A létezés, ezt is többször emlitettem, egy tény és nem szorul bizonyitásra. A tudomány megelégszik azzal ha az érvek tényekre vissza vannak vezetve. Csak a theologia olyan pöchendi, hogy a sor végére odateszi az Istent mint "végsö magyarázatot" de még egyetlen egy jelenség szükségszerüségét sem tudta megokolni.
Nem Ernoe. Az evolúció olyan pökhendi, hogy tudománynak nevez egy mesét, amit képtelen feltételezésre épít fel.
És miféle szükségszerűséget nevez meg az evolúció, ami arra késztette az anyagot, hogy életre keljen? A semmiből előállott anyagot?
És milyen szükségszerűség késztette a semmit arra, hogy anyaggá szerveződjön?
Nem igaz, hogy az anyag "inkább szétszeretne bomlani" mert a kölcsönhatások igenis "rendezik" a benne résztvevö elemeket, gondoljál csak a nehézségi eröre ami gömbszimetrikusan összegyüjt mindent, vagy a kémiai kötésekre mondjuk elektronleadás (megrozsdásodás).
Pedig az én öreg Ladám a kertemben inkább szét akar bomlani, ahogy elnézem. Nagyon affelé hajlik. Nem magyaráznád el neki is ezt a gömbszimetrikus okosságot? Hátha Rád hallgat.
Ha mindez elvont lenne akkor nézz a szekrény alá és tedd fel a kérdést miért gyülnek össze a bolyhok?
Ugye nem azt akarod mondani, hogy macskává szerveződnek össze?
Hogy milyen intelligens azt látjuk abbol, hogy több fusi, kihalt faj létezik mind élö. 
Attól, hogy egy faj kihalt, még nem fusi. Amik az emberi tevékenység következtében kihaltak, állítólag már milliós nagyságrendben, mind fusi fajok voltak szerinted? Ennek alapján az ember is fusi faj, ha beteszed 60 fokos hőkamrába, vagy lehűtöd -30 fokra. Nem megfelelő életkörülmények között persze minden faj fusi. Érdekes megközelítés.
Nemcsak az apja, kedves Jaszladány hanem az anyja is kimutathato! a mitochondrium DNA-kal.
A gének egy nagyon rossz példa az evolutio ellen, hiszen onnan látjuk, hogy a csimpázzal 99%-ig azonosak a géneink, söt amire büszkék lehetünk a világ legnagyobb emlösével kék-bálnával is szoros rokonságban állunk.
És mi van az ember és a csimpánz DNS-e közötti 97%-os (vagy akár 99%-os) hasonlósággal?
Ezek a százalékok nem igazán azt jelentik, amit a nagy példányszámú folyóiratokban (vagy néhány híres tudományos folyóiratban) állítanak. A DNS az információját négy kémiai vegyületben kódolja, amit bázisoknak nevezünk, rövidítésük C, G, A és T. Ezen bázisok hármas kombinációját egyszerre a sejt bonyolult lefordító gépezete leolvassa, hogy meghatározza a 20 különböző aminosav szekvenciáját, amit a fehérjékbe beépítenek. Az emberi DNS-t legalább 3,000,000,000 nukleotid építi fel. Megfelelő összehasonlítást még nem végeztek. A csimpánz DNS-ét még nem szekvenálták teljesen.
Akkor honnan jött ez a “97%”-os hasonlóság?
Egy viszonylag fejletlen technikával állapították meg, amit “DNS-hibridizációnak” neveznek, ahol az emberi DNS egy részét felmelegítik és egyszálúvá hasítják, majd összekeverik a csimpánz DNS-sel. Ez a kettő utána újból kétszálú DNS-t (duplex) hoz létre. Több oka lehet, hogy egy DNS miért hibridizál, vagy miért nem. Ezek közül csak az egyik a hasonlósági fok (homológia). A molekuláris homológiával foglalkozó kutatók épp ezért már nem is használják ezt a megközelítő adatot. Helyette inkább az olvadási görbe alakjából kiolvasható más paramétereket használnak.
Miért terjedt el akkor annyira ez a 97%-os szám? Elképzelhető, hogy tudományban járatlan emberekkel próbálták így elhitetni az evolúció azon állítását, hogy a majmoktól származunk.
Érdekes, hogy az eredeti jegyzőkönyvek nem tartalmazták az alapvető adatokat, és az olvasónak el kellett hinnie az adatok értelmezését. Sarich
és mások megszerezték az eredeti adatokat, és felhasználták azokat a homológiai kutatásokban felhasználandó paraméterek kiválasztására. Sarich jelentős hanyagságot fedezett fel Sibley és Ahlquist adataiban, valamint a statisztikai analízisükben. "Amikor az adatokat megvizsgáltam, rájöttem, hogy még ha akár minden más rendben volt is, a 97%-os adat mindenképpen egy alapvető statisztikai hibából származott - nevezetesen abból, hogy két adatot úgy átlagoltunk, hogy nem vesszük figyelembe a két adat megállapításához végrehajtott megfigyelések számát. Helyes átlagolás esetén a hasonlóság 96,2%, és nem 97%." Emellett nem reprodukálták az adatokat, és ezért Sibley és Ahlquist adatai nem nevezhetők megbízhatónak.
Mi lenne, ha az ember és a csimpánz DNS-e 96%-os homológiát mutatna? Ez mit jelentene? Azt jelentené, hogy az ember és a csimpánz egy közös ősből származtak volna? Egyáltalán nem!
Az emberi DNS-ben lévő információ 3 milliárd bázispárban van jelen minden emberi sejtben, ami egyenlő 1000 enciklopédia információtartalmával . Ha az ember csak "4%"-ban különbözne, az információtartalom 120 millió bázis párt jelentene, ami 12 millió szót jelentene, vagyis 40 nagy méretű könyv információtartalmával lenne azonos. Ekkora gátat mutációkkal (a DNS véletlenszerû változása) biztosan nem lehetne áthidalni.
Vajon két DNS szekvencia közötti nagy hasonlóság azt jelenti, hogy azonos a jelentésük vagy funkciójuk? Nem feltétlenül. Hasonlítsuk össze a következõ mondatokat:
Ma sok tudós van, aki az evolúciós paradigmát és ateisztikus filozófiai következtetéseit kétségbe vonja.
Ma nincs sok tudós, aki az evolúciós paradigmát és ateisztikus filozófiai következtetéseit kétségbe vonja.
Ez a két mondat 97%-ban hasonló, mégis ellentétes jelentésük van! Ez nagyon hasonlít ahhoz, amikor relatíve nagy DNS szekvenciákat ki-be lehet kapcsolni relatíve rövid kontroll szekvenciákkal.
A DNS-ek közötti hasonlóság tehát NEM azt jelenti, amit az evoluciót népszerűsítők mondanak!
(Nem teszek linket, mert nem szabad)
Szóval haggyál lógva a csimpánz dédanyuval!