Tudatos vásárlással a környezetünk megóvásáért !
Megszokás, időhiány, ismeretek hiánya, lehetőségek hiánya, anyagi helyzet.
Mi magyarok ezen okokat említjük leginkább, ha arról van szó, mennyire válogatjuk meg azt, hogy milyen élelmiszereket veszünk. Bár a kifogások nyilván igazak is lehetnek, felmérések eredménye szerint a magyar átlag vásárló alapvetően nagyon
ár-érzékeny és kevésbé gondolja végig vásárlási és fogyasztási szokásai következményeit.
Vannak azonban szempontok, amelyekre igenis érdemes figyelni vásárláskor, mert ezekkel nem csak
egészségünket és környezetünket védjük, de
jogos elvárásunk is.
Ha eddig nem tulajdonítottunk ennek különösebb jelentőséget, legyünk a jövőben
kritikusak, megfontoltak és igényesek, azaz
TUDATOSAK, amikor legközelebb vásárolni indulunk.
A karácsonyi nagybevásárláshoz közeledve ilyenkor válik igazán aktuálissá a kérdés, mivel – vagy mivel ne – ajándékozzuk meg szeretteinket.
Ebből az alkalomból jelent meg a CG & Partners Kft. Fenntarthatósági Füzetek ingyenes kiadványsorozatának hatodik kiadványa, mely a
Felesleges termékek vs. tudatos vásárlás címet viseli, és ingyenesen letölthető a cég honlapjáról.
Ahogy a Felesleges termékek vs. tudatos vásárlás című füzetben olvasható,
a környezet iránti felelősség nemcsak a termelő, hanem a fogyasztó oldaláról is megközelíthető.
Az, hogy visszaváltható- vagy egyutas kiszerelésű italt, magyar vagy olasz szőlőt, hagyományos vagy méltányos kereskedelemből származó kávét vásárolunk, önmagában csak nagyon kis lépést jelent, de minden döntésnek súlya van.
Hogy mitől válik egy termék felelőssé, arra nincs egyértelmű útmutatás, így a kiadvány elsősorban azt mutatja be, hogy mitől lehet egy termék felesleges, vagy rossz választás.
A bemutatott szabályok és példák iránymutatásul szolgálnak, és nem megfellebbezhetetlen ítéletnek, hiszen a legfeleslegesebb tárgy is értékes lehet, ha szép emlék fűződik hozzá.
A témakört a karácsonyi ajándékozás példáján keresztül vezeti végig a kiadvány, hiszen bár a feleslegesnek érzett termékek a mindennapokban, az élet bármely területén előfordulnak, de sehol sem olyan mennyiségben, mint karácsonykor.
A túlcsomagolás főleg az ünnepek környékén éri el csúcspontját.
A Greenpeace „Ne csomagolj!” kezdeményezése arra hívja fel a figyelmet, hogy
évente 100.000 tonna karácsonyi csomagolópapír fogy csak Európában, az emiatt kivágott famennyiséget pedig közel 600.000 szálra becsülik.
Arra kérik a csatlakozókat, hogy ne csomagolják be karácsonyi ajándékaikat, csak kössék át egy zöld szalaggal. Akik a zöld szalagot csuklójukra kötik, ezzel kérésüket fejezik ki, hogy az ő ajándékukat ne csomagolják be.
Nejlon zacskó,múanyag flakon...
A műanyag mindenhol ott van az életünkben, körülvesz minket, holott egyrészt nem környezetbarát, mivel a természetben nem bomlik le, másrészt nem kimondottan egészséges, harmadrészt pedig kőolaj származék, ami roppant drága és termelése elég sok problémás helyzetet eredményezett eddig is.
Csak elég betérni egy helyi áruházban és meglátjuk, hogy szinte minden terméket túlcsomagolnak, gyakran nem is csak egy műanyag borítással.
Magyarországon egyetlen napon 1,3 millió darab nejlonzacskót viszünk haza a boltokból.
Ezek lebomlási ideje több mint száz év. Egy tudatos vásárlónál ezért mindig van néhány saját tasak, amelybe a gyümölcsöket vagy épp a péksüteményt pakolja, így nem kell újra és újra azon gondolkodnia, vajon mit kezdjen az egyre csak szaporodó műanyag zacskókkal.
Tisztítószerek
A tisztítószereink talán a legnagyobb otthon meglapuló veszélyes anyagok, csak nézzük meg milyen anyagok vannak az összetevők között. Semmiképp sem hangzanak természetesnek. De nagyanyáink trükkjei itt is beválnak: citromlé, ecet, só, szóda a varázsszavak.
A tisztítószeres polcokon levő termékek jó részét hamar száműzzük a fölösleges áruk csoportjába, mert tiszta vízzel és némi leleménnyel ugyanazt az eredményt érjük el, mint agresszív tisztítószereinkkel, csak nem tesszük élettelen sivataggá környezetünket, ahol még egy hangya is klórmérgezésben halálozna el az első konyhakőre tett lépése után.
A legtöbb tisztítószer kőolaj bázisú, ami nem éppen teszi őket túlzottan környezetbaráttá. Ha lehet cseréljük őket természetes anyagokra.
Egy igazi tudatos vásárló öblítőt sem használ, helyette inkább néhány csepp illóolajjal teszi illatosabbá ruháit.
Műanyag flakonos, folyékony mosószer helyett inkább indiai mosódiót vagy mosószódát tesz a mosógépbe, vagy legalább papírdobozos mosóport vesz.
Papírtörlők, eldobható pelenkák.
A hosszú polcokat megtöltő színes papírok közt hiába keresünk, nem találunk újrahasznosított papírból készültet, a különböző illatos papírok között azonban hosszan válogathatnánk, ha akarnánk.
A tudatos vásárlók között a pelenkák terén sincs vita: ők a hagyományos, mosható textilpelenkára vagy a ma már nálunk is kapható, lebomló kukoricapelenkára voksolnak, melyek használata kevésbé károsítja környezetünket.
Egy gyermek a becslések szerint kb. 1 tonna pelenkát használ el a szobatisztaság eléréséig, ezért
több országban egyre nagyobb gondot fordítanak arra, hogy újra népszerűvé tegyék a környezetkímélőbb textilpelenka használatát.
Víz vagy "ásványvíz" (?!)
Magyarország nagy részén megfelelő a víz minősége.
Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az ásványvízfogyasztás, az ásványvizek közúti szállítása és a kidobott pillepalackok azonban nagy terheket rónak környezetünkre.
Ha mindenképpen ragaszkodunk az ásványvízhez, vagy olyan környéken élünk, ahol a csapvíz minősége nem megfelelő, igyekezzünk minél nagyobb kiszerelésben megvenni azt, és a palackokat gyűjtsük szelektíven.
Érdemes emellett a vizek összetételére is odafigyelni, mert szervezetünknek nem jó, ha sokáig olyan vizet iszunk, amely bizonyos nyomelemekből nagyobb mennyiséget tartalmaz.
Ha tudatosan vásárolunk, nem feltétlenül kell többet fizetnünk a kasszánál, mint egy szokásos rohanós bevásárlásnál, és nem is kell órákig nagyítóval és az E-számok listájával vizslatnunk az árukat. Kezdetnek az is elég, ha átgondoljuk, mit szeretnénk, mérlegeljük, mire van szükségünk, és vászonszatyorral a vállunkon, listával a kezünkben indulunk bevásárolni.
Mi, vásárlók a pénzünkkel szavazunk, amikor egy-egy termék mellett döntünk.
S ha van lehetőségünk a választásra, miért ne élnénk vele, és miért ne hoznánk olyan döntéseket, amellyel nemcsak mi, de a világ is jól jár…