b.p.
"Hirtelen a Gilgames teremtést bírtam előkapni Rákos fordításában."
Gilgames - Teremtés
Utánanéztem a neten, és láttam, hogy következetesen mindenki így nevezi/használja az Enúma Elist.
Nyilván valaki egyszer tévesen értelmezve így rakta fel, azóta is ezt másolja mindenki.
Meg van a kérdéses könyv, ami Rákos Sándor fordítása.
A könyv címe ez: Gilgames - Agyagtáblák üzenete.
A könyv két részre van osztva: Az első rész címe:
Gilgames, alcíme: Ékírásos AKKÁD EPOSZOK
Ebben a részben rögtön az első eposz, kezdő szavaival az Enúma elis. (Nyilván azért az első, mert ez a Teremtés eposz.)
Teljesen független ez is és a többi ebben az első részben szereplő eposz is (pl. Istár pokolra száll, Adapa stb.) a Gilgamestől. A Gilgames ennek az első résznek a legnagyobb, leghosszabb, legterjedelmesebb eposza. Mindegyik eposz egy-egy külön eposz az első részben, nem pedig részei a Gilgamesnek.
A második rész címe: Agyagtáblák üzenete, alcíme: ékírásos AKKÁD lírai-filozófiai versek.
A Gilgames eposznak több változata is fennmaradt.
A legkorábbi akkád nyelvű óbabiloni változat hét töredékből áll, újasszír válozata (ez a legismertebb) 12 táblás, de a Hettita Birodalomban is találtak Gilgames tábla töredékeket. Mindebből látszik, hogy Mezopotámiában általánosan elterjedt és
rendkívül népszerű eposz volt.
Gilgames legendáját rövidebb-hosszabb sumér epikus költeményekből, kiseposzokból, - valószínűleg szóbeli elbeszélések alapján is - gyúrták egységes egészbe akkád nyelven először az óbabilon korban.
Gilgames valóban létező személy volt, neve szerepel a Királylistán, valóban Uruk királya volt, valóban sumér korú dinasztiából származott, részben!! A Gilgames eposz szerint: "Kétharmadrész belőle isten, egyharmadrész belőle ember". Ez az arány egyedülálló az isten-ember mítoszokban, ezért akár szó szerint igaz is lehet. A Királylista szerint i.e. III.évezred első felében élt.
A Gilgames rengeteg érdekes utalást tartalmaz egy korábbi, de már Gilgames korában nagy részt ismeretlen időszakra.
Néhány részletet ide írok, mindjárt az eposz elejéről:
(Gilgames) "A rejtett írást fölkutatta, betemetett nyomokra bukkant,
emlékek rönkjét emelé ki a hajdankor özönvizéből;"
"Tégla, rovott, ha került elibé
Éanna templomába vitte, Istár hajlékában helyezte el"
"Fellépve az uruki falra ..... párkányait is szemlélgette, alapjait is vizsgálgatta:
vajjon égetett téglából való-é a téglafal? S vajjon a Hét Bölcs vetette-é meg alapjait?
Ezebből kitűnik, hogy Uruk olyan régi alapítású volt, hogy már az isteni származású Gilgames sem tudta, hogy a várost az Istenek korában alapították-e vagy sem.
siriusB:
"Egyébként az űrrepülő térrel kapcsolatos részletről azt írják, hogy a Gilgames eposz szerint Uruk város ötödik királya járt ott. Részletesen leírja útvonalat, "illetve a leszállóhelyet, a cédrus erdők mellett, valamint olyan precízen leírja egy űrrepülőgép felszállásakor észlelt fény, és hang jelenségeket, továbbá a föld remegését, a levegő vibrálását, a keletkezett légmozgásokat, hogy bármelyik olvasni tudó, ma élő kisiskolás azonnal rávágná, ez egy repülőgép felszállása.""
A Gilgamesben Rákos Sándor fordításában mindez valójában így hangzik:
"Huvava bőgése özönvíz, szája tűz-katlan,
lihegése szélvész!" (Harmadik tábla)
"...Ha sikerült már megragadnod (Huvavát), tépd föl hétszeres védőburkát,
de vigyázz - ha egyet leszaggatsz, hat marad még mindig alatta!" (Negyedik tábla)
"megtekintik a cédruserdőt, ...
megszemlélik a széles útat, az egyenes futású ösvényt;
látják Irnini (Inanna névváltozata) szenthelyét; a cédrushegy kékes kupoláját."
(Ötödik tábla)
"Most látom csak,
mennyire meghökkentő -
meghökkentő a hegy!" (Ötödik tábla /Hettita Birodalomból előkerült tábla, akkád nyelven)
Gilgames álma:"ledőlt a hegy, amelyen álltam,
ledőlt és lábaimra omlott ...
Rémületes fény lobogott föl ..."
Gilgames álma: "Nagy hegy csúcsán állottunk ketten; állottunk teljes dicsőséggel;
s egyszerre csak szörnyű robajjal mélybe zuhant a hegy alattunk..." (Ötödik tábla újasszír változat)
Huvava: "Ki merészel földemre lépni?"
Gishez Samas: "Menj közelebb!.. Menj közelébb, amíg eléred! De házába vigyázz ne lépj be!"
"Szél támad, üvöltő, hatalmas, metsző, vágó - Huvava ellen;
északi, sas-szárnyon szálló,
orkán kerekedik, forgószél,
viharos szél, izzó-szél, hideg szél,
minden-életet-elölő szél,
támad a szelek valahánya,
mind a nyolc szél üvöltve támad:
Huvavát szembe-hátba éri,
se té- se tovalépn nem bír -
meddő harcát ekkor feladja." (Ötödik tábla, hettita töredékről)
"ha megérkezünk, ha lesujtunk, kardunk vasától föllángol s kialszik
a varázslatos fénysugárzás
és vele-hal a ragyogás is!"
Enkidu: "A varázslatos fénysugárzást
hagyjuk későbbre, úgy bolyong majd
anyavesztetten, mint a csirke,
bolyong csipogva, egymagában!
Azt mondom, hogy a fővel végezz -
tagjai úgy sem élhetik túl!"
"harmadszorra Enkidu sújtott -
Huvavát földre terítette,
Harsant a csönd, az ijedelmes,
kővé dermedett a rokonság:
atyafiuk oda - halott Huvava!
Kétszer két órányira hallik, mint jajgat-kesereg a cédrus:
Enkidu Huvava fejét mellőle ütötte a porba
s körülötte vágja ki majd a sátor-lombú erdőséget.
Enkidu kardjának vasától az őriző feje legördült;
nem él már, akinek szavára
megremegett Hermon s Libánon
halott Huvava, haragjától nem kell félniök a hegyeknek,
halott Huvava, mostan immár
a nyugtalan szirt megnyugodhat!"
Huvavát számos őriző,
a varázslatos fénysugárzás
vigyázója követte még -
Enkidu mind levágta őket" (Ötödik tábla, óbabiloni töredék)
Kb. ennyi a Huvaváról és a cédrushegyről szóló legizgalmasabb részek. Mindenki láthatja, hogy Z.S. elmélete mire alapozott.
Most ezekre a részletekre valóban rávágnák a kisiskolások, hogy repülőgép felszállás leírása?
És még ide írok egy idézetet szintén a Gilgamesből, hogyan működött a gyakorlatban a sumérok istenhite:
Zi'uszudra (akkádul Um-napistim) kérdezi Enkitől, aki mondja neki építsen hajót: "Uram én egyetértek azzal amit akarsz...(de) nem tudom mit mondanék... ha kérdeznék tőlem, hogy mi készül,
a vének gyülekezetében a kérdezőknek mit felelnék?"
Enki (akkádul Éa): "ezt mondd, ha kérdezik: Úgy látszik, Enlil megneheztelt rám, ... többé nincs maradásom a városotokban ... ha már Gazdám haragja üldöz. .... a tenger partján megtelepszem (valószínűleg Eridu, a tenger partján álló város), ott lakozom majd Éa mellett, ki uram és pártfogóm lészen!"
És ez meggyőző érv volt Surripak véneinek.
MÁS
Ez van kitakartva a szövegben (a Mozillában látható):
"Baál, Astarte, Mithras stb., nem is szólva az egyiptomiak, a sumérek istenfogalmáról, nem zárt ki senkit sem (INNEN KITAKARVA) nemzetbeli hovatartozása miatt követői táborából. Mindezek az egyetemes emberi testvériségnek és az egész emberiség közös istenfogalmának megtestesítői voltak, bár torz formában.
Az ószövetségi szentírás végső szövegének megalkotói - a szóferimek is - nacionalista túlzásaikkal tulajdonképpen a nemzetiségi istenek, faji bálványok megalkotói lettek, mintha minden népnek saját istene volna. Ugyanakkor azonban a kinyilatkoztatás szövegei bőven adtak alapot az egy igaz Istennek helyes ismeretére vonatkozóan is, (EDDIG) aki minden népek közös ura és teremtője. Ezt a szemléletet azonban csak azok az "igazak" tették magukévá, akik befogadták- lelkükbe Isten szavát és a kegyelem vezetésére bízták magukat."
valószínűleg ezért: nem zárt ki senkit sem nemzetbeli hovatartozása miatt követői táborából
és ezért: Az ószövetségi szentírás végső szövegének megalkotói - a szóferimek is - nacionalista túlzásaikkal tulajdonképpen a nemzetiségi istenek, faji bálványok megalkotói lettek, mintha minden népnek saját istene volna. takarták ki a szöveget.
egyébként no comment.
