Hírek Hídvámot vezet be holnaptól az Orbán-kormány

Az M0-ás autóút három hídján január elsejétől már nem lehet csak úgy autókázni.

A magyar költségvetés kegyetlenül rossz állapotát továbbra is bújtatott adóemelésekkel próbálja meg javítgatni a kormány. Ennek keretében Lázár János, a közlekedésért felelős, fideszes miniszter már a nyár végén belengette, hogy január elsejétől több más, eddig ingyenesen használható autópálya szakasz mellett megsarcolják az M0-ás autóút eddig ingyenesen használható szakaszait is. A feudalizmus korát idéző hídvám bevezetésében egyelőre három, Budapest közlekedését szolgáló híd érintett.

A Budapestet elkerülő körgyűrűn összesen három híd van,


amelyeket a tehermentesítésre kitalált Ring fizetőssé tétele óta is ingyen használhattak a 3,5 tonnás össztömegűnél kisebb járművel közlekedők. Január elsejétől azonban ez a múlté, innentől fogva a Megyeri hídra, a déli M0 Hárosi hídjára és a Soroksári-Ráckevei Duna hídra is egyaránt ki kell váltani a Pest megyei matricát, ha át óhajtanánk kelni a folyamon.


Ennél olcsóbb megoldás csak az lehet,


ha az egy napos országos autópálya matricával hajtunk fel rájuk, aminek az árát 5150 forintban határozták meg Lázárék. Összehasonlításul: a tíz napos, személyautóra érvényes országos pályamatrica ára 6400 forint lesz 2024-től. Pikáns részlet, hogy a szekszárdi M9-es és a dunavecsei M8-as autópálya-kezdemények Duna-hídjait továbbra is ingyenesen használhatják a személyautók, ami


legalább is kettős mérce felállítását feltételezi


a kormány részéről az egyes országrészeket illetően. További „érdekesség” a most fizetőssé váló autópálya szakaszokkal kapcsolatban, hogy szintén megsarcolják a nemrégiben átadott, M44-es útszakaszt is. Az M44-es a Bács-Kiskun megyei Tiszakürttől a békés megyei Békéscsabáig vezet, úgy, hogy közben semmilyen más gyorsforgalmi úthoz nem kapcsolódik.


A családbarát kormány eddigi szlogenje az volt,


hogy csak azokat a gyorsforgalmi útszakaszokat teszik fizetőssé, amelyek valahol már kapcsolódnak az országos gyorsforgalmi úthálózathoz. Az M44-es végigautózásához egyből három megyematricát is meg kell vásárolni, köztük az újonnan bevezetett Békés megyei matricát is.

Vad Rózsa​

 

Ezzel nem tudok egyetérteni.
Vettem a fáradtságot és a Nemzeti Választási Iroda adatai alapján a következő számok jöttek ki.
2022-ben a szavazásra jogosultak száma: 8.215304 volt.
Akik elmentek szavazni: 5.448020
A fidesz-kdmp-re szavztak: 3.008471
Az ellenzéki szavazók száma: 2.532985
A szavazat-különbség: 475486, ami nem igazán jelenti, hogy a kormányra kerülők túlnyomó többséggel jutottak volna oda.

Akik pedig nem vették a fáradtságot, hogy éljenek válsztópolgári jogukkal: 2.311317.

Hogy, ez a fidszes-kdmp-s 2/3-os szám hogyan jött ki, annak az előzménye ez:
Csatolás megtekintése 1974453

És azt se felejtsük el, hogy ha ebből a számszerűen 476000 különbségből elvennénk azokat a szavazatokat, akik életvitel szerűen nem élnek Magyarországon ("csak" kettős állampolgárok), akkor minimálisra csökkenne a különbség... a kettős állampolgárságú magyarok beleszólnak az itthoni életbe, de semmiféle közterhet, vagy hátrány nem szenvednek el, csakis anyagi támogatásokat élveznek... (Tavaly csak futballra a környező országokba a magyar kluboknak több mint 4 milliárd forint ment támogatásként a magyar adófizetők pénzéből, amiből életminőségünk javításához semmit sem kapunk vissza.

 

És azt se felejtsük el, hogy ha ebből a számszerűen 476000 különbségből elvennénk azokat a szavazatokat, akik életvitel szerűen nem élnek Magyarországon ("csak" kettős állampolgárok), akkor minimálisra csökkenne a különbség... a kettős állampolgárságú magyarok beleszólnak az itthoni életbe, de semmiféle közterhet, vagy hátrány nem szenvednek el, csakis anyagi támogatásokat élveznek... (Tavaly csak futballra a környező országokba a magyar kluboknak több mint 4 milliárd forint ment támogatásként a magyar adófizetők pénzéből, amiből életminőségünk javításához semmit sem kapunk vissza.

Pontosan ezért nem szavazok otthon. Magyarországon születtem és nőtem fel, de évtizedek óta külföldön élek. Nem tartanám fair dolognak az otthoniak életébe “beleszólni”.

 

Annyi rossz hír után egy jobb is....
Magyar Közlönyben a „zsugorinflációs” törvénynek becézett új rendelet, amely kimondja:

„Ha egy adott termék esetén, a 2020. január 1. és 2023. július 1. között a gyártó által gyártottakhoz képest új, kisebb – így különösen kisebb tömegű vagy térfogatú – kiszerelési egység kerül forgalomba hozatalra, a kereskedő köteles a termék kereskedő általi forgalmazásának megkezdésétől számított 2 hónapig az érintett termék kapcsán feltüntetni a kiszerelés változására utaló és a kereskedelemért felelős miniszter által meghatározott tartalmú és formájú figyelemfelhívó tájékoztatást.”
Egészen megdöbbentő, hogy a korábban 200 grammos tejföl például már csak 140 grammos kiszerelésben kapható − ez azt jelenti, hogy 30 százalékkal kevesebbet kapunk. Tehát, ha valaki a nagyi régi receptje alapján csinálja a hétvégi süteményt, amelyben az áll, hogy „...és tegyél bele fél pohár tejfölt…”, akkor kalkulálja újra a mennyiséget, és mindenképp érdemes ráfrissíteni arra a receptre.
Ugyanezt éljük át gyermekkorunk legnagyobb durranásával, a Magnum jégkrémmel, ami egykoron akkora volt, hogy alig tudtuk megenni. Régebben egy iskolás gyereknek az maga jelentette a világot, hiszen egy soha véget nem érő fagyijuk volt, amely napjainkra már nem nyom többet, mint 86 gramm.
Nem csak az élelmiszeripari termékek estek át komoly fogyókúrán, a cigarettás dobozban is 20 helyett már csak 19 szál van és a 100-as papírzsebkezdő is már csak 90 darabos, de még mindig 100-asnak hívja mindenki.
A jóhoz könnyen hozzá lehet szokni, de ne feledje, hogy a kereskedők tájékoztatási kötelezettsége mindössze 2 hónapra szól, így májustól már nem biztos, hogy kedvenc áruháza jelezni fogja, ha az esti sorozathoz vásárolt mogyoró csomagolása kisebb lett.

 

Annyi rossz hír után egy jobb is....
Magyar Közlönyben a „zsugorinflációs” törvénynek becézett új rendelet, amely kimondja:

„Ha egy adott termék esetén, a 2020. január 1. és 2023. július 1. között a gyártó által gyártottakhoz képest új, kisebb – így különösen kisebb tömegű vagy térfogatú – kiszerelési egység kerül forgalomba hozatalra, a kereskedő köteles a termék kereskedő általi forgalmazásának megkezdésétől számított 2 hónapig az érintett termék kapcsán feltüntetni a kiszerelés változására utaló és a kereskedelemért felelős miniszter által meghatározott tartalmú és formájú figyelemfelhívó tájékoztatást.”
Egészen megdöbbentő, hogy a korábban 200 grammos tejföl például már csak 140 grammos kiszerelésben kapható − ez azt jelenti, hogy 30 százalékkal kevesebbet kapunk. Tehát, ha valaki a nagyi régi receptje alapján csinálja a hétvégi süteményt, amelyben az áll, hogy „...és tegyél bele fél pohár tejfölt…”, akkor kalkulálja újra a mennyiséget, és mindenképp érdemes ráfrissíteni arra a receptre.
Ugyanezt éljük át gyermekkorunk legnagyobb durranásával, a Magnum jégkrémmel, ami egykoron akkora volt, hogy alig tudtuk megenni. Régebben egy iskolás gyereknek az maga jelentette a világot, hiszen egy soha véget nem érő fagyijuk volt, amely napjainkra már nem nyom többet, mint 86 gramm.
Nem csak az élelmiszeripari termékek estek át komoly fogyókúrán, a cigarettás dobozban is 20 helyett már csak 19 szál van és a 100-as papírzsebkezdő is már csak 90 darabos, de még mindig 100-asnak hívja mindenki.
A jóhoz könnyen hozzá lehet szokni, de ne feledje, hogy a kereskedők tájékoztatási kötelezettsége mindössze 2 hónapra szól, így májustól már nem biztos, hogy kedvenc áruháza jelezni fogja, ha az esti sorozathoz vásárolt mogyoró csomagolása kisebb lett.

A jobb érthetőség miatt, szemléltetem.