok két mondatban jobban válaszolni, de ő nem kompetens tulzottan Vajkkal...Ugyanis ők -az apja Bagamér, nagyapja Hunor már -több okból- elakarták hagyni Ordoszt. De hagyományaikhoz ragaszkodtak, még sámánképzésük is regnált..és szervezetük is megmaradt.
Ordoszban Atilla távozásakor már viszonylag kevés besenyő és kun maradt mindössze. A Törzsszövetség felbomlottnak mondható ekkortól. Szerintem Atilla nem jól élt a rábízott hatalommal...mellyet Buda -a bátyja- szerencsétlen halála is okozhatott.
Vajkhoz visszatérve, különösen a vallás kérdése az,ami nem jól alakult...Vajk 12 közeli rokonánaik és főemberének meggyilkolását megengedte az idegen papságnak...(megfélemlítésképpen) ez nem a hunok hagyománya. Vazul Géza első feleségétől származó fia volt, azaz Vajk féltestvére és mégis megkínozták...Koppány Botond fiaként szintén közeli rokona és a kisfiai előtt ölték meg őt. Vajk elajándékozott nagy avaroktól örökölt -Árpád által újra vérrel megszerzett- nyugati területeket ( a mai 3/4 Ausztriát) Gizelláért. Nem gondolt bele..és ez sem hagyomány ám.
A vallás kérdéséről pedig hosszú önálló szöveget lehetne írni. Pár mondattal nem lehet elintézni, leegyszerűsíteni, ezt sem. Ősvallásunk, az uruki-mani vallás külömb volt -és ez is egyistenhitű- mint a Róma által Jézustól ellopott, átalakított vallás..Ez a népek "akolba hajtására" szolgált akkor (és sokáig), Róma felismerése szerint, mint eleink mondogatták..A székelyek ősvallása azonos a magyarokéval.
Vajk egy átlagos korabeli figura volt, nem túlzottan nagy jellemsziládsággal és logikai készséggel. Gizella és Sarolt néha komoly dolgokban is önállósította magát..Vajkot sokat "fényezték/fényezik" a papok...pl a koronázása sem 1000-ben volt..Gondolj a szerencsétlen utódválasztására is, mellyet az idegen papok akartak..még Vác magyar püspöke is ellene volt Ottónak. Vajk nem tudott megbírkózni az új kihívásokkal okosabban és eszébe sem jutott a népe.
Ha a részletek valemelyike esetleg érdekelne,akkor ezt megbeszélhetjük, azonban a véleményedet is jólenne ha leírnád..
Atillát nem lehet összehasonlítani Vajkkal úgy általában, gondolom. Más célok,más eszközök és más a kor is, a tettek sem konvergálnak ehhez.
Atilla széki hunjai (székelyek) élén lovagolt ba a Kárpátokon. Vajk sohaem volt keletebbre..Kétféle hun rokonnépünk létezik: a széki hun (székely)és a kazahun. A magyarok manysik és kabarok keveredéséből kialakult hunfajú nép, némi meríja és muroma, barszil beütéssel. Közeli rokonnépeink között vannak a felsorolt hunok (más hun nincs is)...de Atilla harcaiban nem vettünk részt.
Vajk idegen papajinak pl megengedte, hogy fizessenek a beszolgáltatott rovásírásos papírokért...mellyet azután elégettek, ez milyen hagyománytisztelet? Nem ez az oka annak,hogy még fejedelmeinket sem ismerjük.(?)..és elégett az urali ősmultunk is? Atilla nem tett ilyen a népével.