Csak másfél milla? Akkor ez???
http://www.origo.hu/itthon/20140128-ismet-gyilkossag-vadjaval-all-birosag-elott-apa-es-fia.html
http://www.origo.hu/itthon/20140128-ismet-gyilkossag-vadjaval-all-birosag-elott-apa-es-fia.html
http://www.hir24.hu/belfold/2013/08/15/romagyilkossagok-allami-karterites-a-hozzatartozoknak/
És mi van a rengeteg cigányok által legyilkolt emberrel, akik közt tanár és családanya is van?
Természetesen nem mindegy, hiszen a legkeményebb fegyház fokozatban el vannak zárva a rabok egymástól, míg a legenyhébb fogház fokozatban csak éjszakára zárják br a cellaajtót.Urak, akik a börtönszabályokat taglaljátok! Az általatok ismert szabályok fogházra, börtönre, vagy fegyházra vonatkoznak? Nem mindegy!
...
Igazad van! Az emberi leleményesség határtalan, különösen, ha idő is van a dolgok kialakítására.Természetesen nem mindegy, hiszen a legkeményebb fegyház fokozatban el vannak zárva a rabok egymástól, míg a legenyhébb fogház fokozatban csak éjszakára zárják br a cellaajtót.
Ettől függetlenül, ha kell, még az előzetesben lévők (akik szerintem a fegyház fokozatnál is keményebb körülmények között vannak, mert napi 1 ór a szabad levegőn), szóval még ők is kaphatnak infót pl ételosztáskor, vagy az orvosi vizsgálatra várva, de még a "csencselés" (árucsere) sem kizárt...
Úgyhogy, Hölgyem - azokra vonatkozik, akik érvényt tudnak szerezni....
Ez már más kérdés.Igazad van! Az emberi leleményesség határtalan, különösen, ha idő is van a dolgok kialakítására.
Őszintén mondom, hogy bízom benne, a többi fogvatartott megtalálja a módját, hogy a gyilkolászós társaságnak ne legyen egy jó perce sem az intézményben.
Nézd, véletlenül sem akarom alábecsülni aÉn még az ítélet után is azt hiszem, hogy az igazságnak csak egy töredékét tárták fel. Ráadásul annyit reklámozták azt a néhány áldozatot, hogy kettős szándékot látok mögötte (titkosszolgálat), figyelemelterelés a magyarok ellen elkövetett számbavehetetlen mennyiségű mindenfajta bűncselekményről...
Híve lennék az elkövetők példás megbüntetésének. De embereket, gyerekeket lesből levadászni, mint az erdő vadjait, ráadásul olyanokat, akiknek nem volt bizonyítható köze bűncselekményekhez, nálam is kiveri a biztosítékot. Olyan törzsi háború jellege van a dolognak, ami már legalább 1000 éve nem dívik ezen a tájon. Igazságtalan, nem vezet sehová, legkevésbé a gondok megoldásához. Mártírokat gyártani a legrosszabb politika, mert kordábantarthatatlan érzelmeket generál.a magyarok ellen elkövetett számbavehetetlen mennyiségű mindenfajta bűncselekmény
Kedves Zoli USA !Megjegyzem, szerintem ilyesmi csak Magyarsztánban fordulhat elő, ahol normálisabbak az emberek, ott nem hiszem. Még az USA-ban se nagyon, amit bár eléggé sztárolok, de én is elismerem hogy a rém hülye perek országa. De ott tényleg nemigen lehetséges efféle, mert ott az van hogy aki kinyír ennyi embert, az nemigen pereskedhet a továbbiakban. Ugyanis villamosszékbe kerül. Nagyonis jogosan, szerintem.
Kedves Zoli USA !
Nem felmentve az elkövetőt, gyakorló jogászként azt kell mondanom, hogy az ítélet a hatályos magyar jogszabályok szerint jogos.
Ugyanis a Büntető eljárásról szóló törvény ( Be. ) az alapelvek között rögzíti az ártatlanság vélelmét: "senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg."
Almamag hozzászólásához annyit fűznék hozzá, hogy amit említ az új Ptk.-ban majd " sérelemdíj-"ként szerepel. A régi joggyakorlatban "nem vagyoni kártérítés" volt a neve, s bár eltörölték, a gyakorlatban a bíróság alkalmazza. Azt, hogy az összeget, minek az alapul vételével állapította meg, az akkor derülne ki, ha olvasnánk az indokolást.
Nem vitattam, hogy az ítélet betű szerint eleget tesz a hatályos törvényeknek. Én csak azt mondtam, ez a pasas - a gyilkos - pofátlan volt.
Továbbá, az a véleményem, hogy bár a törvény betű szerint be lett tartva, de szerintem sérült a „szellemisége”, vagyis az, ami miatt azok akik egykor megalkották e törvényt, azt kigondolták!
Tudniillik a célja az lett volna (nem jogásznyelven megfogalmazva) hogy ne lehessen megsérteni valakinek a jóhírét alaptalanul.
Na most, az igaz hogy amikor a cikk íródott, nem lehetett tudni biztosra, a pasas valóban gyilkos-e. Emiatt ha akkor perli be a cikkírót, s gyorsan lezavarják e pert, azt mondom jogos az ítélet, mert hiszen elképzelhető hogy ártatlan, akkor pedig így megsérült a jó híre. Oké.
Igenám, de amikor e per kezdődött (amennyire tudom) a pasast már elítélték. Vagy ha előbb is kezdődött el a per, mire az ítélet megszületett, ő már rács mögött csücsült, mert kiderült hogy ő bizony VALÓBAN gyilkos! Na most eszerint a cikkíró nem állított valótlant. Mi következik ebből? Hát az, hogy bár ő valóban megsértette a pasas jó hírét, de NEM ALAPTALANUL!
Eképp szerintem ezen esetre nem vonatkozik a törvényalkotók eredeti szándéka, ami miatt a törvényt hozták, hogy senki jó hírét ne sértsék meg senki mások ALAPTALANUL.
Kedves Zoli_USA !
Tökéletesen igazat adok Neked abban, hogy a törvény szellemisége sérül ( jogászi bükkfanyelven jogalkotói szándéknak hívjuk )
A római jogban van is erre egy kifejezés: Summum ius summa iniuria, amely így adható vissza, hogy a " a jog szó szerinti, szigorú betartatása, a legteljesebb mértékben alkalmazott jog vezet a legnagyobb fokú jogtalansághoz. " A gyilkos pofátlanságához annyit, hogy - halkan súgva- a per ötlete szerintem nem tőle, hanem a védőjétől származhatott... A további okfejtésed logikus lenne, viszont a törvény az ártatlanság vélelménél a jogerős ítéletet jelöli meg. Tehát hiába ítélték el és ült már- ahogy írtad-, mikor perelt, ha az csak első fokú ítélet volt és nem emelkedett jogerőre, akkor bizony ez az okfejtésed nem helytálló.
Köszönöm az idézetet! Nagyon tetszett Kajjámnak volt igaza, ebből is láthatod, milyen apróságokon múlhat egy-egy per kimenetele. jelen esetben egy pongyola szerződés okozta a galibát. A baj csak az, hogy rengeteg ilyen hézagos szerződés van a gyakorlatban is. Megtudhatnám a mű címét és a szerzőt? Én Orhan Pamukra, vagy Borgesra tippelek látatlanban Előre is köszönöm@fradiata : Úgy látom különben, érdekelnek téged az efféle jogi furcsaságok. Annak reményében hogy szórakoztatlak vele, beidézek ide egy kis részt az egyik kedvenc íróm regényéből. Egy középkori környezetben játszódó műről van szó, s egy ottani jogi eset amit itt olvashatsz. Egy nő kér tanácsot egy zsenigyerektől, mert az a bíró, akinek a lányát feleségül vette az ő csemetéje, nem tud dönteni egy cifra kérdésben. Az idézett rész a nő szavaival kezdődik.
Arról van szó, hogy él a bírónak egy barátja, aki nemcsak írnok, de ügyvéd is. És ez a férfi elvállalta hogy ingyen tanít ki a szakmára egy szegény, de különben nagyon tehetséges fiút! És megegyeztek abban, írás is készült róla, hogy a fiú bár ingyen tanul nála, de miután elsajátította a szakmát, az első megnyert pere után fizet neki nem kevés pénzt, teljes száz aranyat! Na és hát ez a fiú le is tette az összes szükséges vizsgát fölöttébb kiváló eredménnyel, ezután elkezdett írnokoskodni, szépen is keres, de peres ügyekben nem vállal érdekképviseletet, és nem is akar fizetni a volt mesterének, azt mondja ez nem kötelessége, hiszen még egyetlen pert sem nyert meg! Egykori tanára beperelte őt a bírónál, annál a bírónál aki a fiam apósa. És a fiú csak a vállát vonogatta és azt mondta a bírónak hogy teljesen felesleges őt perelni, mert semmiképp sem köteles fizetni: ha ugyanis megnyeri a pert, akkor természetesen nem kell fizessen, hiszen épp azt jelenti a per megnyerése hogy a bíró úgy ítélkezett hogy ő nem köteles fizetni; ha ellenben veszít, akkor az a helyzet hogy továbbra sem nyert meg még egyetlen pert sem, tehát a tanárával kötött egykori írásos szerződés szerint még mindig nem kötelezhető fizetségre! A tanára ellenben, a bíró barátja azt mondja, hogy ha a fiú elveszti a pert, akkor köteles fizetni, hiszen a per elvesztése azt jelenti hogy a bíró úgy ítélkezik hogy az alperes fizetni köteles; ha ellenben a fiú nyer, akkor megintcsak fizetni köteles, hiszen épp most nyert meg egy pert, s egykori szerződésük szerint az első nyertes per után ő száz aranyat köteles neki fizetni! És most a bíró csak az állát vakarja és nem tudja mit tegyen; szeretne a barátja javára ítélkezni, de nem meri, mert nem akarja hogy részrehajlónak látszódjon, de meg különben is, a maga szempontjából igaza van az írnoktanárnak is, és a tanítványnak is!
Kajjám csak a vállát vonogatta.
—Ezen igazán nem nehéz segítenem! Rém egyszerű az ügy, látom már hogy nekem nemhogy feleségül kellett volna vennem a bíró lányát, de én kéne hogy a bíró legyek ahelyett a tökfej helyett! A helyzet ugyanis világos mint a Nap. A fiú eddig még valóban nem nyert meg egyetlen pert sem. A szerződésben nincs szó róla hogy ő köteles pereket elvállalni; hogy nem teszi, erkölcsileg talán elítélhető, de jogilag nem. Nem nyert meg egy pert sem, tehát nem köteles fizetni. Ezt a bíró ki is kell hirdesse. A fiú tehát meg fogja nyerni ezt a pert. Rögvest ezután azonban egykori tanára perelje be újra, azon a címen hogy a fiú már megnyert egy pert, s mert ez valóban igaz, a bíró most, a második perben már teljesen jogszerűen ítélkezhet a barátja javára, hogy most már a fiú köteles megfizetni a tandíjat!
Igen, rémlik valami, bár konkrét ügyben még nem találkoztam vele. Nagyon szépen köszönöm a linkeket!Itt a szerző honlapjának nyitóoldala:
http://violazoli.info/
Itt van neki egy wikije:
http://violazoli.info/poliverzumwiki/index.php
s e wikiben itt egy oldal, amin összegyűjtötte azon műveinek a linkjeit, amik ingyen letölthetőek a Magyar Elektronikus Könyvtárból:
http://violazoli.info/poliverzumwiki/doku.php?id=mek:mek
A fenti idézet azon művéből való, melynek címe:
Kajjám, a Tévedés
(Ez tulajdonképpen egy olyan fickóról szól - ő az a Kajjám - aki varázsló, bár ezt eleinte nem tudja ő sem magáról. Na most ez annyiból érdekes, hogy amint az a jelleméből kiderül, ez tulajdonképpen egy Asperger-szindrómás, azaz beilleszkedési nehézségekkel terhelt (ugyanakkor kimagaslóan zseniális) varázsló. Bár ez hogy „Asperger-szindróma”, nincs konkrétan beleírva a regénybe, de a szerző maga többször is megemlítette ezt már mindenféle fórumokon, márpedig ő csak tudja. Megtippelem különben, Kajjámot önmagáról mintázta. Ha te jogász vagy, szerintem kellett hogy halljál magad is e szindrómáról, mert úgy tudom manapság divatos hogy egyes bűnelkövetők erre hivatkozva akarnak felmentést elérni).
E mű letöltési linkje is szerepel a fentebb linkelt oldalon.
Igen, rémlik valami, bár konkrét ügyben még nem találkoztam vele. Nagyon szépen köszönöm a linkeket!
Almamag hozzászólásához annyit fűznék hozzá, hogy amit említ az új Ptk.-ban majd " sérelemdíj-"ként szerepel. A régi joggyakorlatban "nem vagyoni kártérítés" volt a neve, s bár eltörölték, a gyakorlatban a bíróság alkalmazza. Azt, hogy az összeget, minek az alapul vételével állapította meg, az akkor derülne ki, ha olvasnánk az indokolást.
Semmi konkrét, csak a betegség neve volt ismerős De majd utánanézek és ha találok valami érdekeset megírom neked.„Rémlik valami”? Miféle, talán emlegették valahol neked, vagy volt valami peres ügye amiről hallottál, vagy...? (Persze, lehet hogy magánügy vagy személyes dolog, ha így van akkor bocs.)