Tibi16!
Hát én nem igazán értek veled egyet, még akkor sem, ha a fogyitopicból látogattam ide. Mielőtt előjönne a "savanyú a szőlő" effektus-od, hozzátenném L-es nél nagyobb méretem csak kismama koromban volt. Bár mostanság vettem egy nadrágot, ami ugyan L-es, (mert jó rám), mégis XXL-es a jelölése, ráadásul még van egy cimke is a derekán belül, azon pedig a felirat: "dromedár". No így most aztán már én is a 'rémes' táborba tartozom ezek szerint, pedig csak a ruha méretezése változott. Ezt csak azért írtam, mert nevetséges ruhaméret alapján megítélni, szeretni, vagy nem a másikat. Ha még azt is elmondom, hogy a téli szünet alatt felszedtem magamra, és bár beleférek még a ruháimba, (nem mindbe), de még nem utáltam meg magam érte, akkor végképp el is vagyok ásva, ugye?
Nem aszerint osztályozom az embereket, hogy duci-e vagy vékony, ahogy te mondod: "formás." Itt te folyton a formákról beszélsz, mennyivel jobban áll a ruha egy formásabb emberen. Lehet. Tudok varrni, ezért azt is tudom, hogy egyszerűbb egy ruhát elkészíteni, ha nincs poci, nincs itt-ott kidudorodás, de mindenki tud csinosan öltözni, szerintem nem annyira alkat,mint jó ízlés kérdése..
Láttam én már nagyon mutatós, dekoratív XXL-est, még nagyobbat is, és rémesen kinéző S-est, fürge ducit, tohonya soványt.
Abban igazad van, hogy a túlsúly mindenféle egészségügyi problémát okozhat. De arra nem gondolsz, hogy esetleg van olyan is, aki nem azért lett túlsúlyos, mert agyonzabálja magát? Felborul a hormonháztartás valami miatt, vagy más egyéb betegség. És nem is biztos, hogy azzal a betegséggel megengedett bármilyen eszetlen fogyókúra, vagy badizni menni egy fittnes terembe, hanem csak azt eheti és csinálhatja, amit az ő betegsége megenged. Ilyenkor a fene sem foglalkozik azzal, hogy néz ki, milyen méretű ruhába fér bele, megnézik-e a pasik. A legfontosabb az egészsége.
A vidám, jókedélyű ducikat, mackókat egyébként jobban szeretem, mint a naponta mérlegelő, plusz dekáktól rettegő, állandóan saját testi 'szépségükkel' foglalkozó bájgúnárokat. Sajnos az a tapasztalat (nem csak az enyém), hogy nem marad már másra idejük, pedig nyaktól felfelé is kellene egy kicsit edzeni. Nem vagyok túl szigorú, nem fontos minden nap (mint mérlegelni), de azért hébe-hóba.
Szerintem.