Az új kanadai irányelvek szerint nemcsak a testsúlyt, hanem az egészségi állapotot is figyelembe kell vennie az orvosnak, mielőtt a pácienst elhízottnak ítéli.
A kanadai orvosok társaságának lapjában (Canadian Medical Association Journal) frissen megjelent irányelvekben azt is tanácsolják, hogy a diétán és a testmozgáson túl összpontosítsanak a hízás okaira és válasszanak holisztikus megközelítést, vagyis az emberi egészség teljességéből induljanak ki a gyógyításban. Felhívták a figyelmet arra, hogy súlyuk miatt nem lenne szabad megbélyegezni az egészségügyi ellátórendszerhez fordulókat.
"Az elhízásról uralkodó közvélekedés feltételezi a személyes felelőtlenséget és az akaraterő hiányát, az elhízással élőket vádolja állapotukért és megszégyeníti őket" - olvasható az irányelvekben, amelyeket elsősorban a háziorvosoknak készítettek.
Ximena Ramos-Salas, a dokumentum egyik szerzője, az Obesity Canada kutatási igazgatója elmondta, eredményeik azt mutatják, hogy sok orvos diszkriminálja az elhízottakat, ami súlyuktól függetlenül rosszabb egészségi kilátásokkal járhat.
(Ez is érdekelheti: Látásunknak is árthat az elhízás)
Az elmúlt három évtizedben megháromszorozódott az elhízottak aránya Kanadában, a statisztikák szerint körülbelül négyből egy lakos elhízott. A kezelésük irányelvein 2006 óta nem változtattak.
Noha a friss irányelvek továbbra is ajánlják a testtömegindex és a derékkörfogat használatát a diagnózis felállításánál, elismerik ezek korlátait és arra szólítják fel az orvosokat, nagyobb figyelmet szenteljenek annak, hogy a túlsúly milyen hatással van a páciens egészségére.
Kicsi, nagyjából 3-5 százalékos fogyás már az egészségi állapot javulásához vezethet, és az elhízott ember "legjobb súlya" nem feltétlenül a BMI szerinti ideális súly - áll az irányelvekben, amelyekben azt is hangsúlyozzák, hogy az elhízás összetett probléma, amely élethosszig tartó kezelést és figyelmet igényel.
"Hosszú időn át életmódbeli döntésekkel kapcsoltuk össze az elhízást, ez sok megszégyenítéssel járt. Az elhízással élőknek ugyanolyan támogatást kell adni, mint minden más krónikus betegnek" - tette hozzá Ramos-Salas.
Az egyszerű, "egyen kevesebbet, mozogjon többet" tanács helyett pszichoterápiát, gyógyszert és sebészeti megoldást is ajánlaniuk kell a kezelőorvosoknak.
"A fogyókúrák nem működnek" - hangsúlyozta, hivatkozva számos tanulmányra, amelyek szerint a legtöbben, akik diétát követve lefogytak, újra meghíztak.
Az orvosoknak a páciensek egészségét érintő célokra kell összpontosítaniuk ahelyett, hogy arra intenék őket, fogyasszanak kevesebb kalóriát.
(MTI)
A kanadai orvosok társaságának lapjában (Canadian Medical Association Journal) frissen megjelent irányelvekben azt is tanácsolják, hogy a diétán és a testmozgáson túl összpontosítsanak a hízás okaira és válasszanak holisztikus megközelítést, vagyis az emberi egészség teljességéből induljanak ki a gyógyításban. Felhívták a figyelmet arra, hogy súlyuk miatt nem lenne szabad megbélyegezni az egészségügyi ellátórendszerhez fordulókat.
"Az elhízásról uralkodó közvélekedés feltételezi a személyes felelőtlenséget és az akaraterő hiányát, az elhízással élőket vádolja állapotukért és megszégyeníti őket" - olvasható az irányelvekben, amelyeket elsősorban a háziorvosoknak készítettek.
Ximena Ramos-Salas, a dokumentum egyik szerzője, az Obesity Canada kutatási igazgatója elmondta, eredményeik azt mutatják, hogy sok orvos diszkriminálja az elhízottakat, ami súlyuktól függetlenül rosszabb egészségi kilátásokkal járhat.
(Ez is érdekelheti: Látásunknak is árthat az elhízás)
Az elmúlt három évtizedben megháromszorozódott az elhízottak aránya Kanadában, a statisztikák szerint körülbelül négyből egy lakos elhízott. A kezelésük irányelvein 2006 óta nem változtattak.
Noha a friss irányelvek továbbra is ajánlják a testtömegindex és a derékkörfogat használatát a diagnózis felállításánál, elismerik ezek korlátait és arra szólítják fel az orvosokat, nagyobb figyelmet szenteljenek annak, hogy a túlsúly milyen hatással van a páciens egészségére.
Kicsi, nagyjából 3-5 százalékos fogyás már az egészségi állapot javulásához vezethet, és az elhízott ember "legjobb súlya" nem feltétlenül a BMI szerinti ideális súly - áll az irányelvekben, amelyekben azt is hangsúlyozzák, hogy az elhízás összetett probléma, amely élethosszig tartó kezelést és figyelmet igényel.
"Hosszú időn át életmódbeli döntésekkel kapcsoltuk össze az elhízást, ez sok megszégyenítéssel járt. Az elhízással élőknek ugyanolyan támogatást kell adni, mint minden más krónikus betegnek" - tette hozzá Ramos-Salas.
Az egyszerű, "egyen kevesebbet, mozogjon többet" tanács helyett pszichoterápiát, gyógyszert és sebészeti megoldást is ajánlaniuk kell a kezelőorvosoknak.
"A fogyókúrák nem működnek" - hangsúlyozta, hivatkozva számos tanulmányra, amelyek szerint a legtöbben, akik diétát követve lefogytak, újra meghíztak.
Az orvosoknak a páciensek egészségét érintő célokra kell összpontosítaniuk ahelyett, hogy arra intenék őket, fogyasszanak kevesebb kalóriát.
(MTI)
