Történelmi csúcs: 42 ezer milliárd forint a magyar államadósság mértéke – derül ki az MNB friss jelentéséből. A GDP-arányos adósságmutató tekintetében a magyar állam adóssága a 2011-es adatokhoz hasonló – ekkor még javában tartott Orbán Viktor államadósság elleni harca. A koronavírus-válság kezdetéig az adósság csökkent is, Bod Péter Ákos szerint azonban az elmúlt évtizedet valójában ellazsálta a magyar kormány.
„Ennek a gazdaságpolitikának az eredményeképpen Magyarország le tudja rúgni magáról az államadósságot és mindannyian könnyebben lélegzünk, könnyebben élünk majd” – 2010-ben, első kétharmados győzelme után Orbán Viktor így hirdetett harcot az államadóság ellen. A harc már a múlté, az államadósság pedig ismét történelmi nagyságú: 42 106 milliárd forint – korábban soha nem volt ilyen magas az adósság.
A GDP-arányos adósságmutató szeptember végén, az idei harmadik negyedév végén 80,3 százalékon állt, ez nagyjából a 2011-es adatokkal egyezik meg.
Varga Mihály egy év végi interjúban úgy fogalmazott, már idén is van esély arra, hogy csökkenjen az államadósság. A pénzügyminiszter azt is hozzátette, szerencsés, hogy a járvány előtti évtizedet adósságcsökkentésre használta fel a kormány.
Bod Péter Ákos ugyanakkor úgy látja, a magyar kormány ellazsálta az elmúlt évtizedet, és nem elég gyorsan csökkentette az államadósságot.
A Pénzügyminisztérium Híradónknak küldött levelében azt írta, 2025-re terveik szerint már 69,3 százalékig javulhat a GDP-arányos államadósság mértéke.
A DK-s Barkóczi Balázs a magas inflációra hívta fel a figyelmet. „Az Orbáni-gazdaságpolitika teljes kudarcát mindannyian érezhettük a boltokban és érezni fogjuk a következő hónapokban is, hiszen a gyenge forint miatt 14 éves rekordmagas szinten van itthon az infláció” – fejtette ki Barkóczi.
Közben az infláció mellett nőtt a lakossági hitelek száma is tavaly. 2021 januárja és novembere között 40 százalékkal nőtt az új lakáshitel szerződések összege, megközelítve az 1200 milliárd forintot – számolt be friss jelentésében az MNB.
„Ennek a gazdaságpolitikának az eredményeképpen Magyarország le tudja rúgni magáról az államadósságot és mindannyian könnyebben lélegzünk, könnyebben élünk majd” – 2010-ben, első kétharmados győzelme után Orbán Viktor így hirdetett harcot az államadóság ellen. A harc már a múlté, az államadósság pedig ismét történelmi nagyságú: 42 106 milliárd forint – korábban soha nem volt ilyen magas az adósság.
A GDP-arányos adósságmutató szeptember végén, az idei harmadik negyedév végén 80,3 százalékon állt, ez nagyjából a 2011-es adatokkal egyezik meg.
– közölte Híradónkkal Bodnár Zoltán, az MNB korábbi alelnöke.„A 42 ezer milliárd forintnyi nominális adósság, ez valóban történelmi csúcs, és különösen lesújtó a kép, hogy ha ezt összevetjük a 2010-es évi állománnyal, a kormányváltás idején. Ez valamivel kevesebb, mint 20 ezer milliárd forint”
Varga Mihály egy év végi interjúban úgy fogalmazott, már idén is van esély arra, hogy csökkenjen az államadósság. A pénzügyminiszter azt is hozzátette, szerencsés, hogy a járvány előtti évtizedet adósságcsökkentésre használta fel a kormány.
Bod Péter Ákos ugyanakkor úgy látja, a magyar kormány ellazsálta az elmúlt évtizedet, és nem elég gyorsan csökkentette az államadósságot.
– véli az MNB volt elnöke.„Bár most már nő a gazdaság, tehát a mutató annyira nem romlik. De ez a 80 százalék körüli, efeletti szint ez bizony, nemcsak, hogy nekünk nagy, mert finanszírozni is kell, de hát felfigyelnek rá a befektetők is, a hitelminősítők, és ezért el tudom képzelni, hogy ez nem fog javunkra szólni, amikor legközelebb ránéznek a magyar hitelminősítésre”
A Pénzügyminisztérium Híradónknak küldött levelében azt írta, 2025-re terveik szerint már 69,3 százalékig javulhat a GDP-arányos államadósság mértéke.
A DK-s Barkóczi Balázs a magas inflációra hívta fel a figyelmet. „Az Orbáni-gazdaságpolitika teljes kudarcát mindannyian érezhettük a boltokban és érezni fogjuk a következő hónapokban is, hiszen a gyenge forint miatt 14 éves rekordmagas szinten van itthon az infláció” – fejtette ki Barkóczi.
Közben az infláció mellett nőtt a lakossági hitelek száma is tavaly. 2021 januárja és novembere között 40 százalékkal nőtt az új lakáshitel szerződések összege, megközelítve az 1200 milliárd forintot – számolt be friss jelentésében az MNB.