Vérszerződés.
Árpád 895 őszén kabar papokkal Rómába lovagolt, ahol kb fél évet töltött el, tanulmányozta a nyugati harcmodort is itt.
A Magyar Törzsszövetség pedig már 868.-ban forrt újra egybe, a Lebed törzseinek a csatlakozása(864) után. Asszorügyek (Kővár alatt) volt a vallási közpotja és Kiev-Kővár pedig a fejedelmi központja törzseknek. Lebedvár (később:Lemberg) pedig mintegy alközpont, Lebed törzseinek székhelye volt.
Árpád különböző okokból- háromszor is járt a Kárpátmedencében 896 előtt. Ő a honfoglaláskor tárkányfejedelem volt. Tárkányképzőt végzett, míg Gyula és Kurszán sámánképzőbe jártak.
Sürgősen a magyar Törzsszövetséghez fordult 891.-ben Verecke kabar fejedelem (Árpád későbbi apósa) mert a szlávok támadásától tartott, ugyanis észak felől ez várható volt.
Álmos ekkor összehívta az Öregek Tanácsát. Elhatározták , hogy előkészítik és végrehajtják a honfoglalást és bejönnek a rokonnépeikhez a Kárpátmedencébe, hogy védelmet biztosíthassanak a számukra.
Ekkor a Kárpátmedencében kb félmillió rokonnép élt: jászok, palócok, kabarok, kunok, kazahunok, szkíták, avarok, vepszék, székelyek, és még többféle kisebb rokon népcsoport.
Tehát 891-től kezdődött el a felkészülés a honfoglalásra, melyhez a Nyék, a Megyer, a Tarján, a Jenő és a Gyarmat (ennek a fele) magyari, továbbá a Kéri, Keszi, Kürt, Kunmagyari és Oguz magyar törzsek akartak csatlakozni. Nem volt csatlakozási szándéka a Gyarmat törzs felének, a Béla törzsnek és a Gyula törzsnek.
A Nyék papi törzs Magyarkán még egy pateszit is alkalmazott, hogy az ide érkezők közűl irányítsa hozzájuk a sámánokat, patesziket...Magyarka a Káspi-Kaukázus találkozása környéken volt. Ugyanis Magyarkán fontos kelet-nyugat-észak-dél útvonal vezetett.
A Gyarmat törzs fele Illmérkéé volt, aki mint Abacil testvére, ennek halála után Árpád felesége akart lenni. Árpád azonban másként gondolta...ezért Illmérke kintmaradat a fél Gyarmat törzzsel, Kőváron.
A szorosok kitisztítása 892-ben kezdődött el Árpád vezetésével.
A honfoglalási tervet pedig Kurszán készítette, de ehhez igencsak hozzászólt az Öregek Tanácsa is. Ez a terv kijelölte az igénybevehető átkelőket az Uzsoki, Vereckei északi szorosoktól a déli Vöröstorony szorosig. Meghatározta azt is, hogy az egyes szorosokon mely törzsek -és kiknek a vezetésével- kelljenek át.
Mivel tíz törzs vett részt a honfoglalásban, az egyes törzsek fejedelmeit is kijelölte és összefogta a törzseket, méghozzá úgy, hogy pl az északi szorosokon Árpád törzsei ( a kabar törzsek: Kéri-- Hubával, Keszi--Töhötömmel, Kürt-- Áldorral) jöhetnek át, a keleti szoroson Kurszán három törzse és végűl a déli hágókon pedig Álmos (4 törzse volt) fogja össze majd a kijelölteket. A távolságok miatt volt erre szükség.
Áldor Álmosnak Lebed lányától, Kücsikétől született fia volt.
A Szeret folyónál 892.-ben a honfoglalást tervező törzsek vérszerződést kötöttek. A magyari és magyar törzsek pedig később, egészen GÉZA HALÁLÁIG un kettős fejedelemséget alkottak (Lebedek+ Álmosék).
A bolgárokkal kapcsolatban érdemes említeni, hogy ekkor még két bolgár haza létezett: Mén Marót bolgárjai nem vették fel Bizánc vallását és ők a Duna fölött éltek. A Duna alatt pedig Simeon népe élt, ők már Bizánchoz tartoztak.
A honfoglalás előtt a besenyőknek is Simeonhoz csatlakozó törzseik voltak a térségben. (a besenyők ekkor is többhelyen éltek)
Mén Marót törzsei őrízték a hagyományokat és még beszélni is tudtak a magyarokkkal, azaz nem szlávosodtak el, mint Simeon népe.
A honfoglalás 895 végén akkor kezdődött, amikor a fagyok beköszöntöttek. A mai Ukrajnának a Kárpátokig terjedő része ugyanis eléggé mocsaras, vízállásos volt, de ha ezek befagytak, járhatóak lettek.