még februárban... de vannak, akik emlékeznek!
Átadták a magyar zene- és táncművészet kiemelkedő előadóművésze díjakat
2007. október 16.
A szakma "nagy öregjei" közül tizenegyen kapták meg "A magyar zene- és táncművészet kiemelkedő előadóművésze" címet Budapesten; a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete által első alkalommal odaítélt elismerő cím mellé nyugdíjkiegészítő járadékot is kapnak a díjazottak.
A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének (MZTSZ) elnöksége 2007 tavaszán alapította meg "A magyar zene- és táncművészet kiemelkedő előadóművésze" elismerő címet, a nem sokkal korábban elhunyt Kossuth-díjas táncos, Havas Ferenc ötlete alapján.
Az elismerést azok a kiemelkedő előadóművészek kaphatják, akik még nem részesültek olyan magasabb szintű díjban, amely nyugdíjkiegészítő járadékra jogosít. A díjazottak személyére a különféle szakmai egyesületek, szakszervezetek tehetnek előzetes javaslatot, amelyet az MZTSZ elnöksége véleményez. "A magyar zene- és táncművészet kiemelkedő előadóművésze" elismerő címhez az MZTSZ elnöksége által létrehozott alap, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége előadóművészi jogvédő irodájának zene- és táncművészeti jogdíjbizottsága támogatásával, havi nyugdíjkiegészítő járadékot biztosít.
Az elismerést Gyimesi László szakszervezeti főtitkártól hat muzsikus, két énekes és három táncművész vehette át a fővárosi ünnepségen.
Megkapta az elismerő címet
Balassa P. Tamás karmester, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió zenei műsorainak hangszerelője, népszerű szimfonikus és szórakoztató zenei kompozíciók, táncdalok, sanzonok szerzője;
Berkes Balázs dzsesszbőgős, aki rádiós és televíziós munkái mellett magyar és nemzetközi sztárokkal muzsikált együtt; valamint
Gaál Gabriella nótaénekes, a Magyar Rádió énekese, zenei szerkesztője (Nótakalendárium, Nótaböngészde) majd később a Magyar Televízió rendszeres szereplője, a "Nyílik a rózsa" énekverseny szervezője.
A díjazottak között volt
Geiger György trombitaművész, előbb a Magyar Állami Operaház, majd 1969-tól Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának szólótrombitása, a világszerte elismert Modern Rézfúvós Együttes megalapítója;
Jónás Mátyás prímás, a Rajkó Zenekar alapító tagja és prímása, az Állami Budapest Táncegyüttes és a 100 Tagú Cigányzenekar prímása; és
Kovács Erzsi táncdalénekes, akinek több, mint száz hanglemeze jelent meg, mintegy két és félmillió példányban, és aki a mai napig is vállal fellépéseket.
A zenei szakma díjazottja még
Miklós György zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneakadémia és Tanárképző Intézetének volt tanára, az Országos, majd Nemzeti Filharmónia szólistája; és
Ungár István szórakoztató zenész, szaxofon-, fuvola- és klarinétművész, a műfaj egyik legnagyobb magyarországi alakja.
A táncművészek közül
Mátyus Zoltán, a Magyar Állami Népi Együttes alapító tagja, egykori tánckarvezetője, szólótáncosa;
Katona Györgyné Ripka Ilona táncművész, szintén a Magyar Állami Népi Együttes alapító tagja, Rábai Miklós egykori asszisztense; valamint
Varga Erzsébet táncművész, a Magyar Állami Népi Együttes egykori szólistája vehette át az elismerést.
(MTI)
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=750 border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top height=5>
</TD></TR><TR><TD class=sectiontext vAlign=top width=461>
Havas Ferenc (Budapest, 1935. március 12. - Sopron,
2007. február 23.)
Balettművész
Az Állami Balett Intézetben 1947 és 1953 között tanult, mester Nádasi Ferenc volt. Már 1947-ben szerepelt az Operaház gyermek balettkarában. 1952-ben - tanulmányai közben ösztöndíjasként - szerződtette az Operaház. 1953-ban Harangozó Gyula rábízta a Keszkenő című balett férfi főszerepét, ugyanebben az évben (17 évesen) megkapta magántáncosi kinevezését. 1963-ban részt vett a moszkvai Nagy Színház féléves művésztovábbképzésén, ahol a kor legkiválóbb orosz balettmesterei (A. Varlamov, T. Nyikityina, L. Lavrovszkij, A. Ulanova, A. Messzerer) csiszolták tudását.
A balettirodalom valamennyi férfi főszerepét eltáncolta. Néhány a legjelentősebbek közül:
Harangozó-Kenessey: Keszkenő / Józsi
Harangozó-Delibes: Coppélia / Ferenc, Coppélius
Petipa-Messzerer-Csajkovszkij: A hattyúk tava / Herceg
Zaharov-Aszafjev: A bahcsiszeráji szökőkút / Waclav, Nurali, Girej
Zaharov-Aszafjev: Párizs lángjai / Színész, Philippe
Anyiszimova-Hacsaturján: Gajane / Armen
Csabukijani-Krejn: Laurencia / Frondoso
Lavrovszkij-Adam: Giselle / Albert
Harangozó-Bartók: A fából faragott királyfi / Királyfi
Harangozó-Bartók: A csodálatos mandarin / címszerep
Harangozó-Falla: A háromszögletű kalap / Molnár
Harangozó-Szabó: Lúdas Matyi / címszerep
Sztravinszkij-Fokin: Tűzmadár / Cárevics
Lavrovszkij-Prokofjev: Rómeó és Júlia / Rómeó
Petipa-Guszev-Csajkovszkij: Csipkerózsika / Desiré
Seregi-Hacsaturján: Spartacus / Crassus, Spartacus
Ashton-Hérold: A rosszul őrzött lány / Colas
Seregi-Delibes: Sylvia / Orion
Seregi-Prokofjev: Rómeó és Júlia / Capulet
Seregi-Goldmark: A makrancos Kata / Baptista
Jelentős szerepeket alakított Balanchine, Lander, Harangozó és Seregi egyfelvonásos balettjaiban.
Az Operaház külföldi vendégszereplésein világszerte sikereket aratott. 1960 és 1964 között a London Festival Ballet vendégszólistája volt (a Bihari nótája című balett főszerepének megformálása után hívta meg Anton Dolin és Alicie Makarova), 1964-ben és 1966-ban a moszkvai Nagy Színházban táncolt Rómeót (partnere volt Raisza Sztrucskova és Kún Zsuzsa), 1973-ban Colette Marsand-nal Skouratoff-Prokofjev Tékozló fiúját alakította Bordeaux-ban. 1974-től a Grand Ballet Classique de France állandó tagja volt. Hosszú és sikeres nemzetközi pályafutásán partnere volt: Lakatos Gabriella, Orosz Adél, Marelyn Bur, Irina Borowska, Belinda Wright. Liane Daydéval sikerre vitte Serge Lifar koreográfiáit.
Színpadi munkája mellett tanított a Magyar Táncművészeti Főiskolán (pas de deux-docens), gyakorlat- és próbavezető balettmester volt az Operaházban.
Nemzetközi balettversenyeken többször zsűrizett Japánban, Moszkvában és Jacksonban (USA). Ez utóbbi helyen Robert Joffry felkérésére a versenyzőknek tréninget tartott.
Kitüntetései: Liszt-díj (1962), Kossuth-díj (1965), Érdemes művész (1973), Kiváló művész (1978.), Az Operaház Örökös Tagja (1990), Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1994) A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003).
</TD></TR></TBODY></TABLE>
(
http://www.tancelet.hu)