Búcsúzunk.......

Elhunyt Járóka Sándor prímás, hegedűművész

2007. szeptember 18. 17:49
Életének 54. évében kedden, a budapesti Péterfy Sándor utcai kórházban elhunyt ifj. Járóka Sándor prímás, hegedűművész - tudatta "Buffó" Rigó Sándor, a 100 Tagú Cigányzenekar vezetője az MTI-vel. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett művész több mint három és fél éve kómában feküdt. Ifj. Járóka Sándor 1995-től két éven át a 100 Tagú Cigányzenekar művészeti vezetője volt, de azután is többször fellépett az együttessel.
(MTI)

Elhunyt Gaál István filmrendező

2007. szeptember 26., szerda 12:09 InfoRádió / MTI<O</O


Elhunyt Gaál István Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere - tudatta a Magyar Filmművészek Szövetsége. A Balázs Béla-díjas, érdemes művész életének 75. évében, súlyos betegség után, kedden hunyt el.<O</O
Gaál Istvánt a Magyar Filmművészek Szövetsége és a Magyar Mozgókép Közalapítvány saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

A rendező nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Sodrásban, a Zöldár, a Keresztelő, az Orfeusz és Eurydiké.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1963-ban a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíjával, 1965-ben a filmkritikusok díjával, 1969-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1970-ben a cannes-i fesztivál különdíját kapta. 1981-ben érdemes művész lett, 1991-ben Kossuth-díjat kapott, 1999-ben megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját. 2005-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet.





Gaál István (Salgótarján, 1933. augusztus 25.- 2007. szeptember 25)
rendező, operatőr, forgatókönyvíró és vágó egyszemélyben.

Az érettségit követően segédmunkás, lakatos, technikus. 1953-58 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakának hallgatója Keleti Márton osztályában. Formabontó vizsgafilmje, a zenei ritmusú, poétikusan dokumentáris Pályamunkások (1957) elnyeri a bécsi VIT aranyérmét. Ennek köszönhetően 1959-től 1961-ig a római Centro Sperimentale di Cinematografián tanul tovább. Alkotótársával, Sára Sándorral a Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja. Egymás filmjeinek operatőrei a Balázs Béla és a Híradó- és Dokumentumfilm-stúdiónál. Operatőrként jegyzi a magyar „új hullám” dokumentáris vonulatát elindító Cigányokat. Életművében szociografikus pontossággal, elsősorban morális nézőpontból ábrázolja az 1945 utáni értelmiség és a hatalom viszonyát a hétköznapi élet válsághelyzeteiben vagy klasszikus feldolgozásokban. Világában természet és kultúra, különösen a zene a felelősség birodalma. Zenei szerkesztésű filmjeiben az egyéni dráma, a felelősség kérdésével összefonódva jelenik meg a kollektív eszme tragikuma, abszurditása a torz közösségtudat álcája mögött. Első nagyjátékfilmje, a fúgaként építkező Sodrásban (1963) formanyelvi eszközeinek, egyén és közösség modern tematikájának köszönhetően a magyar film megújulásának jelképe lett. A Mészöly Miklós novellája nyomán forgatott Magasiskola (1970), egyén és zárt szervezet parabolisztikus formában elbeszélt látlelete, Cannes-ban különdíjat nyert.

Elhunyt Polcz Alaine pszichológus, írónő<O</O

2007. szeptember 20. 11:18
Életének 85. évében csütörtökön reggel elhunyt Polcz Alaine pszichológus, író - tudatta a művész egyik barátja az MTI-vel. Bulkainé Ádámosi Margit elmondta, hogy Polcz Alaine egy zsoltáridézettel kívánt elbúcsúzni a világtól. "Mint az szép híves patakra a szarvas kívánkozik, lelkem úgy óhajt Uram!" - szól az idézet. Polcz Alaine temetéséről később intézkednek. Polcz Alaine 1949-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karának pszichológia szakán. Ugyanebben az évben kötött házasságot Mészöly Miklós Kossuth-díjas íróval. Pályája kezdetén felnőtt elmebetegekkel folytatott művészeti terápiát, majd gyermek-ideggondozóban játékdiagnosztikával foglalkozott, játékteszteket dolgozott ki, a SOTE II. számú Gyermekklinikáján a súlyos beteg, haldokló gyermekek és a hozzátartozók pszichológusa volt.
Alapozó fontosságú műveket publikált a gyerekek haláltudatáról. Tanatológiai, pszichológiai munkái kézikönyveknek számítanak. A nevéhez fűződik a gyógyíthatatlan betegek testi és lelki szenvedéseinek enyhítését, a humánus kezelést, az emberi méltóság megőrzését célul kitűző Magyar Hospice Mozgalom megalapítása és elindulása, ő volt a Magyar Hospice Alapítvány elnöke.

A gyermekek pszichés és idegrendszeri betegségeinek gyógyítását szolgáló új diagnosztikai módszerek kidolgozásáért, a Magyar Hospice Alapítvány létrehozása érdekében végzett munkásságáért, írásaiban is tükröződő, mély humánumtól vezérelt segítő tevékenységéért 2001-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. Írói tevékenységéért is több elismerésben részesült: Asszony a fronton című dokumentumregényét 1991-ben az Év könyve jutalommal díjazták. Irodalmi munkásságáért 1992 a Déry Tibor-jutalmat is megkapta.

Főbb művei: A "kisoroszlán-játék" mint diagnosztikai és terápiás eszköz (1962), A bábjáték alkalmazása a gyermekpszichodiagnosztikában és pszichoterápiában (1966), Bábjáték és pszichológia (1966), Aktív játékdiagnosztika és játékterápia (1974), Orvosi pszichológia a gyakorlatban (Pertorini Rezsővel, 1976), A rend és a rendetlenség az emberi cselekvésben (1987), A halál iskolája (1989), Asszony a fronton (dokumentum-regény 1991), Meghalok én is? A halál és a gyermek (1993), Macskaregény (1995), Éjjeli lámpa (1996), Ideje a meghalásnak (1998 ), Főzzünk örömmel (1998 ), Világjáték (1999), Az életed, Bíró Berta (2000), Leányregény (2000), Gyászban lenni (2000), Élet és halál titkai (2001), Gyermek a halál kapujában (2001), Karácsonyi utazás (2002), Kit siratok? Mit siratok? (2003), Rend és rendetlenség (2004), Kit szerettem? Mit szerettem? (2004), Együtt az eltávozottal (2005).
(MTI)

Emlékezés - A népmese napja

A nagy mesemondó, Benedek Elek születésének évfordulója alkalmából ismét megrendezték a népmese napja programját, amelynek keretében országszerte "mesés" programokkal várták az érdeklődőket. A népmese napját 2005 óta szeptember 30-án ünneplik Magyarországon. A szervezők célja, hogy felhívják a szülők figyelmét arra: mesélni, történeteket mondani jó, és szükséges ahhoz, hogy a szülő és gyermeke között szeretetteljes kapcsolat alakuljon ki. Az idén több tucat település iskolái, óvodái és a könyvtárak is gazdag programmal csatlakoztak a népmese napja rendezvényéhez, az intézményekben felolvasások, színpadi előadások és vetélkedők várták az ifjú olvasókat.
(mti)

Filmek, amik immár emlékeznek

Csendkút
színes magyar filmdráma, 85 perc, 2007

"Pozsgai nem csak rendezi a filmet, ő írta a forgatókönyvet is. Gérecz Attila verseiből indult ki, tulajdonképpen ezekre fűzte fel a filmet. Maguk a versek is megjelennek majd, azokat Szakácsi Sándor szavalja majd, aki maga is megjelenik a filmben. De nem történetbe illő szereplőként, a rendező elképzelése szerint egy homokbányában fog táncolni, miközben szaval."
/ http://www.magyar.film.hu/printcikk.ivy?artid=dbb1e592-9592-4ed6-9876-a61ea6de3aca /
Bemutató dátuma: 2007. október 4.


Sorsvonalak
színes magyar sci-fi, 2007

A magyar sci-fi plakátja már elkészült, az októberi dátum csúszik
"A Sorsvonalak-kal a tervek szerint jövő év elején találkozhat a közönség."
http://www.magyar.film.hu/object.dc417cf4-e67f-48ae-9f97-cb856f1ac8e8.ivy

Ide erdemes benezni mert sok szep video van Jaroka Sanyitol
http://pic4.piczo.com/sandorjaroka/?g=34594804&cr=4&nsrc=pph

100yciProfile Page

• Bevádollak Az Istennél
• e-moll Roman Hora
• Sunset,Sunrise,és a Havva Nagilla...
• Az akinek banata van....
• Menj csak kisfiam..
• Csárdások
• Ki volt , ki jart itt
• Kicsi napsugaram...
• Virag vasarnapjan
• Ejszakazo ember vagyok...
• 1996. Hosok teren koncert. A 100 tagu zenekarral.
• Nincsen minden ember fia...
• Sandor Jaroka and Kalman Nyari
• Gyere ulj kedves mellem....Lila krizantinok ....

[FONT=Times New Roman, Times]Eltemették a prímáskirályt!! [/FONT]
[FONT=Times New Roman, Times]Több mint ezren vettek részt ifj. Járóka Sándor búcsúztatásán [/FONT]
[FONT=Verdana, Verdana]Szerdán délután sok százan kísérték el utolsó útjára ifj. Járóka Sándor hegedűművészt. Az 54 éves korában, szeptember 19-én elhunyt cigányprímást édesapja mellé temették el a budapesti Rákoskeresztúri temetőben. [/FONT]
[FONT=Times New Roman, Times]Több mint ezren, köztük 250-300 muzsikustárs vett részt ifj. Járóka Sándor búcsúztatásán. A cigányprímás temetésére a világ minden tájáról érkeztek zenészek - mondta el a Független Hírügynökségnek Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar főtitkára. Ott volt a végső búcsún, a leghíresebb tanítvány, Roby Lakatos, de jöttek muzsikusok Németországból, Hollandiából, Franciaországból, Szlovákiából, és Erdélyből. „Minden idők legnagyobb cigányprímásának” búcsúztatására érkeztek kollégák New Yorkból is - tette hozzá a főtitkár. [/FONT]

Köszönöm szépen FiFike! Kedves vagy, hogy megemlékeztél róla, s ezt a szép klippet küldted!

Szeretettel gondolok rád! kiss

<TABLE class=contentpaneopen><TBODY><TR><TD class=contentheading width="100%">Elhunyt Bálint István (1943-2007) - rendező, színész, költő, író

</TD><TD class=buttonheading align=right width="100%"></TD><TD class=buttonheading align=right width="100%"></TD></TR></TBODY></TABLE><TABLE class=contentpaneopen><TBODY><TR><TD class=createdate vAlign=top colSpan=2></TD></TR><TR><TD vAlign=top colSpan=2>

Hosszan tartó, súlyos betegség után, 2007. október 11-én elhunyt Bálint István költő, író, rendező, színész, aki meghatározó alakja annak a nem hivatalos budapesti színházi műhelynek, amelyből később a New Yorkban működött, világhírű Squat Színház kinőtt – közölte a család nevében Nádori Péter az MTI-vel pénteken.

</TD></TR></TBODY></TABLE>
Első bemutatott darabja a Donáth Péterrel közösen írt Náthán és Tibold volt, amelyet az Universitas Együttes játszott az Egyetemi Színpadon. Bálint István 1971-ben a Kassák Művelődési Házban bemutatott Labirintussal lett tagja annak a közösségnek, amelynek mellette Breznyik Péter, Buchmüller Éva, Halász Péter, Kollár Marianne és Koós Anna voltak a legfontosabb egyéniségei – olvasható a közleményben. A társulat 1972-től lakásszínházként működött, majd tagjainak többsége 1976-ban – olyan kísérletező produkciók után, mint A skanzen gyilkosai, a Hét bohócjelenet, A három nővér és a Don Giovanni von Leporello – hatósági nyomásra emigrált Magyarországról.
Bálint István párizsi és rotterdami kitérő után 1977-ben telepedett le alkotótársaival New Yorkban, ahol az alternatív színházi élet középpontja, a környék kulturális életének intézménye lett a 23. utcai Squat Theatre. A kollektíva nagy jelentőségű színpadi, performance és multimédia-produkcióinak – köztük a Pig! Child! Fire!, az Andy Warhol's Last Love, a Mr. Dead and Mrs. Free és a Dreamland Burns címűeknek – volt szerzője, rendezője, szereplője. Alkotásai számos szakmai elismerésben, díjban részesültek. Íróként és szereplőként is közreműködött Robert Frank Hunter című filmjében (1989).
Bálint István az 1990-es évek elején tért vissza Magyarországra, a Debreceni Csokonai Színházban és a Merlin Színházban rendezett. Emigrációja előtt egy verseskötete jelent meg (Arthur és Franz, 1972), ezt követte visszaköltözése után az Egy felelőtlen férfi vallomásai (1996) és a Roskó Gáborral közös Kikötői beszélgetések (2005). 1997-ben egy nagylemeznyi albumszöveget írt Másik Jánosnak (A Másik – Peepshow-mennyország).

(fn.hu)

<TABLE cellSpacing=2 cellPadding=2 width="100%" bgColor=#f5f5e5 border=0><TBODY><TR><TH class=hircim>Elhunyt Vargyas Lajos népzenekutató



<TR><TD><TR class=hirszoveg><TD class=hirszoveg> Életének 94. évében meghalt Vargyas Lajos néprajzkutató - tudatta a család szombaton az MTI-vel.

A néprajztudós, aki október 11-én hunyt el, a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának igazgatója, az MTA Zenetudományi Intézetének tudományos tanácsadója volt, Széchenyi-, Erkel-, Magyar Örökség- és Prima Primissima-díjat és Áj falu díszpolgára címet kapott.

Vargyas Lajos 1941-ben doktorált a ma Szlovákiában lévő Áj falu zenei élete című munkájával, majd a Budapesti Egyetem Néprajz Tanszékén, a Budapesti Egyetemi Könyvtárban, a Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályán, az MTA Népzenekutató Csoportjában és az MTA Zenetudományi Intézetében dolgozott. A magyar vers ritmusa című könyve 1952-ben jelent meg, ugyanebben az évben adták közre Kodály Zoltánnal a Zeneakadémián máig tankönyvként használt, s csak "Kodály-Vargyas"-ként emlegetett A magyar népzene című munkát, amelynek Vargyas Lajos a példatárát szerkesztette.

Népzenei kutatásait A magyarság népzenéje című könyvében foglalta össze, amelynek második kiadását 10 CD-ből álló album kíséri, ez Magyarországon a legnagyobb, eredeti népzenei anyagot tartalmazó lemezkiadvány.

Vargyas Lajos a népzene mellett leginkább a népballada műfajával foglalkozott. A nemzetközi szempontból is egyedülálló A magyar népballada és Európa című művében a népballadát tekinti át a kontinens népei szempontjából.


<TR class=hirszoveg><TD>MTI</TD></TR></TBODY></TABLE>
(www.folkradio.hu)

Elhunyt Zsákai Ferenc Gyula, a Pannónia Klezmer Band vezetője


2007. október 15.

Elhunyt Zsákai Ferenc Gyula zongorista, énekes, zeneszerző, a Pannónia Klezmer Band alapítója - közölte özvegye, Repper Rita az MTI-vel. A tájékoztatás szerint Zsákai Ferenc Gyulát 42 éves korában, pénteken érte a halál. A művésztől a fővárosi Kozma utcai izraelita temetőben vesznek búcsút október 18-án, csütörtökön. Zsákai Ferenc Gyula életműve összefonódott az 1997-ben létrehozott Pannónia Klezmer Banddel. Első önálló lemezük 1999-ben jelent meg. Legutóbbi, Best of Pannónia című CD-jük 2007 júniusában készült el. A zenekart öt fiatal, főként tradicionális klezmer hangszereken - klarinéton, hegedűn, tubán, dobon, zongorán - játszó muzsikus alapította.

Az együttes nem csupán tradicionális zsidó népzenét tart repertoárján, programjukban szerepelnek saját szerzemények, átdolgozások, és részletek népszerű jiddis dalokból, valamint musicalekből. Minden nagyobb zsidó ünnepen rendszeresen felléptek Budapesten és környékén, Magyarország nagyvárosaiban zsinagógákban, és fesztiválokon is hallható volt a zenekar.

Számos alkalommal koncerteztek külföldön is; 2000-ben egy hosszabb turnén Németországban, valamint többször Ausztriában, 2002-ben Párizsban a Magyar Napok rendezvényein, 2005-ben Rómában a Magyar Akadémián. Magyarországon az együttes indította a klezmer táncház programot: kilenc éven át minden hónapban a Fővárosi Művelődési Házban népszerűsítették a klezmer zenét.

Film & emlékezés

Hollywood, 2007. október 15.


Nagy sikerrel mutatták be az "56 csepp vér" című rockmusicalt (amelyben 2007-ben elhúnyt Kaszás Attila is játszott) Hollywoodban a hetedik Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon - számolt be Bunyik Béla producer, a fesztivál alapító-igazgatója. Bokor Attila rockmusicalének - díszbemutatójával múlt héten nyílt meg a fesztivál - "minden várakozást felülmúlóan jó volt a fogadtatása". A producer bevallotta, egy kis félelemmel várta a premiert, mivel a fesztivál törzsközönsége a 30-40 év fölötti korosztályból kerül ki. Az elsősorban a fiataloknak szóló film azonban óriási siker volt, nemcsak a magyar, hanem az amerikai közönség, sőt a szakmabeliek részéről is.


A telt házas vetítés után a híres producer, Mike Werb (Maszk, Ál/Arc) úgy fogalmazott: "még nem látott musicalt ilyen tökéletes formában filmen". Véleménye szerint a magyar musical "stílust teremtett, szikrázó módon hozott létre egy világot a film és a színház között".

Scott Vandiver, az Alpine Pictures stúdió fejlesztési igazgatója azt mondta: tárgyalásokat kezd a film nemzetközi forgalmazásáról. A vetítésen jelen volt a szigorú kritikáiról ismert Zsigmond Vilmos magyar származású Oscar-díjas operatőr is, aki szintén "teljesen odavolt a filmért".

Rengeteg dicséretet, gratulációt kapott a musical zeneszerzője, a Lisz-Ferenc-díjas Tamás Mihály; a zenei sokszínűséget méltatva az alkotást egyesek a Jézus Krisztus Szupersztárhoz hasonlították.

Bunyik Béla szerint a musical népszerű műfaj Amerikában, s ha a film megfelelő forgalmazóhoz kerül, nagy sikerre lehet számítani. A fesztivál igazgatója beszámolt arról is, hogy az LA Weekly magazin fesztiválkritikájában külön méltatta Goda Krisztina Csak szex és más semmi című filmjét, és szintén nagyon jó kritikát kapott Kocsis Ágnes Friss levegő című alkotása. Az LA Weekly ugyanakkor egy kis-sé meglepőnek nevezte, hogy a magyar filmes kultúrának szentelt mustra programjából hiányzik a "legnagyobb élő magyar rendező" új alkotása, A londoni férfi.

Bunyik Béla elmondta: Koltai Róbert Megy a gőzös című új filmjének szombat esti premierje "garantált siker" volt, egy üres hely sem akadt a moziban, a magyar és az amerikai közönség egyaránt tetszését fejezte ki. A producer elmondta: jövőre is megrendezi a filmfesztivált, hiszen ennyi alkalom után "már nem lehet abbahagyni". Célja hidat teremteni Magyarország és Hollywood között. Mint elmondta, "van híre a fesztiválnak", a helyszín az egyik legrangosabb filmszínház, a Beverly Hills-i Laemmle Music Hall Theater, amely a hollywoodi Film Akadémiától nem messze található.

A 2007. október 18.-án záruló filmfesztiválon 21 alkotást, művész- és kommersz filmeket, dokumentumfilmeket egyaránt láthat a közönség. A Los Angeles-i magyar főkonzulátus a fesztivál "margóján" hétfőn exkluzív filmszemináriumi estet rendez: felidézik a nyáron elhunyt híres magyar származású operatőr, Kovács László örökségét és megvitatják a magyar-amerikai filmes együttműködés lehetőségeit.

még februárban... de vannak, akik emlékeznek!

Átadták a magyar zene- és táncművészet kiemelkedő előadóművésze díjakat


2007. október 16.
A szakma "nagy öregjei" közül tizenegyen kapták meg "A magyar zene- és táncművészet kiemelkedő előadóművésze" címet Budapesten; a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete által első alkalommal odaítélt elismerő cím mellé nyugdíjkiegészítő járadékot is kapnak a díjazottak. A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének (MZTSZ) elnöksége 2007 tavaszán alapította meg "A magyar zene- és táncművészet kiemelkedő előadóművésze" elismerő címet, a nem sokkal korábban elhunyt Kossuth-díjas táncos, Havas Ferenc ötlete alapján.

Az elismerést azok a kiemelkedő előadóművészek kaphatják, akik még nem részesültek olyan magasabb szintű díjban, amely nyugdíjkiegészítő járadékra jogosít. A díjazottak személyére a különféle szakmai egyesületek, szakszervezetek tehetnek előzetes javaslatot, amelyet az MZTSZ elnöksége véleményez. "A magyar zene- és táncművészet kiemelkedő előadóművésze" elismerő címhez az MZTSZ elnöksége által létrehozott alap, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége előadóművészi jogvédő irodájának zene- és táncművészeti jogdíjbizottsága támogatásával, havi nyugdíjkiegészítő járadékot biztosít.


Az elismerést Gyimesi László szakszervezeti főtitkártól hat muzsikus, két énekes és három táncművész vehette át a fővárosi ünnepségen.

Megkapta az elismerő címet
Balassa P. Tamás karmester, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió zenei műsorainak hangszerelője, népszerű szimfonikus és szórakoztató zenei kompozíciók, táncdalok, sanzonok szerzője;
Berkes Balázs dzsesszbőgős, aki rádiós és televíziós munkái mellett magyar és nemzetközi sztárokkal muzsikált együtt; valamint
Gaál Gabriella nótaénekes, a Magyar Rádió énekese, zenei szerkesztője (Nótakalendárium, Nótaböngészde) majd később a Magyar Televízió rendszeres szereplője, a "Nyílik a rózsa" énekverseny szervezője.

A díjazottak között volt
Geiger György trombitaművész, előbb a Magyar Állami Operaház, majd 1969-tól Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának szólótrombitása, a világszerte elismert Modern Rézfúvós Együttes megalapítója;
Jónás Mátyás prímás, a Rajkó Zenekar alapító tagja és prímása, az Állami Budapest Táncegyüttes és a 100 Tagú Cigányzenekar prímása; és
Kovács Erzsi táncdalénekes, akinek több, mint száz hanglemeze jelent meg, mintegy két és félmillió példányban, és aki a mai napig is vállal fellépéseket.

A zenei szakma díjazottja még
Miklós György zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneakadémia és Tanárképző Intézetének volt tanára, az Országos, majd Nemzeti Filharmónia szólistája; és
Ungár István szórakoztató zenész, szaxofon-, fuvola- és klarinétművész, a műfaj egyik legnagyobb magyarországi alakja.

A táncművészek közül
Mátyus Zoltán, a Magyar Állami Népi Együttes alapító tagja, egykori tánckarvezetője, szólótáncosa;
Katona Györgyné Ripka Ilona táncművész, szintén a Magyar Állami Népi Együttes alapító tagja, Rábai Miklós egykori asszisztense; valamint
Varga Erzsébet táncművész, a Magyar Állami Népi Együttes egykori szólistája vehette át az elismerést.





<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=750 border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top height=5>


</TD></TR><TR><TD class=sectiontext vAlign=top width=461>
Havas Ferenc (Budapest, 1935. március 12. - Sopron, 2007. február 23.)
Balettművész

Az Állami Balett Intézetben 1947 és 1953 között tanult, mester Nádasi Ferenc volt. Már 1947-ben szerepelt az Operaház gyermek balettkarában. 1952-ben - tanulmányai közben ösztöndíjasként - szerződtette az Operaház. 1953-ban Harangozó Gyula rábízta a Keszkenő című balett férfi főszerepét, ugyanebben az évben (17 évesen) megkapta magántáncosi kinevezését. 1963-ban részt vett a moszkvai Nagy Színház féléves művésztovábbképzésén, ahol a kor legkiválóbb orosz balettmesterei (A. Varlamov, T. Nyikityina, L. Lavrovszkij, A. Ulanova, A. Messzerer) csiszolták tudását.

A balettirodalom valamennyi férfi főszerepét eltáncolta. Néhány a legjelentősebbek közül:
Harangozó-Kenessey: Keszkenő / Józsi
Harangozó-Delibes: Coppélia / Ferenc, Coppélius
Petipa-Messzerer-Csajkovszkij: A hattyúk tava / Herceg
Zaharov-Aszafjev: A bahcsiszeráji szökőkút / Waclav, Nurali, Girej
Zaharov-Aszafjev: Párizs lángjai / Színész, Philippe
Anyiszimova-Hacsaturján: Gajane / Armen
Csabukijani-Krejn: Laurencia / Frondoso
Lavrovszkij-Adam: Giselle / Albert
Harangozó-Bartók: A fából faragott királyfi / Királyfi
Harangozó-Bartók: A csodálatos mandarin / címszerep
Harangozó-Falla: A háromszögletű kalap / Molnár
Harangozó-Szabó: Lúdas Matyi / címszerep
Sztravinszkij-Fokin: Tűzmadár / Cárevics
Lavrovszkij-Prokofjev: Rómeó és Júlia / Rómeó
Petipa-Guszev-Csajkovszkij: Csipkerózsika / Desiré
Seregi-Hacsaturján: Spartacus / Crassus, Spartacus
Ashton-Hérold: A rosszul őrzött lány / Colas
Seregi-Delibes: Sylvia / Orion
Seregi-Prokofjev: Rómeó és Júlia / Capulet
Seregi-Goldmark: A makrancos Kata / Baptista
Jelentős szerepeket alakított Balanchine, Lander, Harangozó és Seregi egyfelvonásos balettjaiban.
Az Operaház külföldi vendégszereplésein világszerte sikereket aratott. 1960 és 1964 között a London Festival Ballet vendégszólistája volt (a Bihari nótája című balett főszerepének megformálása után hívta meg Anton Dolin és Alicie Makarova), 1964-ben és 1966-ban a moszkvai Nagy Színházban táncolt Rómeót (partnere volt Raisza Sztrucskova és Kún Zsuzsa), 1973-ban Colette Marsand-nal Skouratoff-Prokofjev Tékozló fiúját alakította Bordeaux-ban. 1974-től a Grand Ballet Classique de France állandó tagja volt. Hosszú és sikeres nemzetközi pályafutásán partnere volt: Lakatos Gabriella, Orosz Adél, Marelyn Bur, Irina Borowska, Belinda Wright. Liane Daydéval sikerre vitte Serge Lifar koreográfiáit.
Színpadi munkája mellett tanított a Magyar Táncművészeti Főiskolán (pas de deux-docens), gyakorlat- és próbavezető balettmester volt az Operaházban.
Nemzetközi balettversenyeken többször zsűrizett Japánban, Moszkvában és Jacksonban (USA). Ez utóbbi helyen Robert Joffry felkérésére a versenyzőknek tréninget tartott.
Kitüntetései: Liszt-díj (1962), Kossuth-díj (1965), Érdemes művész (1973), Kiváló művész (1978.), Az Operaház Örökös Tagja (1990), Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1994) A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003).

</TD></TR></TBODY></TABLE>
(http://www.tancelet.hu)

Szép volt! Köszönjük!

Emlékezés - Könyv

Nemes Nagy Ágnes versei agolul
<O</O
<O</O
<?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype class=inlineimg id=_x0000_t75 title=Razz alt="" border="0" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" stroked="f" filled="f" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" o</v:shapetype>

Nagy érdekl&otilde;dés mellett mutatták be a londoni Magyar Kulturális Központban Nemes Nagy Ágnes 51 vers cím&ucirc; kötetét Zollman Péter fordításában október 16-án este.
Az irodalmi rendezvényen Tom Hubbard költ&otilde;, irodalmár méltatta a kötetet, amelyb&otilde;l Janet Suzman<O</O
színészn&otilde; olvasott fel részleteket. Zollman Péter, a Nagy-Britanniában él&otilde; m&ucirc;fordító többek között olyan magyar költ&otilde;k verseit fordította angolra, mint Arany János, Kosztolányi Dezs&otilde;, József Attila, Kányádi Sándor. Zollman Péter a verseken kívül magyar színm&ucirc;veket és novellákat is átültetett angol nyelvre. <O</O
<O</O

Tom Hubbard a skót irodalom egyik kiemelked&otilde; személyisége, verseskötetei és fordításai országszerte ismertek. 2006-ban Budapesten el&otilde;adásokat tartott a skót irodalomról az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Most az írországi Nemzeti Egyetem kutatója. Nemrég Zollman Péter mellett részt vett a Callouses and Diamonds cím&ucirc; magyar irodalmi antológia összeállításában. Tom Hubbard több magyar verset is átültetett skót nyelvre, és ezek a poémák az At the End of the Broken Bridge cím&ucirc; irodalmi gy&ucirc;jteményben láttak napvilágot.
<O</O

(Forrás: MTI)
<O</O

Nemes Nagy Ágnes
(Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró.

Emlék-érem

Átadták a Déry-díjakat<O</O
2007. október 19.



A magyar irodalom művelésében elért kimagasló eredményeiért négy szerzőt, a magyar irodalmi művek idegen nyelvre fordításáért pedig egy alkotót jutalmaztak a Déry Tibor Alapítvány díjával pénteken Budapesten. Irodalmi munkásságáért Bányai János irodalomtörténészt, Csengery Kristóf költőt, F. Csanak Dóra irodalomtörténészt és Forgách András prózaírót díjazta a kuratórium, míg a magyar művek németre fordításáért Terézia Morát ismerték el - mondta Réz Pál, a grémium elnöke. A díjakat 22. alkalommal, az alkotó születésének évfordulója alkalmából adta át a zsűri, amelynek tagja Ilia Mihály, Lator László és Závada Pál.

Az 1894. október 18-án született, 30 éve elhunyt író emlékére létrehozott alapítvány Déry Tibor özvegyének végakaratán alapul, a díjat első alkalommal - akkor még Déry Tibor jutalom néven - 1984-ben adták át. A politikailag és irodalmi áramlatoktól független díj odaítélésének egyetlen kitétele, hogy Kossuth-díjas alkotó nem kaphatja meg - mondta Réz Pál, hozzátéve, hogy több Déry-díjas alkotó, közöttük Esterházy Péter, Nemes Nagy Ágnes, Ottlik Géza és Mándy Iván elnyerte később a Kossuth-díjat.
<O></O>
"F. Csanak Dóra egész élete a magyar irodalom örökségének megőrzésével, feltárásával és közvetítésével, jeles alkotók kéziratos hagyatékának gondozásával forrott össze" - méltatta a díjazottat Závada Pál író. Hozzátette, hogy kutatóként, az Akadémiai Könyvtár kézirattárának vezetőjeként olyan munkák fűződnek F. Csanak Dóra nevéhez, mint a Vörösmarty- és Csokonai-hagyaték ápolása, Móricz Zsigmond levelezésének közreadása, Fülep Lajos levelezésének publikálása.

Terézia Mora, a soproni születésű, Berlinben élő alkotó méltatásában Bodor Ádám és Darvasi László munkáinak németre fordítása mellett Örkény István Egyperces novelláinak, illetve Esterházy Péter Harmonia Caelestis című művének és Parti Nagy Lajos Hősöm tere című alkotásának átültetését emelte ki. Bányai János, a vajdasági és egyetemes magyar irodalom művelőjeként, az Újvidéki Egyetem oktatójaként, kritikák és recenziók szerzőjeként, a helyi irodalmi élet szervezőjeként érdemelte ki a díjat - mondta Závada Pál.

Csengery Kristóf költő, kritikus, zeneesztéta versei és kritikái a Hol-mi, a Pannonhalmi Szemle, a Muzsika Lapjai című folyóiratokban jelennek meg, de saját verseskötete, és brit költők műveit bemutató fordításkötete is megjelent - méltatta a díjazottat a kuratórium tagja. "Forgách András a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb, legtöbb nyelven beszélő polihisztora" - mondta a költészet kivételével az irodalom minden műfajában, valamint a színház és a film területén is alkotó díjazottról.
(MTI)

Halhatatlanok társulata: felavatták az új örökös tagok lábnyomait<O</O

<O</O
A Nagymező utcai Pesti Broadwayn 2007. október 26.-án pénteken avatták fel a halhatatlanok társulatába tavasszal megválasztott új tagok fémbe öntött lábnyomait. Idén a közönség szavazatai alapján Berek Kati és Vári Éva színésznő, Hegedűs D. Géza és Jordán Tamás színész, Ágai Karola és Komlóssy Erzsébet operaénekes, valamint Hágai Katalin és Kiss János táncművész nyerte el az Örökös Tagság címet, így mostantól az ő lábnyomaik is láthatóak a Nagymező utcában.

Horváth Csaba kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes a halhatatlanok társulatának új tagjait méltatva az avatáson úgy fogalmazott: "azok a művészek, akikkel ma itt állunk ebben az őszi levélhullásban, fényt és melegséget visznek az emberek életébe, a hűvös őszben és a fénytelenségben is."

A művészek nevében Jordán Tamás mondott köszönetet a közönségnek és a szervezőknek az elismerésért. Szegvári Katalin, az Örökös Tagság egyik kezdeményezője megjegyezte, hogy a Nagymező utcában látható lábnyomokról hamarosan "térkép" készül, amelyet kifüggesztenek a közeli színházak előcsarnokában.

Az Örökös Tagság címre a jelölteket neves művészekből és közéleti személyiségekből álló kuratórium választotta ki március végén, a döntés eredményeként négy-négy színész, színésznő, operaénekes és táncművész neve került fel a szavazólapra. A közönség az interneten és postai úton szavazhatott kedvenceire.

A győztesek nevét májusban hozták nyilvánosságra, június elején pedig az Örökös Tagság gálán köszöntötték őket. Első alkalommal 1996-ban választottak örökös tagokat. A Magyar Televízió akkori népszerű kulturális műsora, a Stúdió, valamint a Petőfi rádió azzal a céllal indította el a szavazást, hogy a publikum is adhasson díjat kedvelt művészeinek. Az örökös tagok sorába 1999-ig évenként kerültek be újabb művészek. Négyévnyi szünet után 2003-ban újították fel a közönségszavazást. A halhatatlanok társulata már 76 tagot számlál.

(MTI)

Emlékezés - kiállítás

Kiállítás nyílt Gregor József halálának első évfordulóján Szegeden
2007. október 27.
<O</O

Gregor József halálának első évfordulóján a Kossuth-díjas operaénekes életét és művészi pályáját bemutató kiállítás nyílt a Szegedi Nemzeti Színház előcsarnokában. Gregor József nemcsak a magyar operajátszás világraszóló zsenije volt, hanem Szeged része is, hiszen mindannyiunknak van feledhetetlen élménye róla - mondta Botka László polgármester a tárlat szombat esti megnyitóján. A kiállításon látható képek egy nagyszerű művész emlékei, de valamennyiünk közös emlékei is egyben - tette hozzá.

A Gyémánt Csilla színháztörténész rendezte - december 9-ig látható - tárlaton bemutatják Gregor József elismeréseit és díjait, fotókkal idézik fel legemlékezetesebb szerepeit, európai és tengerentúli fellépéseit, s kiállították néhány egykori jelmezét is.

Gregor Józsefet 2006. október 27-én, 66 éves korában érte a halál. A világhírű magyar basszista énekesi pályája a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének férfikórusában kezdődött, amelynek 1958-tól volt tagja. 1964-ben innen ment próbaéneklésre Szegedre, ahol azután tizennégy esztendeig dolgozott a legendás karmester, Vaszy Viktor irányítása alatt. Gregor József 1987-ig dolgozott a Szegedi Nemzeti Színház magánénekeseként, 1976-tól a Magyar Állami Operaház állandó vendégművésze, 1987-89-ben a győri Kisfaludy Színház tagja, ezután a szegedi operatársulat igazgatója volt.

1991-től a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja. Művészetét rangos kitüntetésekkel ismerték el: 1974-ben Liszt-díjat kapott, 1979-ben érdemes művész, 1983-ban kiváló művész lett. A Kossuth-díjat 1999-ben vehette át, a Székely Mihály-emlékplakettet pedig 2002-ben. Kiemelkedő művészi tevékenysége elismeréséül 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal - polgári tagozat - kitüntetésben részesült.

(MTI)

Elhunyt Németh András - versmondó
2007. október 30.<O</O
<O</O

Életének 65. évében elhunyt Németh András versmondó, a Magyar Versmondók Egyesületének titkára<O</O
Németh Andrást október 27-én érte a halál, temetése november 6-án lesz Győrben - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.<O</O
Mint írták, Németh András "egyike volt a magyar versmondó mozgalom fő motorjainak". Szervezte a Radnóti Miklós Országos Vers- és Prózamondó Versenyt, az általános iskolások Kormos István Regionális és Nemzetközi Vers- és Prózamondó, valamint a Kisfaludy Napok Középiskolások Kulturális Szemléjének versmondó versenyét. Ő vezette az évente megrendezett csornai versmondó tábort.<O</O
Részt vett a Versmondó Stúdió tagjainak képzésében, növendékeivel irodalom órákat tartott Győr-Moson-Sopron megye, és a határon túli magyar lakta települések általános és középiskoláiban - olvasható a közleményben.<O</O
<TABLE style="WIDTH: 100%; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm; mso-cellspacing: 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; WIDTH: 100%; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent" vAlign=top width="100%"><TABLE style="WIDTH: 100%; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm; mso-cellspacing: 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; WIDTH: 50%; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent" vAlign=top width="50%">
(hirado.hu / MTI )

</TD></TR></TBODY></TABLE>


</TD></TR></TBODY></TABLE>
<O</O
Bővebben Németh Andrásról (Kapuvár, 1942. május 29. - 2007. október 27.): http://www.vers.hu/mve/vezetok/nemethandras.html