Hírek Nem az odajutás vagy élelem a necces: ez a veszély vár a Mars felfedezőire

Az elmúlt években a NASA és a SpaceX egyre többet beszélt arról, hogy el szeretnének érni emberekkel egy másik bolygóra, a NASA szerint a 2030-as években léphet először ember a Mars felszínére.

Ehhez azonban számos feladatot kell megoldani:

• a logisztikát,
• hogyan kerülnek a bolygóra az élet fenntartásához szükséges eszközök,
• milyen forgatókönyvet kell követni vészhelyzet esetén,
• és, hogy miként tudnak az emberek visszatérni onnan.

Fontos kérdés az is, hogy az űrhajósok hogyan bírnák a Föld és a Mars közötti távolság megtételét.

A jelenlegi technológiával a 225 millió kilométeres utazás hat hónapig tartana, így ennek megfelelő mennyiségű ellátmánnyal kellene útnak indítani a felfedezőket, ami jelentős pluszsúlyt jelentene az indításkor.

A University College London és az amerikai Washingtoni Egyetem kutatói szerint azonban egy másik problémával is számolni kell: az egészségügyi hatásokkal.

Egy új publikáció szerint az űrutazás körülményei vesekárosodást okozhatnak az űrhajósoknak.

A tanulmány során több mint 40 űrutazásból származó, emberekből és egerekből vett mintát vizsgáltak meg a tudósok. Megállapították, hogy a vese bizonyos részei már kevesebb mint egy hónap után zsugorodni kezdenek. Egy másik tanulmány nemrég kimutatta: három, az űrben eltöltött nap után már jelentkeznek a fizikai és kognitív leépülés jelei.

Vagyis ahhoz, hogy a Marsra küldjünk embereket, arra is választ kell találni, hogy hogyan védhető meg a vese az út során, ellenkező esetben olyan súlyos sugárterhelés érheti a szervet, hogy az veseelégtelenséget okozhat.

Szabó Barbara

 

A filmek még mindig a valóság előtt járnak.
Marad a sci-fi.

 

Nem értem miért nem küldenek robotot a Marsra, mondjuk egy hatalmas számitógépet, egy AI-t?

A holdraszállás elött még én is elröpültem volna retur-kártya nélkül a Holdra, ma megelégszem a mérési eredményekkel.

Az Apollo 11 missziója előtti időben vonattal mentem vidékre.
Velem szemben ült egy idős parasztbácsi és hallgatta a lázas beszédemet, amivel a kabin többi utasait szórakoztattam.
Én voltam az egyetlen az évfolyamból aki, be mert menni az Amerikai nagykövetségre, aminek a könyvtárában rendszeres film vetítés volt a holdraszállás előkészületeiről.
A többi félt, hogy kirúgják öket az egyetemről, vagy nem veszik fel sehova.
Az első alkalommal nem tudtam, hogy hol van a bejárat a követség épületébe, ezért az épület sarkán álló rendőrt kérdeztem meg.
Szerintem ugy megvolt lepődve, hogy rögtön rámutatott a bejáratra,
Aztán eszébe juthattak a szolgálati előírások, mert elkezdett faggatni, hogy mit akarok én ott?
Mondom, hogy "A film vetítésre jöttem!"
"Nem érdemes bemenni" - tanácsolta a rendőr - "Az előadás már megkezdődött. Nem szeretik ha valaki későn jön!"
Megnyugtattam, hogy "vállalom a rizikót." - csak bementem
Azóta első kézből tudtam, hogy áll a holdraszállás program.

De vissza a paraszt-bácsihoz, aki a sok adattal amivel ott magam körül dobálóztam nem tudott mit kezdeni. Öt másképp érdekelte a dolog.
Előre nyújtotta a kezét miközben összedörzsölte az ujjait mintha termőföldet morzsolna és azt mondta:
- Én csak azt szeretném tudni, hogy milyen a föld a Holdon? Terem e benne kukorica, vagy a búza?

 

Halva született ötlet...

 

Nem értem miért nem küldenek robotot a Marsra, mondjuk egy hatalmas számitógépet, egy AI-t? .....

Hát ez az !
Szerintem jó az ötlet.

 

Minek menni oda és stb. Miért másznak hegyet, miért hajóznak a tengeren? A nagy többségnek ez megfelel, de mindig lesznek olyanok, akik vállani fogják a veszélyt. Sok mindent meg tudnak tenni a gépek helyettünk, de ha valóban túl akar élni az emberiség (meteor, szupercovid, atomvilágvége, stb.) akkor el kell jutnunk egy másik csillag közelébe, ez egy hosszú út lesz, ehhez az első lépések egyike eljutni újra a holdig, majd a naprendszer többi bolygójáig, holdakig, aszteroida mezők. Majd elindul a bányászat az ürben, a ma ritkafémnek tarott arany, platina és stb. nagy tételben áll rendelkezésre az aszteroidákban.

 

Miért másznak hegyet, miért hajóznak a tengeren?

Ja, a kettő tükugyanaz. Mármint a marsi túra meg hajózás...
Ha a marsot egy földi projekttel akarnád párhuzamba tenni, akkor mondjuk az oceánfenék kolonizálása lenne a jó példa. Az sem működik (pedig megvédene a meteoritól vagy az atomtól...). Szomszéd csillaghoz eljuni nincs értelme, mert nincs élhető bolygó. Földszerű lehet, hogy igen, de az emberi élet nagyon keskeny sávon belül lehetséges csak. Ha valami értér egy kicsit, légkör, légnyomás, gravitáció akármi, akkor kampec.

 

Ha össze is jönne, ott se lenne normális élet.Azt először itt a Földön kéne.

 

Minek menni oda és stb. Miért másznak hegyet, miért hajóznak a tengeren? A nagy többségnek ez megfelel, de mindig lesznek olyanok, akik vállani fogják a veszélyt. Sok mindent meg tudnak tenni a gépek helyettünk, de ha valóban túl akar élni az emberiség (meteor, szupercovid, atomvilágvége, stb.) akkor el kell jutnunk egy másik csillag közelébe, ez egy hosszú út lesz, ehhez az első lépések egyike eljutni újra a holdig, majd a naprendszer többi bolygójáig, holdakig, aszteroida mezők. Majd elindul a bányászat az ürben, a ma ritkafémnek tarott arany, platina és stb. nagy tételben áll rendelkezésre az aszteroidákban.

Valószínübb, hogy elpusztítjuk magunkat, mielőtt még a naprendszerünk határát elérhetnénk.

 

Nem először téma a Mars-Mission a canadahun életében.

Ha jól emlékszem többévvel ezelőtt már megemlítettem, hogy van egy csomó projektek és platform
amik lehetővé teszik az érdeklődő laikusok számára, hogy tudományos háttér vagy szakképzettség nélkül is aktívan részt vegyenek a Mars-kutatásban.
Ez nagyszerű módja a nyilvánosság bevonásának és az űrkutatás iránti érdeklődés fokozásának.

A NASA különböző polgári tudományos projekteket kínál, amelyekben önkéntesek adatokat elemezhetnek vagy megfigyeléseket végezhetnek,
hogy segítsenek a tudományos tanulmányokban. E projektek közül néhány közvetlenül kapcsolódik a Mars-kutatáshoz.

Vannak olyan oktatási programok és online platformok, amelyek lehetővé teszik a diákok és tanárok számára, hogy
elemezzék a Mars-Roverek adatait és saját kísérleteket tervezzenek, amelyek hozzájárulhatnak a Mars-kutatáshoz.

A Seti@home-hoz hasonlóan léteznek olyan elosztott számítástechnikai projektek, amelyekben az emberek számítási erőforrásaikkal hozzájárulhatnak a Mars-kutatásban és -missziókban használt összetett számítások elvégzéséhez.

A Planet Four és Zooniverse névű platformok olyan polgári tudományos projekteket kínálnak, ahol önkéntesek segíthetnek a Marsról készült képek elemzésében és a felszíni jellemzők azonosításában.

Biztatok minden fiatalt és nyugdíjast, hogy kapcsolódjon be valamilyen projektbe.

A szomszédos bolygókkal nem azért foglalkozunk hogy legyen hova menekülnünk, hanem azért, hogy a múltjuk ismeretében a saját jövőnket befolyásolni tudjuk.

 

De hiszen küldtek, ...2020 óta folyamatosan dolgoznak a felszínén.

Igazad van. Én egy még átfogóbbra, az emberi képességekhez közelállóra gondoltam.

 

Teljesen magán vélemény!
A Marsra küldött emberi expedíció csak egy "kinek nagyobb a f..." projekt. Ameddig a Holdon nincs állandó bázis, ameddig csak egy űrállomás kering a Föld körül addig sok haszna szerintem nincs. Lépésről lépésre kellene építkezni, nem csak a "szenzáció" küldetésekre összpontosítani. Tudom... kell a pénz, kell a nagy szöveg, hogy jöjjön.
1972 decembere óta nem járt ember a Holdon, tehát több mint 50 éve. Nincs elég tapasztalat, az autonóm létfenntartás kialakítására, nincs csak elméleti protokoll a vészhelyzetek kezelésére. Ha itt a közelben történne valami sem tudna semelyik ország segíteni, nem hogy a Mars körül.

 

Teljesen magán vélemény!
A Marsra küldött emberi expedíció csak egy "kinek nagyobb a f..." projekt. Ameddig a Holdon nincs állandó bázis, ameddig csak egy űrállomás kering a Föld körül addig sok haszna szerintem nincs. Lépésről lépésre kellene építkezni, nem csak a "szenzáció" küldetésekre összpontosítani. Tudom... kell a pénz, kell a nagy szöveg, hogy jöjjön.
1972 decembere óta nem járt ember a Holdon, tehát több mint 50 éve. Nincs elég tapasztalat, az autonóm létfenntartás kialakítására, nincs csak elméleti protokoll a vészhelyzetek kezelésére. Ha itt a közelben történne valami sem tudna semelyik ország segíteni, nem hogy a Mars körül.

Tudomásom szerint 3 emberlakta űrállomás kering a föld körül. Az ISS und 2 kínai.

A NASA-nak nagyon sok fantasztikus projektje van.
Csodálom, hogy az emberek nem ugranak a levegőbe örömükbe ha valamelyikre is gondolnak.

2000 éven keresztül a legnagyobb csoda az, volt, hogy az "emberfia" a vizet borrá tudta változtatni.
Engem nem tisztel senki, pedig képes vagyok a fordítottját megcsinálni.

 

Edmund Hillaryt kerdeztek a Csomolungma megmaszasa utan, hogy miért mászta meg.
A válasz: mert ott volt...

..és ha menni kell akkor menni kell
Szerencsere minden korban vannak olyan emberek, akik mennek, és megcsinaljak...mert ott van

Meg mindig hasznosabb, mint azok az "okos" kihivasok" amik a fb-n jelennek meg. A gyerek fejen szettorni egy tojast és hasonlok.

A vilag attol halad elore, hogy emberek megcsinaljak, mert nem tudjak nem megcsinalni..és ennyi

 

Edmund Hillaryt kerdeztek a Csomolungma megmaszasa utan, hogy miért mászta meg.
A válasz: mert ott volt...

..és ha menni kell akkor menni kell
Szerencsere minden korban vannak olyan emberek, akik mennek, és megcsinaljak...mert ott van

Meg mindig hasznosabb, mint azok az "okos" kihivasok" amik a fb-n jelennek meg. A gyerek fejen szettorni egy tojast és hasonlok.

A vilag attol halad elore, hogy emberek megcsinaljak, mert nem tudjak nem megcsinalni..és ennyi

Csak ezt úgy néz ki, hogy nem lehet megcsinálni... Még az újabb Hold expedíció is necces...

 

A dolog inkább politikai döntésen múlik. Minden hozzáértő tudja, hogy mi lenne a helyes út, csak az hosszú nem vagy 8 éves elnöki ciklus. +
Kellene egy vagy több ürűllomás a föld körül, ami raktár lenne. Kb 10 inditási pontról napi egy spacexes alkonnal elég sok rakományt lehetne pályára állítani. Aztán kellene egy űrállomás a hold és a Föld közti L pontnál, hogy innen induljanak a nagyobb űrhajók a marsra és a holdra, stb. Lépcső helyett azonban mindenki létrát építene, mert az a gyorsabb, de a kevésbé hatékony hosszabb távon. Pénzügyileg ma több ezerszeresét költjük a fegyverekre és hadseregekre, mint az űrkutatásra, vagy hasonlókra.

 

Tudomásom szerint 3 emberlakta űrállomás kering a föld körül. Az ISS und 2 kínai.

Tényleg a kicsi sárgáról elfelejtkeztem.
De abból is csak egy van az én olvasatomban, de tudásom eléggé korlátozott a témában.
Mennyei palota

De sokat nem számít abbeli véleményemben, hogy nem a Mars kellene legfőbb célnak lennie a realitás talaján.

 

Tényleg a kicsi sárgáról elfelejtkeztem.
De abból is csak egy van az én olvasatomban, de tudásom eléggé korlátozott a témában.
Mennyei palota

De sokat nem számít abbeli véleményemben, hogy nem a Mars kellene legfőbb célnak lennie a realitás talaján.

Igen igazad van, per pillanat csak két űrállomás kering a föld körül.

Valahogy elfelejtettem, hogy az első Kínai űrállomás, a Tiangong-1, 2018-ban lezuhant a földre.
Tehát 2016 és 2018 között két Kínai űrállomás létezett a Tiangong-1 és Tiangong-2.

A Mars és a Hold kutatás az két különböző téma.
A Marskutatás azért fontos a számunkra, mert az élet keletkezésére remélünk töle feleletet.

 

A Mars és a Hold kutatás az két különböző téma.
A Marskutatás azért fontos a számunkra, mert az élet keletkezésére remélünk töle feleletet.

Csak ismételni tudom magam. Semmi szükség nincs emberi jelenlétre a Marson egyenlőre. A szondák, járók, helikopter/ek stb. bőven elégnek kellene lennie. Embert a Marsra csak egy PR fogás kicsi/nem túl nagy tudományos haszonnal annál nagyobb veszéllyel. Tudom, hogy óriási nagy szó lenne, ha ember lépne a felszínre, de túl nagy az esélye, hogy csak egyirányú jeggyel lehet a mai technikával odaérni.

 

Csak ismételni tudom magam. Semmi szükség nincs emberi jelenlétre a Marson egyenlőre. A szondák, járók, helikopter/ek stb. bőven elégnek kellene lennie. Embert a Marsra csak egy PR fogás kicsi/nem túl nagy tudományos haszonnal annál nagyobb veszéllyel. Tudom, hogy óriási nagy szó lenne, ha ember lépne a felszínre, de túl nagy az esélye, hogy csak egyirányú jeggyel lehet a mai technikával odaérni.

Beszélgettünk mi már itt a Canadahun oldalán 2020-ban a Marsra szállásról:
"Halálra kész telepeseket küldene a Marsra Elon Musk" - volt a téma cime.

Kétségtelen, hogy az emberi Mars-missziók kockázatosak, mégis sok érv szól egy ilyen utazás mellett:

Az emberi jelenlét a Marson lehetővé teszi
- a részletesebb és gyorsabb tudományos kutatást, valamint
- új technológiák kifejlesztését, amelyek a mindennapi életben is hasznosak lehetnek.
- innovációkat hozhatnak az egészségügyben, anyagtudományban és energiafelhasználásban.

Az emberi űrutazások
- inspirálják a jövő generációit és
- motiválják a fiatalokat a természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és matematika terén való tanulásra.

A Mars-kolonizáció hosszú távon
- biztosíthatja az emberiség túlélését egy földi katasztrófa esetén, mivel több bolygón való jelenlétünk csökkenti a kockázatot.

Ezek a projektek
- nemzetközi összefogást igényelnek,
- erősítve a nemzetek közötti kapcsolatokat és elősegítve a békét.
- A Mars tanulmányozása segíthet jobban megérteni a Föld ökoszisztémáit és védeni bolygónkat.

Az űrkutatás
- gazdasági haszonnal járhat,
- új munkahelyeket teremtve és
- serkentve az ipari innovációkat.

Ezek az érvek rávilágítanak arra, hogy bár az emberi Mars-missziók kockázatosak,
a potenciális előnyök hosszú távon jelentős hatással lehetnek az emberiség jövőjére.

A döntést, hogy menjünk vagy várjunk az utazással az emberiség összessége fogja megválaszolni.

- A 2011-ben Hollandiából indított Mars One program célja egy állandó emberi kolónia létrehozása volt a Marson.
- A terv szerint az első utasok 2023-ban érkeztek volna a Marsra és 2025-re egy állandó települést terveztek létrehozni.
- Az első legénység négy főből állt volna, majd kétévente újabb legénység csatlakozott volna hozzájuk.
- A szervezők egy nyílt pályázati felhívást tettek közzé, amelyre több mint 200,000 jelentkező reagált világszerte.
- A cég látva, hogy a felvételi vizsgák sokba kerülnek, kénytelen volt 100 Eurot kérni a felvételizőktől
- Erre a jelentkezők száma rögtön lezuhant 200 före.

Ez meglepő, hiszen a jelentkezést egy etikai döntés előzte meg,
- mindenki tisztában volt azzal, hogy egy "one way ticket-röl" van szó.
- Tehát hajlandók lettek volna az életüket adni csak a 100 eurot találták soknak.