Jaszladány: Köszönöm a válaszodat, és mindjárt továbbítom is Ernoe felé, aki szerint nem lehet az elemek alapján megállapítani, hogy történt-e meteoritbecsapódás vagy sem, mivel az univerzumban ugyanazok az anyagok lelhetők fel, mint a földön. Mint én is utaltam rá, azért mégis csak megállapítják valahogy.
-
Ernoe: Kedves Jászladány, nem az elemek árulják el egy köröl, hogy valami a világürböl jött vagy sem, (a Föld is a világürböl van) hanem a környezete. Mondjuk egy darab vas a homokban az valoszinüleg az égböl pottyant meteorit.
-
Emlitettem, hogy a Föld kb. 30 km/sec sebességgel száguldozik a világürben a Nap körül, a meteorokkal valo összeütközés sebesség is ebben a nagyságrendben van. Számold ki a fékezöeröt a levegöben, vizben.
-
A meteorok legnagyobb része elpárolog és finom por formájában elszorva, egyenletessen leszáll a Földre. Ezt aztán nehéz felismerni mert nem kilos rögök.
-
Jaszladány: Amit nagyban befolyásol az evolúció-elmélet prekoncepciója, mivel nincs evolúció évmilliárdok nélkül. Én ismerek geológust, aki szerint pl. nem 4,5 milliárd éves a föld, hanem sokkal fiatalabb, és erre számos jel mutat. Pl. a meteorit becsapódások hiánya is az alsóbb talajrétegekben.
-
Ernoe: Igy van az evolutio receptjében a legfontosabb hozzávalo az idö.
-
Jaszladány: Már bocsi, de ezt pont az evolúció-elmélet állítja. Ne takarózz "események sorozatával", mert az elméleted szerint az események minden mozzanata spontán magától jött létre, tehát nagyon is kellett hozzá az a bizonyos szerencse-kocka. Nem Te mondod mindig, hogy az életünk itt a földön pusztán a szerencsének köszönhető? Légy egy kicsit következetesebb. Korábban szerencséről beszéltél, aztán meg valami légből kapott törvényszerűségekről, most meg események sorozatáról, amit ki tudja ezek után mi indított el. Véletlen szerencse-e, vagy valami mesebeli törvényszerűség. Most épp melyik?
-
Ernoe: Szeretném ha végre felfognád , hogy mit mond a valoszinüségszámitás és mit nem. Ugy látom még mindig nem vagy tisztába vele.
-
Vegyük a jolismert dobokockát aminek 6 oldala van. A te szohasználatoddal élve, az "esélye" annak, hogy egy elöre kiszemelt oldalára esik a kocka az 1/6=0.166', (most mellözzük a teljes mathematikai formalizmust)
-
Mit jelent ez? Semmiesetre sem azt, hogy ha 10-szer eldobod a kockát akkor ebböl biztos egy 6-os lesz.
-
Ez csak azt jelenti, hogy a megfigyelö "elvárja", hogy a kisérlet az ismétlések során olyan irányba fog menni, hogy az általam kiszemelt állapotnak a gyakorisága, osztva a kisérletek összes számával 1/6-ot ad eredményül. Es valoban a kutatok "elwárási értékröl", (Erwartungswert, expectancy value) beszélnek.
-
A hangsuly az "elváráson" van. Tehát, hogy abban reménykedem, nem pedig azt, hogy igy is fog történni. Lehet, hogy 100-szor eldobom a kockát és egyszer sem jön a várva várt hatos. De az is meglehet, hogy csuppa 6-ost dobok, vagy az elsö 6-os utána pedig 1000-szer valami más.
-
Az evolutiora áttéve, a molekukák nem kockák amik véletlenül esnek valamelyik oldalukra hanem adott tulajdonságokkal rendelkezö elemek amik meghatározott kötéseket implikálnak. Nem véletlen, hogy a szén a hidrogénnel és nem pedig a heliummal akar vegyülni. Ennyit az aminosavak létrejöttének a "lehetetlenségéröl"
-
Minden mondatod elárulja, hogy vagy nem érted valoban az evolutio lényegét vagy pedig direkt elferdited, hogy megmaradjon a teremtö Jézuska mert az olyan szép, ki hozza nélküle a gyerekeidnek az ajándékot karácsonykor..
-
Az evoluto a véletlen és a szükségszerüség utját járja és nem pedig egyszerü megrázom a zacskot jelenti.
-
Mindenki elmondhatja magárol ha öszinte, hogy az életében itt ott a véletlen hozott egy fordulopontott. Csak olyan csökönyös emberek mint a Pápa állitotta, hogy nem a véletlen hanem a "Fatimai Szüzmárja" téritette el a neki szánt merénylö-golyot.
-
Jaszladány: Ha nem tudsz válaszolni, mindig előveszed a vallást. A kérdésem: hogyan szaporodtak a megporzás útján szaporodó növények évmilliókig, míg a rovarok megjelentek. És miért nem maradtak az eredeti módszernél, ha már évmilliókig bevált nekik?
-
Ernoe: Az evolutio alapelve olyan egyszerü nem tudom megérteni, hogy mit nem lehet rajta érteni. A rovarok akkor is rászállnak a növényekre ha azoknak nincsen viráguk, merthova szálnának különben? Nem üllhetnek a földön.
-
Nem minden virág lesz méhecskéktöl beporozva. A gabonafélék és füvek akik elött ájtatosnak kell lenned mert olyan idösek, a tülevelü fák, a csalán, egy csomo leveles fa, nyirfa.... mind mind a szél által lesznek beporozva. Ezért van tavasszal az emberek szeme szája tele ezeknek a lényeknek a "spermájával", hogy képszerü legyek.
-
Nem vagyok biologus de ha belegondolok a méhecskék mind "eunuchok", a szexualitás meg olyan univerzális valami az élövilágban, hogy még az emberek is "begerjednek" a bölény izzadt tojásait szagolva (moschus), minden nö virágot kiván magának ajándékba, a zellertöl fickosak leszünk, szoval nem csoda ha ezek az eunuch rovarok szivesen fetrengenek hermafrodita környezetben.
-
Jaszladány: Ez alatt nem tudom, mit értesz, de a kérdésem megint nem erre vonatkozott, miért alakultak ki a nemek, hanem a hogyanra: hogyan alakultak ki a nemek spontán módon, egymástól függetlenül, mutációk során, évmilliók alatt úgy, hogy mindkét nem nemi szervei valamint a hím és női ivarsejt tökéletesen alkalmasak az egymással való szaporodás céljára? Ráadásul ez minden egyes faj esetében külön külön kialakult, persze.
-
Ernoe: Kedves Jászladány, van egy csomo kétnemü lény. Ez is van nekik meg az is. Ez roppant praktikus mert mindegy, hogy kivel találkoznak kettyenthetnek. Vannak halak is, hangyák is akik egyszerüen kopirozzák magukat. A növényeknél ez meg még elterjedtebb, természetesebb.
-
Jaszladány: Már bocsánat Ernoe, de korábban oldalakon keresztül állítottad, hogy a légköri oxigént a földön a növények hozták létre. Íme a Te szavaid: "A photoszinthezis nélkül nem lenne a föld légkörében oxygén." (165. old 1644. bejegyz.) Aláhizzam a légkört?
-
Ernoe: Kérlek olvassál pontosan. Azt is olvashattad töllem, hogy az oxygén az universum négy leggyakoribb eleme közé tartozik. Mivel igen reaktioképes ezért gyorsan megkötödik. A sok homok, bauxit mind oxydok. Az alma rögtön megbarnul és kivonja az oxygént a légkörböl.
-
Ha nem lenne élet (növényi) a Földön akkor már réges régen minden oxygén meglenne kötve, szilárd állapotban a földön heverne és nem a levegöben. Az élet minden valoszinüség szerint a tengerekböl kezdte meg hodito utját, a vizben ugyanis hamar elnyelödik a nap UV sugárzása. A Föld légkörének oxygénkészlete 50%-ban még a mai napig is a tengerekben élö plaktonoktol származik.
-
Jaszladány: Ennek is nézz utána jobban. A Föld mágneses tere fokozatosan csökken, tehát régen erősebb volt. A 4,5 milliárd évet azonban totálisan cáfolja.
-
Ernoe: Kedves Jászladány én tudom, hogy hogyan müködik az induktios kemence. Amit te állitasz, hogy "a változo Földmágnesesség olyan áramot indukálna ami 5000 °C-ra melegitené az egész Földet" az nonsens.
-
Az induktio a térerösség változási sebességével arányos, ez a változás pedig nem nagy. Minden repülönek összekéne olvadnia mert a repülök gyorsan átszelik a mágneses teret, de ahogy látod a térerösség nem olyan nagy.
-
Jaszladány: Az evolúcionista tudósokat kérdezd, ők állították ezt a marhaságot, hogy a Holdon több méteres kozmikus pornak kellett felgyűlnie az "évmilliárdok alatt". Biztos kiszámolták, nem tudom, és gondolom, arra apelláltak, hogy a Holdnak nincs légköre, ami elfújja vagy elégesse, tehát szépen leülepedett, vagy ilyesmi.
Ezért is tervezték nagykerekűre a Holdjárót, meg széles talpúra a komp lábait. Felesleges pénzkidobás volt.
A Holdat alig néhány cm-es kozmikus por fedi, alatta pedig sziklakemény kőzet van, nem pedig megkeményedett rizspor vagy liszt, ahogy az feltételezni szeretnéd.
Ha az lenne, nem lett volna gond a zászló leszúrásával, mint ahogy nyilván ezzel a napernyővel sem volt ilyen gond:
-
Ernoe: A "finom porba" keményitö, vagy liszt, nem azért nehéz beledugni a hurkapálcát mert össze van tapadva hanem azért mert kevés hézag van a porszemek között. A Holdon a por nagyon finom, kisszemcsés, és olyan mint az érdesfelületü üveg. Az ürhajosok ezért egy "kalucsnit" hordtak amit beszálláskor lehuztak a lábukrol és a Holdon hagytak mert féltek, hogy belélegzik a port.
-
A KFKI (központi fizikai kutatointézet) kapott Holdkövet ott megnézheted mi az.
-
De, hogy valami ujjat is hozzávegyünk. Erdekes, hogy a sivatagi homok nem gömbölyü szemcsékböl áll és a szél képes olyan homokbuckákat összefulyni, ahol a homokszemcsék egy instabil állapotban vannak egymáson. Egy pici rázodás és a homokbucka ugy összeeshet, hogy egy egész Landrover autot képes elnyelni. Több ilyen eset ismeretes. (Képzeld el mindha a homok nem foci hanem "rugby ball" lenne és a nagytengelyükkel felfele állnának egymáson.)
-