Mint már említettem, nem élhettek.
Az alábbi idézet világosan megmondja, hogy a honfoglalók, azaz a hungárusok hol éltek:
„A hungarusok ... Khoraszánból vándoroltak ki.”
(El-Bakr XI. századi arab író)
Magyar őstörténet
- Téma inditó Ivan
- Kezdés dátuma
- Státusza
Az alábbi idézet világosan megmondja, hogy a honfoglalók, azaz a hungárusok hol éltek:
„A hungarusok ... Khoraszánból vándoroltak ki.”
(El-Bakr XI. századi arab író)
Arról pedig most ne is beszéljek, milyen messze jár az igazságtól az, aki még mindig csak a honfoglalókkal vezeti be a magyarságot a Kárpát-medencébe!
Kedves "Magam la" !
Minden tisztelem a Tied, de akkor mennyivel lesz tudományosabb a magunk nézete , ha még az ellenfél nézetét, a legújabb lerágott csontot sem ismerjük meg ? Hogyan várjuk el akkor egyáltalán tőlük, hogy a magunk által képviselt nézetek jeleseinek írásait ŐK is elolvassák ? Ugyanazt mondhatják akkor ( és sajnos mondják is) hogy MINEK olvasnák el???
Én mindig is azt tartottam --- még az átkosban is --, hogy a marxizmus-leninizmus-t ( mint ESZMERENDSZERT) ! is csak annak joga bírálni, aki egyáltalán ISMERI. Ahhoz hogy megismerjünk valamit, legalább a hangadó dolgait el kell olvasni....
Ugyanez vonatkozik akár a Bibliára: ahhoz, hogy bárki a Bibliát bírálja, minimum el kell olvasnia....
Ugyanez vonatkozik a Vasi Szemle íróira is ( és mindenki másra, akit a szánkra veszünk...)
Én magam FODORt ki nem állhatom, így erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy minden írását velejéig kivesézzek, és a bennük lévő ordító LOGIKAI bukfenceket visszajuttassam neki. Nem utolsósorban összevetni Fodor régebbi írásaival, és folyamatosan föltenni azokat a nyilvánvaló kérdéseket, miért változtatta meg a nézeteit, hiszen jószerivel -- ahogy ők mondják -- már mindent bebizonyítottak, így amit ma másként állít, azt állíthatta volna 30 évvel ezelőtt is, hiszen már akkor is rendelkezésére álltak azok a források, azok a tudományos szintézisek stb....
Éppen ezek miatt kell elolvasni.
Másrészről mint mondtam, azért: ne vágják a fejünkhöz, hogy olyan dolgokról beszélünk , amit nem is láttunk, nem is olvastunk, és így még idézni sem tudjuk pontosan.....
Szóval bármennyire is bicskanyitogató, szükségét látom ezek elolvasásának. ( Nem utolsósorban azért is, mert újabb goindolatokra serkentenek..)
Ez igaz.
De így kijelenteni nem kimondott tudományosság, hiszen rögtön számos kérdést fölvet:
1. Ki a magyar ?
2. Mikortól vonatkozik is bármi a magyarokra ?
3. Melyik az a legnagyobb földrajzi kör, amivel behatárolható a MAGYAR élettér ?
4. Az előző alapján akkor onnan milyen kölcsönhatások jelentek meg ?
STB....
Éppen ezért kell TÉTELESEN elolvasni, hogy a "körmönfontságukat", a finnugor nézetnek való kényszerítő megfelelősítésüket , az ahhoz való igazodást földeríthessük benne.....
Így igaz.
A dolgokat KOMPLEXEN kell nézni, és éppen ezért kell Raskó anyagát is ízeke szedni, hibás módszereiket és magukat a hibákat folyamatosan és rendszeresen a fejükhöz vágni, hogy "még a lélegzetük is elakadjon újabb blődségek írásához".....
Így igaz.
Minden tisztelem a Tied, de akkor mennyivel lesz tudományosabb a magunk nézete , ha még az ellenfél nézetét, a legújabb lerágott csontot sem ismerjük meg ? Hogyan várjuk el akkor egyáltalán tőlük, hogy a magunk által képviselt nézetek jeleseinek írásait ŐK is elolvassák ? Ugyanazt mondhatják akkor ( és sajnos mondják is) hogy MINEK olvasnák el???
Én mindig is azt tartottam --- még az átkosban is --, hogy a marxizmus-leninizmus-t ( mint ESZMERENDSZERT) ! is csak annak joga bírálni, aki egyáltalán ISMERI. Ahhoz hogy megismerjünk valamit, legalább a hangadó dolgait el kell olvasni....
Ugyanez vonatkozik akár a Bibliára: ahhoz, hogy bárki a Bibliát bírálja, minimum el kell olvasnia....
Ugyanez vonatkozik a Vasi Szemle íróira is ( és mindenki másra, akit a szánkra veszünk...)
Én magam FODORt ki nem állhatom, így erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy minden írását velejéig kivesézzek, és a bennük lévő ordító LOGIKAI bukfenceket visszajuttassam neki. Nem utolsósorban összevetni Fodor régebbi írásaival, és folyamatosan föltenni azokat a nyilvánvaló kérdéseket, miért változtatta meg a nézeteit, hiszen jószerivel -- ahogy ők mondják -- már mindent bebizonyítottak, így amit ma másként állít, azt állíthatta volna 30 évvel ezelőtt is, hiszen már akkor is rendelkezésére álltak azok a források, azok a tudományos szintézisek stb....
Éppen ezek miatt kell elolvasni.
Másrészről mint mondtam, azért: ne vágják a fejünkhöz, hogy olyan dolgokról beszélünk , amit nem is láttunk, nem is olvastunk, és így még idézni sem tudjuk pontosan.....
Szóval bármennyire is bicskanyitogató, szükségét látom ezek elolvasásának. ( Nem utolsósorban azért is, mert újabb goindolatokra serkentenek..)
Ez igaz.
De így kijelenteni nem kimondott tudományosság, hiszen rögtön számos kérdést fölvet:
1. Ki a magyar ?
2. Mikortól vonatkozik is bármi a magyarokra ?
3. Melyik az a legnagyobb földrajzi kör, amivel behatárolható a MAGYAR élettér ?
4. Az előző alapján akkor onnan milyen kölcsönhatások jelentek meg ?
STB....
Éppen ezért kell TÉTELESEN elolvasni, hogy a "körmönfontságukat", a finnugor nézetnek való kényszerítő megfelelősítésüket , az ahhoz való igazodást földeríthessük benne.....
Így igaz.
A dolgokat KOMPLEXEN kell nézni, és éppen ezért kell Raskó anyagát is ízeke szedni, hibás módszereiket és magukat a hibákat folyamatosan és rendszeresen a fejükhöz vágni, hogy "még a lélegzetük is elakadjon újabb blődségek írásához".....
Így igaz.
Kedves Najahuha!
Talán igazad van, és ha lenne az embernek elegendő energiája, minden finnugrista állítást meg kellene cáfolnia, egyenként. Nekem nincs, és nem is látom értelmét hogy nyilvánvaló hazugságokkal vitatkozzam, de tegye aki teheti!
Már László Gyula idején bebizonyosodott, hogy az a bizonyos finnugor őshaza a finnugor ősnép feltételezése idején lakhatatlan volt. Ezt Fodornak is tudnia kellett, mégis mostanáig kötötte az ebet a karóhoz. Vajon mi változik azzal, ha azt a nemlétező őshazát most ötszáz kilométerrel odébb tolja? Igazából semmi. Ugyanúgy alaptalan az egész teória. És akkor most kezdjünk el ezen vitatkozni újra? Egy fenét.
Nyilvánvaló, hogy ameddig elfogadjuk az általuk diktált kereteket, soha az éleben nem jutunk ki az ingoványból. Ha csak arról vitatkozhatunk, hogy az őshaza a manysik vagy a hantik területéhez esett közelebb, a büdös életben nem jutunk el Khoraszánig. Ugyanígy, ha elfogadjuk azt, hogy a nyelvünket rokoni alapon csak a finnugor nyelvekkel szabad összevetni, a valóság soha nem derül ki, ebben is biztosak lehetünk.
Én elolvastam sok mindent, Ligetitől Glatzon át Fodorig, és mára elegem lett belőlük. Ismerem jól a módszereiket. Nem vagyok hajlandó ugyanazokon a hazugságokon, nyilvánvaló képtelenségeken rágódni évtizedeken át, engem már csak az igazság érdekel.
Ma már a cenzúra sem akadályozhatja meg, hogy a finnugrizmust elutasítók is szóhoz jussanak, kapható már Götz László, Varga Csaba, Cser, Alinei vagy Marcantonio, csak valakiknek fel kell hívnia a figyelmet ezekre. Én azt hiszem, nekünk éppen ez a feladatunk, na meg persze hozzátenni ehhez a magunk bizonyítékait, ha vannak ilyenek. (Akadnak.)
Hogy ki a magyar, már sokszor megírtam, de valóban vissza kell térnünk erre is. Most csak ismétlésképpen: kizárólag a mai magyarságból indulhatunk ki, semmi másból. Üdv!
Kedves "Magam la" !
Amit kimondtam, az az én igazságom. Hogy mennyire közelít a "nagy igazsághoz", azt az idő dönti el.
Az is nyilvánvaló, hogy a harcainkat nem egyformán kell megvívnunk, hiszen más más "fegyvereink" vannak... ( Mint ahogy akinek lova volt, az lóhátról, akinek meg nem jutott, hát gyalog..)
Egy a lényeg: amit én hangoztatok, az számomra tűnik a legjobb hatásos fegyvernek ellenük.....
Messzemenően egyetértek. Meg is értem türelmetlenségedet. Magam is meglehetősen nagy energiákat pazarolok önnön türtőztetésemre. No de hát az a fránya esküm kötelez, hogy "nem ölök embert" (ez szimbolikus !!, hiszen akkor én is ugyanolyan lennék mint ők...)
Ez mind igaz. Ezért is kell egyfolytában a saját hibáikra fókuszálni. Ne feledjük, a finnugrizmus kellően körülbástyázta magát, és nekünk nem segít, ha a saját nézeteinken belül azért egymásnak ásnak alá: lásd akár Marcantonio nézeteit Alinei meglátásairól....
Fodort a saját dolgaival kell szembesíteni. Lásd a csatolmányt.
Mivel nincs megadva,melyik az a szláv kifejezés,amelyikből eredeztetni lehetne a magyart,kíváncsi lettem.Rákerestem és megpróbálom kibővíteni az ismereteinket az én szempontomból.
BARLANG
Szlovák...JaSKyŇa /jaszkynya/,valamikor nagyin régen a kemény y/i/ az ü-nek felelt meg.
Cseh .......JeSKyNĚ /jeszkin/j/e/
Lengyel...JeSKiNia / jaszkinja /
Ősnyelv...aJaaSaiKiaNa JaSz Ki oNa Magyarul: Jössz Ki Onnan
Ezek elég egyértelműnek tűnnek,vannak kifejezések,amelyek nehezebben értelmezhetőek.
Bosnyák...PeČiNa /pecsina/
Szerb....... PeČiNa /pecsina/,ŠPiLJa /spilja/,SPiLJa /szpilja/
Horvát...... mint a szerb
Játszunk el a VeZeT szóval,mint a kisgyerek vezet,bezet,pezet, a z és sz gyakran
cserélődik sumér-szumér-veszet,beszet,peszet.Fordítva a SPLJ aJaaLa ePeeS/z/e
parasztosan aJáLa,vagy aLáJa VeZe.Ma azt mondjuk alúra,lentre,le-vezet.
Lett ......... aLa
Litván ......uRVaS /urvasz/,uRu VaZa,lágyan aLa VeZe /pl.népiesen hovaveze ezazoú-nak
hangzott a mai hová vezet ez az út?/
Szlovén.....Jama aJaaMa alá ma alá megy
Macedón....PeŠTeRa
Bolgár........PeŠeRa
Orosz..........пещера /pescséra/ a bolgár és orosz is fordítva aRaeSe eBe ma rés be
грот /grot/ GRoT fordítva ToRoG magy.ToRoK
берлога пещера /berloga pescsera/ visszafelé aReecsS ePe oGo aLaaRaeBe
behelyettesítve:a RéS Be oDa LeReB ma: a rés oda lejjebb,röviden le
A berloga-t olvashatnánk BēRe Lê oDa,/ahol az ē a szlávos nyitott hosszú é, az ê
pedig a magyar rövid zárt e. Ebben az esetben lehetne rokonítani a BaRLaNG –gal,
Be aRa aLaNG - be arra alant,alulra.
Nem vezethető és nem is hasonlítható a barlanggal,de idekívánkozik mutatóba a görög és a latin.
Görög.......SPeLaioN eSe Pe aLa ioN eZa Fö aLo JöN,ma ez a föld alól/vagy alá/ jön
Latin.........SPeLuNCa fordítva aCNu Le PeSe ,aKNa Le VeZe
Angol.......CaVe,ha KeiV-nek olvassuk,nem valami érdekes,de a C az csalóka,olvassuk
Most Sz-nek és visszafelé eVeSz,s hogy szépen kiejthető legyen,így kellene
jelölni èVeSz /ahol- è - a népi rövid,de hosszanejtett e,inkább ee-nek a jele/.
Van ezeknek a megfejtéseknek egy érdekessége,ami megmutatja,miért kellett a ROVÁSÍRÁS-t és a tájnyelveket elfeledtetni a magyarokkal? Ha csak félig alkalmazzuk a rovás olvasatot,elég értelmezhető kifejezéseket kapunk.A szláv nyelvben,mit kell keresni azt megmondja CiRiLL-KiRiLL-KöRüLíL/R/ neve,az eredeti értelmet körül kellett írni.Az új abc szerint biztosan lehetett még olvasni,de amikor elfelejtették a rovásolvasatot,egyenesben olvasták,azt amit láttak,így maradt a mássalhangzók torlódása.MeTóD-nak más volt az iránya,ő MeT/T/óD-ta a szavakat.Így magyarázható,mondjuk a szó-szou-szouv,ősnyelvi
kifejezés meghosszabbodása,szolouvo,majd szlovo/szlov.ír.slovo/,málna-malina,pálca-palica keletkezése,de ezt a gondolatot,még tovább kellene fejleszteni.
Elolvastam, gratulálok az írásodhoz!
Szintén úgy gondolom,hogy a BaNya eredeti értelmében a jó tulajdonsághoz tartozott.Lehet öregként értelmezni,vagy az aNya játékos formája is lehet.Tudom az ilyen gondolatokat a hivatalosak rögtön ledorongolják,de a "b" betűs játékos szóképzés elterjedtebb,mint gondolnánk.ANya-BaNya,Apa-BaPa,iLLeG-BiLLeG,LoVaM-BoVaM stb.Másütt is alkalmazzák,szlovák kiszámolós:
Eniky beniky kliky bé
Ábr fábr dominé
Elce pelce
Do pekelce
En ten ben
Hybaj z kola ven
Hasonló magyar:
Ekete pekete cukota pé
Ábel bábel dominé
Csiszi á csuszi bé
Csiszi csuszi pompodé
A gyerekeknek még szabad,így szavakat képezni,mire felnőnek, eltiltják.Mi van akkor,ha emberiségi gyermekkorunkban ősnyelvünkben ezt lehetett alkalmazni? Hasonlít-e a FeHéR a szlovák BieLý/bj/i/elí/-hez?FeHéR-BeHéR-/PeHéR-PeHeL/y/-PeHeLJ-PeHeJL/-BeHeJL-BeHeJeLí-BJeLí/így írták Ľ.Štúr idejében/,ma-BieLý.Nem kellene elfeledni,amit gyerekkorban automatikusan alkalmazunk.Ha unokámnak mondom:Na,most megyünk és egy jót alszunk,sokszor válaszolja:igen,papa,megyünk"aluszni".Sosem javítom ki,majd kiverik belőle a hivatalos magyar nyelv "ŐRZŐI".De,mitől is őriznek minket annyira?
Kedves estfen !
Egyetértek. Minden nyelv jóval találékonyabb, mint amilyen száraznak és sivárnak állítják be a hivatalosak.Ők már a "megölt békát" boncolgatják, és az alapján próbálják meg kitalálni, hogyan is ugorhat akkorát olyan lábakkal, ahelyett, hogy türelmük lenne napokon át megfigyelni a dolgokat....
A FEHÉR a magyarban nem mindig volt fehér. Eredetibb állapota
FEÉR / FEÍR / FEJÉR
Ezek variációiból már kellő gyorsasággal változhatott az általad említett BJL-re.... hiszen az F>B, a hiátussal rendelkező EÉ vagy EÍ > J-ként hangzódik, és L>R is kellően gyakori.
Elég legyen megemlítenem az ógörögben "PH"-ként jelzett "F" kiejtést, amit egyes népek előszeretettel ejtenek inkább "P"-nek, mint "F_nek.
Bár a finnugrizmus váltig állítja, hogy F>B változás nem lehetséges, azt akkor mindenképpen meg kell előznie egy P>B változásnak, és abból lehet B>F.
Ugyanakkor számos ma is létező szó és élő gyakorlat igazolja, hogy erről az akademista "kitételről" a nyelv maga , annak alakulása mit sem tud, így IGENIS a VALÓSÁGBAN létezik....( Ugyanis ha a fent említett "PH" történetesen "F"-nek olvasódik, majd abból "P" olvasat lesz, a "P"-ből már eljuthatunk a "B" zöngés kiejtéshez.....
Angol: "HUB" --- magyar HEPe-HUPa-ból a HUP-a ( a HEP-e a mélyedés, a HUPa a DUdor, DUDdancs..)
Más ugyan a mai jelentésük, de az alapértelmük megmaradt: egy kis GÓC, középresűrűsödés.
Kedves estfen !
Egyetértek.
Bizonyításképpen pár szó, amit a hivatalos nyelvészet is a MAGYAR átadóként említ, vagyis a szó a magyarból ment a szlávba:
teher -----> trh
tornác ----> trnac
törköly ----> trkulj
alakban honosodtak meg.
Vagyis a változás a következő KIEMELT részeket igazolja:
"....Megjelent: Életünk 1996/6–7, 634–648.)
írja:
„......A jerek kieséséig a szláv nyelv, mint láttuk, csupa nyílt szótagokból állt, a szótagzáró magánhangzót azonban több mássalhangzó is megelőzhette, ami a magyarban különösen szó elején sokáig szokatlan volt, ezért a szó eleji mássalhangzó-torlódásokat a szláv eredetű szavakban — más (latin, német, francia stb.) korai jövevényszavainkhoz hasonlóan — a magyar feloldotta. Ez történhetett hangbetoldással
(brazda > barázda, klas > kalász, kračun > karácsony, kral' > király), magánhangzó-előtéttel (stol > asztal, stog > asztag, strěcha > eszterha),…....”
Vagy fordítva. Ugyanis ezen szavaknál a magyarban éppen a MÁSODIK szótag a hosszú, így ez tűnik hangsúlyosnak: ba-RÁZ-da, ka-LÁSZ, ka-RÁ-csony, ki-RÁly, így egy idegen fül számára torlódnak a mássalhangzók. A magánhangzó-előtét pedig a szuper-rövid kiejtése okán szimpla elhagyással tűnt el....( Ahogy a magyar meg a duplán leírt hangzókat rendszerint duplázva/nyomatékkal is ejti az idegen szavakban: communication, better, letter, stb.)
„....A korai szláv jövevényszavakat is érintette a két egymást követő nyílt szótag esetén a második magánhangzójának a kiesése (malina > málna, palica > pálca, slama > szalama > szalma, srěda > szereda > szerda, sluga > szuluga > szolga). .....”
Vagy fordítva. Ugyanis ezen szavaknál a magyarban éppen az ELSŐ magánhangzó hosszú, az azt követő mássalhangzó kitartott, így nyomatékos a hangsúly: MÁL-na, PÁL-ca, SzAL-ma, SZER-da, SZOL-ga, (SZU-l(u)-ga).
Mindkét típussal végig kell nézni a szláv eredeztetésű szavakat.
„..Ugyanaz a nyílt szótagra való törekvés egyes nyelvjárásokban a korábbi ősszláv bărda 'szakáll' szót (vö. ném. Bart) brada-vá, másutt broda-vá, megint másutt boroda-vá alakította. Ezek és az ehhez hasonló, közös indítékú változások azonban egyrészt nem egy-egy leendő szláv nyelvre, hanem azok egész csoportjaira terjedtek ki, keresztül-kasul szabdalva a szláv nyelvterületet, másrészt egyes perifériákat (poláb, kasub) nem értek el.....” (Zoltán András: A magyar-szláv érintkezések kezdetei és fázisai, Megjelent: Életünk 1996/6–7, 634–648.) ..."
A szláv nyelvekben a hangsúlynak különleges jelentősége van – egyebek mellett – az r és az l hangok metatézisében.
És a fenti fölsorolt szavaink tartalmaznak -R- és -L- hangokat ?
Csak azokkal vannak teli !!!!
És tényleg:
„..Az uráli alapnyelvben a CVCV és CVC(V)CV etimonok már a szókincs alapelemeiként jelentkeznek.....” (Dezső László: Areális tipológiai megjegyzések J. H. Greenberg könyvéről , Budapest, 2003.)
CVCV / CVC(V)CV képletek,
ahol nemzetközileg elfogadott jelzésrendszer szerint
"C" = Consonant ---> mássalhangzó
"V" = vowel ---> magánhangzó
A hollótól a főnixig - Előadás a Pálos Rendről
"A Pálos rend történetét, Magyarországon különös módon, rejtve, szinte elfeledve, majd újra előtérbe kerülve ismét erőteljes érdeklődés kíséri napjainkban. Mi lehet ennek a meglepően erős érdeklődésnek az oka?
Talán, ha a történelmi kor lehetőségeivel magyarázzuk, logikusnak tűnik, most a magyar őstörténet kutatás, az identitás keresés korszakában ennek a felszínre törő, nagy lelkesedést kiváltó témának az előtérbe kerülése. Annál is érdekesebb egy hivatalosan a római katolikus egyházhoz tartozó szerzetesrend iránti jelentősebb érdeklődés, mert manapság az anyagiság és anyagiasság minden korábbinál dominánsabban jelentkezik.
Magyarázat lehet erre az, hogy az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend? Még ez is kevéssé teszi érthetővé a növekvő érdeklődést. Talán valami titok, magyarázat a nép sorsfeladatára, vagy közismerten tragikus történelmünk eseményeinek megértéséhez visz közelebb a témában való elmélyülés? Úgy tűnik, mélyebb megértéshez juthatunk a pálos történet és szellemiség megismerése által.
Talán nemcsak az elmúlt 700 év történeti áttekintésére van szükség ahhoz, hogy kérdéseinkre választ találjunk. A helyszínt és az időszakot is érdemes tágítani: a mai fogalmaink szerinti Európa és Ázsia valamint Ó-Egyiptom, és az utolsó nagyobb jégkorszak utáni évezredek kerülhetnek fókuszba.
„Mélységes mély az emlékezés kútja, ne mondjuk inkább feneketlennek?” – kezdi világhírű regényét Thomas Mann, amikor bibliai tárgyú történetébe kezd. Induljunk hát mi is visszafelé, mélyen a múltban keresve a gyökereket.
Előadások címei:
I. Ősi gnosztikus szellemi hagyományok a magyar történelemben A magyar ősvallás és kapcsolatai más gnosztikus gyökerű vallásokkal
II. A Pálosok kincse A magyar Pálos rend gnosztikus értékei
III. A hollótól a főnixig A lélekbeavatás ösvénye a Pálosoknál, az alkímia nyelvén"
"A Pálos rend történetét, Magyarországon különös módon, rejtve, szinte elfeledve, majd újra előtérbe kerülve ismét erőteljes érdeklődés kíséri napjainkban. Mi lehet ennek a meglepően erős érdeklődésnek az oka?
Talán, ha a történelmi kor lehetőségeivel magyarázzuk, logikusnak tűnik, most a magyar őstörténet kutatás, az identitás keresés korszakában ennek a felszínre törő, nagy lelkesedést kiváltó témának az előtérbe kerülése. Annál is érdekesebb egy hivatalosan a római katolikus egyházhoz tartozó szerzetesrend iránti jelentősebb érdeklődés, mert manapság az anyagiság és anyagiasság minden korábbinál dominánsabban jelentkezik.
Magyarázat lehet erre az, hogy az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend? Még ez is kevéssé teszi érthetővé a növekvő érdeklődést. Talán valami titok, magyarázat a nép sorsfeladatára, vagy közismerten tragikus történelmünk eseményeinek megértéséhez visz közelebb a témában való elmélyülés? Úgy tűnik, mélyebb megértéshez juthatunk a pálos történet és szellemiség megismerése által.
Talán nemcsak az elmúlt 700 év történeti áttekintésére van szükség ahhoz, hogy kérdéseinkre választ találjunk. A helyszínt és az időszakot is érdemes tágítani: a mai fogalmaink szerinti Európa és Ázsia valamint Ó-Egyiptom, és az utolsó nagyobb jégkorszak utáni évezredek kerülhetnek fókuszba.
„Mélységes mély az emlékezés kútja, ne mondjuk inkább feneketlennek?” – kezdi világhírű regényét Thomas Mann, amikor bibliai tárgyú történetébe kezd. Induljunk hát mi is visszafelé, mélyen a múltban keresve a gyökereket.
Előadások címei:
I. Ősi gnosztikus szellemi hagyományok a magyar történelemben A magyar ősvallás és kapcsolatai más gnosztikus gyökerű vallásokkal
II. A Pálosok kincse A magyar Pálos rend gnosztikus értékei
III. A hollótól a főnixig A lélekbeavatás ösvénye a Pálosoknál, az alkímia nyelvén"
Na, erre még nem is gondoltam - mármint hogy mi itt egymást kritizáljuk, mikor vannak velünk szemben állók is, - de legyen!
Nem tudom mennyire ismerős, a Ferencváros egykori kemény hátvédje: Dalnoki Jenő, egykor a közönség kedvence volt. Szállóigévé vált a hozzá szóló rigmus: "Puha vagy Jenő!"
Valami hasonló jutott az eszembe...
Kedves "Magam la" !
Köszönöm a véleményt. Igen, erről a 'puha"-ságról mintha beszéltünk volna egy kört.
Meglehet, a tárgyilagosság messzemenő betartásával lehetne szigorúbb.
Ugyanakkor én elsősorban a tartalmi elfogadhatóságra, a tárgyi adatok hitelességére gondoltam.
Persze, persze. Csak vicceltem.
A pálosok története valóban rendkívüli jeletőségű a középkori magyar történelemben. Éppen ez lehet az oka annak, hogy alig tudunk róla valamit...
Kedves Mirdad és "Magam la" !
NEM CSAK a magyar történelemben.
"..A magyar pálos-szerzetesek ismertek voltak a középkorban úgy a spanyol, mint a portugál királyi udvarban , ezért magyar pálosokat is hívtak Dél-Amerika belső részeinek felfedezéséhez és az indiánok megtérítéséhez is. Az atyák gyakran barlangokban laktak ott is (hasonlóan a Pilis hegységbeli lakhelyeikhez), s a barlangok falán nagyon sok magyar nyelvű, balról-jobbra haladó felirat maradt fenn. De levelezéseikben, térképek feliratozásánál szintén használták a pálos-rovásírást.
Helyüket később jezsuiták vették át, de a közöttük lévő magyar jezsuiták még egy darabig használták ezt az írást is, sokszor latin írásmódjukkal vegyesen. Hazánkban – a valós nemzeti történetkutatással párhuzamosan – reneszánszát éli a rovásírás-kutatás, illetve a régi, sokszor évezredes rovásírásos emlékek felfedezése, értelmezése. A dél-amerikai Cerro Pelado barlangban. 1500 körül véstek a sziklába. A számokat arab számokkal írták rá (bizonyítva mai számaink eredetét). Ezeket a számjegyeket a kettőspont (két, egy vonalban álló hurok) után figyelhetjük meg. Felirata: született 1473-ban.
A Pálos térképeket a Magyar Piarista Tartományfőnökség levéltárában már a XVIII. században is őriztek térképeket. A térképek katalógusa nyomtatásban is megjelent. A rendi levéltárak térképeinek katalógusai is. Pl. Pálos és piarista térképek, összeáll. Dóka Klára, munkatárs Csányi László, Bp., 1991. Magyarországi egyházi levéltárak térképei, térképek profiltisztítás céljából átadásra kerültek a rendtartomány Központi Könyvtárának. A pálosoknak újvilági (amerikai) térítéseikről állít majd emléket a Pilisi Pálos Passió.
Kolumbusz Kristóf (1451-1506) Cristóbal Colón, Cristoforo Colombo kezébe jutott Paolo Toscanell levele és térképe, melyet V. Alfonso portugál királynak írt az Indiába vezető útról, melyet nyugat felé tartva is elérhetőnek vélt. Ilyen irányú tervet terjesztett II. János portugál király elé, de elutasították a javaslatát. Kolumbusz 1485-ben, felesége halála után ezért átköltözött Pálosban, a La Rábida kolostorba.
A palos szó spanyolul azt jelenti veretés.
A "szent remete szerzetnek" a pálos rendre jellemző a remeteség hármas jellege: az imádság, a magány és a vezeklés szeretete így határozhatjuk meg a tevékenységüket. A vezeklést a veretést a későbbiekben a regulák szabályozzák.
1492. augusztus 3-án futott ki a Palos kikötőjéből három hajóval Kolombusz, a Santa Mariával, melyen személyesen parancsnokolt, a Pintával melyet Martin Alonso Pinzón irányított és a Ninával Vincente Yánez Pinzón vezetésével. Kolombusz kettős hajónaplót vezett a legénység megtévesztésére és megnyugtatásukra.
1492. október 12-én éjjel pillantják meg az első amerikai szárazföldet Guanahanit. Ezt a helyet San Salvadornak, Szent Megmentőnek keresztelt el. 1492. december 25-én, Szentestén, a Santa Maria zátonyra futott, átköltözött Kolombusz a Ninára.
A portugálok 1493-ban átvették a magyar rend konstitúcióit, reguláját. Felvételüket is ebben az évben hagyta jóvá VI. Sándor pápa. Kezdetben 4 évenként, később minden nyolcadik évben küldte el a tartomány követeit a Buda melletti Szentlőrinc-i nagykáptalanra. A portugál tartomány historikusának, Henricus a Santo Antonionak adatai alapján 22 rendházukat említi a szerző.
Az Úr 1490-ik évében, virágvasárnap utáni kedden Mátyás király meghalt.
1492. október 12-én Kolombusz az Újvilág földjére lép. A kísérete élén megcsókolja földet, imádkozik. A világtörténelem legnagyobb eseménye ez a nap. A magyar pálosok Amerikába így jutottak el, ezen nem kell csodálkoznunk, hiszen ez a rend volt a legméltóbb arra, hogy Izabella királyné a pálosokat hívja és küldje téríteni Amerika földjére, Kolombusz hajóira.
A portugálok már 1464-ben csatlakoztak a magyar rendhez. A spanyol testvérek ere¬deti nevük Fratres de Hispánia volt.
A Lisszaboni Állami Levéltárban őrzik Szombathelyi Tamás generális búcsúztató beszédét, amit a Portugáliába távozáskor 123 pálos atyának mondott.
Barcelonában pedig megtalálható magát a büszkén „magyar királyi vér leszármazottjának” tekintő Katolikus (Kasztíliai) Izabella (1451-1504) meghívólevelének másolata, melyben a következő szavakkal kér pálos hittérítőket Fráter Tamás magyar rendfőnöktől:
„Küldjön újabb munkásokat az Úr szőlőjébe, mert valóban munkásokra lesz szükség, akikre nehéz testi munka vár”.
VI. Sándor pápa (Rodrigo Borgia) (1431-1503) megbízásából többször mennek Amerikába, hogy ott hittérítést végezzenek a pálosok, akikre kezdetben ő bízza Amerika krisztianizálását. Magyar főpap volt Borgia, Rodrigo aki kardinális korában egri érsek és péterváradi apát is volt, így jól ismerte a pálosokat. Hunyadi Mátyás nevezte ki a kardinálist péterváradi apáttá, hiszen fején a Szent Koronával apostoli királyi uralkodó volt, aki egyébként, tudottan jó kapcsolatban állt a pálosokkal. Spanyolország és Portugália szembefordult egymással, és megint VI. Sándor kéri fel a pálosokat, hogy csillagászati eszközökkel húzzák meg a határvonalat a két veszekedő hatalom között.
Ennek következményeképpen jött létre a 1493-ban Inter caetera (olv. Inter káétéra) kezdetű bulla ennek nyomán jön létre a 1494-ben a tordesillasi (olv. tordeszillaszi) egyezmény, amely Kolombusz felfedezése után kelet a felé nyomuló portugálok és a nyugatra tartó spanyolok között egyezséget kellett teremtenie.
A Zöldfoki- szigetektől nyugatra a 371 mérföldnyire jelölték ki a határvonalat. Ezt a pápai vonalat később a portugál király nyomására végül a 46. nyugati hosszúsági fok felé tolták el. VI. Sándor pápa meghozta döntését az újonnan felfedezett földek felségjoga tekintetében. 1501-ben a bulla, a "Los Reyes Catholicos" kezdetű, nemcsak igazságot tett az új hódítások tekintetében, hanem kereszténységet is rendelt az Új Indiákba. Bullája alapján tisztán kiolvasható, hogy magyar Pálos-rend szerzetesi voltak Amerika első hithirdetői.
Az Úr 1503-ik évében meghal Sándor pápa. A bazilika altemplomából rövid idő múlva átszállították pápa földi maradványait a spanyolok által Rómában emelt nemzeti kegyhelyre, a Santa Maria di Monserrato-templomba.
A spanyolok elfoglalják Guatemalát. Guatemalában, ahol a pálosok éltek, húzódik egy hatalmas hegyvonulat, ebben vannak a remetefülkék, barlangok, amelyek falain még ma is elég sok rovásírásjel található ezek a sajátos pálos rovásírás elemei. Argentínától egészen Bolíviáig és Peruig is eljutottak (természetesen a mai ország neveket használom).
Pizzaro és katonái is találkoztak a magyar atyákkal, zavarták is őket a tevékenységükben, ezért kisebb szigetekre igyekeztek áttelepíteni a frátereket. 1559-ből is vannak emlékek Dél-Amerikában, de már 1560 után nyomuk veszett. Meg kell emlékeznünk még a pálosok dél-amerikai térítő tevékenységéről. Amerika felfedezése után még a spanyol virreynátusok idején (1495) mentek pálosok Dél-Amerikába, ahol a latin-amerikai spanyol gyarmatokon a keresztény kultúra alapjait vetették meg. Különösen a satubali remete Szent Pálról nevezett rendháznak jutott nagy szerep ezekben a térítésekben. Ennek a rendháznak a lakói eleinte a Földközi-tenger vidékén térítettek. Katolikus Izabella spanyol királynő kérésére a satubali spanyol provin¬ciális küldött ki először Dél-Amerikába hittérítőket.
Pedro de Mendoza conquistador az első laplalai virreynatus 14 hajóval ment Dél-Amerikába s mindegyik hajóján egy-egy magyar pálost vitt magával.
Szent hivatásuk teljesítése közben azon¬ban a vad guerandi és guarani indián törzsek mészárolták le őket. A spanyol udvar annyira ragaszkodott a pálosokhoz. hogy eme kísérlet után ismét újabbakat küldött a térítő munka folytatására.
A magyar pálosok Argentínában és Paraguayban kolostorokat is alapítottak, melyek más szerzetek birtokában még ma is megvannak. A Dél-Amerikába került pálosok történetére vonatkozó értékes levéltári anyag is van ezekben a kolostorokban.
Más adatok szerint Diaz de Solis három karavelláján, a "Mar Dulce" partjain, 1515-ben más adatok szerint Pedro de Mendoza hajóin is pálosok voltak. Buenos Aires első parcellázási térképén találkozunk Mathe Istvány nevével. Nem sokkal később V. Károly kancellárja, a magyar Maximilianus Transylvanus volt az első, aki a világnak beszámol Magellán útjáról, ami a magyaroknak nemcsak Ibériával való kapcsolatára utal, hanem a kozmogóniai tudásáról is számot ad.
Az első pálos-szerzetesek után Amerika krisztianizálását a jezsuiták vették át. A latin-amerikai levéltárakban erre vonatkozó dokumentum csak elszórtan található, talán többet árulnának el az európai jezsuita archívumok, bár a Jézus Társaság dél-amerikai hittérítő tevékenységének szomorú fináléját ismerve még ebben sem reménykedhetünk túlságosan. Lacza Tihamér: Magyar jezsuiták Latin-Amerikában című könyvében így ír: Szentmártonyi Ignác tulajdonképpen nem is hittérítőként, hanem a portugál király udvari csillagászaként és térképészeként került Brazíliába.
Feljegyzései, térképei valószínűleg valamelyik portugál levéltár eldugott részében porosodnak. A magyar jezsuita tanár, 1745-ben magyar pálos nyomokat fedezett fel, naplójában beszámolt arról, hogy az egyetem könyvtárában rovás jegyzeteket is talált a pálos vonatkozású könyvek között. A fennmaradt pálos anyag egy részét a Mappa Antiqua (olv. Mappa Antikva) c. térképet a Nagyszombati Egyetem másoltatta le ez ma Vinland Map (olv. Vinland Mep) néven ismert.
A dél-amerikai Cerro Pelado (olv. Kerro Pelado) barlangi feliratokat 1500 körül vésték a sziklába. 1910-ben fedezték fel a Cerro Pólilla (olv. Kerro Pólilla) nevű röghegységben (amely nevét a paulillákról, vagyis a pálosokról kapta) a barlangi rajzokat, amelyeket az ott élő pálosok rajzoltak fel. Pálosok a krisztianizálásnak azt a formáját követték, hogy a “Fiú isteni személyéhez való egyedülálló közelség miatt a pálosok embersége maradéktalanul eltelik a kegyelem teljességével és bennük így a kegyelem mintegy belső és természetes forrásból fakad, az emberségük a második isteni Személyben azaz Jézusban való azonosulásukban „áll fönn”
Az Atyák, így a pálos atyák szerint is Krisztus hyper anthropon anthropos (írja Hitvalló Szt. Maximusz és Damaszkuszi Szt. János) vagyis az átlag ember fölé emelt ember).
Krisztus követőit a megszentelődés célja vezette, így a pálos atyákat a krisztusi igazság terjesztése.
Ők a gyarmatosításban nem vettek részt, barlangokba húzódtak, elvonultan éltek, mint kezdetben, a Pilisben s a térítésben a kereszténység hű követői voltak. Főleg az indiánok között jártak, és emlékük ma is él fehér atyáknak nevezik őket úgy, mint a Pilisben. A felfedezést, a hódítás követte, amely történelmünk legnagyobb népvándorlását, kultúrák keveredését hozta létre. Európa és Amerika között a magyar pálosok építették fel a keresztény hidat.
Az új uralkodó erdélyi vajda Szapolyai János is pálos elkötelezett volt, úgy mint apja Szapolyai István. A keleti országrész királya I. János (1487-1540) akit 1526-ban, magyar királynak választottak. János király uralkodásában a sok zavaró körülmény megtette a magáét. V. Károly, noha felismerte a soha vissza nem térő alkalmat a legjobb diplomatái egyikét, Johann Wese lundi püspököt indította Szapolyaihoz tárgyalásra. A tárgyalás ezúttal Váradon folyt Szapolyai János új, ideglenes székhelyén, vezetését új emberre bízta a király Czibak Imre utódjára, a pálos szerzetesből váradi püspökké emelt (Martinuzzi Utjesenovics) Fráter Györgyre.
Belső ügyekben már jó két esztendeje ő volt a leghatalmasabb szavú magyar politikus. Fráter György pálos kolostor rendfőnöke, váradi püspök, esztergomi érsek az önálló Erdély megteremtője és kormányzója, ő az, aki János királyt rábírja az 1514-iki kegyetlen törvény eltörlésére, s visszaadja a jobbágynak a szabad költözködés jogát. Fráter Györgyben találta meg Szapolyai a támaszt. A pálos barát rövid pár hónap alatt rendezte az évtizedek óta csődből csődbe bukdácsoló kincstár helyzetét.
1551. december 16-áról 17-ére virradó éjjel Erdélyben, alvinci kastélyában meggyilkolták Fráter Györgyöt, a magyar történelem legnagyobb politikai lángelméjét. A római anyaszentegyház bíborosát, Erdély vajdáját és kincstartóját, váradi püspököt.
Istvánffy Erdély történetében arról ír, hogy a barát jobb fülét, Mercado (olv. Merkádó) solymármester levágta. György barát fülével Ferdinánd király őfelségét ajándékozta meg.
A vértől elborított holtteste több hónapig hevert eltemetetlenül.
1552. február 25-én temették el a gyulafehérvári székesegyházban, ami testéből megmaradt.
Erdély kifosztása és a bíboros meggyilkoltatása miatt a súlyos nemzetközi elítélésre reagálva I. Ferdinánd magyar, cseh és német király panaszlevele bátyjához V. Károly császárhoz:
„Nem hiszem, hogy valaha is ekkora szégyen és gyalázat érte volna a Birodalmat…
György barát nemzeti egysége álom maradt csupán. De soha nem adta fel a küzdelemét, küzdött haláláig. A lángeszű Fráter Georgius sírkövén ez olvasható:
„OMNIBUS MORIENDUM EST” (olv. Omnibusz Moriendum eszt) (Mindenki halandó)
Erdély után a lengyel földön is felerősödik az ősi magyar Mária-tisztelet, a Boldogasszony, a magyar Pálos-rend által kapott hangsúlyozott helyet az egyházban – ennek első komolyabb jele 1352-ben a Márianosztrai rendház alapítása –majd az onnan 1382-ben Csensztochovába /Częstochowa/ kiment 16 pálos atya Opolei László nádorral kolostort alapítottak..." (X)
- Státusza