Versek, idézetek...

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Schiller

Hallgasd meg többféle feldolgozását a komolyzene kedvelőinek topicban!


Örömóda
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=510 border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top width=310>

Lángolj fel a lelkünkben szép Égi szikra szent öröm,Térj be hozzánk drága vendég, Tündökölj ránk fényözön.

II: Egyesítsed szellemeddel,Mit zord erkölcs szétszakít,Testvér lészen minden ember,Merre lengnek szárnyaid.:

IIGyúlj ki, égi szikra lángja,szent öröm, te drága, szép!B&ucirc;vkörödbe, ég leánya,ittas szivünk vágyva lép.Újra fonjuk szent kötésed,mit szokásunk szétszabott,egy-testvér lesz minden ember,hol te szárnyad nyugtatod.Milliók ti, kart a karba!Gyúljon csók az ajkakon!Túl a csillagsátoronél mindnyájunk édesatyja!

Ha célt ért a férfi végül:társa mellett h&ucirc; barát,s kedves n&otilde;t nyert hitveséül,zengje vélünk víg dalát,s minden szív, ha dobban érteszív csak egy a földtekén!Ám ki ezt még el nem érte,sírva fusson el szegény.Mind a roppant kör lakóitszent rokonszenv hassa át!Csillagokba vonz áta rejtelmes égi trónig.

Isszuk mind e drága nedveta természet keblein.Jók és rosszak ott repesnek könny&ucirc; rózsaléptein.Zsenge fürttel, csókkal áldott,szív h&ucirc; lángra t&otilde;le gyúl;kéjben úsznak a parányok,s kerub zengi: szent az Úr!Milliók ti, porba hulltok?Érzed, élet, alkotód?Rejtik &otilde;t a csillagok!Sátrukon túl, él az Úr ott!

&Otilde; a rugó, &otilde; az élet,ösztökéje: az öröm;t&otilde;le, t&otilde;le jár a létnekóram&ucirc;ve bölcs körön; csíra szárba t&otilde;le szökken,mennynek napja t&otilde;le kél;szférákat hajt mély ködökben,hova látcs&otilde; el nem ér.Boldogan, mint napja lobbans száll az ég dús térein,járjatok ti, véreim, mint a h&otilde;sök utatokban.

Az igazság tükre mélyéna tudóssal szembenéz.Hív erénye sziklaélénóvja azt, ki t&ucirc;rni kész.Fönn a hitnek fényes ormánlengedeznek zászlai,s látni ot a szív omoltánangyalok közt állani.Milliók ti, t&ucirc;rjetek csak,míg a jobb kor napja gyúl.Csillagsátron túl az Úrmegjutalmaz érte egy nap.

Isteneknek nincs mit adni;istenülni nagy dolog.Gyász, szegénység, jöjj: vigadnivárnak ím a boldogok!Fátyol hulljon b&ucirc;nre, bajra,ellenednek megbocsáss:szívét többé könny ne marja,ne rágódjék rajta gyász.Adóskönyvünk elenyésszen,béküljön meg, aki él.Mint mi egymást, úgy itélminket Isten fenn az égben.

Szent öröm vet borba lángot;arany fürtünk nedve b&otilde;;békét isznak kannibálok,h&otilde;si vért a kétked&otilde;.Ünnepeljünk mind felállva,Míg a kelyhünk körbe megy.Csapjon égig habja lángja!Áldjuk a Jó Szellemet!Kit a csillagár dicsér fennés szeráfok zengenek:áldjuk a Jó Szellemetcsillagsátrán túl az égben!

Bátor szív a szenvedésben,oltalom, ha árva hív,sírig h&ucirc;ség esküvésben,mindig nyílt és tiszta szív,trón el&otilde;tt is férfi-fenség,vér, vagyon kell érte bár,szolgálatnak h&ucirc; fizetség,s árulónak rút halál!Mondjuk e szent kört bezárvat&ucirc;z borunkra esküvést,híven álljuk e kötést;esküdjünk az ég Urára!
p5117_6.gif




</PRE>​
</TD></TR></TBODY></TABLE>​
 

óvónéni

Állandó Tag
Állandó Tag
Reményik Sándor: Szózat a mélyből

Én vagyok itt, – nem a halál, –
Csak egy vadrózsa-ág,
Akármily gyönge vagyok is,
Megfogom a ruhád.
Kezed talán felvérezem,
Hegesztem a szíved,
Sziget vagyok vad sziklák közt
Szelíd tündér-sziget.
Én vagyok itt, – semmi vagyok,
Kis, névtelen öröm,
Mely örvények közt hirtelen,
Váratlan rádköszön.

Én vagyok itt, – semmi vagyok,
Kóbor, parányi fény,
De éjbezuhanók alatt
Mindíg virrasztok én.
Én vagyok itt, – semmi vagyok,
Egy illat, lehelet,
Keresztezem a rohanó rögöt
S a zúgó végzetet.
Én vagyok itt, – semmi vagyok,
Alaktalan alak,
De ha egy kicsit Te is akarod:
Megállítalak, és megtartalak.
 

Anry

Állandó Tag
Állandó Tag
FALCSIK MARI

Kék ősz


levedli vörös ruháját a szenvedély
az ember kedve színt cserél
most a kék a legszebb
ez a provanszi hűs derű:
a levegő nem reszket
nem csillog nem izzad - csak van
van megfoghatatlan
mint távolságtartó tények
átlátszó mint végül a lényeg
átlátszó és egyszerű
ízében valami új
valami innyenc keserű
 

Anry

Állandó Tag
Állandó Tag
Kiss Judit Ágnes


Ballada a kettős erkölcsről


Ha kisfiúnak buzog túl a nedve,
mely test-dúló szeretkezésre vár,
"a kis kakas" - mondják rá kedveskedve -
" no lám, miből lesz a cserebogár".
Ám, bakfislány, ha ágyba hajszol véred -
( megbocsáss, most csúf lesz a szavam ) -
" s kis lotyó" - zuhan rád az ítélet -
" mi lesz, ha máris baszhatnékja van ? "

Dicső macsó nevet nyer el a férfi,
ha kétértelmű minden mondata,
s a rossz nyelvektől akkor sincs mit félni,
ha minden éjjel más nőt visz haza.
De hogyha nő mer szabadosan élni,
s nem csak célozgat arra, mit akar:
" akármit el tud csípőn alul érni,
vagy egyszerűen baszhatnékja van."

Ha öregembert űz a gerjedelme:
" Istennek hála, jól tartja magát! "
Ha vénasszonyt: " na nézd, a csúf cemende,
ha nem vigyázol, becsusszan alád! "
S ha egy vers feszül az erotikától:
" Beh költői, és milyen férfias!
Hogy nő írta? ...hát...hümm...igazán bátor
kimondani, hogy baszhatnékja van."

Felség, megadom magam kényre-kegyre,
vétesd fejem, ha nincsen igazam:
a férfi vágyik testi szerelemre,
a nőnek meg csak baszhatnékja van.
 

icsi

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez örök igazság a férfiak szerint ,amit egy nő ugyan leírhat a nők okkulása képpen (mihez tartsák magukat),de egy férfi költőtől már durva lenne.
 

Anry

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez örök igazság a férfiak szerint ,amit egy nő ugyan leírhat a nők okkulása képpen (mihez tartsák magukat),de egy férfi költőtől már durva lenne.

Igen, érdekes vetülete ez az erkölcsiségünknek:) A mindig emlegetett kettős mérce.
 

Anry

Állandó Tag
Állandó Tag
Kiss Judit Ágnes


amőba


körülfolylak egészen,
most itt vonaglasz bennem,
életemmé és salakká
emészt lustán a testem.
lebegés. amíg a vágy
újra ketté nem metsz.
várj, kifolyok körüled.
már továbbmehetsz.
 

icsi

Állandó Tag
Állandó Tag
Horváth László Imre

Hívatlan

Én vagy te.
Egyik a másik kapujában.
ki csenget be
és ki enged be kit
nem tudom.
Vagy kizár. Elbeszélgetünk a küszöbön.
Azóta házat építhettem volna
magamnak talán és te is. Én itt akarok lakni.
Vagy már nem is akarok,
csak álldogálok a küszöbön
(enyémen, tiéden?) mert
nincs jobb dolgom most,
eltévedtem vagy hazajöttem.
 

rabb

Kitiltott (BANned)
Kiss Judit Ágnes


amőba


körülfolylak egészen,
most itt vonaglasz bennem,
életemmé és salakká
emészt lustán a testem.
lebegés. amíg a vágy
újra ketté nem metsz.
várj, kifolyok körüled.
már továbbmehetsz.
minek nevezzem iromany neked credod...!!!
 

Anry

Állandó Tag
Állandó Tag
Pilinszky János


Tabuk nélkül


Kirajzolódom végleg a világból, <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style="" nowrap="1" width="100%">mint csupasz falnak állitott fogoly,</td> </tr> </tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style="" nowrap="1" width="100%">külön kezel, kivételes magányban</td> </tr> </tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style="" nowrap="1" width="100%">a tanuk nélkül dolgozó pokol.</td> </tr> </tbody></table> <table class="sorokcsoportja" border="0" cellpadding="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style=""> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style="" nowrap="1" width="100%">Egy porcikám se bízná senki másra,</td> </tr> </tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style="" nowrap="1" width="100%">ha únja már, magam kezére ad,</td> </tr> </tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style="" nowrap="1" width="100%">s én folytatom, hol éppen abbahagyta,</td> </tr> </tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style="" nowrap="1" width="100%">a két kezemmel, úgy és ugyanazt.</td> </tr> </tbody></table> </td> </tr> </tbody></table> <table class="sorokcsoportja" border="0" cellpadding="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style=""> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style="" nowrap="1" width="100%">Ki itt találna rám e szörnyüségben,</td> </tr> </tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style="" nowrap="1" width="100%">és végignézné, mit is művelek,</td> </tr> </tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style="" nowrap="1" width="100%">nem hinné el tulajdon két szemének,</td> </tr> </tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style="" nowrap="1" width="100%">s egy szót se merne szólni senkinek.</td> </tr> </tbody></table> </td> </tr> </tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style="" nowrap="1" width="100%">Íly nyomorúság ugyan mire várna?</td> </tr> </tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style="" nowrap="1" width="100%">Mi hátra van, bevégzi egymaga,</td> </tr> </tbody></table> <table class="sor" border="0" cellpadding="0" width="100%"> <tbody><tr> <td style="" nowrap="1" width="100%">hogy holta után is beléremeg,</td> </tr> </tbody></table> meg-megrándul a hóhér kosara.
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Balassi Bálint

PSALMUS 148.
[az "Már szintén az idő" nótájára]
1
Mennyei seregek, boldog, tiszta lelkek,
Emberi nemzetre kik az Égből néztek,
Az Urat örökké ti mind dicsérjétek!
2
Angyalok, az Úrnak követi kik vagytok,
Szentek, kik ő székét mind körülálljátok,
Örökké az Urat felmagasztaljátok!
3
Fényes Nap világa, ez világ fáklyája,
Szép Hold, éj lámpása, Égnek sok csillaga,
Az Úrnak szent nevét mindörökké áldja!
4
Tüzes hatalommal forgó ti nagy Egek,
Avagy tengerekkel együtt minden vizek,
Örök dicsérettel őtet tiszteljétek!
5
Mert csak ő egyedül minden teremtője,
S mindent bír, valamint magában rendelte,
Megmarad mindenek ellen ő szerzése.
6
Földnek kereksége minden állatokkal,
Vízben úszó halak tengeri csudákkal,
Az Urat örökké áldjátok szátokkal!
7
Tenger mély örvénye, mennydörgés, villamás,
Kőeső, hó, szélvész, háború, csattagás,
Télben is, nyárban is mind felhős sok havas,
8
Szép halmok, zöld ággal ékesült kis dombok,
Fák, kik különb-különb szép gyümölcsöt hoztok,
S füvek, kik gyönyörű szaggal illatoztok,
9
Sok színben öltöző, tündöklő virágok,
Berkekben, cserékben vadak, ki lakoztok,
Örökké az Úrnak nevét kiáltsátok!
10
Gyíkok, kígyók, földön lakó sok állattal,
Sőt az madarak is különb-különb szókkal,
Örökké az Urat áldják hangossággal!
11
Világ fejedelmi, urak és fő népek,
Kik községgel bírtok, s néki törvént tésztek,
Örökké dicsérvén az Urat féljétek!
12
Együgyű gyermekek, kegyesek, szép szüzek,
Felserdült ifjakkal böcsületes vének,
Dicséret tőletek légyen ő nevének!
13
Mert ő az, akinek hatalmában az Ég,
Néki enged tenger, Menny s földi kerekség,
Segéli övéit, mint mennyei felség;
14
Ezt azért, ti hívek, Úrnak szent serege,
Kik leginkább vagytok az ő szerelmébe,
Örökké szent nevét dicsérjétek Mennybe!
 

platon

Állandó Tag
Állandó Tag
Föld, föld

Csak magyarúl érted e szót: "Szeretlek". Pillangó, hattyú, csillag angyalom- E nyelven lasz csak több, mint fogalom S ez a töblet halálos végzeted lett A világ fénylik, nem vár senki, kába Irammal mért vágtatsz hazafelé? A nyelv üzent s a végzet szólt vele Dajkád tárt karja ne várjon hiába ... Márai Sándor
 

Zsike

Állandó Tag
Állandó Tag
:..:

Tamás István: Elindultam Istent megkeresni

Barangoltam hegyen, völgyön,
hogy megtaláljam Istent.
Utam állták erdők mezők,
de bátran mentem hitben.

Vállamon egy zsákban:
minden ingóságom!
Szívemben a remény,
hogy egyszer megtalálom!

Erdők dús közepén,
egy nagy kerek tó partján
elém áll az ördög
és így kiáltott rám!

Hallom földönfutó
a jóistent keresed!
De Én a pokolra vetlek
mert az Ő szavát hiszed.

Rút patáslábával
dobbantott egy nagyot!
Lett nagy fényözön
s a villám belecsapott.

Szabadságom visszanyerve
indultam az Úrhoz.
Nemsokára odaértem
egy feneketlenkúthoz.

A víz azúr tükre,
rám csodálkozott.
Ha Istent látni jöttél,
fordulj csak a naphoz!

Bámultam a felhőket
a fénylő messzeséget.
Rám nevetett a Nap
adott újra reménységet.

Aranysárga sugarával
mutatta az utat,
ha mégis eltévednél
kérdezd meg a holdat.

Az éj sötétje rám szállt,
vakon botorkáltam.
S egyszer csak a tejúton
csillagokat láttam.

Csillagok szépcsillagok,
mondjátok hol vagyok?
Keresem az Istent,
de a Hold cserbenhagyott.

De ők csak csüngtek ragyogva
az égre felrakottan.
Néha sziporkáztak egyet,
nem tudták hogy Isten hol van.

Bandukoltam tovább,
Ó micsoda közöny!
Belém botlik a hajnal,
még csak nem is köszön.

Sűrű sötét felhők
fölém telepednek.
Zöld mohaágyakra
esőcseppek gyűlnek.

Mókusok odvában
tölgyfalevél párna.
Integetnek álmosan
vándor, Isten áldja!

Felszólok hozzájuk
láttátok az Istent?
Rázzák kis fejüket
idefent nincsen.

Tanácstalan állok
fázva bőrigázva.
Tovább kéne mennem
de az ördög, újra utam állja

Én vagyok az Úr!
Ne kutass tovább.
Sorsod magam vezérlem
nekem mondj imát.


Te nem lehetsz az Isten,
mert a rosszat képviseled.
Jézus keresztjével
feléje legyintek.

Nem is láttam többé
annyira megijedt.
Az eső is elállt
hamar reggel lett.

Egyre fáradtabban
kerestem az utat.
Fölöttem a varjú kárál,
a Nap megint rajtam mulat.

Mosolyogva így szólt
csodás ragyogással:
Nincs messze Isten
csak gondolj rá hálával.

Nézz előre bátran
és fordulj most hátra.
Ne bolyongj tovább
ne keresd hiába.

Isten jelen van
égen és földön.
Mondj imát érte
és Ő nyomban előjön.

Mert itt van velünk
bennem él és benned.
Nem kell mást tenned,
csak szeretned és hinned.
 
T

Táltos

Vendég
MONDJ IGENT…!​
Tudnál-e csendesen hozzám bújni, esténként kedvesen átölelni,
hallgatni a madarak énekét, megcsodálni a fényt, s a naplementét?
Tudnál-e esőben is nevetni, egy szúrós fenyőfát megölelni,
élvezni a pillangók táncát, átélni két ember valós nászát?
Tudnál-e táncolni a gyönyörtől, könnyezve sírni az örömtől,
s kitárni felém a szívedet, hogy megsimogathassam a lelkedet?
REFRÉN: Mondj IGEN-t, s akkor talán, a boldogság egyszer majd Rád talál,
életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál!
Tudnál-e egy szempárból olvasni, s benne a csillagot meglátni,
egy érintéseddel átadni, mit szavakkal nem tudsz elmondani?
Tudnál-e koldusnak kenyeret adni, alamizsnát ha kell, elfogadni,
tárgyat, s pénzt eszköznek tekinteni, s a Földet ajkaddal érinteni?
Tudnál-e virágot nem letépni, színét és illatát megérezni,
szirmait boldogan megcsókolni, beteg állatot megsimogatni?
REFRÉN: Mondj IGEN-t, s akkor talán, a boldogság egyszer majd Rád talál,
életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál!
Tudnál-e dalt hallani viharban, melegedni szivárványsugárban,
meghallani csendben a szív szavát, átélni a teremtést, mint egyetlen csodát?
Tudnál-e hallgatni, ha nem kérdeznek, nem sírni akkor, ha elfelednek,
köszönni, ha nem köszönnek, tanulni abból, ha megköveznek?
Tudnál-e sötétben fényt keresni, szavak és tárgyak nélkül szeretni,
legyőzni izzó tűz parazsát, szeretni engem, Istent, s bárki mást?
REFRÉN: Mondj IGEN-t, s akkor talán, a boldogság egyszer majd Rád talál,
életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál!
 
Oldal tetejére