Érdekességek a történelemből

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
NHa most itt vvettem egy nagyon nagy levegot, mert amirol irni fogok, az egy csudaszep valami, de tartok tole, hogy mese :)
Mese annak ellenére, hogy ma már nagyon sok kovetoje van szerte az orszagban.
Egy paloc eredetu eredetmitosz -kicsit azert a szivem csucske - amirol szolni szteretnek par szot.

A tortenet a hun-magyar torzsszovetség tobbezer éves multjat tarja fel.
Szerzoje egy ózdi kohászember : Paál Zoltán.
Elmondasa szerint egy szovjet ejtoernyos partizan adta az elso lokest - Szalaváré Tura - majd kesobb ugynevezett gondolatvibracios eljarassal szerezte a tobbi anyagot.

A tortenetek osszefoglalo neve: Arvisurák

Az arvisurák szo egyik eredete egy nagy tudású asszony, a magyarok Nagyboldogasszonya, Arvisura Anyahita neve után maradt fenn, aki bölcsességet, tanítást hagyott az akkor élt emberiségre. A mű szerint ez még az ozonviz előtt történt, a magyarok ősei által lakott csendes-óceáni Ataiszon – amely nem azonos a közismertebb Atlantisz szigetével.

Az arvisurák szo eredeti jelentése: igaz szolas

Az Arvisurák az úz nép évezredes életébe enged alaposabb betekintést, a művet tanulmányozók megismerhetik az egész Ázsiát belakó Hun Törzsszövetség rendszerét, szervezettségét, rováskultúra-fejlődését, beavatottjaik világlátását.

Szoval egy zárt egész, a kezdetektol, ami joval a bibliai ido9k eké nyulik vissza.

Ataisz szigete valahol a Csendes oceanon volt, a mai Hawaii szigetek kornyeken.

A palóc regevilág szerint a szigetet az úgynevezett Armogurok vezették, akikből a sziget teljes fennállása alatt tizenkettőt is megkülönböztettek, azonban a ma elérhető források csak a legutolsóról írnak úgy, mint aki államszervező tevékenységet folytatott és a fejedelmi hatalmat megszilárdította. A ma megismerhető regevilág szerint XII. Armogur felesége Ardvisura Anyahita volt.

Lászlo Gyula a neves régész tortenesz - kettos honfoglalás elmélet - a művet „népmesének” minősítette.

Akár igy akár ugy ma már komoly kovetotabora van az orszagban.
Egy tobbezres rajongotabort fog osszue az Arvisura kor, ami kozpontjai ma Budapest, Pécs, és Ózd.

Az Arvisurák szellemi hagyatéka szerint a hun törzsszövetség társadalma életben tartott több eseményt, mint például a Nagy Süán lovasversenyt, a Nagyszala törzsszövetségi fejedelmi gyűlést, tanácskozást valamint a Hajnaltűztánc szertartását.

Ezeket az esemenyeket napjainkra ujraszerveztek a rajongok, és már mindharom megrendezésre kerult tobbszor is.

Bocs ha esetleg felrevittem kicsit azt aski elolvassa ezeket, de egy tényleg érdekes, elgondolkodtato mitoszrendszer a magyar korai idokre, ami torteneszek szerint - joggal - mese, deeeeeee......


Ehhhhhhhh

Ha valakit érdekel a konyv, ferltettem a Kindle olvasmanyokhoz
Ennek se füle se farka.
És még vannak követői is??
Ekkora marhaságot...

5. perctől...
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Ki lopta el a halotti aranykoronát?

Az 1342-ben elhunyt I. Károly fehérvári sírját feltörték, és a mellé helyezett, aranyból készült halotti koronát ellopták. A sírrablás még 1347 előtt kiderült. Eleinte úgy vélték, hogy a bűncselekmény a fehérvári káptalan akkori őrkanonokjának, Jánosnak a hanyagsága miatt következett be, később viszont a sírgyalázás elkövetésével vádolták meg. Az ügyben a királyi tanács ítélkezett, s a volt őrkanonokot szigorú büntetéssel sújtotta: hátra lévő éveit börtönben, kenyéren és vízen kellett kellett leélnie. Büntetését a sors viszonylag rövidre szabta, mert 1352 elején már nem volt az élők sorában.

Tényleg János volt a sírrabló? Korántsem biztos. Ha nem ő volt, a tolvaj kilétét sosem tudjuk meg.
I. Károly a papír kétszázforintoson:
1694193389511.png 1694193424807.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Kockázott és veszített

A XIV. században a Német Lovagrend hittérítés címén több ízben indított keresztes hadjáratot a pogány litvánok ellen. 1344-ben egy kisebb haddal Nagy Lajos is csatlakozott a keresztesekhez. Ekkor történt, hogy a boroszlói (wroclawi) táborban Vilmos hollandi és hennegaui gróffal kockázott, és 600 aranyforintot veszített. A balszerencse annyira feldühítette a fiatal királyt, hogy a pénzt nem a játékostársának adta át, hanem a körülállók közé szórta, és megjegyezte, hogy ő nincs rászorulva a kockajátékon nyerhető pénzre.
Nagy Lajos aranypénze:

1694530547627.png
 
Utoljára módosítva:

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Vesztegetésre költött rengeteg arany

Róbert nápolyi király 1333-ban megegyezett a magyar uralkodóval, I. Károllyal, hogy a trónját öröklő Johanna feleségül megy a magyar uralkodó középső fiához Endréhez. A hatéves herceget eljegyezték hétéves menyasszonnyal. Endre Nápolyban nevelkedett, 15 éves korában lovaggá ütötték, 1342-ben pedig a jegyesek házasságot kötöttek. Néhány hónappal később I. Károly meghalt, s azt követően Róbert úgy rendelkezett, hogy csak Johannát koronázzák meg.
A két uralkodó közötti megállapodás betartása végett az özvegy Erzsébet királyné Nápolyba utazott, hogy fia megkoronázását előmozdítsa. Szekereken vitte magával a kincstár teljes arany- és ezüstkészletét, valamint egyéb jövedelmeket Endre híveinek gyarapítása végett. Hatalmas összeg jutott a pápának is. Az ajándékozás, vagyis a megvesztegetés nem ért célt, mert a pápa csak Johanna férjeként volt hajlandó Endrét megkoronázni. A királyné haza akarta hozni a fiát, de Endre támogatói lebeszélték a tervéről. Mivel Johanna és környezete gondosan ügyelt a látszatra, Erzsébet Endre nélkül tért haza.
Nápolyi Johanna:
1694778380668.png
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Kockázott és veszített

A XIV. században a Német Lovagrend hittérítés címén több ízben indított keresztes hadjáratot a pogány litvánok ellen. 1344-ben egy kisebb haddal Nagy Lajos is csatlakozott a keresztesekhez. Ekkor történt, hogy a boroszlói (wroclawi) táborban Vilmos hollandi és hennegaui gróffal kockázott, és 600 aranyforintot veszített. A balszerencse annyira feldühítette a fiatal királyt, hogy a pénzt nem a játékostársának adta át, hanem a körülállók közé szórta, és megjegyezte, hogy ő nincs rászorulva a kockajátékon nyerhető pénzre.
Nagy Lajos aranypénze:

Csatolás megtekintése 1954966
Aki teheti olvassa el Sienkiewitz Keresztesek cimu regényét.
Nem csak egy izig vérig izgalmas regény, de fantasztikus jo korrajz is!
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Zászlóra hímzett fenyegetés

A nápolyi királyság uralkodónője, Johanna és a környezete szívesen töltötte az időt Boccaccio erotikus történeteinek olvasásával, mesélésével, s azokat a valóságban is kipróbálták. A királynő gyakorta váltogatta a szeretőit, a felszarvazott férj, Endre pedig látszólag jámboran tűrte a megaláztatást. Haragját elfojtva azt tervezte, hogy megkoronázása után bosszút áll ellenségein, csakhogy szándékát meggondolatlanul a tudomásukra hozta. Miután a pápa elrendelte a megkoronázását, az új zászlajára a címeren kívül kardot és bilincset hímeztetett. Ezzel cselekésre késztette ellenségeit, akik nem hagytak időt neki a megtorlásra.

Boccaccio, Johanna udvarában - Gustaf Wappers festménye
(Készítette: Égide Charles Gustave Wappers - Saját készítésű fotó, Georges Jansoone (JoJan), 2008. augusztus 20., CC BY 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=4759128)
Endre címere:

1695393747848.png 1695393800793.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Gyilkosság a kolostorban

Nagy Lajos öccse, Endre 1345. szeptember 18-án egy egész napos vadászat befejeztével a feleségével, Johannával és kíséretével az Aversa melletti kolostorban szállt meg. Éjszaka azonban a merényletre készülők felverték álmából, és hamis indokkal kicsalták a felesége mellől. A kilépő férjre rárontottak, a nyakába hurkot dobtak, és hosszas dulakodás után végül sikerült megfojtaniuk. Azután a testét kivitték a kertbe, és kereket oldottak. Endre magyar dajkája a zajokra felébredt, fellármázta az épület távolabbi részén alvó szerzeteseket. Amikor ráleltek a hercegre, már halott volt. Johanna hallotta férje haláltusáját, de nem kiáltott segítségért.
Endréről azt híresztelték a nápolyi udvarban, hogy az anyjától mágikus gyűrűt kapott, ami megvédi a méregtől és a tőrtől is. A szóbeszédet látszólag alátámasztotta az a tény, hogy korábban megpróbálták alattomos módon méreggel kioltani az életét, de az ifjú szervezete erősebbnek bizonyult a halálos szernél.
A gyilkosság kapóra jött a királynő rokonának, a trónra áhító Durazzói Károlynak, aki úgy vélte, hogy ha bebizonyítja Johanna bűnösségét, a pápa kénytelen lesz megfosztani a koronától, s nagy eséllyel ő fogja követni a trónon. Ezért a bűnösöket elfogatta, és kínvallatásuk révén olyan vallomásokat csikart ki belőlük, amiket fel lehetett használni a királynő ellen. Amikor ugyanis Endrére rávetették magukat a merénylők, vissza akart menni a szobába, de nem tudott, mert az ajtó zárva volt.
Karl Brjullov: András herceg halála:
1695739305173.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Még az ökörsütésért is adóztak

A határok őrzésével megbízott székelyek katonai szolgálatuk fejében egységesen nemesi kiváltsággal rendelkeztek. A vérükkel adóztak, de alkalmanként, a király koronázásakor, házasságkötésekor, trónörökös születésekor ökörsütésadót fizettek, azaz szarvasmarhát adtak az uralkodónak. Nem adó volt ez, hanem ajándék, amit minden telek után önkéntesen adtak. Az ilyen jószágokra az uralkodó vagy a szék nevének kezdőbetűjét sütötték rá, s innen a neve.
A székelyek adómentességét Mátyás király is megerősítette.1473-ban oklevélben rögzítette, hogy a székelyek „sem nekünk, sem embereinknek örök időktől fogva soha semmiféle pénzfizetéssel teljességgel nem tartoznak, hanem csak önkéntes és készséges ajándékkal”. Mátyás történetírója, Bonfini feljegyezte, hogy a király kérésére voltak hajlandók némelykor egy ökröt adni házanként.
Hogyan szedték be az ökörsütésadót?
Az ökrök összeszámlálásakor a király megbízottja a székely családok ökreit kettéosztotta, az egyik felét kiválasztotta a gazda magának, a másik feléből pedig a megbízott szemelt ki egyet az uralkodó számára.
1696008826326.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
V. László sírt, miközben megkoronázták

V. László koronázása 1440 pünkösd vasárnapján zajlott le. A 12 hetes gyermeket a templomban a királyné udvarhölgye, Kottanner Jánosné tartotta a karján. A nehéz és nagy koronát az esztergomi érsek helyezte az ifjú király kicsi fejére, de csak rövidke időre, utána Cillei Ulrik tartotta a feje fölé egész a mise végéig, s ő tette le helyette az esküt, hogy megtartja a nemzet szabadságát. Az ifjú király a szertartás alatt hangosan sírt, de a megpróbáltatásai ezzel nem értek véget, mert jelképesen igazságszolgáltatói tevékenységét is meg kellett kezdenie a Szent Péter-templomban, utána pedig végig kellett vonulnia a városon.

1696336616312.png
 

Csatolások

  • 1696336482529.png
    1696336482529.png
    2 MB · Olvasás: 1

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Megözvegyültek 1849. október 6-án (1.)

1849. október 6-án tíz kivégzett tábornok felesége vált özveggyé. A kötél általi halálra ítélt Aulich Lajos és Török Ignác nőtlen volt, Kiss Ernő pedig még 1827-ben elveszítette a feleségét, s másodszor nem adta fejét házasságra.
Damjanich Jánosné
A férjénél 15 évvel fiatalabb Damjanichné, Csernovits Emília az aradi katasztrófa után elzárkózott a világtól. Gyötrelmeit egy hosszabb külföldi utazás enyhítette, amire egyik barátnője beszélte rá. Ekkor született meg benne a szabadságharc árvái és özvegyei segítésének a gondolata. Az országban még Haynau volt az úr, amikor megkezdte jótékonykodását.
A következő években a tábornokok kivégzésének évfordulóján mindig mondatott misét a vértanúkért a pesti ferencesek templomában.
A rászorulók támogatására Batthyánynéval közösen szervezték meg a Magyar gazdasszonyok Egyesületét, és árvaházat is alapítottak.
Damjanichné nemcsak a férjét veszítette el, hanem a nagy értékű kelengyéjét is, amit az osztrák katonaság foglalt le október 6. után. kérvényezte vagyona visszaadását, de hiába. Megoldásként Ivánka Imre honvédtiszt azt tanácsolta neki, hogy kérjen kihallgatást Ferenc Józseftől, s az uralkodó előtti térdhajtás árán vissza fogja kapni az elbitorolt javait. Az asszony Ivánkát válaszra sem méltatta, szó nélkül faképnél hagyta.
Dessewffy Arisztidné
Dessewffy második feleségével, Szinyei Merse Emmával 1849. július 5-én házasodott össze. A szabadságharc végén főképp azért nem menekült külföldre, mert újdonsült feleségét nem akarta magára hagyni. A siralomházban Máriássy János ezredest kérte meg, hogy legyen Emmának a támasza. Máriássy 1856-ban szabadult, s a következő évben feleségül vette az özvegyet, aki 1871–ben hunyt el.
Knezich Károlyné
Knezic 1842-ben vezette oltár elé Kapitány Katalint, aki két gyermekkel ajándékozta meg. A családi emlékezet szerint amikor Katalin értesült férje haláláról, összeesett, és szívszélhűdésben halt meg. Más forrás szerint a fájdalmába beleőrült, és 1853-ban hunyt el.
1696583291272.gif
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Megözvegyültek 1849. október 6-án (2.)
Láhner Györgyné

Láhner felesége, a 26 évvel volt fiatalabb olasz Lucia Conchetti a világosi fegyverletétel után rendszeresen látogatta férjét a börtönben, s rabtársait is ellátta élelemmel. Október 5-én találkoztak utoljára. Miután elbúcsúztak egymástól, Láhner Edgar búcsúáriáját fuvolázta el a Lammermoori Luciából.
Az özvegy egy ideig Aradon, majd Makón, aztán pedig Pesten élt, végül visszaköltözött a szülőhazájába. 1895-ben távozott az élők sorából.
A nevével több ízben is visszaéltek. Egy nő például a megbízottjának adta ki magát, s e csalással tett szert kisebb-nagyobb értékű ajándékokra, adományokra.Leiningen Westerburg Károlyné

Leiningen 1845-ben vette nőül Sissány Elízt, akihez a búcsúlevelében többek között ezt írta: „egyetlen, utolsó leheletemig szerett Lizám!” „Még egyszer köszönet hű szerelmedért, mindenért, amit értem tettél.”
Elíz öt évvel később ismét férjhez ment, mégpedig Leiningen barátjához, gróf Bethlen Józsefhez. 1898-ban hunyt el.Nagysándor Józsefné

Nagysándor Józsefnek 1849-ben még csak menyasszonya volt Schmidt Emma, az unokahúga, akivel az esküvőjükre készülve a házasságkötéshez szükséges egyházi engedélyt is beszerezték.
Nagysándor búcsúzóul egy hajfürtöt, fésűt, inggombot, a jegygyűrűjét és az esketési engedélyt küldte el szerelmének.
Emma négy évvel később Klauzál Gáborhoz, az első magyar kormány volt földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteréhez ment feleségül.
1696763394541.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Megözvegyültek 1849. október 6-án (3.)

Pöltenberg Ernőné

1840-ben házasodtak össze Paulina Kakowskával, aki három gyermekükkel Bécsben lakott. A szabadságharc idején levélben kérte férjét, hogy fordítson hátat a magyar honvédségnek.
Utoljára 1848 augusztusában látták egymást.
Pauline a világosi fegyverletétel után kegyelemért folyamodott a férje számára, eredménytelenül.
Mielőtt a halálos ítéletet kimondták volna a tábornokokra, Pöltenberg azt írta a feleségének: „illik, hogy írjak neked arról a mélységes és ki nem mondható szerelemről, amit irántad érzek, jó Pauline-om, és arról az örömről, amelyet át fogok élni, amikor először ölellek át gyengéden téged és a kedves jó gyerekeket.”
Az ítélet kihirdetése után pedig így búcsúzott: „Legyen még boldog, mert megérdemli! Isten veled! Szerencsétlen Ernőd”.
Az özvegy egyedül nevelte fel a gyermekeiket, s élete végéig gyászruhát viselt.

Schweidel Józsefné
1827-ben vette nőül Domicella Bilinskát, akivel boldog házasságban éltek. Öt gyermekük született. A hűséges és odaadó hitves férje számára kegyelemért fordult a hatóságokhoz, de kérését elutasították.
A tábornok a búcsúlevelében forró szavakkal köszönte meg felesége hűséges szerelmét, majd azt írta: „ő az angyali lélek, jobb sorsot érdemelne, Isten, jutalmazd meg őt irántam tanúsított szerelméért.”
A Pesten lakó özvegy férje akaratát teljesítve visszaigényelte a házasságkötésükkor biztosítékként .fizetett pénzösszeget a hadügyminisztériumtól, amit vissza is kapott. (A katonatiszteknek házassági kauciót kellett letenniük, ha nősülni akartak.)
A Bach-korszakban a titkos rendőrség őt is megfigyelte. A gyermekei neveléséhez szükséges anyagiakat egy tejgazdaság vezetőjeként teremtette elő. 1888-ban hunyt el.

Vécsey Károlyné
A báró házassági anyakönyve nem került elő, nincs írásos bizonyíték arra, hogy elvette az első férjétől elvált Duffaud Karolinát. A frigyet több tény valószínűsíti: szemtanú vallotta, hogy megesküdtek, Vécsey a hadbíróságon nősnek vallotta magát, s utolsó levelében a feleségétől búcsúzott.
Karolina egy barátnője révén megkapta férje tetemét, és titokban temette el.
Az utolsóként kivégzett vértanút élete végéig gyászolta.
A kiegyezés után, igen hosszú pereskedés eredményeként visszakapta a kormánytól férje elkobzott birtokait. Egy évvel később meghalt.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A koronatolvaj udvarhölgy


A törökök ellen felvonult magyar hadban 1439-ben vérhasjárvány tört ki, amelynek Habsburg Albert is áldozatul esett. A főurak küldöttséget menesztettek Krakkóba, s a lengyel Ulászlónak ajánlották fel a koronát.
Az özvegy királyné várandós volt. Mivel fiúgyermeket jósoltak neki, biztosítani akarta számára a trónt, mégpedig a korona megszerzésével. Hűséges komornáját, Kottanner Jánosné Wolfram Ilonát rávette, hogy lopja el a visegrádi fellegvárban őrzött koronát. A királyné az udvarhölgyével Visegrádra utazott, ahol kívánságára megmutatták neki a koronát.
Kottannerné egy alkalmas percben levette a kincstár ajtaján lévő lepecsételt kendőt, besurrant a szolgájával, és ütögetéssel, reszeléssel eltávolították a koronát rejtő ládika lakatjait. Utána a komorna a koronát a szobájába vitte, ott felfejtett egy vörös bársonyvánkost, a tollak egy részét kiszedte, a helyükre bedugta a koronát, majd összevarrta a párnát. Szerzeményével sietve távozott a várból, és szánon utazott a Duna jegén a komáromi várban tartózkodó királynéhoz.
Albert gyermeke 1440. február 22-én született meg, s a kis Lászlót 12 hetes korában a királyné és az őt támogató bárók megkoronázták.
Megkoronázták Ulászlót is, mégpedig a Szent István fejereklyetartójáról levett koronával.
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
A koronatolvaj udvarhölgy


A törökök ellen felvonult magyar hadban 1439-ben vérhasjárvány tört ki, amelynek Habsburg Albert is áldozatul esett. A főurak küldöttséget menesztettek Krakkóba, s a lengyel Ulászlónak ajánlották fel a koronát.
Az özvegy királyné várandós volt. Mivel fiúgyermeket jósoltak neki, biztosítani akarta számára a trónt, mégpedig a korona megszerzésével. Hűséges komornáját, Kottanner Jánosné Wolfram Ilonát rávette, hogy lopja el a visegrádi fellegvárban őrzött koronát. A királyné az udvarhölgyével Visegrádra utazott, ahol kívánságára megmutatták neki a koronát.
Kottannerné egy alkalmas percben levette a kincstár ajtaján lévő lepecsételt kendőt, besurrant a szolgájával, és ütögetéssel, reszeléssel eltávolították a koronát rejtő ládika lakatjait. Utána a komorna a koronát a szobájába vitte, ott felfejtett egy vörös bársonyvánkost, a tollak egy részét kiszedte, a helyükre bedugta a koronát, majd összevarrta a párnát. Szerzeményével sietve távozott a várból, és szánon utazott a Duna jegén a komáromi várban tartózkodó királynéhoz.
Albert gyermeke 1440. február 22-én született meg, s a kis Lászlót 12 hetes korában a királyné és az őt támogató bárók megkoronázták.
Megkoronázták Ulászlót is, mégpedig a Szent István fejereklyetartójáról levett koronával.
Csak egy érdekesség:
A mellett, hogy koronat lopott a holgy, megirta a memoarjat is, ami az egyik legkorabbi magyar nő által irt mü.
Egyeb irant Kottanerné egy gazdag soproni polgarnak a lanya volt, lanykori nevén Wolfram Ilona
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Toronyórák számlap nélkül


A XIII. században feltalált kerekes óra az 1300-as évek elején kezdett elterjedni Itáliában, majd egész Európában. Az első órákat templomok tornyába szerelték fel a mesterek. Ezek még nem mutatták az időt, mert nem volt számlapjuk, ütéssel jelezték az órákat.

Hazánkban először a besztercebányai polgárok szereltettek fel toronyórát a 14. század vége felé. Példájukat az 1400-as években több gazdag város is követte, köztük Pozsony, Kassa és Eger.. Budán a Magdolna-templom tornyába építettek órát. A nem istentiszteleti célra emelt épületek közül elsőként az esztergomi érseki palotában állítottak fel órát.
A Mária Magdolna-templom Budán:
Fotó: Thaler - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=28622858
1697564419773.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Törvényes koronázás Szent Korona nélkül

Habsburg Albert halála (1439) után a rendek számítottak rá, hogy a megszületendő trónörökös helyett az anyakirályné fog uralkodni, s hogy ezt megakadályozzák, a magyarul folyékonyan beszélő lengyel Ulászlót hívták meg a trónra. A koronázását először július 3-ára tűzték ki. Az ünnepi szertartás elmaradt, mert a visegrádi várban nem lelték a koronát.

Ulászló június 29-ére országgyűlést hívott össze Budára, amelyen a rendek hűséget esküdtek neki, érvénytelenítették V. László koronázását, és átruházták a Szent Korona erejét a Szent István fejereklyetartóját ékesítő koronára. Ezt a fejéket Szécsi Dénes esztergomi érsek július 17-én Fehérváron helyezte Ulászló fejére.

Ő koronázta meg meg két hónappal korábban V. Lászlót, 1464-ben pedig Mátyást is.
I. Ulászló:
1697789146113.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Miért győzött a török Várnánál?

A hosszú hadjárat során (1443-44) Hunyadi elfoglalta Vidint, majd Nikápolyt, és eljutott Várnáig. Eközben II. Murád szultán 50 ezer fős hada elvágta a visszavonulás útját, amelynek híre megdöbbentette Hunyadit, mert a szövetségeseknek, a bizánci és genovai hajóknak el kellett volna zárniuk a Dardanellákat, hogy megakadályozzák az oszmánok átkelését Európába. A bizánci császár nem állta a szavát, az áruló genovai hajósok pedig fejenként egy aranyért még át is hozták a törököket Európába.
A csata napja, november 10. balszerencsés előjelekkel indult. Öltöztetés közben az apród kiejtette a kezéből a király sisakját, ami behorpadt, induláskor Ulászló lova megbokrosodott, a zászlója rúdja pedig az ütközet előtt kettétört.
A csata során Hunyadi előbb a török bal-, majd pedig a jobbszárnyon avatkozott be sikerrel. Amikor középen is hátrálni kezdett az ellenség, a szultánban felmerült a visszavonulás gondolata.
Ekkor I. Ulászló néhány száz katona élén megrohamozta a janicsárok falát, hogy azon áttörve megölje Murádot. A heves küzdelem a király lebukott a lováról A törökök levágták a fejét, dárdára tűzték, s körbehordozták a csatatéren. A keresztény hadon pánik lett úrrá, amellyel szemben Hunyadi tehetetlen volt, s vesztesen kellett távoznia Várna mellől. A szultán a menekülőket nem üldözte, de a szekérvárban menedéket kereső gyalogosokat lemészároltatta.
 
Utoljára módosítva:

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Otthagyta a királyt a serege

Luxemburgi Zsigmond veje, Albert egy országgyűlési határozatnak eleget téve indított hadjáratot a török ellen. A sereg zöme Szeged mellett gyülekezett, mert ez a királynéi birtok képes volt nagy számú hadat is ellátni. Az összegyűltek ellátása mégsem volt zavartalan, mert a beérkező élelemmel és borral a királyné emberei rendelkeztek, és az ő utasítása nélkül senki sem nyúlhatott hozzájuk. Még az uralkodó sem.
A királyné hívei közül sokan távol maradtak, vagy ha meg is jelentek, az uralkodó parancsait elengedték a fülük mellett, és valamilyen ürügyre, vagy a vérhasjárványra hivatkozva otthagyták a tábort. A had szétszéledt. Albert sem tehetett mást, elindult vissza Budára.

Luxemburgi Erzsébet magyar királyné és férje Habsburg Albert magyar király:

1698388634543.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A kocsi szekér


A középkorban a fő közlekedési útvonalunk a Budáról Bécsbe vezető út volt, amely mentén I. Károly a futárok kiszolgálása végett lóváltó állomások létesítésére kötelezte a településeket. A forgalmat Mátyás idejében előbb a kocsiposta-hálózat megszervezése, majd az uralkodói székhely Bécsbe történt áthelyezése jelentősen megnövelte. Az út menti falvakban, városokban patkoló kovácsok, szekérjavítók álltak a kereskedők és utazók rendelkezésére. Az út áthaladt Kocs falun is, ahol a XV. században találékony és ügyes mesterek rájöttek a szekér jobbá tételének nyitjára.
A középkori szekerek felépítménye rá volt építve a tengelyekre, ezért amikor kanyarodtak, a merev első kerekek a fordulás irányába csúsztak, a hátsók kissé kifaroltak. Ez az egyszerű manőver megterhelte a szekeret húzó állatot, a hajtót és a tengelyt is. A kocsi mesterek újításként elválasztották a kocsitesttől az első tengelyt, amely egy csapszeg segítségével arra fordult, amerre a kocsi kanyarodott. A „fergettyű” által a szekérkocsizás lényegesen könnyebbé vált. A magyar kocsi sajátos jellemzője volt az, hogy három, könnyű hámmal ellátott ló húzta.
A rossz minőségű utakon lassan zötyögő szekerek utasai igencsak rázkódtak, ezért aki hosszabb útra ment, lóháton közlekedett. A kocsigyártó mesterek a vasalkatrészeket minimálisra csökkentették, a kerekeket nem vasalták, ennek köszönhetően az utazási idő a harmadára csökkent. A szekerek egyforma átmérőjű kerekei helyett előre kisebbeket, hátulra nagyobbakat készítettek, s így a kocsin ülők kevésbé érezték az út egyenetlenségeit.
A kényelmesebb és a gyorsabb haladás igénye egy újabb megoldást szült: a kocsi felépítményét teljesen elválasztották a tengelyektől, s a kettőt kötelekkel, szíjakkal kötötték össze. Ez a kocsi az úthibák okozta kellemetlenségeket hintázással mérsékelte, megszületett a hintázó szekér, vagyis a hintó. Száguldani nem lehetett vele, de a korábbiaknál kényelmesebben utazni igen.
A Római Birodalom útjain forgó első tengelyű szekerek és szíjjal felfüggesztett felépítményű kocsik egyaránt közlekedtek, de készítésük technikája Róma bukása után feledésbe merült, s a középkorban újra fel kellett találni. S ez a kocsi mesterek érdeme, akiknek szekerei, hintói meghódították egész Európát.
 

Csatolások

  • 1698769655024.png
    1698769655024.png
    92.9 KB · Olvasás: 1
  • 1698769770295.png
    1698769770295.png
    92.9 KB · Olvasás: 1
  • 1698769892661.png
    1698769892661.png
    92.9 KB · Olvasás: 1

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Otthagyta a királyt a serege

Luxemburgi Zsigmond veje, Albert egy országgyűlési határozatnak eleget téve indított hadjáratot a török ellen. A sereg zöme Szeged mellett gyülekezett, mert ez a királynéi birtok képes volt nagy számú hadat is ellátni. Az összegyűltek ellátása mégsem volt zavartalan, mert a beérkező élelemmel és borral a királyné emberei rendelkeztek, és az ő utasítása nélkül senki sem nyúlhatott hozzájuk. Még az uralkodó sem.
A királyné hívei közül sokan távol maradtak, vagy ha meg is jelentek, az uralkodó parancsait elengedték a fülük mellett, és valamilyen ürügyre, vagy a vérhasjárványra hivatkozva otthagyták a tábort. A had szétszéledt. Albert sem tehetett mást, elindult vissza Budára.

Luxemburgi Erzsébet magyar királyné és férje Habsburg Albert magyar király:

Csatolás megtekintése 1962811
Szép kis államszervezet.
 
Oldal tetejére