Diogenes-44
Kitiltott (BANned)
Csupán azért, mert elképzeltem milyen lehetne egy ilyen mű-vita köztetek.
Azért lehet itt és nem az ufós topikban a helye ennek a problémakörnek a kitárgyalása, mert itt beszéltük meg a "van isten/nincs isten" témát. Ennél semmivel sem szentségtörőbb az, hogy megbeszéljük itt, hogy az az istenkép, amivel Diogenes akkora lendülettel hadakozik, vajon valóban megmutatkozott-e egykor és ha igen ki vagy mi volt?
Mert ugye, ha ma látnánk egy szerkezetet ami úgy mozog mint Ezékiel leírja, vagy ma látnánk egy "vimanát", akkor nem esnénk hasra imádkozni és egy kicsit másképp is festenénk le.
(Ettől függetlenül nekem még továbbra is lehet saját elképzelésem istenről és én nem is róla beszélek, hanem arról, akiről Diogenes.)
Az 1. kérdésedet úgy lehetne lerövidíteni, hogy miért nem segített nekik, ha megtehette volna. Mi van akkor, ha mi itt a földön nem vagyunk más, mint egy nagyon fejlett inteligenciával és technikával rendelkező civilizáció által létrehozott faj, akinek a fejlődését figyelemmel kísérik és amikor valamiféle ciklikusan bekövetkező katasztrófa után elpusztul az élet, akkor ismét kijavítják a hibákat és minden kezdődik előről.
Kedves Fórumtársak!
Egy rövid reakció:
Aki Istenben hisz, nincs alapja tagadni az UFO-k, "ufonauták" létét. ( Az UFO ugye maga a repülő test, ennek utasa az "ufonauta". Ez a szó az asztronauta szó illesztése az UFO-hoz.) Isten és az ufonauta ugyanis az emberi elme misztikum iránti fogékonyságának terméke.
Én azonban ennél többet mondok: Az ufonauta és az egész UFO-jelenség az egyik (és nem is az első) terméke annak a jelenségnek, amelyet a világhírű vallástudós Eliade Mircea az isten nélküli vallás - elnevezéssel illet.
Az emberek egyre okosabbak lettek, egyre jobban visszaszorult a hit és a misztikum. Isten létének képzete a 19-20. sz. fordulójától tarthatatlanná vált, ám az embereket félelemmel töltötte el saját hatalmuk, hogy önmaguk alakíthatják a világot. Isten, mint jóságos atya már nem létezik (a világháborúk óta végképp), ezért kell egy atyapótlék, aki teremtett és vigyáz ránk. Ez az UFO-jelenség és a ránk vigyázó lény, az ufonauta.
Isten halott, tehát a gyámságra szoruló embernek újra kell egy nálánál nagyobb hatalom, amely nem lehet földi eredetű. Ez csakis a végtelen űrből érkezhet, de tanulva az Istenkép megmagyarázhatatlanságából, nem lehet a világon kívül. Ki kell hát tolni a világegyetem távoli zugaiba.
Az ufonauta azonban tovább rombolja a vallás megrendült védőfalát, ugyanis számtalan kellemetlen kérdést indukál:
- A vallás szerint Isten teremtésének utolsó és csúcsmozzanata az ember megalkotása. Ha az ufonauták fejlettebbek, sőt ők hozták az élet csíráit a Földre, akkor szó sincs arról, hogy az ember a teremtő figyelmének középpontjában áll. Ez ugyanakkora trauma a hitnek és a bibliamagyarázóknak, mint annak idején a geocentrikus világkép bukása volt. Míg ott a Föld, itt az ember trónfosztásáról van szó. Ez pedig nem csekélység.
A többi fundamentalista (vallásos) érv bukását is jelenti az UFO-k léte, ezért az istenhit és az "ufohit" - bár egy tőről fakad - antagonisztikus viszonyban van egymással.
(1989-1994-ig én indítottam el városomban az első UFO-klubot, tehát nem vagyok teljesen tájékozatlan e témában sem)