Aeren
Kitiltott (BANned)
Bezzeg ha az ő oldaláról van szó, akkor aztán még az olyan idióták is beleférnek a dologba mint Dawkins.
Pro Darwin Part 2
- Témaindító Ernoe
- Kezdés dátuma
-
Kedves Aeren
-
Dobálozol szavakkal amiknek a jelentését nem ismered. Az entropia nem "ural" semmit.
-
Van egy megfigyelés, hogy zárt rendszerben az entropia (rendezetlenség) növekszik.
A kávéban öntött tej egyenletesen eloszlik, a kályha lehül, a szoba felmelegszik és a végén mindkettö azonos hömérsékleten lesz.
-
Feltéve, hogy a szoba egy thermodynamikailag zárt rendszer, az ablakok jol zárnak és nem elektromos kályhárol van szo amelyik az energiát droton át szedi.
-
Egy elölény nem egy zárt rendszer, tehát az élölényre nem vonatkozik, az entropia növekedés, itt létrejöhetnek strukturák, másképp mondva rendezetségek. Spermábol baby és igy tovább.
-
Ezt sajnos a kreationisták soha nem értik meg, pedig egyszerüen leellenörizhetö.
Tartsad vissza a lélegzeted, ne egyél, vagy kapj egy bélcsavarodást ne tudjál szarni. Akkor egy zárt rendszer leszel.
-
A következményeket nem kell felvázolnom, meghallsz, a rendezetleség elkezd nöni benned, megjelennnek a hullafoltok, kifolyik a viz belölled olyan leszel mind Szent István Jobbja, egy darab megkövesedett anyag. Talán végre megérted mit jelent entropia, és azt is, hogy nincs ellentmondásban az élettel.
-
A felhök, dörgés villámlás mind arra utal, hogy a Föld sem zárt rendszer. A parkoloban állo auto belseje, a tüzhelyen forrásba jött viz ssem zárt rendszer thermodynamikailag tekintve. Energia folyik át ezeken a rendszereken, a Nap energiája hövé alakul, a meleg levegö fajsulya kisebb, a pára mozgásba jön (mechanikai energia) és mind a dynamo a biciklin töltéskülönbbséget kelt, villámlik, dörög stb. Strukturák keletkeznek....
-
Ahogy mondtam az életet nem lehet a környezetétöl elkülönitve vizsgálni, ahogy a Földnek sem lenne komplikált atmoszférája ha nem lenne Nap ami állandoan "hajt bennünket".
-
Ha egy "istenröl" beszélünk akkor a Nap ezt a cimet sokkal jobban megszolgálta mind a Nazareti Jézus Chrisztus.
-
Hangsulyozom az élen nem ugy jött létre "önmagátol", hogy néhány anyag összebeszélt, most összeállunk sejt-formában,
az anyagok milliard más anyagtol, egy bizonyos idörendi sorrendben lettek "üzve, hajtva, kölcsönhatva" mire azzá lett amit életnek nevezünk.
-
Es ami a legfontosabb, hogy ennek a külsö hatásnak (környezetnek) a segitsége nélköl rögtön kipurcannánk.
-
Az élet nem parkolohely, megállás, az élet dynamika. Ez pedig egy állando kölcsönhatást (nyitott rendszert) jelent.
Elet nincsen életet ado környezet nélkül. Igy jött létre és igy tudja csak fennttartani magát.
-
Az evolutio nem egy ösrégi történet mind a Bethlehemi Jászol meséje, az evolutio itt zajlik le a szemünk elött.
Az élet minden pillanatban ujra és ujra reprodukálja magát nem fazekasmesterek segitségével hanem környezeti hatásokra, a meglevö anyagbol.
-
Aeren
Kitiltott (BANned)
Miért nem mindjárt azt írod hogy szerintem az entrópia egy személy aki uralkodik a világegyetemen? Úgy értem ha már egy szófordulatot nem ismersz fel és az én hülyeségemet akarod kihangsúlyozni, akkor felesleges megállni ott hogy az entrópia nem "ural" semmit.
A zárt és nyitott rendszerekben egyaránt kedves ernoe csak a kiegyenlítődés pillanatáig jön létre az a fajta strukturáltság amit te a kályha és a szoba példáján emlegetsz. Ettől függetlenül a kályha a szobával együtt elbomlik, elemeire esik szét hosszú távon. A műanyag nyílás záróid 5 éven belül elöregszenek, rideggé válnak, szét repedeznek és annyit sem fognak érni mint a fa ablakkeret.
Nem kedves ernoe. A sajnos az hogy azok sem értik meg a feltevésükkel a problémát akik a szabályt alkották, ugyanis a nyitott rendszeren átáramló energia nem hoz létre olyan struktúrákat amelyek önmaguk építésére használnák fel azt.
Már vagy félmilliószor kitértem erre, de még mindig nem esett le neked.
A nyitott és zárt rendszerrel érvelni olyan dolog hogy szerinted csak addig vagyok biztonságban amíg a házam légmentesen szigetelve van, így zárt rendszer. Abban a pillanatban hogy kinyitok két ablakot és huzatot csinálok, a házam nyílt rendszerré válik és fussak amerre látok, mert a házon átfújó szél valószínűleg határos időn belül szélerőművet fog összerakni a nappalim közepén a hozzátartozó gyártósorral ami majd szaporítja is.
Kivéve persze amikor arra kérdezek rá hogy miért nem találni új létformákat és miért csak a földön lehet megfigyelni mindezt.
Na akkor aztán jön hogy nincs idő, nincs körülmény, nincs speciális feltétel, nincs magyarázat, sőt még az anyag is hirtelen megszűnik önfejlesztőnek lenni amivel pedig annyit példálózol.
Az érvelésed az evolúcióról kedves ernoe továbbra is annyiból áll hogy neked mindig igazad van kivéve ha nincs, mert akkor pusztán részletkérdés a bizonyítás ami egyszerűen áthidalható a bizonyosságoddal ugye. Hiszen mi a francnak fáradozzon az ember bizonyításokkal ha érzi és hiszi hogy úgy van ahogy gondolja.
Ernőkém, ha lenne hajtépős szmájli, abból most ide beraknék vagy tízet. Nehogy már azt akard mondani, hogy a sperma és a petesejt találkozásából kifejlődő emberi csecsemő egy rendezetlen struktúra, mert esküszöm, kitör rajtam Ophélia őrülési jelenete a Hamletből!
Amúgy kellemes nyaralást, néhány ilyen megállapításod után nekünk is jól jön egy kis pihi! :..:
Lehet, hogy a meleg miatt, vagy nem tudom, de most tényleg nem értem a mi kedves nyaraló Ernőnket... Ha valaki tudja magyarázza el nekem helyette... Szóval a halott élőlényben, más szóval, a halott szerves anyagban, az entrópia Ernoe barátunk szerint is elkezd nőni, azaz az anyag eredeti rendezett struktúrájából szétesik, elbomlik, elenyész, elporlad, stb. Ugyanakkor Ernoe állítja, hogy az evolúció hajnalán ugyanezen szerves anyagok nem szétestek, hanem ellenkezőleg, fittyet hányva az entrópiának, összerendeződtek, és életre keltek.
És ő szerinte ebben nincs ellentmondás.
Na még egyszer... Tehát a halott szerves anyag szétesik, elbomlik az entrópia törvénye szerint. De amikor életre akar kelni, akkor valahogyan kiiktatja az entrópiát, és elkezd összerendeződni, hogy életre keljen. Én mondjuk, még sosem láttam, hogy az út szélén heverő elütött kutya vagy macska tetem kiiktatta volna az entrópiát, és visszafele rendeződött volna, aztán újra életre kelt volna (pedig szerettem volna.). Mindig csak elbomlottak szegények.
Na most akkor az entrópia hogyan is nincs ellentmondásban az élettel? 😕
Aeren
Kitiltott (BANned)
Próbálom én is felhíni erre az apró ellentmondásra a figyelmét de valahogy mindig félreüti valami demagóg marhasággal.
Szerinte ugyanis az entrópia egy adott szinten tartása (az élet alapvető feltétele) nem mond ellent egy olyan világegyetemnek amiben mindent pusztán a reakció készség irányít és minden darabjaira hullik szét. Persze nem mondom hogy nincs fantázia az ötletben. Innentől fogva a zománc festéket a rozsdásodás érdekében fogjuk használni hiszen amúgy nem látni oxidációs és egyéb folyamatokat amelyek az adott anyag elbomlásához vezetnek.
Nem olyan bonyolult ez, Pittikém, csak én írtam körülményesen, biztos a meleg miatt. (Nálad is ilyen meleg van?)
Leírom összeszedettebben, na szóval...
Leszedtem egy szilvát a fánkról, letettem ide a konyhaasztalra, ottfelejtettem, és csendesen megrohadt, ebben a melegben bizony igen hamar. Ezért a galád tettéért az entrópia nevű jelenség felelős, amit egyébként Ernoe is elismer, biztos már neki is rohadt meg szilvája.
Hanem Ernoe barátunk ugyanakkor azt is állítja, hogy ugyanez a fránya entrópia működik akkor is, amikor a fa szilvát növeszt, vagy amikor a baba kifejlődik az anyukája méhében.
Na most egy törvényszerűség vagy szétbomlaszt, és rendezetlenné tesz valamit, vagy pedig felépít szép rendezett, működőképes csodává. Ernoe barátunk állítása hasonló ahhoz, mintha azt mondanánk, hogy a Katrina hurrikán, miután a földig rombolta New Orleanst, átsuhan Floridába, ahol viszont felépít egy komplett várost, plázákkal, mozikkal, szállodákkal.
Hat a nok mindenre kepesek.
Az Ernoe fele entropiat meg megelozhetted volna ha palinkat fozzol a szilvabol.
Aeren
Kitiltott (BANned)
A pálinka hatalma a fizika törvényei felett, mi pitti?Az Ernoe fele entropiat meg megelozhetted volna ha palinkat fozzol a szilvabol.
Hat a nok mindenre kepesek.
Az Ernoe fele entropiat meg megelozhetted volna ha palinkat fozzol a szilvabol.
Lám, lám, ki mire asszociál egy szilváról! 😀
Hát Pittikém, ez nem jutott eszembe, pedig elég cefre szaga lett, de akkor már javában lakmározták a muslicák, és amúgy sem akartam velük megküzdeni.
Vigyazz a muslicakkal mer azok vegul koszali sassa evalvalodnak!!
Amíg Ernoe nyaral, garázdálkodom egy kicsit a topicjában. :grin: Legalább ti se unatkoztok.
A minap foglalkoztam az ösztön témájával.
Az evolúciónak ugyanis megoldhatatlan problémát jelent megmagyarázni az ösztön kialakulását. Szemezgettem erről egy cikkből. Vegyük pl. az állatok vándorlását. Néhány evolucionista (aki egyáltalán megpróbál valamiféle magyarázatot adni erre a viselkedésre) azt állítja, hogy pl. a madarak táplálékkeresés közben kezdtek el kóvályogni, aztán ez a szokásuk valamiért megmaradt.
A probléma ezzel a magyarázattal az, hogy az ilyen keresgélés és a tanult magatartásformák genetikusan nem rögződnek, s ezért nem is öröklődnek. A vándorlás pedig ösztönös tevékenység.
A sarki csér pl. a sarkkörtől északra költ, aztán átröppen a déli sarkra, és ott tölti a nyarat. Évente több mint 35 000 kilométert tesz meg. Mind a két sarki területen bőségesen van számára élelem, ezért az egyik tudós felvetette a kérdést: „Hogyan fedezhettek fel két, egymástól ily távol eső táplálékforrást?” És egyáltalán... minek repked annyit, ha mindenhol talál elég kaját? Az evolúció nem ad rá magyarázatot.
A fekete fejű poszáta, ami akkora mint a hüvelykujjam, ősszel elindul Alaszkából Kanada keleti partvidéke vagy Új-Anglia irányába. Itt alaposan felhízlalja magát, majd várakozik egy hidegfront betörésére. A hideghullám megérkezésekor útra kel. Végső célja Dél-Amerika, először azonban Afrika felé veszi útját. Kint, az Atlanti-óceán nyílt tükre felett, mintegy 6000 méter magasságban felveszi egy kedvező légáram, amely Dél-Amerikába szállítja.
Honnan tudja ez a kis poszáta azt, hogy ki kell várnia a hidegfrontot, amely kedvező időjárást és hátszelet hoz magával? Honnan tudja, hogy egyre magasabbra kell emelkednie, ahol a levegő már ritka és hideg, és 50 százalékkal kevesebb az oxigén? Honnan tudja, hogy csak ebben a magasságban kap olyan keresztáramlatot, amely Dél-Amerikába szállítja? Honnan tudja, hogy Afrika felé kell szállnia, hogy elérje azt a délnyugat felé tartó légáramlatot? A kis poszáta minderről semmit sem tud. Egyhuzamban megtett mintegy 4000 kilométer hosszú útján — három vagy négy nappalon és éjszakán át a hatalmas, tájékozódási támpontot nem nyújtó víztükör felett — kizárólag az ösztöne irányítja. De minek kóvályog ennyit egyáltalán? Táplálékért biztos nem, hisz pont azt hagyja ott.
A danaiszlepke Kanadából indul és Kaliforniában vagy Mexikóban telel át. Megtelepednek egy oltalmat nyújtó fán — évről évre ugyanazon az erdőrészen, sőt ugyanazokon a fákon. De nem ugyanazok a pillangók! Tavasszal visszatérőben ugyanis kutyatejre helyezik petéiket, s a későbbiek során az ezekből kialakult fiatal pillangók folytatják a vándorlást észak felé, és a következő ősszel ezek térnek vissza — mint előző évben a szüleik — délre, és telepszenek le ugyanannak az erdőnek a fáira. A The Story of Pollination c. könyv megjegyzi: „Az ősszel délre vonuló lepkék fiatal példányok, amelyek sohasem látták téli szállásukat." Hogyan képesek mégis rátalálni?
Az ösztön persze nem korlátozódik a vándorlásra. Tudjuk, hogy a tanult dolgok nem öröklődnek, valahogy mégis benne van ez a "tudás" az élőlényekben. Hogy lehet, hogy ezek az állatok "térképpel a fejükben" születnek, gondoljunk akár a kanadai rénszarvasokra, akár a bálnákra, akár medvefókákra, akár a teknősökre, akár egyes rákfajokra, vagy a lazacokra, akik elhagyják a folyót, ahol kikeltek, eltöltenek néhány évet a tengerben, majd több száz kilométer távolságból visszatérnek pontosan arra a helyre, ahonnan elindultak. A Sargasso-tengerből származó angolnaivadékok életük túlnyomó részét Észak-Amerika és Európa édesvizeiben töltik el, de ívásidőre visszatérnek a Sargasso-tengerbe. Honnan ez a késztetésük, és mi az evolúciós a magyarázata a késztetés létrejöttének?
Megmondom... semmi. Az evolúciónak az állatok vándorlására, és általában az ösztön létére semmiféle magyarázata nincs.
Egyszer felhoztam Ernoe-nak a tyúkot, aki ellentétben az okos biológusokkal, tudja, hogy időnként meg kell forgatnia maga alatt a tojásokat, ha nem akarja hogy nyomorék csirkék keljenek ki belőle. Erre Ernoe válasza az volt, hogy a tyúk azért forgatja meg a tojást, mert süti a fenekét. Hát elég nehéz elképzelni, hogy akár egy élő test is melegebbre hevítsen valamit, mint amilyen hőmérsékletű ő maga. Mellesleg csak a kotlós forgatja a tojást, ha csak tojni ül be a tyúk a fészekre, ahol már van előtte néhány tojás (előfordul, hogy a gazda csak a nap végén szedi össze a tojásokat), nyugodtan ül a tyúk az idegen tojásokon, amíg meg nem tojik, eszébe se jut forgatni őket. Aztán ha végzett a tojáskészítéssel, otthagyja az egész kupacot. Csak a kotlós forgat. Honnan tudja, hogy kell?
És honnan tudja, hogy nem hagyhatja őket kihűlni? Volt egy kis paraszttyúkom, amikor költött, futva jött enni, villámgyorsan evett és ivott, majd megfulladt, gyorsított felvételben megfürdött a porban, aztán még a szárnyát is széttárta sietségében, úgy rohant vissza a tojásokra. Honnan tudta, hogy sietni kell? Máskor bezzeg kényelmesen kapirgált.
Darwin maga is elismerte: "Sok ösztön olyan csodálatos, hogy fejlődésének kérdése az olvasó számára valószínűleg eléggé súlyosnak látszik egész elméletem megdöntésére”. Aztán, hogy szabaduljon a kínos témától, hozzátette: "„Előre kell bocsátanom, hogy a szellemi képességekkel, sem az élet eredetével nem kívánunk foglalkozni.”
Ja... hát így lehet elméletet gyártani.
A minap foglalkoztam az ösztön témájával.
Az evolúciónak ugyanis megoldhatatlan problémát jelent megmagyarázni az ösztön kialakulását. Szemezgettem erről egy cikkből. Vegyük pl. az állatok vándorlását. Néhány evolucionista (aki egyáltalán megpróbál valamiféle magyarázatot adni erre a viselkedésre) azt állítja, hogy pl. a madarak táplálékkeresés közben kezdtek el kóvályogni, aztán ez a szokásuk valamiért megmaradt.
A probléma ezzel a magyarázattal az, hogy az ilyen keresgélés és a tanult magatartásformák genetikusan nem rögződnek, s ezért nem is öröklődnek. A vándorlás pedig ösztönös tevékenység.
A sarki csér pl. a sarkkörtől északra költ, aztán átröppen a déli sarkra, és ott tölti a nyarat. Évente több mint 35 000 kilométert tesz meg. Mind a két sarki területen bőségesen van számára élelem, ezért az egyik tudós felvetette a kérdést: „Hogyan fedezhettek fel két, egymástól ily távol eső táplálékforrást?” És egyáltalán... minek repked annyit, ha mindenhol talál elég kaját? Az evolúció nem ad rá magyarázatot.
A fekete fejű poszáta, ami akkora mint a hüvelykujjam, ősszel elindul Alaszkából Kanada keleti partvidéke vagy Új-Anglia irányába. Itt alaposan felhízlalja magát, majd várakozik egy hidegfront betörésére. A hideghullám megérkezésekor útra kel. Végső célja Dél-Amerika, először azonban Afrika felé veszi útját. Kint, az Atlanti-óceán nyílt tükre felett, mintegy 6000 méter magasságban felveszi egy kedvező légáram, amely Dél-Amerikába szállítja.
Honnan tudja ez a kis poszáta azt, hogy ki kell várnia a hidegfrontot, amely kedvező időjárást és hátszelet hoz magával? Honnan tudja, hogy egyre magasabbra kell emelkednie, ahol a levegő már ritka és hideg, és 50 százalékkal kevesebb az oxigén? Honnan tudja, hogy csak ebben a magasságban kap olyan keresztáramlatot, amely Dél-Amerikába szállítja? Honnan tudja, hogy Afrika felé kell szállnia, hogy elérje azt a délnyugat felé tartó légáramlatot? A kis poszáta minderről semmit sem tud. Egyhuzamban megtett mintegy 4000 kilométer hosszú útján — három vagy négy nappalon és éjszakán át a hatalmas, tájékozódási támpontot nem nyújtó víztükör felett — kizárólag az ösztöne irányítja. De minek kóvályog ennyit egyáltalán? Táplálékért biztos nem, hisz pont azt hagyja ott.
A danaiszlepke Kanadából indul és Kaliforniában vagy Mexikóban telel át. Megtelepednek egy oltalmat nyújtó fán — évről évre ugyanazon az erdőrészen, sőt ugyanazokon a fákon. De nem ugyanazok a pillangók! Tavasszal visszatérőben ugyanis kutyatejre helyezik petéiket, s a későbbiek során az ezekből kialakult fiatal pillangók folytatják a vándorlást észak felé, és a következő ősszel ezek térnek vissza — mint előző évben a szüleik — délre, és telepszenek le ugyanannak az erdőnek a fáira. A The Story of Pollination c. könyv megjegyzi: „Az ősszel délre vonuló lepkék fiatal példányok, amelyek sohasem látták téli szállásukat." Hogyan képesek mégis rátalálni?
Az ösztön persze nem korlátozódik a vándorlásra. Tudjuk, hogy a tanult dolgok nem öröklődnek, valahogy mégis benne van ez a "tudás" az élőlényekben. Hogy lehet, hogy ezek az állatok "térképpel a fejükben" születnek, gondoljunk akár a kanadai rénszarvasokra, akár a bálnákra, akár medvefókákra, akár a teknősökre, akár egyes rákfajokra, vagy a lazacokra, akik elhagyják a folyót, ahol kikeltek, eltöltenek néhány évet a tengerben, majd több száz kilométer távolságból visszatérnek pontosan arra a helyre, ahonnan elindultak. A Sargasso-tengerből származó angolnaivadékok életük túlnyomó részét Észak-Amerika és Európa édesvizeiben töltik el, de ívásidőre visszatérnek a Sargasso-tengerbe. Honnan ez a késztetésük, és mi az evolúciós a magyarázata a késztetés létrejöttének?
Megmondom... semmi. Az evolúciónak az állatok vándorlására, és általában az ösztön létére semmiféle magyarázata nincs.
Egyszer felhoztam Ernoe-nak a tyúkot, aki ellentétben az okos biológusokkal, tudja, hogy időnként meg kell forgatnia maga alatt a tojásokat, ha nem akarja hogy nyomorék csirkék keljenek ki belőle. Erre Ernoe válasza az volt, hogy a tyúk azért forgatja meg a tojást, mert süti a fenekét. Hát elég nehéz elképzelni, hogy akár egy élő test is melegebbre hevítsen valamit, mint amilyen hőmérsékletű ő maga. Mellesleg csak a kotlós forgatja a tojást, ha csak tojni ül be a tyúk a fészekre, ahol már van előtte néhány tojás (előfordul, hogy a gazda csak a nap végén szedi össze a tojásokat), nyugodtan ül a tyúk az idegen tojásokon, amíg meg nem tojik, eszébe se jut forgatni őket. Aztán ha végzett a tojáskészítéssel, otthagyja az egész kupacot. Csak a kotlós forgat. Honnan tudja, hogy kell?
És honnan tudja, hogy nem hagyhatja őket kihűlni? Volt egy kis paraszttyúkom, amikor költött, futva jött enni, villámgyorsan evett és ivott, majd megfulladt, gyorsított felvételben megfürdött a porban, aztán még a szárnyát is széttárta sietségében, úgy rohant vissza a tojásokra. Honnan tudta, hogy sietni kell? Máskor bezzeg kényelmesen kapirgált.
Darwin maga is elismerte: "Sok ösztön olyan csodálatos, hogy fejlődésének kérdése az olvasó számára valószínűleg eléggé súlyosnak látszik egész elméletem megdöntésére”. Aztán, hogy szabaduljon a kínos témától, hozzátette: "„Előre kell bocsátanom, hogy a szellemi képességekkel, sem az élet eredetével nem kívánunk foglalkozni.”
Ja... hát így lehet elméletet gyártani.
Aeren
Kitiltott (BANned)
Idevágó témakör lenne még a szaporodás és a két neműség létrejötte.
Ellentétben az emberrel az élőlények 99%a (különösen a nőstények esetében) invazív és kerülendő dolognak tartja a szexet mely csak akkor jöhet létre amikor a hormonháztartás erre utasítást ad. Én már önmagában ezt is egy nagyon érdekes dolognak tartom, hiszen az életnek nem célja a diverzitás (pl medúzák és puhatestűek egyes fajai amelyek nem hogy aszexuális úton, de egyenesen klónozással szaporodnak), így egy kényszerítő/ösztönző erő a szervezeten belül elég furcsán veszi ki magát.
Ez is egy olyan pont ami az intelligens tervezés lehetőségét sejteti, hiszen ha az egyedek alapjában véve frigidek és nem mutatnak hajlandóságot szaporodásra akkor szükségessé válik egy ösztönző/kényszerítő rendszer alkalmazása ami tulajdonképpen végül a test által termelt drogok, így az endorfin és az oxytocin képében jelennek meg.
Aztán persze adott a kérdés hogy hogyan jelenne meg egy ilyen rendszer fokozatosan, hiszen a két tényező között (mint sok más egyéb esetben is) az egyszerűsíthetetlen összetettség esete áll fenn, vagyis mindegy hogy a kettő közül melyik hiányzik: a rendszer (ha egyáltalán, akkor) hibásan/alacsony hatásfokkal fog működni.
Ha megjelenik az első egyed amely a szaporodás érdekében rá van utalva egy ellentétes nemű párra, akkor ott máris léteznie kell az ezt ösztönző hormonháztartásnak is.
Persze aztán mindegy. Ugyan ez a helyzet áll fent gyakorlatilag minden részegységünkkel, hiszen már maga a legegyszerűbb szem is 4 alkotó elemből áll (retina, idegpálya, ideg által szállított információ és végül egy agyi terület ami ezt kognitív adattá képes alakítani).
Erre aztán megint jön ernoe zseniális válasza hogy minden sejt fény érzékeny.
Persze, nagy részük egyenesen annyira fényérzékeny hogy határos időn belül megdöglik tőle hiszen még a hámsejtek sem bírják feltételek nélkül a napot (nem véletlenül égsz le), de nem zavartatta magát a felvetéstől. Azt meg már csak halkan jegyeztem meg hogy minden anyag fényérzékeny (mert általában lebomlik a hatására) de ettől még nem tekinthetünk minden anyagot szemnek... aztán mindegy, hiszen Ernoevel beszéltem. Neki a valóság csak apró részlet ami mindig megkerülhető ha szükséges. Főleg ha a bizonyosságáról van szó
---EDIT:
Ja és ha már így az ösztönöknél tartunk: A pók honnan tudja hogyan kell a hálóját kifeszíteni? Ezt is megnézném hogyan fejlődik ki fokozatosan.
Abszolút igazad van, se a nemek kialakulására, se a szaporodási ösztönre nem ad magyarázatot az evolúció, sőt ha elfogulatlanul belegondolunk, be kell látnunk, hogy sem a két nem, sem az ösztön nem alakulhatott ki lassú fejlődés és spontán mutációk során. Ennek a kényszerítő erőnek kezdettől fogva be kell lenni "programozva" az élőlényekbe, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy sok élőlénynek kifejezetten fájdalmas a párosodás (pl. a nőstény macskák). Valami mégis erre készteti őket.
Szerintem minden józanul gondolkodó ember belátja, hogy az ilyen rendszereknek, csakúgy, mint a két nemnek, egyszerre kellett megjelennie. Ezért is nincsenek köztes állapotok. A különböző szaporodási formák ma is jelen vannak az élővilágban, és semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy ezek egymásból alakultak volna ki, az osztódástól a nemek különválásáig. Ez csak egy fantazmagória, ismét minden bizonyíték nélkül.
Persze aztán mindegy. Ugyan ez a helyzet áll fent gyakorlatilag minden részegységünkkel, hiszen már maga a legegyszerűbb szem is 4 alkotó elemből áll (retina, idegpálya, ideg által szállított információ és végül egy agyi terület ami ezt kognitív adattá képes alakítani).
Erre aztán megint jön ernoe zseniális válasza hogy minden sejt fény érzékeny.
Persze, nagy részük egyenesen annyira fényérzékeny hogy határos időn belül megdöglik tőle hiszen még a hámsejtek sem bírják feltételek nélkül a napot (nem véletlenül égsz le), de nem zavartatta magát a felvetéstől. Azt meg már csak halkan jegyeztem meg hogy minden anyag fényérzékeny (mert általában lebomlik a hatására) de ettől még nem tekinthetünk minden anyagot szemnek... aztán mindegy, hiszen Ernoevel beszéltem. Neki a valóság csak apró részlet ami mindig megkerülhető ha szükséges. Főleg ha a bizonyosságáról van szó
Ezek is nagyon jó példák, és jó példák arra is, hogy az evolúcióhívők milyen szemellenzős módon hagyják figyelmen kívül a tényeket. Igazad van, a szem önmagában is elég bizonyíték arra, hogy nem alakulhatott ki fokozatosan, de ha még túl is lépünk ezen a tényen Ernoe kedvéért, és elfogadjuk, hogy fényérzékelő receptorok alakultak át tökéletes teleszkóppá, akkor is ott marad kérdés, hogyan alakultak ki ezzel a szervvel párhuzamosan a szemhez tartozó idegpályák, az agyban lévő idegsejtek, amelyek képesek felfogni is feldolgozni a szem által közvetített információt, hisz enélkül teljesen feleslegesen alakulna ki egy ilyen szerv. És ugyanez a komplexitás igaz a hallásra, és az összes többi érzékszervre. A szervek mindaddig használhatatlanok lennének, amíg minden egyes részük, beleértve az idetartozó agyi funkciókat, ki nem alakulnak . Képes lenne az irányítatlan véletlen — amit az evolúció hajtóerejének tekintenek — ezeket az egységeket egyesíteni a megfelelő időben mesteri mechanizmussá?
Darwin maga is azt írta: „Az a feltételezés, hogy szemünket . . . a természetes kiválasztás alakította ki, őszintén megvallom, a legnagyobb mértékben képtelenségnek látszik.”
Ez is egy remek példa. Láttam kis pókokat kikelni egy pici hálógubóból. Közelben sem volt az anyjuk, minthogy a pókszülők nem foglalkoznak az utódneveléssel. Ennek ellenére a pók tökéletes hálót sző. Honnan tanulja?
Eppen elkepzeltem azt a szerencsetlen denevert. Mit kinlodott, hogy "veletlenul hosszu idon keresztuli kis valtozasokkal" szert tegyen az ultrahangos adojara, de hanyszor lefejelte a szikla falat amig "veletlenul, hosszu idon keresztuli kis valtozasok" utan lett neki vevo es adat feldolgozo keszuleke is.:4:
Aeren
Kitiltott (BANned)
De ez a része az egész folyamatnak. Gondolj bele hány falat kellett lefejelnie mire rájött hogy ha az előtt kezd el visítani hogy csattanna, akkor még esetleg meg is tud állni. Szerencsétlen azóta már akkor is ordítva közlekedik ha semmije nem fáj.