Magyar őstörténet

echo írta:

azt hiszem rájöttem.a barátunk egy pszighológus,aki emberkisérleteket folytat rajtunk.azt vizsgálja milyen magas az ingerküszöbünk-a tűrőképességünk határait vizsgálgatja.vagy ha mégsem akkor marad az eredeti variáció.
én már hónapok óta várom mikor derül ki hogy a Stonehenget is a hun népszövetség valamelyik tagja építette....

Kattints a kibontásához...

Tara9 írta:

Az emberkísérlet már nekem is eszembe jutott....
Az, hogy még a Stonehenge építésénél is ott voltunk,....hát még várjuk ki a végét!Soha nem lehet tudni...

Kattints a kibontásához...

érdekes, mert a legújabb adatok alapján van kapcsolat a sztyeppei kultúra és a Stonehenge féle építmények között,


még érdekesebb, hogy az egyik hasonló építményrendszert pont az egyik magyar őshazában találták, és idősebb is a Stonehengenél párszáz évvel, illetve sokkal bonyolultabb is, vagyis lehetséges még az is hogy innen terjedt szét:

"
"Stonehenge” az Uralban?

Szenzációs régészeti leletre bukkantak Baskiria keleti részén archeológusok: a neolitikumból származó csillagvizsgáló korát több mint ötezer évesre becsülik.

A szabályos koncentrikus köröket még az ötvenes években vették észre katonai légi felvételeken, ám a képek a közelmúltig szigorúan titkosnak minősültek, csak most váltak kutathatóvá.

Egy száz méter átmérőjű kör mentén elhelyezkedő bonyolult erődítményrendszerről van szó, amelynek kőoszlopait pontosan a kelő és a lenyugvó hold szerint tájolták. Az építmény és a híres angliai Stonehenge meglepő a hasonlatosságot mutat, ráadásul mindkét objektum ugyanazon a földrajzi szélességi fokon fekszik. A tudósok meggyőződése szerint a két csillagvizsgáló egykoron kapcsolatban állt egymással.

A régészek, akik jelenleg a terület előzetes feltárásánál tartanak, nem tudják megválaszolni a kérdést, hogy kik és mi célból építették ezt a rendkívüli létesítményt, de reményeik szerint jövőre a kőkorszaki csillagvizsgáló rekonstrukciója során fény derülhet némely titokra.

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=5321
"

ezt is ősi ugor területen találták:

"
Az eurázsiai sztyeppék népe is egy Stonehenge-nél áldozott

2004. november 17. 13:34

Nyáron 4000 éves megalit építményt fedeztek fel Spasskaya Luka-nál, a közép-oroszországi Ryazan térségében. Az ásatás vezetője szerint az ősi szentély egyértelműen a délkelet-eurázsiai sztyeppékről bevándorló csoportok hatását mutatja.

Nyáron 4000 éves megalit építményt fedeztek fel Spasskaya Luka-nál, a közép-oroszországi Ryazan térségében. Az építmény, amit a régészek szerint szentélynek emeltek, egy dombon áll, az Oka és Pron folyók torkolatánál. A feltárt helyszín egy hét méter átmérőjű kör, fél méter vastag, egymástól fél méternyi távolságban álló oszlopokkal szegélyezve. A kör közepén egy négyszögű üreg található. A fából készült pillérek nem maradtak fenn, de a lyukak, amelyben álltak tisztán láthatók. Jónéhány méterrel keletre egy újabb oszlopot ástak ki, és három éve délre is találtak egyet. A régészek feltételezik, hogy egy második körgyűrű is övezte a szentélyt. Két oszloppár egy kaput alkot, amelyen keresztül nyáron a naplemente látható. Az egyik pillér mutatja a felkelő Nap helyét. Az építmény szerkezete arra ösztönözte a tudósokat, hogy hipotéziseket állítsanak fel annak asztronómiai szerepéről. Minden bizonnyal vallásos rituálék céljából építették.

A középső lyukban apró agyagedényt találtak, finom, vizet jelképező hullámvonalakkal és stilizált napsugarakkal díszítve. E leletről megállapították, hogy bronzkori eredetű, láthatóan a dél-eurázsiai törzsek kézművesmunkáira emlékeztet. Hosszú csontok és fogak töredékei kerültek elő a szentélyen kívüli lyukak egyikéből. Ezeket áldozati maradványoknak vélik, de nem zárható ki, hogy a nagy vermeket temetkezésre használták: a központi üreg alján szerves maradványokat fedeztek fel - a csontok lebomlását a régészek a helyi talaj sajátos tulajdonságaival magyarázzák. Ezek talán egy halála után megszentelt törzsfőtől származnak.

Az ősi folklórban nemcsak a természet, de az emberi élet elképzelése is ciklikus volt. A Nap- és Holdimádat a termékenységi kultuszhoz kapcsolódtak, és a mitológiai lánchoz élet és halál között. Számos sír található Stonehenge-nél és Avebury-nél is - Európa leghíresebb körszentélyeinél. A köralakú építmények a Teremtés ősi legendáiból erednek. A kör - mágikus geometriai alakzat, kezdet és vég nélkül - az örökkévaló és a végtelen szimbólumának számított. Több temető is található Spasskaya Luka környékén. A népvándorlás korában finnugor törzsek érkeztek ide. Érdekes módon egyetlen sírjuk sem zavarja meg az ősi csillagvizsgálót, és ez azt sugallja, hogy tudtak az építmény szakrális jelentőségéről.

A ryazani szentély egyedi műemlék. Találtak hasonló építményeket a dél-orosz sztyeppéken és az Urálon túl is, de azok kevésbé jellegzetesek és kevés tárgyi lelettel szolgáltak. - Nem lehet vérrokonság a Stonehenge-et és a Ryazan-i szentélyt építő népek között - szögezte le az ásatás vezetője, Ilya Akhmedov, a Moszkvai Történeti Múzeum Régészeti Műemlékek Osztályának vezetője. - Az utóbbi egyértelműen a délkelet-eurázsiai sztyeppékről bevándorló csoportok hatását mutatja.

URL: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=8730
"

Ehhez nem kell az Uralig elmenni, hiszen:
"Európa első kőkörei a mai Magyarország területén, Polgár-Csőszhalom környékén épültek 7000 évvel ezelőtt, a vonaldíszes kerámia szülőföldjén. Mesterházy részletesen leírja, hogy közösségi ünnepek céljára szolgáló építmény nyomaiként ötszörös körárokrendszert találtak, amelynek építéséhez 30-40 000 köbméter földet munkáltak meg, azaz óriási szervezőerőt kellett mozgósítani. Zalai-Gaál István, az MTA Régészeti Intézetének munkatársa, a történettudomány (régészet) doktora az Archaeológiai Értesítő-ben (1990, 117: 3-24) megírja, hogy „A közép-európai vonaldíszes kerámia elterjedési területein szinte mindenhol nagyobb számban találtak árokrendszereket, körárkokat légifotózással, illetve az ahhoz kapcsolódó magnetométeres mérésekkel.” Feltételezhető, hogy ezek a közösségi ünnepek céljára épülő körárokrendszerek, amelyekben például Polgár-Csőszhalomnál is Napisten-tiszteletre utaló tárgyakat találtak (lásd A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője, Kr. e. 400 000-Kr. u. 804, Magyar Nemzeti Múzeum, 2002, 42), Nap-szentélyek voltak. Tájolásuk csillagászati alapon történt. Ha pedig ez így van, akkor minden bizonnyal a kőkörök közvetlen elődeinek tekinthetők, olyan építmények nyomai, amelyek szarvasagancsokból (mint Stonehenge első szakaszában), facölöpökből (mint az erdélyi körárokrendszerekben), és kőoszlopokból (mint Stonehenge második-harmadik szakaszában) épültek, de amelyeknek ma már csak nyomai, árkai maradtak fenn."
http://www.grandpierre.hu/200511/Stone1.htm<O</O

Magam la írta:

"Európa első kőkörei a mai Magyarország területén, Polgár-Csőszhalom környékén épültek 7000 évvel ezelőtt, a vonaldíszes kerámia szülőföldjén

Kattints a kibontásához...

Mágneses kép a polgári építményről. Méretei lenyűgözőek!

Füzesabonyi rézkori körépítmény rajza. (Csak annyit tártak fel belőle a nyolcvanas években, amennyi a rajzon látszik.)

Szóládi (dunántúli) körépítmény. Autópályaépítés miatt részlegesen feltárták 2006-ban.

Jánoshida, szintén rézkori "valami".

Solti légifelvétel. Itt vajon mi lehetett?

Magam la írta:

Itt vajon mi lehetett?

Kattints a kibontásához...

tán lehánytad az abroszt oszt nem gyütt ki a mosásba'...

A 2003-as Arvisura bővített kiadás, az 1998. után nyilvánosságra hozható Arvisurákat is tartalmazza.

Helian írta:

pontosan.
tehát a Kárpát-medencétől az Urálig megfigyelhetők ezek az építmények, ebben az időben és később megjelennek nyugatabbra is.
ha idevennénk, hogy egyes nézetek szerint azon régi időkben a Kárpát-medencétől messze keletig, az Urálon túlig, Szibériáig uráli/szamojéd/ugor vagyis ősmagyar néptörzsek éltek, akkor el is jutnánk a kiindulási ponthoz, ami kapcsán előjött a téma, amikre a #2447-ben válaszoltam.

Kattints a kibontásához...

Nézd kedves Helian!
Hogy a Kárpát-medencétől keletre az újkőkor-rézkor idején kik éltek, azt én nem tudom, de hogy a népsűrűség azon a területen elenyésző lehetett, abban biztos vagyok.
Ezzel szemben itt már akkor kialakult az az életmód, ami lehetővé tette a népességrobbanást és a terjeszkedést. Ld.:
"Az Alföld település- sűrűsége az újkőkor idején elérte, sőt meghaladta a mai települések számát, és a lakóházak mérete gyakran jelentősen meghaladta mai átlagos lakásaink méretét." http://www.mnm.hu/hu/kiall/kia_allando4_2.html
Tehát ha volt valahol akkoriban olyan néptömeg, amelyik alkalmas lehetett nyelv és kultúra terjesztésére, ritkán lakott területek benépesítésére, akkor az itt volt.

Egy érdekes eszmefuttatás az előbbiekkel kapcsolatban:
<O"Mesterházy Ernő (2003, 326) észrevette, hogy az M7-es autópálya somogyi szakaszán, amely 80 km hosszú, 20 rézkori vagy régibb települést tártak fel, kifejezetten újkőkorit, azaz a Dunántúli Vonaldíszes Kerámia népének leleteit és nyomait pedig 10 helyen (Bendár Mária-Honti Szilvia-Kiss Viktória, Somogyi Múzeumok Közleményei, 2000, 102-103. old.). A feltárt somogyi szakasz felülete 8 négyzetkilométer, és erre 10 újkőkori telep esik, eszerint négyzetkilométerenként egy. Ha az M7-es autópálya nyomvonalának kiválasztása véletlenszerűnek tekinthető, ebből számszerű becslést nyerhetünk a Kárpát-medence népességére az ókorban. A feltárások szerint az ókori Polgár (i.e. 6000 körül) 2000 fő lakosságú volt, a kisebb települések 30-50 főt számláltak. Ómagyarország területe 320 ezer négyzetkilométerére a leleteknek megfelelően 5% nagyvárost véve 16 ezer nagyváros (egyenként 2000 fő) és 304 ezer falu (30 fő) adódik - azaz összesen egy megdöbbentő szám: 40 millió fő - ami azonban kevésbé megdöbbentő, ha a mai népességgel vetjük össze, hiszen a Kárpát-medence lakossága eszerint nem változott lényegesen! A 40 millió egytizede is 4 millió - egy olyan szám, ami mellett nem lehet elmenni, különösen, mivel nem légből kapott, hanem szigorú tárgyi bizonyítékokon alapul, - amiket persze minél szélesebb adatbázison kell újra és újra leellenőrizni..." (Grandpierre Attila: Kik építették a kőköröket? http://www.grandpierre.hu/200511/Stone1.htm

Grandpierre Attila számai persze túlzottak, mert például figyelmen kívül hagyja, hogy akkoriban is voltak lakhatatlan területek, továbbá az is tény, hogy az akkori települések meg sem közelítették a mai nagyvárosok méreteit, még a hazaiakét sem. Ettől függetlenül változatlanul áll az, amit eddig írtam.

Magam la írta:

Tehát ha volt valahol akkoriban olyan néptömeg, amelyik alkalmas lehetett nyelv és kultúra terjesztésére, ritkán lakott területek benépesítésére, akkor az itt volt.

Kattints a kibontásához...

További adalék:
"Két éve jelent meg Blagoje Govedarica, a hamburgi egyetem régészprofesszornője hatalmas monográfiája Jogarhordozók – a puszták urai címmel. A Govedarica által bemutatott régészeti feltárások arra utalnak, hogy a jogarhordozók kultúrája Erdélyből indult i. e. 5100 körül, és több mint 2000 éven át állt fenn, legalábbis a bronzkorig. A zsugorított, guggoló testhelyzetben temetkezés megegyezik a Polgár-Csőszhalomnál i. e. 4800 körül talált temetkezési móddal." (Grandpierre Attila: Attila és a hunok)

Még egy érdekesség:
http://www.origo.hu/tudomany/tarsadalom/19990821paratlan.html

Atilla sírjának őrzője Szöged volt, aki a csapatával naponta megtekintette azt a helyet, ahol Őt eltemették. Szögedék a mai Szeged fölött, a nagy kanyarnak nevezhető Tisza-ágon (ma holtág) átúsztatva végezték el az őrszolgálatot.
Szöged Maros fia, aki a Nagycsatában elpusztult és koporsója (szokás volt többnyire életükben elkészíttetni) felhasználásra kerűl Atilla temetésekor.
Ugyanúgy mint Eszék és mint Nekese koporsói. Ezek közűl Nekeséé koracélból (dobsinai) készűlt Ózd-Vasváron. Az utóbbit a Sajón úszatta le Daróc, Atilla unokaöccse.
Atilla székhelyét az Arvisura több helyen ismerteti, pl azt is írja, hogy amikor a haláláról értesűlt (453. jun.)Dédes, akkor Ő azonnal Pusztaszerre lovagolt. Atilla új esküvője a római kalandozása után volt.
A maradék vezérek -Aladár távozása után- Atilla sátorpalotájában gyültek össze, megbeszélésre. Végűl Dédesék (úzok) és Csaba tyumenjei maradtak az országban, az ikrek is eltávoztak, keletre. Réka a daha fejedelem felesége lett (dákoknak nevezik a dahákat???)
Atilla után Duna asszony (Buda felesége) lett a fejedelem...a Jász síkságon.

Magam la írta:

Nézd kedves Helian!
Hogy a Kárpát-medencétől keletre az újkőkor-rézkor idején kik éltek, azt én nem tudom, de hogy a népsűrűség azon a területen elenyésző lehetett, abban biztos vagyok.
Ezzel szemben itt már akkor kialakult az az életmód, ami lehetővé tette a népességrobbanást és a terjeszkedést. Ld.:
"Az Alföld település- sűrűsége az újkőkor idején elérte, sőt meghaladta a mai települések számát, és a lakóházak mérete gyakran jelentősen meghaladta mai átlagos lakásaink méretét." http://www.mnm.hu/hu/kiall/kia_allando4_2.html
Tehát ha volt valahol akkoriban olyan néptömeg, amelyik alkalmas lehetett nyelv és kultúra terjesztésére, ritkán lakott területek benépesítésére, akkor az itt volt.

Kattints a kibontásához...

igen, lehetséges,
én is ismerek olyan nézetet miszerint innen eredt és áradt szét egy bizonyos kultúra, csak adott esetben lehet, hogy több ezer vagy tízezer év alatt zajlott le.

Magam la írta:

További adalék:
"Két éve jelent meg Blagoje Govedarica, a hamburgi egyetem régészprofesszornője hatalmas monográfiája Jogarhordozók – a puszták urai címmel. A Govedarica által bemutatott régészeti feltárások arra utalnak, hogy a jogarhordozók kultúrája Erdélyből indult i. e. 5100 körül, és több mint 2000 éven át állt fenn, legalábbis a bronzkorig. A zsugorított, guggoló testhelyzetben temetkezés megegyezik a Polgár-Csőszhalomnál i. e. 4800 körül talált temetkezési móddal." (Grandpierre Attila: Attila és a hunok)

Kattints a kibontásához...

na például ez is egy hasonló nézet.

illetve az ősírásnak is itt, a Kárpát-medencében voltak az első leletei, az ún. Tordos-Vinca-i kultúra.

ahogy az első európai modern embernek is,
a Kárpátok egy barlangjában:
Európa legrégibb homo sapiens lelete
http://www.tankonyvtar.hu/historia-2003-089/historia-2003-089-081013-23

szóval az újabb és újabb adatok fényében megállapítható, hogy elég mozgalmas őstörténete volt ennek a térségnek.

Helian írta:

igen, lehetséges,
én is ismerek olyan nézetet miszerint innen eredt és áradt szét egy bizonyos kultúra, csak adott esetben lehet, hogy több ezer vagy tízezer év alatt zajlott le.

Kattints a kibontásához...

Ez ma már egészen pontosan behatárolható, hiszen az utolsó tízezer év leleteinek a korát a legmodernebb eszközökkel ma már évtizedre pontosan meg lehet határozni - írja a Magyar régészet az ezredfordulón. Nem több mint 12-14 ezer éve kezdődött az állattenyésztés, és nagyjából 8000 éve az áttérés a fejlett földművelésre. Ez utóbbi volt az, ami lehetővé tette azt a bizonyos népességrobbanást.