Világszerte forradalmi változások várnak az autóiparra, ahogy egyre több ország tervezi a belső égésű motorokkal szerelt járművek forgalmazásának betiltását. Az Európai Unió is tervezi fokozatosan kiszorítani a piacról a benzines és dízelmotorral szerelt autókat, míg más országok eltérő ütemterveket dolgoztak ki. Nézzük, melyik országban melyik év a nagy vízválasztó (azaz inkább benzin- és dízelválasztó év)!
Az EU-s terv egyet jelent az általunk megszokott hagyományos autók piacának megszűnésével. A Bizottság Fit for 55 néven futó éghajlatvédelmi tervében azt tűzte ki, hogy az új járművek éves szén-dioxid-kibocsátását nullára kell csökkenteni. Ennek eredményeképpen 2035-től csak tisztán elektromos, hidrogénnel vagy bioüzemanyaggal hajtott járművek kerülhetnek forgalomba az EU területén.
Néhány uniós tagállam, köztük Németország, kezdetben ellenállt a terveknek, de Hollandia, Ausztria, Belgium, Dánia és mások üdvözölték az intézkedéseket, és támogatták az autóipar zöld átalakítását.
Norvégiában még szigorúbb intézkedéseket hoztak, és már 2025-től tiltják a belső égésű motorral hajtott autók forgalmazását. Az államnak már most is jelentős villanyautó-infrastruktúrája van, és az állami támogatásoknak köszönhetően a villanyautók dominálnak a piacon.
Az Egyesült Királyság is komoly lépéseket tesz a klímaváltozás ellen. Boris Johnson kormánya eredetileg 2040-re tervezte a belső égésű motorok tiltását, de a miniszterelnök később előre hozta ezt a határidőt 2035-re. Rishi Sunak pénzügyminiszter most újabb irányváltást jelentett be, és 2035-ig teljesen beszüntetik a hagyományos hajtású haszongépjárművek és személyautók forgalmazását.
Skóciában még ambiciózusabb célkitűzéseik vannak, és 2032-től tiltják a tiszta belső égésű motorral hajtott autók értékesítését. A tervek kiterjednek a hagyományos hibrid típusokra is.
Az Európai Unión kívül is számos ország csatlakozott a zöld autóforradalomhoz. Kanada tervei szerint 2035-től csak kibocsátásmentes járműveket engedélyeznek, és a zéró kibocsátású járművek piaci részesedése jelentős növekedést mutat.
Az Egyesült Államokban nincs egységes megállapodás a belső égésű motorok betiltásáról, de Kalifornia már 2035-től tervezi a benzines és dízelmotoros autók értékesítésének tilalmát. Egyéb államok is követik ezt a példát, és többek között Massachusetts és New Jersey is tervezik a hasonló lépéseket 2035-ben.
Afrikában egyelőre csak Egyiptom támogatja az új belső égésű motoros járművek 2040-től kezdődő betiltását. Izrael és Japán 2030-ra tűzte ki célul a kibocsátásmentes autókra való átállást, míg Thaiföld már 2035-től betiltaná az új, belső égésű motorral hajtott autók értékesítését.
Kína ugyan hosszú ideig halogatta az egész országra vonatkozó tiltást, de most végre döntöttek, és 2060-ban tiltják be a belső égésű motoros autók árusítását. A gyártóknak felgyorsított ütemben kell átállniuk a környezetbarát alternatívákra.
A világ különböző részein egyre több állam és város csatlakozik a zöld autóforradalomhoz, és a belső égésű motorok lassú, de elkerülhetetlen kivonulása felgyorsul. Az autóipar kénytelen alkalmazkodni a változó környezeti és piaci kihívásokhoz, miközben a világ vezetői egyre ambiciózusabb klímavédelmi célokat tűznek ki.
Az EU-s terv egyet jelent az általunk megszokott hagyományos autók piacának megszűnésével. A Bizottság Fit for 55 néven futó éghajlatvédelmi tervében azt tűzte ki, hogy az új járművek éves szén-dioxid-kibocsátását nullára kell csökkenteni. Ennek eredményeképpen 2035-től csak tisztán elektromos, hidrogénnel vagy bioüzemanyaggal hajtott járművek kerülhetnek forgalomba az EU területén.
Néhány uniós tagállam, köztük Németország, kezdetben ellenállt a terveknek, de Hollandia, Ausztria, Belgium, Dánia és mások üdvözölték az intézkedéseket, és támogatták az autóipar zöld átalakítását.
Norvégiában még szigorúbb intézkedéseket hoztak, és már 2025-től tiltják a belső égésű motorral hajtott autók forgalmazását. Az államnak már most is jelentős villanyautó-infrastruktúrája van, és az állami támogatásoknak köszönhetően a villanyautók dominálnak a piacon.
Az Egyesült Királyság is komoly lépéseket tesz a klímaváltozás ellen. Boris Johnson kormánya eredetileg 2040-re tervezte a belső égésű motorok tiltását, de a miniszterelnök később előre hozta ezt a határidőt 2035-re. Rishi Sunak pénzügyminiszter most újabb irányváltást jelentett be, és 2035-ig teljesen beszüntetik a hagyományos hajtású haszongépjárművek és személyautók forgalmazását.
Skóciában még ambiciózusabb célkitűzéseik vannak, és 2032-től tiltják a tiszta belső égésű motorral hajtott autók értékesítését. A tervek kiterjednek a hagyományos hibrid típusokra is.
Az Európai Unión kívül is számos ország csatlakozott a zöld autóforradalomhoz. Kanada tervei szerint 2035-től csak kibocsátásmentes járműveket engedélyeznek, és a zéró kibocsátású járművek piaci részesedése jelentős növekedést mutat.
Az Egyesült Államokban nincs egységes megállapodás a belső égésű motorok betiltásáról, de Kalifornia már 2035-től tervezi a benzines és dízelmotoros autók értékesítésének tilalmát. Egyéb államok is követik ezt a példát, és többek között Massachusetts és New Jersey is tervezik a hasonló lépéseket 2035-ben.
Afrikában egyelőre csak Egyiptom támogatja az új belső égésű motoros járművek 2040-től kezdődő betiltását. Izrael és Japán 2030-ra tűzte ki célul a kibocsátásmentes autókra való átállást, míg Thaiföld már 2035-től betiltaná az új, belső égésű motorral hajtott autók értékesítését.
Kína ugyan hosszú ideig halogatta az egész országra vonatkozó tiltást, de most végre döntöttek, és 2060-ban tiltják be a belső égésű motoros autók árusítását. A gyártóknak felgyorsított ütemben kell átállniuk a környezetbarát alternatívákra.
A világ különböző részein egyre több állam és város csatlakozik a zöld autóforradalomhoz, és a belső égésű motorok lassú, de elkerülhetetlen kivonulása felgyorsul. Az autóipar kénytelen alkalmazkodni a változó környezeti és piaci kihívásokhoz, miközben a világ vezetői egyre ambiciózusabb klímavédelmi célokat tűznek ki.