A pletykás asszonyok
Keresem A pletykás asszonyok népmese színpadi változatát.
Kicsit átalakítva
Pletyás asszonyok
Mesélő: Hol volt hol nem volt, volt egyszer egy kicsinyke falu, ott élt egy derék favágó. Ez a favágó minden nap kiment az erdőbe fát vágni. Hazafelé pedig, mindig betért a közeli kis kocsmába, hogy megigyon 1-2 kupicát a nap fáradalmaira.
Egyszer amint hazafelé bement a kocsmába, összetalálkozott a komával, a sógorral ,meg a szomszéddal.
Koma:-Te Jankó, tudod-e, hogy a te feleséged egy olyan pletykás asszony, hogy még a környéken sincs olyan, de még a faluba se találni párját!
Jankó :Jó, jó elismerem hogy néha egy kicsit sokat beszél, de a fősztjének párja nincs!
–Na de ha az én feleségem pletykás, a tietek is az!
Sógor: Az én Julcsám mindig csak az igazat mondja!
Szomszéd: Az én Mariskám azt se tudja, mi fán terem a pletyka!
Koma:Sárikám egy áldott jó asszony!
Jankó: - Hát ide figyeljetek, emberek: én egy nap alatt be fogom bizonyítani, hogy az egész falu asszonya egyforma pletykás!
Sógor: - Szeretnénk mink azt látni!
Jankó: - Na, fogadjunk - aszongya – egy-egy -egy liter borba, hogy hónap estére bebizonyítom, hogy az egész falu asszonya pletykás.
Koma: Jól van, legyen!
/Kezet fognak, megegyeznek, elköszönnek/
Mesélő:
No, hazament Jankó, de egy szót se szólt a feleséginek. Este, szép csendesen lefeküdtek .
Reggel ugye kelt az asszony, kiment etetni az állatokat. Jankó meg addig bevitt egy tojást a dunna alá.
/ Megy be az asszony: Jankó az ágyban./
Asszony:- Te Jankó, veszett teremtette a fajtádnak, hát még most is abba az ágyba gubbasztasz, te? Hát mán a hasadra süt a Nap! Az emberek mán rég elmentek az erdőre, te meg még itt henyélsz!
Jankó:- Ej, asszony , én máma nem mehetek az erdőre. Ollyan nagy dolog történt velem az éccaka, de nem merem neked megmondani!
Asszony:- Mondd mán meg, mi a fene lett veled? Csak nem szellemeket láttál ?
Jankó:-Jaj, tán még attúl is rosszabb!
Asszony:-Hát nyögd ki má, hogy mi bajod !
Janó:-Jaj, asszony! /- kihúzza oszt a tojást. Mondja: /- Nézd csak, ezt tojtam az éccaka-e!
Asszony:- Hű, hallod-e, embör!...
Janó:- De el ne pletykázd senkinek!
Asszony:- Dehogy mondom, dehogy mondom! Hát mán mióta a feleséged vagyok, sose nem pletykáztam! A világér se mondom meg senkinek! Na menj csak nyugodtan az erdőre!
Asszony:- Julcsi te, gyere csak ide ! Mondok neked valamit!
Julcsi:-Mit, te?
Asszony:- Jaj, te, mi történt nálunk az éccaka?
Julcsi:- Micsoda?
Asszony:- Jankó tojt!
Julcsi:- Mit csinált?
Asszony:- Tojt!
Julcsi:- - Hát oszt mit?
Asszony:- - Rendes tojást! Tyúktojást.
Julcsi:- - Hát oszt mennyit?
Asszony:- - Egyet. Nem elég az? Jaj, szomszédasszony, de el ne mondd senkinek, mert Jankó engem agyonvág! Most mutatta éppen a tojást-e.
Julcsi:- - Dehogy mondom, dehogy mondom, hát milyen jó szomszédasszonyok vótunk, hát soha nem pletykáztunk ugye!
Asszony:-- Hát nem .Na Isten áldjon!
Julcsi: Isten áldjon! / szünet/ Mariskám itthun vagy?
Mariska: Megyek mán Julis, megyek!
Julcsi - Jaj, komámasszony, hallotta-e, hogy mi újság van!'?
Mariska:- Micsoda?
Julcsi :- Jankó három tojást tojt!
Mariska:- - Tojást? Nem lehet az!
Julcsi - De mondom, most mondta a felesége-e! De el ne mondja senkinek, komámasszony! Tudja, hogy milyen jó komámasszonyok vótunk mink ugye, hogy nem mondtunk el egymásnak semmi pletykát!
Mariska:- - Hát dehogy mondom! Isten áldjon!
Julcsii: Isten áldjon! /szünet míg kimegy/
Mariska:- - Nászasszony, tudja-e, hogy mi újság a faluba?
Sári - Dehogy tudom, dehogy tudom, micsoda? Még nem vótam máma sehol, nem hallottam semmit.
Mariska:- - Jaj, hát a Kocsis Jankó tojást tojt!
Sári:- Tojást? Oszt mennyit?
Mariska:- - Aszongyák, hogy hatot!
Mesélő:Hát ez így ment egész nap. Haladt a pletyka az egész faluban. A nap végeztével Jankó ismét betért a kocsmába.
Jankó:- Mi van, emberek, hát mér néztek így rám, mér bámultok így rám-e?
Sógor:- Jankó, hát te itt vagy?
Jankó:- Hát itt, hát hol köllene lennem?
Koma:- Azt beszélik, hallod-e, a faluba, hogy te százat tojtál, hogy ki is kőtötted a csirkéket, hogy negyvenöt jérce meg negyvenöt kakas lett, tíz meg hogy bezápult.
Jankó:- Ezt beszélik?
Szomszéd:- Hát ezt.
Jankó:- Hát ide figyeljetek, cimboráim: én egyet tojtam huncutságbúl, de kilencvenkilencet a te asszonyaitok tettek hozzá.
Hát egy nap alatt bebizonyítottam nektek, ahogy megmondtam, hogy az egész falu asszonya egyforma pletykás! Hát ide a liter bort!
Mesélő:Ettek-ittak, jól mulattak, ma is élnek, ha meg nem haltak.