En erre mar valaszoltam de (ahogy valaki itt megemlitette elegansan atlepted pontosan ugy ahogy Ernoe szokta a kellemetlen kerdeseket) ugorgyunk neki megegyszer, nehogy szo erje a haz elejet.
Nem söpörtem le semmit, mivel én tettem fel kérdést, (tehát nem léphettem át), de csak zűrzavaros kutyulást kaptam.
Tobbfele valasz lehetseges. Az egyik hogy a eletek kozott tobb szaz ev telhet el. A masik pedig hogy a lelek energia egy resze mindig a metafizikai vilagban marad mig a masik resze reinkarnalodik.
Na ilyeneket.
Ezeket az elméleteket is alátámasztják a reinkarnációs alanyok? Ezek csak elképzelések, de semmiféle evidencia nincs rá, hogy így is lenne.
És az ilyen egyeztetés már csak azért sem működik, mert a megidézett halottak lelkei semmi ilyesmiről nem számolnak be.
Nem tudom te hany VALODI halott idezes jegyzokonyvet olvastad hogy ilyen megcafolhatatlan kijelentest tudsz tenni.
Sajnos en nem buszkelkedhetek ilyen tudassal.
A halottidézésnek bőven van irodalma, mivel néprajzi és kultúrtörténeti szempontból is sokan foglalkoztak vele. Ezekben az írásokban megtalálható összefoglalása annak, általában milyen hitvilágot képviseltek a halottlátók az évszázadok során. Napjainkban pedig nyilván a ma elterjedt hiteket képviselik, amint kitűnik.
En nem tudok egyetlen VALODI halott idezorol sem aki ilyet allitott, de ez megint csak a temaban valo jaratlansagom rovasara irhato.
Viszont ha felsorolod azokat a halott idezoket akik ilyesmit allitanak, szivesen utanna nezek.....
Én is ugyanúgy irodalomból ismerem a halottidézést és a halottidézőket, mint Te a reinkarnációs eseteket. Nem akarok linkelni, de jó sokat lehetne. Íme néhány idézet helyette.
Pl. Egy cikk részletei a Magyar Nemzetből:
"A halottlátókkal kapcsolatos szöveghagyomány is mutat rokon vonásokat: ezek az emberek valamilyen tetszhalálszerű állapot után tesznek szert tudományukra, amelynek során a lelkük kiszáll belőlük, és bejárja a túlvilágot. Egyöntetű a beszélgetések lefolyásának a leírása is: erősen vallásos színezetű a halottlátás rituáléja. Gyertyát gyújtanak, feszület vagy Mária-szobor előtt zajlik a mediáció.
– Ez azért is különös, mert a történelmi egyházak sohasem nézték jó szemmel az ilyen praktikákat.
– A keresztény szimbólumok használata nyilván legitimációs igény is a tiltások miatt. A rituálé során a halottlátók mindig elmondják a halál körülményeit, leírják a halott túlvilági állapotát: ezzel hitelesítik elbeszélésüket. Az a feladatuk, hogy megnyugtassák a hozzátartozókat, ismerősöket. Itt érezhetjük, hogy az az igény viszi az embereket a halottlátóhoz, hogy megtudják, mindent megtettek-e az elhunytért, akár az ápolásban, akár a hagyaték, a végakarat intézésében.
*
– A halottlátók tehát segíthetnek a gyász feldolgozásában…
– Általában a halott kérését is közvetítik, hogy imádkozzanak érte, és ez is megnyugtatja az itt maradottakat. Nagyon tanulságos számomra Tömörkény István A holtakat látó című novellája. Az író feleségével együtt álruhában felkereste a csépai halottlátót. Leültek vele szemben, és a halottlátó nagyon gyorsan felsorolta tizenöt–húsz elhunyt rokonukat, ismerősüket. Nem is nagyon tudták követni, és az említett személyek többségéről azt gondolták, hogy ilyen halottjuk nincs is. Amikor szekéren hazafelé utaztak Szegedre, rájöttek, hogy a leírások kit takarhattak. De még így is maradt néhány azonosítatlan halott, akiknek a kilétére csak hosszú idő múlva jöttek rá. És Tömörkény ekkor rádöbbent, hogy nem akart emlékezni saját nagyapjára, egy egyenruhás ősz öregemberre és közeli jó barátjára, aki golyó általi sebtől halt meg. Ekkor nyert értelmet számára a halottlátó, mert nem engedte elfelejteni a számára fontos embereket. A halottlátás az élők igénye.
– Budapesten harminc–negyven jósda működik, ezek már teljesen más kulturális mintákat követnek.
– Igen, és megdöbbentő módon ezekre is van igény. Saját hallgatóimtól kérdeztem meg néhány évvel ezelőtt – tekintettel az évszámváltások, az ezredforduló körül mindig felerősödő ezoterikus divathullámra –, hogy ki járt már jósnál. Huszonöt hallgatóból körülbelül huszonhárman. És ezek közül tízen rendszeresen, havonta kérték ki a jövendőmondók tanácsait, hogy eszerint rendezzék be az életüket!
– Számtalan jele van annak, hogy átrendeződőben van a népi hiedelemvilág és a népi vallásosság. Búcsújáró helyek gyóntatóitól hallottam, egyre gyakrabban derül ki, hogy a kegyhely látogatója mellesleg a lélekvándorlásban is hisz. Ez húsz évvel ezelőtt még biztosan nem jelentett problémát."
Tehát húsz éve a reinkarnáció-hit még nem jelent meg sem nálunk, sem a halottlátóknál.
Egy másik írás a Magyar Néprajz oldalról:
"A halottak lelkét meg is lehet idézni, ha valamit meg akarnak tudni tőle, vagy nagyon bánják elvesztését hozzátartozói, s nagyon hiányzik nekik. Ez azonban kockázatos vállalkozás, mert a halottat nem jó zaklatni, hiszen ha sokat emlegetik, nevének említésekor is mindannyiszor fordul egyet a sírjában, de azért sem, mert alakjában rendszerint a gonosz jelenik meg, s elgyötri, beteggé teszi a halott után sóvárgót. Ilyen a
lidérc, akinek alakja mindig arra hasonlít, akit felidéznek, de lólába, patája van. A halott férj, vőlegény, szerető képében visszatérő lidérc képzete hiedelemmondák önálló csoportját képezi,
A halott vőlegényét. A halott lelke a hatodik-hetedik héten, más hiedelmek szerint a harmincadik-negyvenedik nap után megindul a túlvilágra, s immár végképp eltávozik az élők közül.
Népünk körében ma már igen bizonytalan a
halottak hazájáról megőrzött elképzelés. Pogány és keresztény elemek ötvöződéséből s egyéni fantáziából, valamint profán elképzelésekből tevődik össze a kép. Maga a
túlvilág, másvilág elnevezés ősi elképzelésekhez kötődik, miszerint a holtak hazája az élőkétől különböző, más világ, amely az élők birodalmán túl van. Az út oda – baranyai hiedelmek szerint –
tüskön-bokron, vizeken, hegyeken át vezet. A lélek aztán elér a Jordán vizéhez, itt tisztul meg először ebben megfürödve – hiszen a keresztényi tanításoknak megfelelően a lélek sorsát földi tettei határozzák meg, s bűneitől tisztulnia kell.
A léleknek tehát
számot kell adnia, ítélet tartatik felette, mérlegelik tetteit. A döntésnek megfelelően kerül a mennybe, a tisztítótűzbe, a pokol tornácára – a
limbusba
– vagy a pokolba...
A halottlátó a hozzá forduló látogatót általában azzal fogadta, hogy már várta, s tudta érkezését, hiszen halottai is megérkeztek. Ezután vagy kérdezés nélkül, vagy rövid kérdéseket feltéve beszél. A kérdések általában arra vonatkoznak, a látogató milyen {7-101.} rokonsági fokú rokonával, vagy elhunyt hozzátartozójáról akar tudakolózni. Ezután elmondja a – választott – halott helyzetét (amint maga előtt látja), nemét, korát, öltözetét, a halott életének fő fordulatait, s beszámol halála körülményeiről. A hiedelemszövegek szerint e bevezetőben az általánosságok és meghökkentően egyéni, sajátos jellegzetességek megnevezése keveredik. E bevezető alatt dől el tulajdonképpen az, hogy bíznak-e a halottlátóban, tudósnak ítélik-e vagy csalónak.
A bevezető rész után következik a halott üzenetének tolmácsolása, melyek a következő fő tartalmi csoportokba rendezhetők:
– az elhunyt kéri/köszöni, hogy nem feledkeznek meg róla, emlékét tiszteletben tartják, ápolják, s továbbra is ezt kéri (pl. misemondatást, gyertyagyújtást, virágot a sírjára);
– az elhunyt megnyugtatja az őt gyászolókat, hogy ő jó helyen van, törődjenek bele elvesztésébe, ne sirassák, csak emlékét őrizzék;
– az elhunyt kifejezi különös kívánságát egy-egy tárgy iránt (amelyet a következő halottal kell utánaküldeni), vagy megerősíti végrendeletét, utolsó kívánságát, alkalmasint felelősségre von, amiért azt még nem hajtották végre;
– az elhunyt halála révén, illetve utána támadt családi ügyben állást foglal, tanácsot ad, rendelkezik;
– az elhunyt felvilágosítással szolgál általa elrejtett, örökösödés tárgyát képező értékek holléte felől;
– az elhunyt megnevezi gyilkosait (ezzel rendszerint felmenti a hamisan vádoltakat), felvilágosítást nyújt halála körülményei felől (ezzel gyakran hozzásegíti a hozzátartozóit holttestének megtalálásához).
A hiedelemszövegek tanúsága szerint a halottlátó ezeket a közleményeket vagy a saját természetes hangján mondja el, vagy pedig – amint ez általánosabb vélekedés – a halott hangján, annak jellegzetes szófűzésével, fordulataival, sőt – ha más nemzetiségű volt – annak anyanyelvén mondja el, illetve adja vissza."
Egy másik cikk a parochia.hu-ról:
"A putnoki „halottlátó” asszonyról Juszt László Buda Béla pszichológussal beszélgetve így nyilatkozott: „Én nem ismertem ezt a nénit, egyikünk sem ismerte, Laczkó Sándor gépkocsivezető a tanú, hogy váratlanul mentünk oda és nagyon meglepődtünk, mert mind a hárman kaptunk a múltból olyan információkat, ami igaz volt. Nem volt blöff íze. Én, aki nem vagyok misztikumra hajló alkat, igazat adtam a néninek és igen-igen meglepődtem…”
linktelenítette: elke
A forum institute-ról:
"Ha valaki tragikus hirtelenséggel vagy pedig tisztázatlan körülmények között hunyt el, a hozzátartozók - nemzetiségre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül - jóshoz, halottlátóhoz fordultak, hogy választ kapjanak az elhunyttal kapcsolatos kérdéseikre. Az első és második világháború idején, s utána is sokan felkeresték a környékbeli jóst vagy halottlátót, hogy megtudják, él-e hozzátartozójuk, vagy pedig elesett a háborúban. A faluból leggyakrabban a gömörhorkai jósnőhöz, Czékusnéhoz jártak, akit kártyás aszony-ként emlegettek.
Olyankor mentek csak a jósnőhöz, ha a hozzátartozónak titok vót a halála körül. Ha nem tudták, mi is történhetett. Vagy a katonáknál, hogy mi lett a katonákkal, meghaltak-e a fronton. A front után sokan mentek a horkai asszonyhoz.
Akik nem kaptak választ kérdéseikre a gömörhorkai jósnőtől, a putnoki halottlátóhoz fordultak. Egyik, evangélikus adatközlőm édesanyja is megfordult a putnoki jósnőnél:
Anyu vót a putnoki jósnőnél, oszt azt monta, hogy soha töbet nem mene ilyen helyre, ezt mindenkinek tudna ajánlani. Mer hogy azt monta neki apu, hogy ne sírjal, látod, majd meg fagyok, meg milyen nyálkás vízbe vagyok... Az aszonyok azelőt úgy öszefogtak oszt elmentek a jósnőhöz. Meg azelőt a vásárokba is vótak, de most nem halani. "
RTL Hírek oldalról:
"A putnoki asszony csak egy rózsafűzért szorongatott, és szinte azonnal élő, egyenes kapcsolatot teremtett az elhunyt hozzátartozókkal - bárkinek a kedvesével. 'Köszönöm a virágokat, amit kihoztak nekem. Nem tudom megmutatni nektek: rögtön eszméletemet vesztettem. Ha 10 orvos állt volna, se mentethettek volna meg' – fordította élőbeszédre Jolán a halottak üzenetét.
Jolán látszólag olyan volt, mint az összes többi ember. De ő szinte még egy mondatott se mondott: a környezetében lévők máris zokogtak. A halottlátó híre olyan gyorsan terjedt, mint amekkora sebességgel a szellemek közlekedtek."
Nemere cikkéből a TvR-hét-ből:
"Aki őket felkeresi, attól nem kérnek mást, csak hogy idézzék fel emlékezetükben azt, akiről hallani szeretnének. S míg a kérdező a kedves elhunytat maga elé képzeli, a halottlátó is koncentrál. Aztán kérdezés nélkül beszélni kezd. Elmondja, milyennek látja ő a halottat, s ha balesetben hunyt el, sorolni kezdi sérüléseit, vagy leírja azt a ruhát, amiben eltemették.
Később közli, hogy a halott "odaát" éppen milyen hangulatban van, borongós-e a lelke, vagy kellemes-e a hangulata, s egyáltalán mi fogadta őt a túlvilágon.
A halottlátó - a kérdezők csodálkozására - általában felidézi azt is, hogy mi történt közvetlenül a haláleset előtt. Mit mondott a haldokló a családjának. S nemcsak arról tud, ami négyszemközt hangzott el, hanem olyan családi titkokról is, ami korábban sosem került napvilágra.
Magyarul: arról van szó, hogy a halottlátó olyan információk birtokába jut, amelyek nem származhatnak máshonnan, csak vagy a túlélőtől vagy a halottól. Ha arra gondolunk, hogy a halottlátó telepatikus képesség révén a kérdező "agyából szívta el" az információkat, akkor ugyancsak rejtélyes képességet tételezünk fel róla - a gondolatolvasást. Amire megint csak nincs hivatalos magyarázat.
A halottlátók azonban nemcsak annak tudnak hiteles részletekről beszámolni, aki az elhunyttal együtt volt az utolsó napokban, hanem olyan személyeknek is, akik talán soha nem ismerték. Mondjuk a nyomozóknak, akik rejtélyes eltűnést próbálnak felderíteni, és a feltételezett áldozatról csupán fényképük van, meg a nevét tudják. A halottlátó ilyenkor is tud olyan dolgokról, amit csak az elhunyt és a közelében lévők tudhattak. Elmondja, mi volt a zsebében elhunytakor, mit vettek el tőle támadói, és hová temették a tetemét. S bizony, nemegyszer előfordult már, hogy a rendőrök a megadott helyen a holttestet meg is találták. Az információt tehát nem a kérdező agyából szerzi be a halottlátó, hanem valahonnan máshonnan."
Nézz utána Te is kedves Pitti, rengeteg információ van csak a neten is arról, miket állítottak, állítanak a halottlátók. A fentiekben nyoma sincs a reinkarnációnak, sőt ellentétes azzal, de mint említettem, az, hogy létezik reinkarnációt állító halottlátó is, csak azt bizonyítja, hogy a dologban valami sumákság van. Nem létezhet kétféle túlvilág, és a halottak lelkei nem tapasztalhatnak egymással ellentétes dolgokat odaát.
És még egyszer emlékeztetlek, miért hozom fel mindezt: a bizonyíték, vagy ahogy Te nevezed evidencia, ami alapján a reinkarnációt elfogadod, ugyanaz a halottlátók állításaira is!
Márpedig, mint látod, ezek az állítások egymásnak is ellentmondóak, meg a reinkarnációnak is. Tehát az evidenciák, amik alapján a reinkarnációt elfogadod, olyan forrásból erednek, amik egyszer a reinkarnációt igazolják, máskor meg az ellenkezőjét.
Én csak annyit szeretnék, hogy ezt próbáld meglátni. Ha még most sem érted, miről beszélek, nem tudok mit tenni, nem tudom jobban rányitni a szemed.
