Érdekességek a történelemből

[Létrahuszár]

Galambóc ostroma

Lazarevics István szerb fejedelem1426-ban megállapodott Zsigmonddal, hogy halála esetén Nándorfehérvár és Galambóc magyar fennhatóság alá kerül, cserébe pedig unokaöccse, Brankovics György örökli a trónját és a magyarországi vagyonát. Lazarevics a következő évben elhunyt, de Galambóc parancsnoka nem Zsigmondnak, hanem a törököknek adta át a várat.
Zsigmond 1427-28 telén Galambóccal szemközt felépíttette Szentlászlóvárát, s 1428 tavaszán mintegy 20-25 ezer fős haddal kezdte meg Galambóc ostromát. A magyar sereget Rozgonyi István temesi ispán vezette, aki egy ágyút igazgatva az egyik torony nagy részét rommá lőtte. A felesége, Szentgyörgyi Cecília részt vett a falak törésében. Gályára szállt, és a támadás megkezdése után katonákra jellemző bátorsággal több győzelmes rohamot intézett, továbbá ugyanarról a gályáról az ostromágyúkból vagy bombardákból, kődobógépekből és más e célra szolgáló hadi szerszámokból” lövette a várat. A magyarok ostrom közben először használtak úszó ütegeket. Egy oklevél arról is megemlékezik, hogy Rozgonyiné által irányított magyar hajóraj szétverte a Moraván Galambóc felé igyekvő török flottát.
A folyamatos ágyúzás alaposan megrongálta a falakat, s már a döntő rohamra készültek, amikor Szinán beglerbég vezetésével nagy létszámú felmentő sereg érkezett a védők megsegítésére. A túlerő miatt Zsigmond fegyverszünetet kért, s megegyeztek abban, hogy az erődítmény török kézen marad, az ostromlók pedig bántatlanul átkelhetnek a Duna bal partjára. A visszavonulás zavartalanul folyt, de amikor Zsigmonddal a jobb parton a magyarok száma pár százra csökkent, az oszmánok rájuk támadtak, és elfoglalták a hajókat. A török rajtaütés miatt nagy zűrzavar keletkezett, s veszélybe került a király is, akinek a menekítésére Matkó bán és vitézei kerítettek hajót. A menekítésben Rozgonyi is részt vett, és kis híján a vízbe fulladt, de végül nagy üggyel-bajjal Zsigmonddal együtt feljutott a hajóra, s ép bőrrel értek át a bal partra.
A menekülők viszonylag kevés embert vesztettek, az átkelést biztosító lengyel és havasalföldi csapatok viszont elvéreztek, s odaveszett az ágyúk, lovak, sátrak zöme is.

 

[Létrahuszár]

Zsigmond császárrá koronázása

Zsigmond 1433. május 21-én arany baldachin alatt, előkelők népes kíséretében bevonult Rómába. A koronázására tíz nappal később, pünkösd napján került sor a Szent Péter-bazilikában. Az ünnepi esemény előtt a pápa az előcsarnokban fogadta a 65 éves leendő császárt, aki a hagyományokat követve megcsókolta az egyházfő lábát, és megesküdött, hogy védelmezni fogja az egyházat. A koronázó mise fő mozzanataként a bíborosok szent olajjal kenték fel, a pápa a fejére helyezte a koronát, kezébe adta az országalmát, a jogart és a kardot. A ceremónia után kivonultak a bazilika elé, ahol a pápa felszállt egy rá várakozó öszvérre, amit néhány lépésnyit a császár vezetett, majd lóra ült, és a pápát a palotájába kísérte. A nap másik látványos eseményének színhelye az Angyalvár hídja volt, ahol Zsigmond ifjakat avatott lovaggá. A napot pazar lakoma zárta a lateráni palotában.

 

[Létrahuszár]

AKTUÁLIS
Rövidülő fürdőruhák

Európában a 17. században már viseltek fürdőruhát. A nőké a teljes testet fedte, és vászonból, pamutból vagy flanelből készültek. Használatuk a 19. század közepe táján általánossá vált. A hölgyek ruhájának szegélyébe gyakran ólomnehezéket varrtak, hogy semmiképpen se emelkedjen a víz felszíne fölé. A század vége felé a a ruhák szára térdig rövidült, 1910 táján már combközépig ért. A karok is fokozatosan szabaddá váltak, és mélyült a kivágás.
A nők is szívesen strandoltak trikóban, csakhogy amikor kijöttek a vízből, a fürdőruha a testükre tapadt, ami sokakat felháborított. Egy 1920-as újságcikk például arról számolt be, hogy egy művésznőt rendőr távolított el a strandról, mert a mély kivágású, vizes selyemtrikója alatt kirajzolódtak az idomai. Öt évvel később Szegeden rendeletben tiltották be a trikó viseletét.
Ekkoriban a hölgyek fürdőruhájának hosszát rendőrök vizslatták, s ha valamelyik kurtának tűnt, megmérték a térd és a ruha távolságát. A rövid fürdőruhájú hölgyeket megbüntették, és kitessékelték a strandról.
Az 1930-as években jelentek meg a kétrészes, magas derekú fürdőruhák. A modern bikinit a francia Louis Réard autómérnök és ruhatervező álmodta meg, s 1946-ban mutatták be. A kétrészes ruhadarab a Bikini-Atoll szigetről kapta a nevét.

 

[Létrahuszár]

Az elkergetett királyné

Zsigmond 1405-ben vette feleségül a nála 25 évvel fiatalabb Cillei Borbálát annak az egyezségnek a megpecsételéseként, amelyet hatalma megtámogatása végett kötött négy évvel korábban az ország egyik legtekintélyesebb főurával, Cillei Hermannal.

Érdekből született házasságukban előfordultak nehéz időszakok. Ezek közé tartozott az 1419-es esztendő is. Borbálát 1418 vége felé I. Frigyes brandenburgi őrgróffal hozták hírbe, valószínűleg teljesen alaptalanul. A szóbeszéd a német területen vendégeskedő Zsigmondnak is a fülébe jutott, s amikor 1419 januárjában hazatért Budára, a pletykának hitelt adva a királynét egy Várad melletti kolostorba száműzte, ahol a fényűzéshez szokott asszonynak és lányának, a tizenkétéves Erzsébetnek sokat kellett nélkülöznie. Piszkosak, tetvesek lettek, megbetegedtek. Budára csak akkor térhettek vissza, amikor Zsigmond az Alföldre utazott, de mihelyt visszatért, távozniuk kellett. Ezúttal Borbála választhatta meg száműzetésének helyszínét, így kerültek Holicsba, a váradinál lényegesen jobb körülmények közé. A hónapok múlásával a király haragja csillapodott, s az egyházi és világi előkelőségek közbenjárása karácsonykor hajlandó volt találkozni a feleségével. Ekkor a leánya esdeklése meg lágyította a szívét, és megengedte, hogy a királyné visszatérjen az udvarba.

Az eset kapcsán a későbbi II. Piusz pápa kijelentette, hogy „egy hűtlen férj, hűtlen feleséget terem”. A francia követ is Zsigmondot hibáztatta, aki bátorította Borbálát, hogy „nyilvános táncokban vegyen részt, minden férfival csevegjen, és oly nagy nyájassággal megérintse, hogy nyíltan mondogatták, hogy aki nem ismeri őt, nem királynénak, hanem alantas mesterséget űző nőnek tartaná”.

A házastársi hűség megszegéséről szóló rágalmazás más udvarokban sem volt ismeretlen. Borbála unokatestvérét, Annát, II. Jagelló Ulászló lengyel király második feleségét például két lovaggal hozták hírbe. Ügyében a gnieznói érsek folytatott vizsgálatot, és megállapította, hogy a vádaskodás minden alapot nélkülözött.
Cillei Borbála:

 

[Létrahuszár]

A magyar Huszita Biblia

A huszita mozgalom a XV. század elején bontakozott ki Csehországban, Husz János prágai egyetemi tanár tanításai nyomán, aki többek között cseh nyelvű istentisztelettért is küzdött, s követőiben megfogalmazódott a Biblia lefordításának igénye is. Nézetei hazánkba is eljutottak, s főként az ország déli részén, a szerémségi mezővárosokban akadtak követői. Itt élt az a két egyházi személy, Pécsi Tamás kamanci (Kamencia, Szerbia) oltáros pap és Ujlaki Bálint belcsényi (Beočin, Szerbia) plébános, akik a latin nyelvű Bibliát első ízben fordították le magyar nyelvre. 1399 és 1400 között a prágai egyetemen tanultak, és ott ismerkedtek meg Husz nézeteivel. A bibliafordításhoz jóval később, 1436 körül kezdtek hozzá, de korántsem nyugodt körülmények között.
Zsigmond király fontosnak tartotta a magyarországi huszita mozgalom felszámolását, ezért kérte a pápát, hogy Marchiai Jakab a ferences rendi hitszónokot nevezze ki főinkvizítorrá. Miután a kinevezés 1434-ben megtörtént, kegyetlen eretneküldözés vette kezdetét. Marchiai sorra járta az egyházmegyéket, s tevékenysége még a világi papokat is felháborította. Tevékenysége az 1437. évi erdélyi parasztfelkelés kirobbanásában is szerepet játszott. Az iinkvizíció a Szerémséget is elérte, amely elől a két bibliafordító és követőik egy csoportja 1439 nyarán Moldvába menekült, s a fordítást ott fejezték be még 1441 előtt. Az eretnekeket üldözők keze azonban Moldvába is elért, és a Huszita Bibliát elkobozták tőlük.
A páratlan nyelvemlék nem maradt fenn eredetiben, csupán másolatban őrizte meg a Bécsi-, a Müncheni-, és az Apor- kódex. Az 1450 táján készült Bécsi az Ószövetség kisebb könyveit, az 1466-ban írt Müncheni az újszövetségi evangéliumokat, a XV. század végén keletkezett Apor-kódex pedig bibliai dicséreteket, zsoltárokat tartalmaz. A München- kódex külön érdekessége, hogy benne található az első magyar nyelvű kalendárium, azaz egy naptárkerék és a naptáron való eligazodást segítő táblázat. A naptár 1416-tól 1435-ig volt érvényes.
A fordítók a Biblia legelterjedtebb latin nyelvű változatából dolgoztak, de a szövegelemzések alapján úgy vélik, hogy az evangéliumokat szertartásokhoz használt könyvek szolgáltak forrásául.

 

[Létrahuszár]

Zsigmond sztárdiplomatája

Gereci Miklós, akit Szerecsen Miklósként is emlegettek, Zsigmond király legkiválóbb diplomatája volt. 1396-ban részt vett a nikápolyi csatában, és török fogságba esett. Tizenkét évig tartó rabsága folyamán előbb Bajazid szultán, utána pedig az őt legyőző Timurlenk szolgálatába szegődött. Több nyelven megtanult, a közel-keleti viszonyok kitűnő ismerőjévé vált. Hazatérésekor vele jött egy török barátja, aki áttért a katolikus hitre, s Török Józsa néven vált ismertté. A széles látókörrel rendelkező Gerecit Zsigmond fontos diplomáciai feladatokkal bízta meg. 1412-ben Dzselaleddint, a kipcsaki tatár kán, 1419-ben pedig a mezopotámiai uralkodó, Diarbekrben udvarába küldte, hogy vegye rá őket a törökök megtámadására. Ekkor, 1419 októberében Zsigmond is hadba szállt, és több ízben is eredményesen csatázott a török ellen az Al-Duna mentén.
A diplomatát több útjára is elkísérte Török Józsa. 1430-ban is együtt utaztak Kara-Juluk mezopotámiai uralkodóhoz. Szolgálataikat kastéllyal és birtokkal jutalmazta Zágráb megyében.

 

[Létrahuszár]

A kétszer alapított egyetem

Zsigmond király uralkodása idején az uralkodói körökben Európa-szerte dívott az egyetemalapítás, amiből ő sem maradt ki. Néhány évvel a koronázása után egyetem létesítését határozta el, színhelyéül Budát választotta. Kérésére IX. Bonifác pápa 1395. október 6-án adta ki az Universitas Budensisről szóló bulláját. A teljes jogú művészeti, orvosi, jogi és teológiai fakultással működő intézmény olyan kiváltságokkal rendelkezett, amilyenekkel a párizsi, az oxfordi vagy a bolognai. A pápa Órévi (Szántói vagy Szántai) Lukács óbudai prépostot nevezte ki kancellárjává, a kiadások fedezetéül pedig a prépostság jövedelmét szánta.
Az oktatás rövid ideig folyt. A vezetők belekeveredtek az 1402-ben kirobbant Zsigmond elleni felkelésbe, ami miatt a királyi támogatás megszűnt, s az egyetem 1403-ban bezárta kapuit.
Miután a belső viszályok elültek, Zsigmond az egyetem újraindítására szánta el magát. Kérésére XXIII. János pápa 1410. augusztus 1-jén keltezett rendelkezésében engedélyezte az újjáalapítást. Az intézményt 1414-ben hét küldöttség képviselte a konstanzi zsinaton.
Az itt tanuló diákok különböző fokozatokat szerezhettek. Temesvári Miklós például borostyánkoszorús vizsgával rendelkezett, amikor 1415-ben beiratkozott a bécsi egyetemre.
Az újjáalapított Universitas Budensis nem bizonyult életképesnek, 1418 táján megszűnt. Címerét egy 1483-ban Augsburgban kiadott krónika őrizte meg.

 

[Létrahuszár]

Tar Lőrinc a purgatóriumban


Zsigmond király lovagjai közül Tar Lőrinc vált a leghíresebbé. A z udvarban pohárnokmesteri, majd királynéi asztalnokmesteri tisztséget töltött be. Az uralkodó kíséretében több alkalommal járt Nyugaton, s akkor hallhatta a pokoljárásról szóló történeteket. Felébredt benne a kíváncsiság, hogy mi történik a lelkével a halála után, mi vár a szeretteire, és mi az ellenségeire. Elhatározta, hogy elzarándokol Írországba, és felkeresi a Szent Patrik barlangját. Így is tett.
A purgatórium szigetéhez közeli kolostorban figyelmeztették, hogy már sokan meghaltak a barlangban, a visszatérők egy része pedig megbolondult, de szándékától nem tudták eltéríteni. Meggyónt, megáldozott és öt napig böjtölt, majd egy szerzetes elvitte csónakkal a szigetre, a barlang szájához kísérte, meghintette szentelt vízzel, és azzal búcsúzott el tőle, hogy a következő nap várni fogja. A lovag imakönyvvel, ereklyékkel, kilenc gyertyával felszerelkezve, buzgón imádkozva vágott neki a különleges útnak, amely során négy látomása volt. Először két démonnal találkozott, akik lábánál fogva próbálták visszarángatni a bejárathoz, s közben összetépték három ingét. A második látomásában egy öreg zarándokkal találkozott, aki szerint a népámító Jézus pokolra került, s arra szólította fel Tart, hogy őt kövesse. Ezután a kedvesére hasonlító asszony próbálta meg elcsábítani. A lovag Jézus nevét említve és szenvedéseire gondolva mindhárom kísértésnek ellenállt. A negyedik látomásában Szent Mihály arkangyal jelent meg előtte, akit gonosz szellemnek vélt. Az angyal emlékeztette, hogy Taron az ő tiszteletére építtetett templomot, s ezzel meggyőzte, hogy nem démonnal van dolga. Ezután Szent Mihály elvezette a Purgatóriumhoz, azaz egy mély völgyhöz, amelyben a bűnös lelkek lángokban égtek. Mivel a lovag még nem halt meg, sem a mennyországot, sem a poklot nem láthatta, de az utóbbiba mégiscsak bepillanthatott, és úgy tűnt neki, hogy az egyik bugyorban Zsigmond királyt látja. Egy elhunyt barátjáról is érdeklődött, de választ nem kaphatott. Ezután az arkangyal visszavezette a bejárathoz. A különleges útról igazolást kapott, s visszatért Dablinba.
Tar, a várfal maradványa: - Fotó: Készítette: Civertan - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=100869045

 

[Létrahuszár]

Tar pokoljárása hexameterekben

Tar Lőrinc a purgatóriumban szerzett élményeit 1411-ben diktálta le Jacobus Yonge dublini királyi jegyzőnek, de a Memoriale című leírás eredetije elveszett, s egy 1464-ben készült másolata maradt fenn. A pokoljárás történetét a Gyöngyösi-kódex is megőrizte, amelyet egy ismeretlen szerző állított össze 1520 táján. E 13 hexameteres sorból álló változat szerint Tar 1409-ben még részt vett Hont és Nógrád vármegye gyűlésén, és utána vágott neki a hosszú és költséges útnak. Először a Szentföldre látogatott, onnan Indiába, majd Itálián és Spanyolországon át Írországba ment. A kódex szövegében két zarándokút ötvöződött egybe: Tar Lőrincé és leszármazottjáé, Pásztói Jánosé, aki 1514-ben járt a Szentföldön.
A 13 sor Zsigmond királyra vonatkozó részeit Tinódi Sebestyén is felhasználta az uralkodóról szerzett krónikájában:

Nagy sok csodát Tar Lõrinc látott volt,
Egy tüzes kádferedõt ott látott volt,
Zsigmond császár hogy benne feredett volt
Mária király-leányával ott forgódik volt.

Sok párta nélkül való leányokat,
Szép menyecskéket és szép ruhásokat,
Kiknek Zsigmond megmérte köldekeket,
Hosszaságokat és õ szép tűgyeket.

Ezt császárnak Tar Lõrinc megmondá,
Ezt felelé: lészen arrol nagy gondja,
Mint az õ ágyát pokolból kiiktassa.
És hogy menyországra igazathassa.

 

[Létrahuszár]

Miért vetette őrizetbe Zsigmond a feleségét?

A Prágában tartózkodó Zsigmond egészsége 1437 őszén megromlott, s november 11-én hordozó ágyon vitette magát Znaimba. Ott a jelen lévő magyar és cseh országnagyokkal megegyezett a trónutódlás kérdésében, az utódjául jelölt vejének, Albertnek pedig meghagyta, hogy Borbálát helyezze őrizet alá. Vajon miért adott parancsot a felesége elfogatására, akit februárban koronáztatott cseh királynévá?
A császárné titokban felkészült férje halálára, és felajánlotta szolgálatait a lengyel királynak, akit három évvel később, 1440-ben I. Ulászló néven magyar királlyá koronáztak. Zsigmond tudomást szerzett Borbála mesterkedéséről, és a trónutódlási zavarok elkerülése végett vetette őrizetbe. Arról is gondoskodott, hogy felesége a Pozsonyba küldött kincseihez se juthasson hozzá: november 26-án utasította a város vezetőit, hogy a császárné ingóságait foglalják le.
Az uralkodó december 9-én hunyt el. Holttestét Pozsonyba, majd onnan gyászmenetben Budán keresztül Váradra vitték, és Szent-László sírjának lábánál, első hitvese, Mária mellé temették.
Az özvegy császárné fogolyként vett részt a temetésen, és csak Albert megkoronázása után nyerte vissza a szabadságát. Mivel a magyar rendek nem engedték meg, hogy az országban maradjon, Lengyelországba távozott, de ott sem látták szívesen, ezért a csehországi Mělník várában lelt menedéket, ahol még 12 évig élt, és alkímiával foglalkozott.

Az oklevél, amelyben Zsigmond meghagyta Pozsony városának, hogy Borbála császárné ingóságait vegyék őrizetbe:

 

[Létrahuszár]

Borbélyok királyi jutalma

A fogfájás megszüntetésére a középkorban egyetlen módszert ismertek, a húzást, ami nagy gyötrelemmel járt, de pár nappal a sikeres beavatkozás után megszűnt a fájdalom. A kellemetlen beavatkozást Zsigmond király (1387-1437) több ízben is átélte. Udvari borbélyával, Dabi Mihállyal meg volt elégedve, mert 1430-ban nemesi címmel és címerrel ajándékozta meg. A címerpajzsra három emberfogat festetett. Minden bizonnyal nem bánt mesterien az eszközeivel az a borbély, aki szintén kapott az uralkodótól címert, de annak közepét egy magát borotváló majom díszítette.
Mátyás király Bécsújhely elfoglalása (1487. aug. 17.) után borbélyának házat ajándékozott a városban. Magát a borbélymesterséget nagyra, tudásuk továbbadását pedig fontosnak tartotta. Ezért szándékozott külön szobát berendeztetni számukra, amikor egyetem alapítását tervezte Budára.

Egy anekdota (vándoranekdota?), a hagyomány szerint Mátyás korából:

Egy előkelő nemes Budára érve betért egy borbélyműhelybe, mert illendő ábrázattal akart Mátyás király előtt megjelenni. Miután leült, a mester többször is a szappanjára köpött, habot készített, és rákente vendége arcára, aki felháborodásában a kardjához kapott, elvégre ő nem holmi alsóbbrendű ember. A borbély feltalálta magát, s azt állította, hogy úri mivoltát már a belépésekor megállapította, a közönséges vendégeknek ugyanis az arcába szokott köpni, és ott keni szét a szappant.

 

[Létrahuszár]

Zsigmond király volt a törökverő apja?

Ha valaki a Wikipédián megnézi Hunyadi János életrajzát, azt láthatja, hogy az apja kiléte bizonytalan: Serba fia Vajk vagy Luxemburgi Zsigmond. Tényleg a király lehetett az apja?
Sok középkori uralkodónak született törvénytelen gyermeke. Egy részük házasságtörés következtében jött világra, másik részüknél a lányanya utólag kötött házasságot, s a férje magáénak ismerte el a gyermeket. Látszólag törvényes utódok voltak. Előfordult, hogy a csábító valamilyen módon támogatta a hölgy családját, vagy éppen ő kerített a hajadonnak férjet, akit bőkezűen megjutalmazott. Ha kiderült valakiről, hogy fattyú, nem örökölhetett az apja után, pappá csak akkor szentelhették, ha a pápa felmentette a törvénytelen születés szennyfoltja alól. Nem lehetett céhtag sem, mert a mestervizsga előtt a szülőfaluja, szülővárosa által kiadott igazolással kellett bizonyítania, hogy tisztességes szülők törvényes gyermeke.

Hunyadi Jánosnak az 1450-es években 28 várat, 57 mezővárost, körülbelül ezer falut és 4 millió hold földet birtokolt. Ez még a király vagyonát is felülmúlta. Minek köszönhette, hogy ekkora vagyonra tett szert, s egyre magasabb tisztségeket töltött be? Irigyei, ellenfelei köréből valakiben az a gyanú támadt, hogy a háttérben a futó kalandjairól is ismert Zsigmond és Hunyadi anyjának titkos szerelmi kapcsolata rejlik. A történetté formálódó gondolat szórakoztató legendává vált a főúri udvarokban.

Mátyás híres történetírója, Bonfini is ismerte, és le is jegyezte a mendemondát, amely szerint Zsigmond király egyik erdélyi útja során elcsábította egy vlah nemes leányát, a szép Morzsinai Erzsébetet. Amikor három hónappal később ismét arra járt, megtudta, hogy a lány gyermeket vár. Egy gyűrűt ajándékozott neki, s meghagyta, hogy nevelje fel, s küldje hozzá a gyűrűvel. Erzsébetet aztán férjhez adták egy vlah nemeshez, akinek elmondták az esetet. Az uralkodónak fia született, akinek János nevet adták. Egy alkalommal az anyja ölében fekvő gyermekhez odaröppent egy holló, felkapta a gyűrűt, és a zsákmányával a közeli fára telepedett, ahonnan az asszony férje nyilazta le. Midőn János felnevelkedett, az anyja parancsára elment a királyi udvarba, felmutatta a gyűrűt Zsigmondnak, aki gazdagon megajándékozta jószágokkal és falvakkal.

A gyűrű és a holló meséjét senki sem hitte el, de a király és Morzsinai Erzsébet szerelmi viszonyát sokan igaznak vélték. Mi más magyarázata lehetett volna a Hunyadi család rövid idő alatti meggazdagodásának, és annak, hogy a törökverő egyre magasabbra jutott az országos jelentőségű tisztségek ranglétráján?

Ha a pletyka igaz lett volna, Mátyás bizonyára felhasználta volna, a Luxemburgi-családból való származását, amikor a házasságon kívül született fiát, Corvin Jánost szerette volna utódjaként a trónra ültetni. Nyomós érvként használhatta volna fel a cseh, majd a német trón megszerzéséért folytatott erőfeszítései során is. De nem tette. Nem tette, mert nem volt igaz.

Hunyadi János 1405 körül született. Zsigmond akkoriban nem járt Hunyad vidékén, és Morzsinai Erzsébet sem tartózkodott egyetlen olyan helyen sem, ahol az uralkodó megfordult. Korábban, 1395-ben útjába esett ugyan Zsigmondnak Hunyad, de akkor még ott nem volt vár, ahol megszállhatott volna, s kilenc hónappal később sem született senki Serba fia Vajk családjában.
Hunyadi a Thuróczi-krónikában:

 

[Létrahuszár]

Földet fialt a kölcsön

Hunyadi János 1431-ben tagja volt a Zsigmonddal Rómába tartó kíséretnek, de Rómáig nem jutott el, mert az egyik városállamban, MIlánóban Filippo Maria Visconti herceg szolgálatába szegődött. Megismerte a kor egyik legfejlettebb zsoldoshadseregét, és harci módszereiket. Itáliának csak két évvel később fordított hátat, amikor Zsigmond is hazatért.

A gyakorta pénzszűkével küszködő királynak Hunyadi kétezer aranyforintot kölcsönzött. Ilyen esetekben a hitelező sosem várta, hogy majd visszakapja a pénzét, azt másként kellett visszaszereznie. A kétezer aranyat Hunyadi sem látta viszont, de biztosítékul zálogbirtokot kapott. A kölcsönnek csak később látta igazi hasznát, akkor, amikor a zálogbirtokot adományként kapta örökül, s így az a tulajdonába került.

 

[Létrahuszár]

Hol a törökverővel, hol ellene

A várnai csata előtt Hunyadi János II. (Dracul) Vlad havasalföldi fejedelmet, a magyar király vazallusát, a Sárkányos Rend tagját felszólította, hogy csatlakozzon a magyar sereghez. A vajda azonban maga helyett a legidősebb fiát, (II.) Mirceát küldte hadba.
A vesztes csata után Hunyadi és kísérete Havasalföldön keresztül igyekezett hazafelé, s a vereségért őt okoló Vlad foglyul ejtette. Néhány nappal később Hédervári Lőrinc nádor fenyegetésére szabadon engedte, ajándékokkal engesztelte ki, és kíséretet adott mellé, hogy biztonságban eljuthasson Erdélybe.
A következő évben Hunyadi al-dunai hadjáratához Vlad is csatlakozott. A törökök ütközet helyett meghátráltak, és a további hadmozdulatok kérdésében Hunyadi ellentétbe került a fejedelemmel, aki ezután a törökökkel kereste a kapcsolatot Havasalföld ura 1447-ben török segélycsapatokra támaszkodva tért vissza országába, azután betört Erdélybe, ahol kíméletlenül pusztított, és sok ezer foglyot hurcolt magával. Hunyadi nem késlekedett a válaszlépéssel, seregével észrevétlenül megközelítette és megtámadta Vlad táborát Tirgoviste közelében. Az ütközet során a havasalföldi nemesek közül sokan átpártoltak Hunyadihoz. Az ellenség megfutamodott, a vajda elmenekült, de elfogták, és a legidősebb fiával együtt lefejezték.

 

[setni]

Hol a törökverővel, hol ellene

A várnai csata előtt Hunyadi János II. (Dracul) Vlad havasalföldi fejedelmet, a magyar király vazallusát, a Sárkányos Rend tagját felszólította, hogy csatlakozzon a magyar sereghez. A vajda azonban maga helyett a legidősebb fiát, (II.) Mirceát küldte hadba.
A vesztes csata után Hunyadi és kísérete Havasalföldön keresztül igyekezett hazafelé, s a vereségért őt okoló Vlad foglyul ejtette. Néhány nappal később Hédervári Lőrinc nádor fenyegetésére szabadon engedte, ajándékokkal engesztelte ki, és kíséretet adott mellé, hogy biztonságban eljuthasson Erdélybe.
A következő évben Hunyadi al-dunai hadjáratához Vlad is csatlakozott. A törökök ütközet helyett meghátráltak, és a további hadmozdulatok kérdésében Hunyadi ellentétbe került a fejedelemmel, aki ezután a törökökkel kereste a kapcsolatot Havasalföld ura 1447-ben török segélycsapatokra támaszkodva tért vissza országába, azután betört Erdélybe, ahol kíméletlenül pusztított, és sok ezer foglyot hurcolt magával. Hunyadi nem késlekedett a válaszlépéssel, seregével észrevétlenül megközelítette és megtámadta Vlad táborát Tirgoviste közelében. Az ütközet során a havasalföldi nemesek közül sokan átpártoltak Hunyadihoz. Az ellenség megfutamodott, a vajda elmenekült, de elfogták, és a legidősebb fiával együtt lefejezték.

Az erdélyi történelem bővelkedik az ilyen politikai mozgolódással....de, a magyar is.

 

[Létrahuszár]

(Az Árpád-korból)
Koppány „házasságra kívánta” Géza özvegyét


A sógorházasság szokását ismerték az ókori sumerek és a zsidók is. Ennek az volt a lényege, hogy a megözvegyült asszonyról férje családjának kellett gondoskodnia. Ha az özvegy gyermektelen volt, a sógora köteles volt feleségül venni az özvegyet. Első gyermeküket az elhunyt utódjának tekintették, és az ő nevét vitte tovább.
A magyarok X. századi szokásjoga szerint az elhunyt fejedelem méltósága a család legidősebb férfitagjára szállt. Géza fejedelem (972-997) azonban fiának, Istvánnak szánta az uralkodói széket, ezért az ország főembereit megeskette, hogy elhatározását támogatják. Géza halála után a család legidősebb tagja, Koppány követelte magának a méltóságot, és azon kívül Géza özvegyét „vérfertőző házasságra kívánta”. E szándéka arról árulkodhat, hogy a sógorházasság gyakorlatát őseink is ismerték.

 

[eddy56]

Az erdélyi történelem bővelkedik az ilyen politikai mozgolódással....de, a magyar is.

Egy konyv, amit erdemes elolvasni a tortenelmi regényeket szereto embereknek.
Árdekes képet fest a korrol, ami csak picit van Hunyadi utan
Matyas idejen jatszodik Moldvaban
Egy érdekes és kalandos tortenelmi regény:
Sadoveanu: Nyestfiak

 

[Létrahuszár]

Összevagdosták a csecsemők arcát

Liudprand (920 körül-972) longobárd krónikaíró kora történelmét megörökítő művében lejegyezte, hogy egy könyvben olvasott a magyarok eredetéről, s többek között megtudta, hogy az anyák fiúgyermekük megszületése után „éles karddal felhasogatják ezek arcát, hogy mielőtt tejet kapnának táplálékul, kénytelenek legyenek alávetni magukat a sebek elviselésének”. Az állítást hitelesnek tekintette, s azzal érvelt mellette, hogy amikor haláleset történt, az elhunyt hozzátartozói sebeket ejtettek magukon, s ily módon is kimutatták a fájdalmukat.

 

[Létrahuszár]

Fényben úszó, és félhomályban bújó freskók


Az Őrségben, az erdő mélyén áll egy kis templom, amely az 1200-as évek végén épült a Szentháromság tiszteletére. Freskóit 1377-78-ban festette Aquilai János, aki az egyiken magát is megörökítette. Ez Európa legrégibb portréja. A mester képeket festett a külső falakra is.

A templomot a XVII. században vehették birtokba a reformátusok, s valószínűleg ők meszelték le a falakat. A több rétegben felhordott mész megóvta a falfestményeket a pusztulástól. A XIX. század első felében az épület elhagyottá vált, a tetőzete beomlott. Az Árpád-kor eme építészeti gyöngyszemének megmentésérére 1865-ben indult gyűjtés. Hat évvel később tűz pusztította, s a következő évtizedekben a becsorgó víz a belső képek 40 százalékát tönkre tette. A legsürgősebb javításokat 1941-ben végezték el, de a képeket csak 1968-ban restaurálták.

A templomot különleges fényjáték jellemzi. Évszakonként más-más ablakon süt be a nap, így mindig más festményt világítanak meg a sugarak. A szentély és a hajó közti diadalív belső felén látható Szentháromság-jelképre Szentháromság vasárnap árad a fény a szentély csúcsíves ablakából, ami azért érdekes, mert nem naptári dátumhoz, hanem húsvéthoz kötött, azzal együtt mozgó ünnep, amely a húsvét utáni 57. napon van. A Szentháromság ábrázolása sem szokványos: az általánosan elterjedt háromszög helyett egy körben kisebb, és abban még kisebb kör fejezi ki a három isteni személyt.

Vízkereszt reggelén a szentély kör alakú ablakából a betlehemi csillagra és a kis Jézushoz érkező háromkirályokra esik a fény az északi falon. A nyári napfordulókor a felkelő nap sugarai az ajtó mellett látható Máriát aranyozzák be, aki a köpenye alá, azaz oltalmába vette a segítségét kérő lelkeket, köztük egy uralkodót is, aki a koronájával tűnik ki a többiek közül. A téli napéjegyenlőség alkalmával a bejárati ajtón át süt be a lemenő nap Végighalad a templomon, s előbb Jézus keresztre feszítését, majd a tisztítótüzet és a mennyországot, végül pedig az ítélkező Krisztust világítja meg. A freskók egy részét sohasem éri napfény, köztük a déli falon megörökített Szent Erzsébet alakját sem. Az ítélkező Krisztus balján megfestett pokol mindig félhomályban van.

Ha a látogató napfényes időben megy be a templomba, s világos ruhát visel, a ruhájáról visszaverődő fény a falra vetül, s olyan képek is világossá válnak, amelyeket az ablakokon, ajtón betűző sugarak nem világítanak meg.

János mester a magyar szenteket is megörökítette. Az északi falon az egyik jelenet Szent Lászlót ábrázolja, amint az angyal fejére helyezi a koronát. Az arca hasonlít a hermája vonásaihoz, pedig a kettő megalkotása időben és térben egyaránt távol esett egymástól. A déli falon Szent Erzsébet képe látható. Erősen megkérdőjelezve született meg az a feltételezés, hogy néhány töredék eredetileg Szent Istvánt, valamint Árpád-házi Szent Margitot ábrázolta. Más szerint az északi fal második képsorának bal oldalán a lovon ülő alak Szent Imre herceg, amint egy kelyhet nyújt át az atyjának.

Sajátosak a templom alaprajzának arányai is. A hajó hosszúságának és szélességének, a szentély méreteinek, a hajónak és a torony magasságának az arányai a hetes számhoz kötődnek.
1. képen: a festő 2. A Szentháromság jelképe 3. A szentély ablaka 4. Jézus születése, fenn a betlehemi csillag 5. A pokol 6. A templom belseje​

 

[Beka Holt]

Ez a Veleméri Szentháromság templom? Van róla néhány videó a youtube-n.