Színes

A bajor régióban a legszigorúbbak a koronavírus elleni intézkedések Németországban. A legutóbbi rendelkezés szerint mindenkinek, aki az utcára lép, olyan maszkot kell hordania, mint az egészségügyi dolgozóknak. A sajtó és a lakosság egy része indokolatlannak tartja a szigort, az idősotthonokban pedig a hosszú távú elszigeteltség következményeitől tartanak.

A Szent Péter katedrális harangjai konganak, de ezen kívül más nem nagyon történik Regensburgban. Bajorország régiós kormánya ugyanis szigorított a koronavírus elleni intézkedéseken, ezért a legtöbb üzlet zárva van, és sokan otthonról dolgoznak. Aki kimegy az utcára, annak FFP2-es maszkot kell viselnie.

Mataty Erdinc egy kicsi ékszerüzlet vezetője Németországban, azonban tavaly áprilisban, amikor a járvány terjedésével hiánycikké vált a maszk, bátyjával új üzletbe vágott. FFP2-es maszkok gyártásába kezdtek. Észak-német üzemükben novemberben kezdődött meg a gyártás, ahol most már napi 120 ezer FFP 2-es maszkot gyártanak...

A pénz boldogít, de csak évi 75 ezer dolláros (2010-es árfolyamon 15 millió forintos) jövedelemig – nagy vonalakban ezt állította a Princetoni egyetem két közgazdasági Nobel-emlékdíjas kutatója, Angus Deaton és Daniel Kahneman 2010-ben, az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányában.

Azt írták, kétfajta boldogság létezik: az aktuális érzelmi állapoton alapuló, tehát amikor valaki éppen nem stresszel, jó napja van, valamint az, amikor az ember átfogóan elégedett az életével. Kutatásukban arra jutottak, hogy míg az anyagi biztonságból fakadóan az átfogó elégedettségérzet szinte korlát nélkül nő, az úgynevezett megélt jólét, tehát az aktuális boldogságérzet csak évi 75 ezer dolláros jövedelemig emelkedik.

A PNAS most egy olyan tanulmányt tett közzé, ami cáfolja Deaton és Kahneman eredményeit. Matt Killingsworth, a Pennsylvaniai Egyetem...

Az 58 éves Jeanne Pouchain Franciaországban, a Lyon és Saint-Étienne közötti Saint-Joseph faluban él, és három éve igyekszik bíróság előtt bizonyítani, hogy nem halt meg. 2017-ben ugyanis egy másik bíróság egy perben a felperes kérésére halottnak nyilvánította annak ellenére, hogy a felperes nem mutatott be bizonyítékot arról, hogy Pouchain tényleg meghalt volna.

Jeanne Pouchain ügye azért került bíróság elé, mert 2004-ben egy francia bíróság elrendelte, hogy Pouchain takarítócége fizessen 14 ezer euró kártérítést egy korábbi alkalmazottnak, akit azután rúgtak ki, hogy a cég elvesztette egyik fontos ügyfelét. Pouchain azonban nem fizetett kártérítést, és mivel az ítélet nem magát Pouchaint, hanem a cégét kötelezte a kártérítés megfizetésére, a bírói döntést sosem hajtatták végre. 2009-ben az alkalmazott újra perelt, de a bíróság elutasította a keresetét.

2016-ban viszont az alkalmazott azt állította, hogy Jeanne Pouchain meghalt, hiszen nem válaszol a leveleire, íméljeire...

10 éven belül érkezhetnek az életet meghosszabbító szerek a szakember szerint.

Akár már a következő évtizedben megjelenhetnek azok az áttörést jelentő gyógyszerek, amelyekkel megduplázható lesz az emberi élettartam - állítja egy neves biológus.

Andrew Steele a “Kortalanul: Az öregség nélküli öregedés tudománya” című könyvében fejtette ki, hogy szerinte ma már nem álom az ilyen hatású szerek használata.

A várható élettartam világátlaga jelenleg 71 év, ám a jövőben ennek a duplájáig is elélhetünk. Az öregedés olyan drámai mértékben lelassíthatóvá válhat, hogy szerinte még a 200 éves emberek is vidáman focizhatnak majd.
Steele szerint mindez nem abban nyilvánul meg, hogy az idős emberek is tinédzsereknek néznek majd ki. Sokkal inkább az öregedéssel fellépő betegségeket sikerülhet kiiktatni, vagy legalábbis jelentősen lelassítani. Ezek közé tartozhatnak az ízületi fájdalmak és gyulladások, a csípőproblémák vagy a csontritkulás is.

“Olyan kezelésekkel állhatunk elő, amelyek a...