Magyar őstörténet
- Téma inditó Ivan
- Kezdés dátuma
- Státusza
"Magyar ősvallás", a magyarság szellemi szerepe, küldetése? Van ilyen?
De hogy "valami különleges van itt a levegőben", az biztos!
M.o. és a magyarság spirituális szerepét, erejét érzi néhány komoly szellemi vezető:
A Dalai Láma és kísérete ellátogatott a Pilisbe, Dobogókőre, ahol érzékelték a "Föld szívcsakrájának" mondott hely erejét.
A Dalai Láma húsz éve hangsúlyozza Magyarország, a magyarok és a Kárpát-medence kiemelkedő szellemi szerepét.
A legfrisebb hír:
"Győrben vásárol ingatlant a Nepáli Láma."
Személyesen keresett fel egy ingatlancéget és hazánkban szándékozik élni!
Az indokai ugyanazok, mint amiket a Dalai Láma is kiemelt...
De hogy "valami különleges van itt a levegőben", az biztos!
M.o. és a magyarság spirituális szerepét, erejét érzi néhány komoly szellemi vezető:
A Dalai Láma és kísérete ellátogatott a Pilisbe, Dobogókőre, ahol érzékelték a "Föld szívcsakrájának" mondott hely erejét.
A Dalai Láma húsz éve hangsúlyozza Magyarország, a magyarok és a Kárpát-medence kiemelkedő szellemi szerepét.
A legfrisebb hír:
"Győrben vásárol ingatlant a Nepáli Láma."
Személyesen keresett fel egy ingatlancéget és hazánkban szándékozik élni!
Az indokai ugyanazok, mint amiket a Dalai Láma is kiemelt...
Kedves Najahuha!
Két dolgot másképp olvasnák. A spanyol kifejezést így olvasnám:tordesillasi (olv. tordeszillaszi)- ToRDeSziL iLaSz- vagyis népiesen TöRD e SzieL/széjjel/ ILeSz- ma -Törd el szét, illeszd.
A latint:„OMNIBUS MORIENDUM EST” (olv. Omnibusz Moriendum eszt) (Mindenki halandó)- o MiNB uSzo MoRieND uM eSzTe- a MiND öSze MeRJeND Me eTSze-ma Az mind az összes meg fog meredni egyszer.A mered - meredj meg-népiesen-merejj me-merejend régi jövő idő merej-end,meree-end-mint tanul-and-meg fogom tanulni.Ez ugye eltöröltetett,meg sem említendő a nyelvtanban!/bocsánat,hogy megint offoltam,de néha nem lehet a dolgokat egymástól elválasztani/
Kedves estfen !
Minden további nélkül lehetséges ilyen formájú olvasata.
Ugyanehhez csatlakozva az ÓGÖRÖG témából pár érdekességet a SZÓFEJTŐ........-ben adalékolok.
Kedves konczmi !
A magam részéről köszönöm. Ismerem. Szomorú, hogy a mai magyar kutatás nem kap az alkalmon, és néz utána ezeknek az dolgoknak. Tudniillik a kétséget elkerülendő, tisztázni kellene, hogy az az állítás, miszerint az őslakos indiánok egy archaikus magyar nyelven beszéltek volna, mennyiben igaz, vagy ez az archaikusság éppen a Magellán és az időben őt követő Kolumbusz társaságában megjelenő magyar nyelvű hittérítők - pálosok -- szerepének tulajdonítható-e. A hivatalosságok (beleértve az irányadó finnugor nyelvészetet) merev elzárkózása és elutasító, kvázi kétségbevonó tagadó magatartása egyáltalán NEM tudományos bizonyítási mód.
E
elke
Vendég
Nagyon szépen kérlek titeket, ne linkeljetek be két sor beírásra. Tessék több anyagot összeszedni és akkor forráslinket lehet betenni ,persze módjával. Amennyiben nem így történik kénytelen leszek megtiltani teljesen a linkelést. Üdv: elke
Kedves Najahuha!
Elolvastam a Tudós Virtuson megjelent legújabb recenziódat, gartulálok! Amit a finnugristákkal szemben írsz, azzal csak egyetérteni lehet.
A magam szemszögéből kiemeltem egy részletet:
"Az önálló kutatási ágak, mint az antropológia, genetika, régészet, kultúrantropológia, zenekutatás stb, majd mindezeknek (már amelyiknek létezik) kísérleti ága által igazolóan identitásunk több száz év óta meghatározott irányába kell helyezni a nyelvkutatási hangsúlyt is: Belső-Ázsiába és Európába, ténylegesen végre kell hajtani mindazon összehasonlító elemzéseket, amelyeket eddig a finnugrizmus szabotált. A teljes magyar őstörténetet kevésbé ellentmondásos szintézissel a létezett valóhoz közelebbi tartalommal szükségeltetik föltölteni."
Ezzel is egyetértek. Örvendetes, hogy Belső-Ázsia (meg a mindenféle egyéb eredet-ötlet) mellett végre nálad is megjelent Európa. Letagadhatatlan tény ugyanis, hogy nyelvünk és őstörténetünk szempontjából ma már ez a leghangsúlyosabb.
Tehát: Csak így tovább!
Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy nekünk a kínai hunokhoz semmi közünk sincs. A hunok ősei valaha Közép-Ázsiában éltek, onnan terjeszkedtek keletre is, nyugatra is. Akik közülük eljutottak Belső-Ázsiába, ott is maradtak mindörökre.
A mi hunjaink szkíták, (szakák) fehér-hunok, a Pártus birodalom megalapítói voltak. Utódaik lettek az avarok.
Radics Géza: Eredetünk és őshazánk c. könyvéből idézem az alábbiakat:
"A Hunok és a kínaiak közötti határvonal nagyjából a Sárga folyó volt... Kr.e 215-ben a kínaiak hatalmas erővel támadtak a hunokra... (akik) Kr.u. 439-ben végleg behódoltak a kínai császárnak."
A Tárih-i Üngürüsz szerint a mi hunjaink Kr.u. 373-ban foglalták el a Kárpát-medencét. Hivatalosaink ezt általában 380-400 környékére tolják, de Atilla kárpát-medencei központú birodalmát ők is 434 és 453 közé teszik.
Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy ezek a hunok nem azok a hunok.
Ne erőltessük tovább ezt a belső-ázsiai eredetet!
A mi hunjaink szkíták, (szakák) fehér-hunok, a Pártus birodalom megalapítói voltak. Utódaik lettek az avarok.
Radics Géza: Eredetünk és őshazánk c. könyvéből idézem az alábbiakat:
"A Hunok és a kínaiak közötti határvonal nagyjából a Sárga folyó volt... Kr.e 215-ben a kínaiak hatalmas erővel támadtak a hunokra... (akik) Kr.u. 439-ben végleg behódoltak a kínai császárnak."
A Tárih-i Üngürüsz szerint a mi hunjaink Kr.u. 373-ban foglalták el a Kárpát-medencét. Hivatalosaink ezt általában 380-400 környékére tolják, de Atilla kárpát-medencei központú birodalmát ők is 434 és 453 közé teszik.
Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy ezek a hunok nem azok a hunok.
Ne erőltessük tovább ezt a belső-ázsiai eredetet!
Mellár Mihály:A magyar nyelv rendszere 1846
Pár évvel ezelőtt megfogalmaztam egy dolgozatot A magyar nyelv gyökrendszerének alapjai címmel. Világhálós és e-book változata több helyről is letölthető. Pár nappal ezelőtt, a hálót böngészve futottam rá az alább látható internetes hasonmás kiadására egy 1846-ban kiadott nyelvtan könyvnek.
A pecsét tanúsága szerint a könyv a Torontoi Egyetem könyvtárának a tulajdona.
Bevezetőjéből megtudhatjuk, kik készítették és, hogy a mű mögött felsorakozik az 1848-as forradalom előtti akadémia tagsága.
“Az elkészítés’ módját illetőleg megemlítendőnek találtatott, hogy a’ betütan és szómér tan’ kidolgozásával a’ nyelvtudomanyi osztály Czuczor Gergely, a’ beszédrészekével Nagy János, a’ szóalkotáséval külön Czuczor, Fábián Gábor, Jászay Pál és Vörösmarty Mihály rendes tagjait bízta meg, kik közől csak Jászay Pál nem járhatott el, azonidőbeli bokros elfoglaltatásai miatt, megbizatásában. ‘S miután a’nevezett tagok’ munkálkodásai köztük bővebb meghányatás végett köröztek, a’ nyelvtudományi osztálynak egy hónapig tartott mindennapi üléseiben e’ dolgozatok’alapján szorosan meglőnek a’ nyelvtan’ minden részletei vítatva; ‘s e’ lelkiismeretes munkálkodás’ eredménye a’ jelen nyelvtan, mellyet az academia, XVI. nagy gyülésében, magáénak fogadott; ‘s ezennel úgy terjeszt elő, mint a’mely, mind azon hiányokkak bár, miket egyesületi munkák soha el nem kerülhettek, nyelvünk’ helyesb ismeretét előmozdítani bizonyosan fogja.”/többi a csatolásban/
Pár évvel ezelőtt megfogalmaztam egy dolgozatot A magyar nyelv gyökrendszerének alapjai címmel. Világhálós és e-book változata több helyről is letölthető. Pár nappal ezelőtt, a hálót böngészve futottam rá az alább látható internetes hasonmás kiadására egy 1846-ban kiadott nyelvtan könyvnek.
A pecsét tanúsága szerint a könyv a Torontoi Egyetem könyvtárának a tulajdona.
Bevezetőjéből megtudhatjuk, kik készítették és, hogy a mű mögött felsorakozik az 1848-as forradalom előtti akadémia tagsága.
“Az elkészítés’ módját illetőleg megemlítendőnek találtatott, hogy a’ betütan és szómér tan’ kidolgozásával a’ nyelvtudomanyi osztály Czuczor Gergely, a’ beszédrészekével Nagy János, a’ szóalkotáséval külön Czuczor, Fábián Gábor, Jászay Pál és Vörösmarty Mihály rendes tagjait bízta meg, kik közől csak Jászay Pál nem járhatott el, azonidőbeli bokros elfoglaltatásai miatt, megbizatásában. ‘S miután a’nevezett tagok’ munkálkodásai köztük bővebb meghányatás végett köröztek, a’ nyelvtudományi osztálynak egy hónapig tartott mindennapi üléseiben e’ dolgozatok’alapján szorosan meglőnek a’ nyelvtan’ minden részletei vítatva; ‘s e’ lelkiismeretes munkálkodás’ eredménye a’ jelen nyelvtan, mellyet az academia, XVI. nagy gyülésében, magáénak fogadott; ‘s ezennel úgy terjeszt elő, mint a’mely, mind azon hiányokkak bár, miket egyesületi munkák soha el nem kerülhettek, nyelvünk’ helyesb ismeretét előmozdítani bizonyosan fogja.”/többi a csatolásban/
Mellár Mihály:Minoszi írás magyarföldön-Enlakán
Az enlakai templommal és kazettáival már többen foglalkoztak.Itt egy érdekes írás Mellár Mihálytól.
Részlet:
Átolvasva az enlakai templom rovás-írásos kazettájánk néhány feldolgozását, arra a megállapítasra jutottam, hogy ezt a rövidke, de nagyon tömör és tartalmas szöveget eddig még senki sem olvasta végig.
Az első sor rovás szövege: , tükrözve (balról jobbra): és átírva: eGY AZ ISTEN. Világos beszéd, ám nincs befejezve.
A sor folytatásában, balról jobbra , Deut: VI. olvasható. Ez a szokásos rövidités Mózes V. könyvére vonatkozik, mely a Második Törvénykönyv (Deuteronomium) címet viseli. Ennek VI. fejezetére utal a rövidítés, melyet érdemes elolvasnunk, mivel csak ezzel a bibliai fejezettel együtt érthetjük meg a kazetta mondandóját. Ime néhány fontosabb részlet a fejezetből:
1Ezek azok a parancsok, rendelkezések és törvények, amelyekre az Úr parancsára meg kell tanítanom benneteket, hogy hozzájuk szabjátok majd tetteiteket azon a földön, ahova bevonultok, hogy birtokba vegyétek. 2Féld ezért Uradat, Istenedet egész életedben és tartsd parancsait és törvényeit, amelyeket ma szabok – te és fiaid meg unokáid is -, hogy sokáig élj. 3Halld hát, Izrael, s vigyázz, szabd hozzá tetteidet, hogy jól menjen a sorod és elszaporodj a tejjel-mézzel folyó országban, amelyet az Úr, atyáid Istene ígért neked!
14Ne szegődjetek a körülöttetek élő népek idegen isteneihez, 15mert az Úr, körödben élő Istened féltékeny Isten. Ha felloban az Úr, a te Istened haragja ellened, elpusztít a föld színéről…18azt tegyétek, ami kedves és jó az Úr szemében, hogy jól menjen a sorod s bevonulva birtokba vedd azt a szép földet, amelyet Úr atyáinknak esküvel ígért, 19s kiűzd magad elől minden ellenségedet, ahogy az Úr előre megmondta./többi a csatolásban/
Az enlakai templommal és kazettáival már többen foglalkoztak.Itt egy érdekes írás Mellár Mihálytól.
Részlet:
Átolvasva az enlakai templom rovás-írásos kazettájánk néhány feldolgozását, arra a megállapítasra jutottam, hogy ezt a rövidke, de nagyon tömör és tartalmas szöveget eddig még senki sem olvasta végig.
Az első sor rovás szövege: , tükrözve (balról jobbra): és átírva: eGY AZ ISTEN. Világos beszéd, ám nincs befejezve.
A sor folytatásában, balról jobbra , Deut: VI. olvasható. Ez a szokásos rövidités Mózes V. könyvére vonatkozik, mely a Második Törvénykönyv (Deuteronomium) címet viseli. Ennek VI. fejezetére utal a rövidítés, melyet érdemes elolvasnunk, mivel csak ezzel a bibliai fejezettel együtt érthetjük meg a kazetta mondandóját. Ime néhány fontosabb részlet a fejezetből:
1Ezek azok a parancsok, rendelkezések és törvények, amelyekre az Úr parancsára meg kell tanítanom benneteket, hogy hozzájuk szabjátok majd tetteiteket azon a földön, ahova bevonultok, hogy birtokba vegyétek. 2Féld ezért Uradat, Istenedet egész életedben és tartsd parancsait és törvényeit, amelyeket ma szabok – te és fiaid meg unokáid is -, hogy sokáig élj. 3Halld hát, Izrael, s vigyázz, szabd hozzá tetteidet, hogy jól menjen a sorod és elszaporodj a tejjel-mézzel folyó országban, amelyet az Úr, atyáid Istene ígért neked!
14Ne szegődjetek a körülöttetek élő népek idegen isteneihez, 15mert az Úr, körödben élő Istened féltékeny Isten. Ha felloban az Úr, a te Istened haragja ellened, elpusztít a föld színéről…18azt tegyétek, ami kedves és jó az Úr szemében, hogy jól menjen a sorod s bevonulva birtokba vedd azt a szép földet, amelyet Úr atyáinknak esküvel ígért, 19s kiűzd magad elől minden ellenségedet, ahogy az Úr előre megmondta./többi a csatolásban/
Kedves "Magam la" !
Megtisztelsz. Köszönöm.
Mindig is fontosnak tartottam jelezni, hogy a magyarság --- mint számos más környező nép ! --- őseinek döntő többsége MINDIG is ITT ÉLT. ( Jobban mondva a népek ősei döntően mind ott éltek, ahol éppen MA élnek a leszármazottaik. Természetesen ebben is vannak kivételek, de ott már mondhatni NAGYÜZEMI áttelepítésekről beszélünk--- afroamerikaiak ősei).
Elismerem, hogy a földrajzi hangsúlyozásomban ez az európai szerepkör nem bontakozik ki, de a több kisebb anyag összegzése voltaképpen erre mutat. ( Akár mondjuk
"A MAGYAR ROVÁS ÉS A SZKÍTA ÍRÁS KAPCSOLATA",
"A RAGOZÓ NYELVEK TERÜLETI SZÖVETSÉGE",
"DIADALÍVEK – SZÉKELYKAPUK JELRENDSZERE",
"A GLÓRIA ÉS A SZÁRNYASANGYALOK BELSŐ-ÁZSIAI EREDETE",
"A „GYÖKNYELVISÉG” AZ ŐSNYELV SZINTŰ GONDOLKODÁS ALAPJA ",
"A NEMZETI ÖNTUDATOSSÁG A HUN, AVAR, MAGYAR VISZONYLATÁBAN , A MAGYARÁBOK 500 ÉVES TUDATOSSÁGÁNAK TÜKRÉBEN..",
"A KOPONYALÉKELÉSEK TERÜLETI BEHATÁROLÁSA"
"A FUHIEN-HOHIEN NYELV EGYEDISÉGE "
tanulmányokban. Különösen kiemelném a legutolsót, tudniillik a nyelvkutatás egész egyszerűen nem tudja hova helyezni ezt a több mint 20 millió ember által beszélt, ragozó FUHIEN-HOHIEN nyelvet, amit körülvesz a kínai..... ( Persze az ottaniak szerint ők a HUNok leszármazottai.)
Miért mondom mindezt ?
Válaszom a következő hozzászólásodhoz kapcsolódik.
Kedves "Magam la" !
Gyakorlatilag ugyanazt mondjuk, azzal a két különbséggel, hogy én nem vonok olyan hatalmas határt a keletre és a nyugatra terjeszkedő hunok közé ( mint ahogyan még mindig nem lehet azért határt vonni Európa és Amerika közé sem: már mint ami az etnikumot, a kultúrát és a nyelvet illeti...De ugye ezen kívül mi a fontos egyáltalán ?), én jóval nagyobb kapcsolatápolást feltételezek náluk, kivált, hogy szerves részük volt a KARAVÁNutak ellenőrzésében, másrészről szerintem mást értünk KÖZÉP-Ázsián és BELSŐ-Ázsián, jóllehet az általánosan elfogadott nézőpont szerint a kettő egy és ugyanaz /Közép-Ázsia egy kisebb része Belső-Ázsiának/ annak ellenére, hogy a terminológiai zűrzavar elképesztő. Mitől ez a zavar ? Attól, hogy ezek a dolgok NEM földrajzi besorolásúak, hanem KULTURÁLIS-CIVILIZÁCIÓS egységek. Ezért tekintem én EGYSÉGBEN BELSŐ-Ázsiát.
Számomra mi a lényeg ?
Mindazon EURÁZSIAI terület, ami a kutatott időszakban SZTYEPPE / ERDŐS sztyeppe volt.
".....Keleti irányban lényegében egyszerű a dolgunk, a Nagy-Hingan hegyláncát vonhatjuk meg Belső-Ázsia határául, bár alkalmanként az attól keletre levő Mandzsúria is szoros történeti kapcsolatba került Belső-Ázsiával. Végezetül nyugati irányban igencsak nehéz Belső-Ázsiát lehatárolni. Errefelé nemcsak hogy természetes földrajzi határa nincsen, hanem civilizációs szempontból is szervesen folytatódik Európa irányában. A történelem fittyet hányt a mesterséges határokra, s a belső-ázsiai nomád népek vándorlásaikat egészen a Kárpát-medencéig folytatták. Ily módon az a furcsa helyzet áll elő, hogy az Urál folyótól nyugatra eső terület, a mai délorosz–ukrán pusztavidék, egészen a Kárpát-medencéig, bár földrajzilag Európa, történetileg Belső-Ázsiához kapcsolódik, legalábbis addig, amíg ezt a területet a terjeszkedő orosz állam teljesen magába nem olvasztotta. A steppevidéknek ez a teljes elnyelése pedig 1784-ben, a Krími Kánság orosz fennhatóság alá kerülésével fejeződött be. Kétségkívül pontosabb lenne, ha az itt nagy vonalakban körülhatárolt területet Belső-Eurázsiának vagy Közép-Eurázsiának {17}
neveznénk, mint ezt az utóbbit Sinor Dénes javasolta. De a megszokottság és egyszerűség miatt inkább megtartjuk a Belső-Ázsia terminust. Ezek után senkit sem fog zavarni, ha a földrajzi Kelet-Európa déli, steppei sávjának történéseit Belső-Ázsia régi történetének szerves részeként tárgyaljuk. ...." ( Kempelen Farkas Digitális Könyvtár: Belső Ázsia fogalma.)
Lásd a csatoltakban.
Így van.
DIONYSOS PERIEGETS írja (Kr.u. 300. körül) : „..Megmondom mind a népeket, melyek az Ister és a caspiumi tenger körül laknak. Elsők a szkíták, azután a hunok. Utánuk a meatok, nemükre nézve mindannyian szkíták....”
Igen. Ugyanakkor Ott van TONGWANCHENG ( = FEHÉRVÁR), a nem is olyan régen kimutatott azon KUSÁNok (kínai nevükön JÜECSIK, akik a SZAKÁKhoz álltak közel), és akikhez ugye az első Hsiung-nu uralkodó (Touman) a legidősebb fiát (Mauton-t) túszul adta....
A Hsiung-nu birodalom kb. Kr.e. 3.századtól 600 éven át:
Én úgy tartom, hogy a hunok egyértelműen TÖRZSszövetségben éltek, és váltott TERÜLEThasználatban az egész eurázsiai sztyeppevidéket belakták. Attól függően, hogy a szövetségvezéri "szerep" mely törzsre esett, attól függően változott a "birodalmi" középpont. ( Ugyanez már a hunok őseinél, a SZKÍTÁKnak nevezett szövetségi rendszerben is megmutatkozott.)
Kanton város környékén kb. 20 millió olyan kínai él, akik a szigetelő, a monosyllabe kínai nyelvtől teljesen eltérő agglutináló nyelvet beszélnek. A mai fuhien beszélő kínaiaknak az ősei állitólag azok a hunok voltak, akiket asszonyostól, gyerekestől -a kínaiak a Han-dinasztia idején Dél-Kína területére telepítettek.
Kedves estfen !
Ez jó.
Talán meg kellene nézni, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárá-ban benne van-e ...
.
Kedves estfen !
A teljes mű (17 Mb) innen le is tölthető:
http://mek.oszk.hu/07000/07033/index.phtml
.
Kedves najahuha!
Már itt a topicon is meg van,régebben feltöltöttem.Itt: (#1838).Nekem alapmű a magyar nyelvtan tanulmányozásához.
Kedves estfen !
Nagyszerű ! És egyúttal bocsánat. Visszamenőlegesen az ember már nem olvas el mindent egy fórumban, mert akkor soha nem volna képes becsatlakozni a beszélgetés folyamába. Így aztán menet közben döbben rá, hogy a dolgok döntő része "kibeszélésre" került.....
Kedves Najahuha!
Erre kéne egy frappáns válasz a "nagy-tudású" finnugorász barátainknak!
http://www.hangtar.radio.hu/mrplayer.php?autoplay=1&hangtar=20100420_222500_1
Erre kéne egy frappáns válasz a "nagy-tudású" finnugorász barátainknak!
http://www.hangtar.radio.hu/mrplayer.php?autoplay=1&hangtar=20100420_222500_1
Meghallgattam. Nagyon jó hogy idehoztad, mert mindenki hallhatja a saját fülével a legismertebb finnugrászok máig fenntartott, és újabb hazugságait is. Értékelni persze igazából csak az tudja őket, akinek van kellő ismerete a szóbanforgó dolgokról, és én is örülnék annak, ha Najahuha ezúttal is hozna egy frappáns recenziót.
Ami az én véleményemet illeti:
Honti hazudik mint a vízfolyás, de ezt már megszokhattuk tőle. Keresztes óvatosabb duhaj, itt-ott már enged a tarthatatlan állításokból. Csúcs viszont egy ravasz róka, aki megpróbálja elhúzni a magyarok orra előtt a mézesmadzagot.
Kíváncsian várom a véleményeket!
Kedves petzso !
Köszönöm.
Végighallgattam Lukácsi Béla vendégeinek: Honti László, Keresztes László, Csúcs Sándor finnugristák beszélgetését.
Számos rögtönző megjegyzésem lenne:
1./ Ahhoz képest, hogy ők kijelentik, nem a személyeskedés a lényeg, a beszélgetés fő része a dillettánsoknak tartott kutatók személyes támadásáról szól.
2./ Vaskalaposság
3./ Informális érvelések garmadája / rádióműsorban nem is szerencsés a száraz anyag, de kizárólag ezt nyomatni színvonal alatti.
4./ A beszélgetés összes témája lerágott csont, mindezekről a
három finnugrista által írott művek recenziói megszülettek.
Többek között én is írtam mindhármójuk munkáiról:
A./ Keresztes és ami mögötte van... ( Keresztes és Csúcs tanulmányának elemzése)
B./ Csúcs és ami mögötte van..... ( Csúcs Sándor tanulmányának elemzése)
C./ Honti és ami mögötte van.... ( Honti László tanulmányának elemzése)
- Státusza