Véleményem szerint a "hun kisebbség" ügye nem annyira történelmi, mint inkább jogi, politikai-pénzügyi kérdés volt. Közismert, hogy a kisebbségek ma Magyarországon többlet-jogokkal rendelkeznek, anyagi, politikai támogatást kapnak. Nagyon úgy tűnt akkor, hogy a „hunok” is hasonlókat szerettek volna maguknak. Na de rögtön fölmerül a kérdés, valóban léteznek ma Magyarországon hunok?
Azt kell mondanom, hogy a két szakértő ezúttal a maga módján egészen korrekt választ adott, hiszen itt most az volt a kérdés, hogy az érintettek A VONATKOZÓ TÖRVÉNY SZERINT számszerű kisebbségben vannak-e, rendelkeznek-e a LAKOSSÁG TÖBBI RÉSZÉTŐL ELTÉRŐ SAJÁT NYELVVEL és KULTÚRÁVAL, hagyományokkal, és ha igen, akkor azt legalább száz éve gyakorolják-e? A korrekt válasz erre nyilvánvalóan a NEM volt. A „hun” kisebbség bejegyzését tehát az érvényben lévő TÖRVÉNY SZERINT el kellett utasítani.
Az már más kérdés, hogy a szakértői vélemény történelmi része mennyire korrekt, de én még ezt sem tartom annyira borzasztónak.
Nézzük:
„Az idézett törvényi hely alapján a magát magyarországi hunoknak nevező csoport tagjai nem tekinthetők nemzeti vagy etnikai kisebbségnek. A hun népnév saját népnévként vagy saját etnikai illetve nemzeti kisebbségi névként való használata az elmúlt évszázadban forrásokkal nem igazolható. Nincs olyan statisztikai vagy közigazgatási kimutatás, amely ilyen népcsoport száz éves folyamatos magyarországi jelenlétét rögzítette volna. A csoport tagjait saját nyelvük, kultúrájuk és hagyományaik nem különböztetik meg a magyarságtól. Nem tudunk továbbá hun nyelven beszélő közösségről, sem a mai Magyarország területén, sem máshol a világban, sem a jelenben, sem az elmúlt száz évben.” Ez eddig korrekt.
„A Kárpát-medence közepében az 5. század első felétől a hunok továbbélése tudományosan bizonyíthatatlan. Önálló ethnikumként való jelenlétük már a magyar honfoglaláskorban is teljesen elképzelhetetlen, nemhogy az azt követő 1100 év folyamán, akárcsak egyetlen, vitatható esetben is.” A hunok már a IV. század végén megjelentek, és nem is csak a Kárpát-medence közepén. Önálló etnikumként való továbbélésük viszont valóban bizonyíthatatlan.
„A Kárpát-medencében élt hunoknak nemhogy a nyelve ismeretlen, de a rendkívül kiszámú és bizonytalan nyelvemlék alapján még a nyelvük típusa (török vagy mongol) sem állapítható meg.” A nyelvemlékek alapján valóban ez a helyzet. Viszont ha a hunok nyelve ennyire ismeretlen, akkor honnan veszik, hogy az TÖRÖK vagy MONGOL?
„Ugyanígy a velük 200 éve vitatottan kapcsolatba hozott, a kínai forrásokban hiung-nu néven emlegetett ázsiai hunok eredete is tisztázatlan.” Ravasz! A Hiung-nuk szerintem sem azonosak a mi hunjainkkal. De ha nem, akkor hogy jön ide a Hiung-nuk eredetének tisztázatlansága?
„A hunok bukása után egyetlen nyelvtöredék, személynév, helynév nem mutatja a továbbélésüket.” Ezt azért nem hinném. Az Atilla név például máig él a magyarban.
„A történeti embertan módszereivel sem lehet önálló népként kimutatni őket.” Ebben sem lennék biztos, hiszen léteznek egyértelműen hunként azonosított sírok, illetve csontvázak, így a hunok antropológiai jellemzői valószínűleg meghatározhatók. Csak idő kérdése, hogy genetikai eredmények is szülessenek. Más szempontból viszont fel kell tenni a kérdést: van olyan nép Eurázsiában, amelyik embertanilag önálló?? Ha nincs, milyen alapon várjuk ezt éppen a hunoktól? A választ saját maguk adják meg:
„A különböző népek Eurázsiában évezredek óta keveredtek egymással, az egyes embertani típusok nem azonosíthatók népekkel, amint népek sem jellemezhetők anthropológiai jegyek alapján.” A mondatban van egy jókora svédcsavar. A népek valóban keveredhettek egymással, és keveredtek is: leginkább a hasonló a hasonlóval. Így jöttek létre a népcsoportok. Az embertan valójában ezek jellemzőivel foglalkozik. A népcsoportok viszont nagyon is különbözhetnek egymástól, ezért a népek mégiscsak jellemezhetők az antropológiai jegyekkel. Ilyen értelemben létezik europid, mongolid, s a többi.
„Elkülönítésük a régészeti leletek alapján sem lehetséges.” Ez aztán végképp nem igaz! Ha így lenne, értelmét vesztené a régészet.
„Végül a források tanúsága is egyértelmű: egyetlen írásos adat sincsen, amelyik akár a legcsekélyebb mértékben is megengedné a feltételezést, hogy a hunok továbbéltek volna.” Ez sem igaz, hiszen a meglévő források szerint például az Árpád-nemzetség Atillától származott. A hunok mindenképpen tovább éltek az avarokban, és a honfoglalókban is. Mindkettőre számtalan írott forrást lehet idézni.
)
